Print Friendly

Il provvedimento è disponibile nelle seguenti lingue:

A LELK ÉSZEK SZOLGÁLATÁRÓL ÉS JOGÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ 2013. ÉVI I. TÖRVÉNY A 2013. ÉVI IX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSAIVAL EGYSÉGES SZERK EZETBEN

 

 

TA RTA L OM J E GY Z ÉK

 

 

PR EAMBULUM

 

I. fejezet

A törvény célja

Alapelvek

A törvény személyi és területi hatálya

 

II. fejezet

Értelmező rendelkezések

 

III. fejezet

Hallgatói jogviszony, a lelkészi életpálya kezdete, lelkészi képesítés

 

Iv. fejezet

A lelkészi szolgálat

A lelkészi szolgálat területei

A lelkészi szolgálat típusai jogállás szerint

Önálló jogállású lelkészek

Teljes képesítésű, de nem önálló jogállású lelkészek Nem önálló jogállású, nem teljes képesítésű lelkész A lelkészi állás betöltése, szolgálatba állítás, a jogviszony létesítése

Lelkészi állás betöltése választással

Lelkészi állás betöltése intézményekben

Többes jogviszony, alkalmazási összeférhetetlenség

 

v. fejezet

A választási eljárás

A gyülekezeti lelkészi állás betöltésének előkészítése

Választás meghívás útján

Választás pályázat útján

 

vI. fejezet

A szolgálati jogviszony változásai

Eljárás gyülekezeti lelkészek álláscseréje esetén

A lelkészi állás betöltése áthelyezés útján

A lelkészi szolgálat szünetelése

A lelkészi képesítés hatályban tartása

A lelkészi szolgálati viszony megszűnése

 

vII. fejezet

A lelkész kötelezettségei

 

vIII. fejezet

A lelkészek jogai

Javadalomhoz való jog

Szociális és időskori ellátáshoz való jog

Pihenéshez való jog Tanuláshoz való jog Betegellátási jogok Segélyek, támogatások

Gyermeket nevelő lelkészek jogai

 

IX. fejezet

Nyilvántartás és adatszolgáltatás

 

X. fejezet

A bekebelezés

 

ZÁRÓ R ENDELK EZÉSEK

 

 

 

PRE AM BU LU M

 

Krisztus az anyaszentegyház építésére mindenkor rendelt és adott pásztorokat és tanítókat. (2Kor 12,28; Ef 4,11-12): hogy magának egyházat gyűjtsön vagy szervezzen, s azt kormányozza és megtartsa, mindig felhasznált szolgákat, ma is felhasználja és a jövőben is fel fogja használni őket, amíg csak egyház lesz a földön.

Tehát az egyházi szolgák eredete felhatalmazás és tiszte igen régi és isteni, nem pedig új és emberi rendelés. Tudna ugyan az Isten közvetlenül a maga hatalmával egyházat gyűjteni maga köré az emberek közül, de tetszett neki az emberek között az emberek szolgálata által munkálkodni (II. Helvét Hitvallás XVIII. fejezet).

Ugyanitt olvassuk tovább, hogy „Az egyházi szolgák feladatai sokfélék, ezeket azonban a legtöbben két dologra vezetik vissza, amelyekben minden más benne foglaltatik: Krisztus evangéliumának tanítására és a sákramentumok helyes kiszolgáltatására. Az egyházi szolgák feladata ugyanis egybegyűjteni a szent gyülekezetet, ott Isten igéjét magyarázni és az általános igazságot a gyülekezet helyzetére és használatára alkalmazni, hogy az, amit tanítanak, javára váljék a hallgatóknak és építse a híveket. Az egyházi szolgák feladata, mondom, tanítani a tudatlanokat, buzdítani és haladásra ösztönözni az Úr útján hátramaradókat vagy lassabban haladókat, vigasztalni és erősíteni a kislelkűeket és felvértezni őket a Sátán különféle kísértései ellen, megdorgálni a vétkezőket, visszahívni a jó útra a tévelygőket, felemelni az elesetteket, megcáfolni az igének ellenmondókat, végül elűzni az Úr aklától a farkasokat. Bölcsen és komolyan megróni a bűnöket és a bűnösöket, és szemet nem hunyni és nem hallgatni a bűn láttán; továbbá kiszolgáltatni a sákramentumokat, ajánlani a velük való helyes élést, és azok vételére mindenkit az egészséges tudomány által előkészíteni, a híveket szent egységben megtartani, a szakadásoknak elejét venni, végül a tudatlanokat a hitben oktatni, a szegények gondját a gyülekezet figyelmébe ajánlani, a betegeket és a különböző kísértésekkel küszködőket meglátogatni, tanítani, az élet útján megtartani; ezen kívül szükség idején közös imádkozásokat vagy könyörgéseket rendezni, böjtöléssel, azaz szent önmegtartóztatással együtt, és a lehető legszorosabban gondoskodni mindenről, ami a gyülekezetek nyugalmára, békességére és üdvére szolgál. Hogy pedig az egyházi szolga mindezt jobban és könnyebben teljesíthesse, elsősorban azt kívánják tőle, hogy legyen istenfélő, szüntelenül imádkozzék, merüljön el a Szentírás olvasásába, mindenben és mindig legyen éber és életének tisztaságával mindenki előtt példaként világoljon.”

Ennek megvalósulása érdekében a Zsinat a következő törvényt alkotja.

 

I . f e je z e t

 

A tör vény célja

 

1. § E törvény célja, hogy a Magyarországi Református Egyház (továbbiakban Egyház) szolgálatáról, alkotmányáról és kormányzatáról szóló törvényekkel összhangban egységes rendszerben szabályozza a kebelébe tartozó lelkészek szolgálatához és jogállásához fűződő fogalmakat, meghatározza a különböző szolgálati területek feladatellátásának főbb jellemzőit, szabályozza a lelkészi életpálya egyes szakaszainak lényeges vonásait, az ezekhez fűződő egyházi és adminisztratív cselekményeket, valamint rendelkezzék a lelkészek jogairól és kötelezettségeiről.

 

A lapelvek

 

2. § (1) A lelkészi szolgálatok végzése a Magyarországi Református Egyházban (a továbbiakban Egyház) a Szentírás, az elfogadott hitvallások, az Egyház Alkotmánya és törvényi rendelkezései szerint történik. A lelkészi szolgálatban a krisztusi elhívás és az egyházi kiválasztás elvei érvényesülnek.

(2) Az egyházi hatalom az evangélium hirdetésének, tanításának, a sákramentumok kiszolgáltatásának, az egyházi rend megalkotásának és fenntartásának teljesítése, melyet az Egyház Alkotmányának megfelelően az egyetemes papság és a zsinat-presbiteri elvek alapján a lelkészek az egyház nem lelkész tagjaival választott testületekben közösen, közös felelősséggel gyakorolják (Róm 8,32; 1Ján 1,3; Ef 5,29-30; Róm 12,4-6; 1Pét 2,5.9.13-18; 4,10; 1Kor 6,17; 12,12-13, 21-27; 3,1.5; Filip 2,4-8.; 2Tim 2,1; Heidelbergi Káté 55.; II. Helvét Hitvallás XVIII. rész).

 

3. § (1) A lelkészek személyes felelőssége, hogy a figyelmet Jézus Krisztus jelenlétére irányítsák, és a közösséget arra hívják, hogy életükkel és bizonyságtételükkel az Urat szolgálják (1Tim 2,5; 1Kor 4,1; Lk 22,26-27; 1Kor 9,19).

(2) A lelkész és a gyülekezet közötti bensőséges kapcsolat a közösségben fejeződik ki, hiszen a lelkésznek és a gyülekezetnek fel kell ismernie Isten akaratát és a Lélek vezetését. A lelkészek felelőssége, hogy a gyülekezetek és az egyházi szolgálat ügyeit közösen is képviseljék az egyházi testületekben és az Egyház egységét építsék (Mt 18,19-20).

 

4. § (1) A tisztséget viselő lelkészek a tisztséget nem viselő lelkészekkel egyenlő tekintélyűek (Mt 23,8-12). (2) Szükséges azonban, hogy közülük egyesek az Egyház Alkotmánya és alkotmányos törvényei szerint a közösség választása alapján – rátermettségükre, alkalmasságukra figyelemmel – a többiek előtt járjanak, s gondoskodjanak arról, hogy az Egyházban minden ékes és jó rendben történjék (1Kor 14,40; 1Tim 3,1-7; 1Pét 5,2-3).

(3) A lelkész jogállásától és az általa ellátott szolgálattól függetlenül – Isten Igéje alapján az egyházi törvények által meghatározott szolgálati rend szerint – tartsa tiszteletben és hajtsa végre elöljárói törvényes rendelkezéseit, utasításait.

 

A tör vény személyi és területi hatá lya

 

5. § A törvény hatálya kiterjed a református egyház lelkészi képesítésű – kivételesen az e törvény alapján lelkészi képesítést még nem szerzett – személyeire, akik e törvény szerinti lelkészi nyilvántartásban vannak.

 

6. § Az Egyház elismeri a Kárpát-medencében lévő református lelkészképzést nyújtó felsőoktatási intézmények oklevelét, azonban a szolgálati jogviszony létesítésére, szünetelésére, megszűnésére a szolgálat végzésének helyén hatályos jogszabályok irányadóak.

 

I I . f ej e z e t

 

Értelmező rendelkezések

 

7. § Jelen törvény alkalmazásában

1. Lelkész − a Magyarországi Református Egyház lelkésze −: a jelen törvényben szabályozottak szerinti lelkészi képesítéssel rendelkező, felszentelt és egyházi jogviszonnyal rendelkező református egyháztag.

2. Egyházi személy: a lelkész és mindazon lelkészi képesítéssel rendelkező személy, aki egyházi felhatalmazás alapján lelkészi vagy lelkészi jellegű szolgálatot lát el, tisztséget tölt be.

3. Egyházi szolgálati viszony: az egyház belső rendje szerint megtörtént választás, vagy az arra feljogosított egyházi felettestől származó felhatalmazás (kirendelés, kinevezés, megbízás) alapján létrejött sajátos egyházi jogviszony.

4. A lelkészi szolgálat leg fontosabb területei: az Ige hirdetése, sákramentumok kiszolgáltatása, hitéleti alkalmak megtartása, a konfirmáció, az esketés és a temetés (szimbolikus és kazuális szolgálatok), egyházi anyakönyvek vezetése, tanítói, diakóniai, missziói, kulturális és egyházi igazgatási tevékenységek végzése.

5. Lelkészi jellegű szolgálat: a tanítói, diakóniai, miszsziói, kulturális és közegyházi igazgatási tevékenységek végzése, amennyiben az egyébként nem lelkészi képesítésű személy által elvégezhető feladatot református lelkészi képesítéssel rendelkező személy végzi, egyházi felhatalmazás alapján.

6. Lelkészi képesítés: Az Egységes Lelkészképesítő Bizottság döntése arról, hogy a jelölt a lelkészi szolgálat ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel és készségekkel rendelkezve a lelkészi szolgálatra alkalmas. Erről az Egységes Lelkészképesítő Bizottság igazolást állít ki, melynek alapján a jelölt lelkésszé szentelhető.

7. Lelkészszentelési eljárás − az egyházkerületi közgyűlés határozatán alapuló és keretében elvégzett cselekmények sorozata, mely során a lelkészi képesítést szerzett egyháztag jogosulttá válik az önálló lelkészi szolgálatra, és az ezt igazoló oklevelét átveszi.

8. Lelkészi eskü: a lelkészszentelési eljárás része, letételével a jelölt véglegesen elkötelezi magát a református anyaszentegyház lelkészeként történő szolgálatára. Az eskü egyben az egyházi joghatóság elismerésére és elfogadására vonatkozó alávetési nyilatkozat.

9. Képesítése szerint teljes jogú lelkész az, aki az egyházi törvényben előírt egyetemi diploma megszerzése után a lelkészképesítési feltételeknek az Egyház szabályai szerint eleget tett és lelkészszentelési eljárás keretében lelkészi esküt tett. A teljes jogú lelkész önálló jogállású lelkészi állásra, tisztségre megválasztható, kinevezhető, megbízható, nem önálló jellegű beosztott lelkészként, vagy helyettes lelkészként kirendelhető.

10. Önálló lelkész: az a teljes jogú lelkész, akit önálló jogállású lelkészi állásra, tisztségre megválasztottak, vagy arra kirendelést, kinevezést, megbízást kapott.

11. Helyettes lelkész: az a képesítése szerint teljes jogú lelkész, akit az illetékes esperes lelkészi állás átmeneti vagy tartós megüresedése esetén meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig önálló lelkészi szolgálatra, de nem önálló státusszal rendel ki.

12. Beosztott lelkész: az a képesítése szerint teljes jogú lelkész, aki nem önálló jogállású lelkészi állásra püspöki kirendelést kapott.

13. Segédlelkész: az a lelkészjelölt, aki teológus-lelkész diplomáját már átvette, de még nem rendelkezik teljes lelkészi képesítéssel, mivel a lelkészképesítő vizsgát még nem tette le és az illetékes egyházkerület püspöke ideiglenes jelleggel kirendeli lelkészi szolgálatra. A kirendeléssel felhatalmazást kap a lelkészi palást viselésére és sákramentumok kiszolgáltatására is.

14. Exmisszus: az a teológus-lelkész egyetemi hallgató, aki a teológus-lelkész diplomához tartozó kreditek legalább 75%-át már megszerezte, de még nem szerezte meg a diplomáját, és az illetékes egyházkerület püspöke ideiglenes jelleggel kirendeli egyházi kisegítő szolgálatra. A kirendeléssel felhatalmazást kaphat a lelkészi palást viselésére és sákramentumok kiszolgáltatására is.

15. Egyházi felhatalmazás: a zsinat lelkészi elnöke, a püspök, vagy az esperes által a lelkészi szolgálat végzésére adott, szolgálatba állításra vonatkozó megbízás. Kiadható csak egy helyre vonatkozó felhatalmazás (facultatio loci) és az egyházkerület területén, illetve az Egyház egészében szolgálatra jogosító felhatalmazás (facultatio generalis).

16. Kirendelés: nem önálló lelkészi szolgálat végzésére kiadott, határozatba foglalt püspöki szolgálati rendelkezés, mellyel a püspök felhatalmazást ad a palástviselésre és a sákramentumok kiszolgáltatását is magában foglaló egyházi szolgálatok elvégzésére. Melléklete a díjlevél. A püspök kirendeléssel határozhat egyházkerületi, zsinati, intézményi lelkészek helyettesítéséről, önálló jogállású intézményi lelkészek szolgálatba állításáról is.

17. Kinevezés: intézményi, vallásoktatói, misszi-

ói lelkészi és vezetői állások betöltésekor a szolgálati viszonyt keletkeztető, a püspök által kiállított okirat, melléklete a díjlevél.

18. Díjlevél: a lelkész rendszeres pénzbeli és természetbeli javadalmát, jogviszonyával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megállapító okirat. A díjlevélnek tartalmaznia kell:

– a lelkészi szolgálat önálló vagy nem önálló jellegét,

– a szolgálat ellátásának határozott vagy határozatlan időtartamát,

– szolgálati helyét,

– beosztását,

– szolgálati feladatkörét,

– a feladat esetleges egyedi szakmai szempontjait,

– felelősségi és felügyeleti rendszerét,

– szolgálati idejének beosztását,

– javadalmazását,

– egyéb juttatásokat,

– a törzskönyvi adatszolgáltatásért felelős egyházmegyét,

– lelkészi nyugdíjintézeti tagságát,

– szabadsága mértékét,

– és mindazon körülményeket, amelyeket a szolgálat ellátása szempontjából az alkalmazó elnökség szükségesnek tart.

19. Concessa: a lelkészválasztás érvényességét igazoló, a lelkészi állás elfoglalását engedélyező, az illetékes esperes által kiállított okirat.

20. Stóla: Az eseti egyházi szolgálatokért az egyházközségnek vagy közvetlenül a lelkésznek juttatott vagyoni jellegű adomány.

21. Nyilvántartásba vétel: A hallgatói jogviszony megszűnését követően az egyházi jogviszony és a lelkészi életpálya kezdetét jelentő aktus.

22. Törzskönyv: A nyilvántartásba vétel eredményeképpen létrejövő dokumentum, amely a hallgatói jogviszony megszűnését követően az első egyházkerületi bejegyzéssel keletkezik, és a lelkész természetes személyazonosító adatait, életpályájának mozzanatait, a lelkészi szolgálati jogviszony tartalmi elemeit hitelesen tartalmazza.

23. Lelkészi szolgálati titok: mindazon személyiségi jogot érintő információ, tény, adat, körülmény, amely a hivatali és a hitéleti szolgálat végzése során a lelkipásztor tudomására jut, s amelyet köteles megőrizni a lelkészi eskü alapján.

 

 

I I I . f ej e z e t

 

Ha llgatói jog viszony, a lekészi életpá lya kezdete, lelkészi képesítés

 

8. § A teljes jogú lelkészi jogállás megszerzéséhez az Egyház törvényeiben előírt diploma, lelkészképesítés (egységes lelkészképesítő vizsga) és felszentelés szükséges.

 

9. § A hallgató az MRE Zsinata által elfogadott és államilag akkreditált felsőoktatási intézményben sajátítja el a teológus-lelkészi lelkészi diplomához szükséges ismereteket. A hallgatói jogviszony utolsó éve gyakorlati év. A lelkészjelölt hallgató a záróvizsgák sikeres letételével egyetemi oklevelet (diplomát) kap.

 

10. § A hittudományi egyetemen megszerzett teológus-lelkész diploma segédlelkészi (kápláni) szolgálatok végzésére jogosít.

 

11. § Az egyházi jogviszony a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel kezdődik.

 

12. § Az egységes lelkészképesítő vizsgára az jelentkezhet, aki valamely a Magyarországi Református Egyház egyházkerülete által fenntartott, államilag akkreditált lelkészképző intézet, illetve hittudományi kar/egyetem/akadémia által kiadott egyetemi oklevéllel rendelkezik, és a vonatkozó egységes lelkészképesítő vizsgaszabályzat egyéb feltételeinek eleget tesz.

 

13. § A lelkészképesítő vizsga rendjét és követelményeit a Zsinat szabályrendeletben szabályozza.

 

14. § A lelkész felszentelésére egyházkerületi közgyűlés keretében kerül sor, melynek során eskütételével a lelkész véglegesen elkötelezi magát az Anyaszentegyház szolgálatára. Ekkor kapja meg lelkészi oklevelét, amely tanúsítja, hogy ő a Magyarországi Református Egyház teljes jogú lelkésze.

 

15. § A lelkészszentelési eljárás részletes rendjét az Egyházkerületek szabályozzák.

 

 

I V. f ej e z e t

 

A lelkészi szolgá lat

 

A lelkészi szolgálat területei

16. § A lelkészek szolgálatukat egyházközségekben, egyházi és nem egyházi fenntartású intézményekben és szervezetekben végzik, a jogviszonyra történő egyházi felhatalmazás (választás, kinevezés, kirendelés, megbízás) alapján.

 

17. § (1) A gyülekezeti lelkipásztor szolgálat szerint illetékességi területe az egyházközség.

(2) Az illetékes lelkész hozzájárulása nélkül az adott területen más nem végezhet egyházi szolgálatot. Kivétel a felettes egyházi vezetők vagy általuk kirendelt helyettesítők közegyházi szolgálata.

 

18. § Intézményi lelkészek az alábbi helyeken láthatnak el szolgálatot:

egyházi jogi személy fenntartásában álló intézetben, intézményben, szervezetben

a) oktatási intézményben,

b) egészségügyi, szeretetszolgálati intézményben,

c) missziói intézménynél,

d) közművelődési, kulturális intézményben,

nem egyházi fenntartású szervezeteknél

e) büntetés-végrehajtási intézetekben − mint börtönlelkészek,

f ) honvédségnél mint tábori lelkészek,

g) egészségügyi intézményeknél lelkigondozó és/vagy kórház-lelkészek (ha az intézménnyel állnak munkaviszonyban),

h) nem egyházi, illetve nem református szociális szolgáltatásban, intézményben,

i) nem egyházi, illetve nem református oktatási intézményben (hités erkölcstan tanár-lelkész),

j) az Egyház céljait szolgáló, illetve támogató, és erre megállapodást kötött civil szervezetnél.

zegyházi szolgálatban

k) gyűjteményekben (könyvtár, levéltár),

l) egyházi igazgatásban, hivatalokban.

 

A lelkészi szolgálat típusai jogállás szerint

19. § A törvényben előírt képesítéssel rendelkező református egyháztag a szolgálati viszony létesítésével, egyházi felhatalmazással nyeri el lelkészi jellegét. Szolgálatba állításnál figyelembe kell venni a lelkész képesítését.

20. § (1) A teljes jogú lelkész szolgálatát a szolgálati megbízása szerint önálló vagy nem önálló jogállású státuszban láthatja el.

(2) Nem teljes jogú lelkész szolgálatra csak exmiszszusként vagy segédlelkészként kaphat kirendelést.

 

21. § (1) Egyházi jogviszony hiányában az Egyház szervezeti keretében lelkészi vagy lelkészi képesítésen alapuló lelkészi jellegű szolgálat nem végezhető.

(2) Egyedi alkalomra a szolgálat helye szerint illetékes püspök, esperes engedélyezheti az egyházi jogviszonyban álló, de szolgálati viszonnyal nem rendelkező lelkész szolgálatát.

(3) Református lelkészi minőségében csak a teljes lelkészi képesítéssel és szolgálati jogviszonnyal rendelkező nyilatkozhat. Jogviszony hiányában megnevezése: teológus. Teljes képesítés hiányában megnevezése: református segédlelkész − ha szolgálatban áll.

 

Önálló jogállású lelkészek

22. § (1) Önálló jogállású lelkész:

a) a megválasztott gyülekezeti lelkész (lelkipásztor),

b) a vallásoktató lelkész,

c) a missziói gyülekezetbe kinevezett missziói lelkész,

d) hittudományi kar/egyetem/akadémia lelkészi jellegű docense, egyetemi tanára,

e) a szeretetszolgálati, egészségügyi, oktatási intézményben, missziói szervezetben, intézményben és közegyházi intézmény szolgálatában álló lelkész, amennyiben a szolgálat önállóan történő ellátására kapott egyházi felhatalmazást, és nem áll más jogviszonyban,

f ) kórházlelkész,

g) börtönlelkész,

h) tábori lelkész,

i) egyetemi/főiskolai lelkész.

(2) Az önálló jogállású lelkészek szolgálatuk végzése tekintetében önállóak, mindazon tisztségekre választhatók, amelyeket az egyházi törvények szerint lelkésznek kell betöltenie.

 

Teljes képesítésű, de nem önálló jogállású lelkészek

23. § Képesítése szerint teljes jogú, de alkalmazás szerint nem önálló jogállású lelkész a beosztott lelkész

és a helyettes lelkész. (1) Beosztott lelkész

a) a gyülekezeti szolgálatra kirendelt beosztott lelkész,

b) a hittudományi kar/egyetem/akadémia lelkészi jel-

legű tanársegédje, adjunktusa,

c) intézménybe, diakóniai, missziói feladatok végzésében való közreműködésre, közegyházi igazgatási feladatok ellátására kirendelt beosztott lelkész.

(2) A beosztott lelkész feladat-ellátási, irányítási, igazgatási jogai korlátozottak, szolgálatát az önálló gyülekezeti, intézményi-közegyházi igazgatási szolgálatot ellátó önálló, vezető lelkész irányításával, útmutatásával végzi.

 

24. § (1) Intézményi helyettes lelkész kirendelésére az illetékes egyházkormányzati testület lelkészi elnöke jogosult.

(2) A helyettes lelkész kirendelése meghatározott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztésig szól.

(3) A helyettes lelkész csak a szolgálat ellátásának idejében korlátozott, jogosultságai és kötelezettségei megegyeznek a helyettesített lelkészével.

 

Nem önálló jogállású, nem teljes képesítésű lelkész

25. § (1) Exmisszus a hittudományi kar/egyetem/ akadémia azon lelkész-szakos hallgatója, aki a felsőfokú lelkészképesítést nyújtó intézményben a záróvizsgához előírt krediteknek legalább 75%-át teljesítette és püspöki − határozott időre szóló − kirendeléssel egyházi kisegítő szolgálatot lát el. A kirendeléssel az exmisszus felhatalmazást kaphat a palást viselésére és a sákramentumok kiszolgáltatására is.

(2) A kirendelésre a szolgálati hely szerint illetékes püspök jogosult, javadalmazásáról a szolgálati hely gondoskodik.

(3) Az exmisszus szolgálatait a számára felettesként meghatározott önálló lelkész irányítása szerint és felügyelete alatt végzi, tevékenységéről neki rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik

(4) Szolgálatvégzésével összefüggésben az egyházi törvények hatálya alatt áll.

 

26. § (1) Segédlelkész (káplán) az, aki

a) a hittudományi kar/egyetem/akadémia lelkész szakán tett sikeres záróvizsgája és megkapott diplomája alapján szolgálatra kirendelést kapott, a lelkészképesítő vizsgát azonban még nem tette le, vagy

b) lelkészképesítő vizsgáját már letette, de még nem szentelték fel.

(2) A kirendelésére a lelkészjelölt állandó lakhelye szerint területileg illetékes püspök jogosult.

(3) Indokolt esetben a segédlelkészi szolgálatra jogosult kérheti más illetékességi területre is kirendelését. A kérelmet ilyenkor is az egyébként illetékes püspökhöz kell benyújtani, aki ezt véleményezi és továbbítja a kérelmezett szolgálati hely szerinti püspökhöz.

(4) A püspök a kirendeléssel egyidejűleg felügyelő lelkészt jelöl ki, akinek irányítása és utasításai szerint köteles a segédlelkész a szolgálatokat elvégezni.

(5) A segédlelkészi szolgálat célja a hittudományi egyetemen szerzett diploma után a lelkészképesítő vizsgára történő felkészülés.

(6) A segédlelkészt fogadó egyházközség/intézmény köteles felelősséget vállalni azért, hogy az alkalmazás feltételeit, így a lakhatást, jövedelmet, ellátást biztosítani tudja.

 

A lelkészi állás betöltése, szolgálatba állítás, a jogviszony létesítése

27. § A lelkészi állás választással, kirendeléssel, kinevezéssel, vagy megbízással tölthető be.

 

Lelkészi állás betöltése választással

28. § (1) Önálló gyülekezeti lelkészi állás az adott egyházközség választása alapján tölthető be, kivételes esetben egyházmegyei választás alapján. A választás alapja meghívás vagy pályázat lehet.

(2) A lelkészválasztás az anyaegyházközség joga és kötelezettsége.

 

29. § (1) A megválasztandó gyülekezeti lelkész személyéről az egyházközség köteles kikérni az egyházkerületi elnökségek mellett működő Lelkészválasztási Tanácsadó Bizottság (továbbiakban: Bizottság) véleményét.

(2) A Bizottságot soron kívül és olyan időben kell összehívni, hogy az az állás betöltését ne hátráltassa, és a Bizottság állásfoglalása a kérelem beérkezésétől számított 30 munkanapon belül a presbitérium tudomására jusson.

(3) Amennyiben a Bizottság határidőben nem nyilatkozik, a véleményezni kért lelkész választásra bocsátható.

 

30. § (1) Gyülekezeti lelkészi állásra az a teljes jogú református lelkész választható, aki nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt, büntetlen előéletű, ellene nincs folyamatban sem egyházi fegyelmi, sem világi büntető eljárás, valamint vállalja, hogy megválasztása esetén az állást az adott feltételekkel elfogadja, és meghatározott időn belül betölti.

(2) Az egyházkerületi közgyűlés meghatározhat olyan kiemelt egyházközségeket vagy lelkipásztori állásokat, amelyekbe gyülekezeti lelkésszé meghívás vagy pályázat útján csak az választható, aki a választást megelőző legalább 5 éven keresztül lelkészi jellegű szolgálatot teljesített.

(3) Amennyiben valaki gyülekezeti lelkészi állásáról lemondott, vagy megválasztása ellenére azt nem fogadta el, hat éven belül ugyanarra az állásra nem választható.1

1 A 30. § (3) t a ZS-335/2013.11.15. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi IX. törvény módosította

 

31. § A nem magyarországi lelkészképesítéssel vagy szolgálattal rendelkező lelkészek részére az egyház belső rendje külön vizsga és befogadási szabályokat is előírhat.

32. § (1) Amennyiben a lelkész másik egyházkerületben kíván szolgálati viszony létesíteni, előzetesen ki kell kérni a fogadó egyházkerület püspökének befogadó nyilatkozatát és az elbocsátó püspök engedélyét. A püspöknek a kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül kell nyilatkoznia.

(2) Amennyiben a lelkész ugyanazon egyházkerületen belül kíván másik egyházmegyében szolgálati viszonyt létesíteni, erről előzetesen ki kell kérni a fogadó egyházmegye esperesének befogadó nyilatkozatát. Az esperesnek a kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül kell nyilatkoznia.

(3) Hiánypótlási felhívás esetén a határidő az utolsó hiánypótló irat, nyilatkozat beérkezésétől számít.

(4) A befogadási, tanácsadási ügyekben rövid úton történő iratkezelésnek is helye van, és határidőben történő ügyintézésnek kell tekinteni, ha az iratot faxon/e-mailben a határnapon igazoltan továbbították.

 

33. § Amennyiben a lelkész nem magyar állampolgár vagy nem Magyarországon szolgált, úgy előzetesen ki kell kérni az új szolgálati hely szerint illetékes püspök befogadásról döntő határozatát.

 

34. § Ha a lelkész nem magyarországi református gyülekezetben kíván szolgálni, az ehhez történő hozzájárulást − az elbocsátást − az utolsó magyarországi szolgálati hely szerint illetékes püspök adja ki, a befogadás rendjére a fogadó egyház szabályai az irányadóak.

 

35. § (1) Az önálló gyülekezeti lelkész a megválasztásával nyeri el ezen státuszát.

(2) Az esperes a választás érvényességét a választás jogerőre emelkedésének napjával kiállított, a választó egyházközségnek megküldött, a beiktatás alkalmával a lelkésznek átadott concessával igazolja.

(3) A lelkész önálló gyülekezeti szolgálatát a beiktatással kezdheti meg.

(4) A beiktatás a concessa és a díjlevél istentiszteleten történő átadása, amelynek a kiállítástól számított 30 napon belül meg kell történnie.

(5) Az állás elfoglalásáról az esperes értesíti az illetékes egyházkerületet, a korábbi szolgálati hely szerint illetékes egyházmegyét és egyházkerületet, a Zsinati Hivatalt, a Lelkészi Nyugdíjintézetet.

 

36. § A gyülekezeti lelkipásztor megválasztása határozatlan időre szól, a jogviszony csak az egyházi törvényben meghatározott feltételek bekövetkeztével szűnik meg, vagy az erről rendelkező eljárás szerint szüntethető meg.

 

37. § Az önálló jogállású, missziói egyházközségben szolgáló lelkészt az egyházközségbe a püspök a presbitériummal egyeztetve nevezi ki. A lelkészt az egyházközség alkalmazza, díjlevelét is az egyházközség állítja ki, azzal, hogy a szolgálat anyagi feltételeihez az egyházkerület is előre meghatározott módon hozzájárul.

 

38. § (1) A beosztott jogállású gyülekezeti lelkész püspöki kirendelés alapján végzi szolgálatát.

(2) A beosztott lelkészt az egyházközség alkalmazza, díjlevelét az egyházközség presbitériuma állapítja meg.

(3) A beosztott lelkész kirendeléséről szóló határozatban meg kell jelölni, hogy a beosztott lelkész kinek

a felügyelete mellett látja el szolgálatát.

(4) A kirendelés kezdeményezhető az egyházközség presbitériumának határozata, az esperes kérelme alapján, vagy hivatalból.

(5) Hivatalból történő kezdeményezés esetén be kell kérni a fogadó egyházközség véleményét és a kiállítandó díjlevéltervezetet is.

(6) Amennyiben az egyházközség presbitériuma vagy az esperes kezdeményezi beosztott lelkészi státus létesítését, illetőleg betöltését, úgy indokolni kell annak megalapozottságát, és fel kell terjeszteni a beosztott lelkész elhelyezésére, javadalmazására vonatkozó nyilatkozatot.

(7) Az egyházközség presbitériuma vagy az esperes kérelmére a beosztott lelkész kirendelése indokolt esetben visszavonható. A kirendelést hivatalból vissza kell vonni, ha annak feltételei nem állnak fenn vagy megszűntek. A kirendelés visszavonásáról a püspök dönt, és erről határozatban rendelkezik.

 

Lelkészi állás betöltése intézményekben

39. § Az intézményi lelkész szolgálati jogviszonya kirendeléssel, kinevezéssel vagy megbízással, keletkezik. A jogviszony keletkeztetését pályázat vagy meghívás előzheti meg, az intézmény alapító okiratában foglalt rendelkezések figyelembe vételével.

 

40. § (1) A szolgálati jogviszony keletkeztetésére és megszüntetésére az egyházi fenntartó szerint illetékes esperes, püspök, vagy a Zsinat lelkészi elnöke jogosult. (2) Nem egyházi fenntartóhoz történő kirendelésről országos hatáskörű szervezet esetén a Zsinat lelkészi elnöke, egyebekben a fenntartó szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező esperes javaslatára a püspök

intézkedik.

 

41. § Az intézményi lelkészi állás betöltése az érintett intézmény kérésére, vagy hivatalból történik. Ez utóbbi esetben ki kell kérni az intézményvezető vagy az illetékes felelős vezető véleményét is.

 

42. § Az intézményi lelkészi állás betöltése előtt szolgálati úton be kell szerezni a lelkész törzskönyvét,

és ki kell kérni a területileg illetékes egyházkerület püspökének hozzájárulását.

 

43. § Az intézményi lelkész szolgálati jogviszonyának létesítéséről és megszüntetéséről egyházközségi fenntartású intézmény esetén a presbitérium javaslatára az esperes felterjesztésére a püspök dönt, a kirendelést részére az esperes adja ki. Egyéb esetekben a fenntartó szintjén történik a testületi döntéshozatal és a kirendelés is.

 

44. § Az intézményi lelkész szolgálati szerződése a díjlevél. A javadalomról (pénzbeli és természetbeli juttatások) a díjlevelet kiállító az alkalmazó intézménnyel történő egyeztetés alapján rendelkezik. Ezek meghatározása során tekintettel lenni az ágazatra vonatkozó és kötelezően alkalmazandó állami előírásokra is.

45. § Nem kell kiállítani díjlevelet azokban az esetekben, amikor az alkalmazásra, javadalom kifizetésére nem egyházi jogviszony alapján kerül sor (pl. tábori lelkész, börtönlelkész, alkalmazott kórházlelkész).

 

46. § A lelkészi diplomája alapján közoktatásban foglalkoztatott egyházi személyek alkalmazási feltételeiről külön egyházi törvény rendelkezik. Az oktatási intézményben lelkészi diplomája alapján foglalkoztatott egyházi személy vagy vallásoktató lelkész püspöki kirendeléssel látja el szolgálatát.

 

47. § Intézetben betöltött vezetői lelkészi szolgálat esetén a fenntartó (világi állás esetén a munkáltató) a kinevezés, kirendelés, megbízás feltételéként a szolgálat ellátásához szükséges egyéb szakmai képesítés meglétét és megszerzését is előírhatja.

 

48. § (1) Az intézményi lelkészek egyházi jogviszonyukból fakadó alárendeltségük mellett az intézmény

ágazati szabályait is kötelesek betartani.

(2) Amennyiben a lelkész nem az intézet/szervezet vezetője, úgy a szakmai vezetőt illeti meg a szolgálatok rendjével, beosztásával összefüggésben (pl. munkaidő, szabadság) az utasítási jog.

(3) Az intézményi lelkészek esetében a lelkészi szolgálatok tartalma és végzése tekintetében az egyházi függelmi viszonyok érvényesülnek, a hitéleti jellegű szolgálatok ellátásában a lelkész az egyház rendje köteles eljárni. Fegyelmi felelősségük tekintetében az egyházi bíróság joghatósága alá tartoznak.

 

49. § (1) A nem egyházi fenntartású intézményekben az intézményi lelkészi szolgálat végzéséhez az egyházi kirendelésen túl az álláshellyel rendelkezővel megkötendő munkaszerződés is szükséges.

(2) Visszavonásra kerül a kirendelés, ha ezt a munkaviszony létesítője kezdeményezi.

(3) A kirendelés visszavonása esetén meg kell szüntetni a lelkész alkalmazásával kapcsolatos munkaviszonyt is.

 

50. § A törvény e fejezetében szabályozott, jogviszonyt létesítő esperesi, püspöki, zsinat lelkészi elnöki döntések e személyek kizárólagos rendelkezési jogkörébe tartoznak, ellenük nincs helye jogorvoslatnak.

 

51. § Az intézményi lelkészi állások létesítéséről, megszüntetéséről a szolgálati jogviszonyt keletkeztető tájékoztatja az illetékes esperesi és püspöki hivatalt, a Lelkészi Nyugdíjintézetet és a Zsinati Hivatalt.

 

Többes jogviszony, alkalmazási összeférhetetlenség

52. § (1) Többes jogviszonnyal rendelkezik az a lelkész, aki több egyházi módon (választás, kinevezés, kirendelés, megbízás) keletkeztetett szolgálatot lát el, vagy egyházi jogviszonya mellett munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban világi állást, kereső foglalkozást, vállalkozói tevékenységet lát el, vagy világi választott tisztséget vállal.

(2) Nem minősül többes jogviszonynak a határozott időre szóló, egyházi kirendelés alapján ellátott helyettesítés.

(3) A többes jogviszonyról minden esetben tájékoztatni kell az egyházi jogviszonyok keletkeztetőjét.

(4) Többes jogviszonyt a lelkész csak az e törvényben meghatározott jóváhagyás esetén vállalhat.

(5) A többes jogviszony engedélyezésénél elsődlegesen az egyházközség, és az eredetileg ellátott egyházi szolgálat érdekeit kell figyelembe venni.

(6) Nem engedélyezhető olyan tevékenység, amely a lelkészi tisztséggel összeférhetetlen.

 

53. § (1) Gyülekezeti lelkész többes jogviszonyának engedélyezéséről a presbitérium dönt, mely határozat az egyházmegyei közgyűlés (tanács) jóváhagyásával válik érvényessé. Amennyiben a többes jogviszony keretében nem egyházi tevékenység ellátására kerül sor, a határozat érvényességéhez szükséges az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása is.

(2) Az intézményi lelkész más (első egyházi felhatalmazásán − főállásán − kívüli) lelkészi jellegű szolgálatot, munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a szolgálatot keletkeztető hozzájárulásával láthat el.

 

 

V. f ej e z e t

 

A vá lasztási eljárás

 

A gyülekezeti lelkészi állás betöltésének előkészítése

54. § (1) A gyülekezeti lelkészi állás betöltendő az állás megüresedése vagy új állás szervezése esetén.

(2) Megüresedik a gyülekezeti lelkész állása:

a) más lelkészi állás elfoglalása napjával, az új álláshely elfoglalásának kezdő időpontjával,

b) lemondás esetén a lemondás elfogadásával,

c) nyugdíjazás esetén a nyugdíjazást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjával.

d) fegyelmi hatósági határozat következtében történt áthelyezés esetén a bírósági határozat jogerőre emelkedésével,

e) gyülekezet érdekéből elrendelt áthelyezés vagy nyugdíjazás esetén az igazgatási bírósági határozat jogerőre emelkedésével,

f ) elhalálozás esetén a halál napjával.

 

55. § A gyülekezeti lelkészi állás megüresedése esetén az esperes 8 napon belül intézkedik az egyházközség ingó és ingatlan vagyonának leltározásáról, megőrzéséről és a szolgálat folyamatos ellátásáról.

 

Választás meghívás útján

56. § (1) Meghívás útján töltendő be a gyülekezeti lelkészi állás, ha a presbitérium teljes létszámának 2/3os többségű határozatában dönt a meghívásról, és e határozatában megnevezi a meghívandó lelkészt.

(2) A presbitérium határozatáról készített jegyzőkönyv hitelesített másolatát 3 napon belül fel kell terjeszteni az egyházmegye elnökségéhez.

(3) Ha a presbitérium a meghívás jogával nem élt, vagy a közgyűlés a presbitérium jelöltjét nem választotta meg, meghívás útján töltendő be a gyülekezeti lelkészi

állás akkor, ha az érvényes választói névjegyzékbe felvett választók 10%-a megnevezi a meghívandó személyét.

(4) Amennyiben a választói névjegyzékbe felvett választók 10%-a nevezi meg a meghívandó személyét, ehhez az ajánlási ívek eredeti példányát, valamint a presbitérium határozatának a másolatát fel kell terjeszteni az egyházmegye elnökségéhez. Az ajánlási íveknek az ajánló egyháztagok nevét, aláírását és lakcímét kell tartalmaznia. Az ajánlók jogosultságát a nevek és a lakcímek alapján a presbitérium köteles ellenőrizni.

(5) A presbitérium az állás megüresedését követő 60 napon belül köteles bejelenteni az esperesnek, hogy a választók vagy a presbitérium kit kíván meghívni. Ezt a határidőt a presbitérium indokolt kérésére az egyházmegye elnöksége egy ízben további 60 nappal meghosszabbíthatja.

(6) Az iratokat az esperes − egy lelkészi és egy világi tanácsossal, valamint az egyházközség két képviselőjének bevonásával − 8 napon belül megvizsgálja. Ezen vizsgálat után haladéktalanul felhívja a meghívandót okiratainak 15 nap alatt történő beterjesztésére.

(7) Be kell terjeszteni:

a) a jelölt lelkészi oklevelét vagy annak hitelesített másolatát,

b) az illetékes esperes által kiállított szolgálati bizonyítványt, amelyben azt is igazolni kell, hogy a jelölt ellen egyházi bíróság előtt fegyelmi eljárás nincs folyamatban, és hogy a jelölt nem áll választhatóságát korlátozó fegyelmi határozat hatálya alatt,

c) a jelölt nyilatkozatát, hogy megválasztása esetén az állást elfogadja, és hogy nem áll büntető ítélet hatálya alatt, valamint ellene sem egyházi bírósági eljárás, sem világi hatóság előtti büntetőeljárás nincs folyamatban,

d) a jelölt hiteles törzskönyvi kivonatát, melyet egyidejűleg az illetékes püspöki hivatal(ok)nak is meg kell küldeni.

(8) Egyházkerületen kívül történő meghívás vagy pályázat esetén a szolgálati bizonyítványt az illetékes egyházkerületek püspökeivel is záradékoltatni kell. A záradékolás alapja az elbocsátó, illetve befogadó elnökségi határozat.

(9) Nem magyar állampolgár, vagy nem magyarországi szolgálati bizonyítvánnyal rendelkező lelkész magyarországi választhatósága érdekében előzetes befogadási kérelmet terjeszthet elő valamely egyházkerület elnökségéhez. A kérelméhez csatolni kell az 56. § (7) bekezdés a) b) c) d) pontjaiban felsoroltakon túl

a) a kérelmező önéletrajzát,

b) rövid indoklást arról, hogy miért kíván a Magyarországi Református Egyház területén, illetve az adott egyházkerületben szolgálni.

(10) Az elbocsátási, a befogadási és az előzetes befogadási kérelemről az egyházkerület püspöke dönt.

(11) A törvény által előírt választási okiratok beérkezésétől számított 8 napon belül az esperes egy lelkészi

és egy világi tanácsossal és a gyülekezet két képviselőjével együtt megvizsgálja az okiratokat. Amennyiben megállapítható, hogy iratok hiányosak, és ezt rajta kívül álló adminisztrációs hiba okozta, a jelöltet a kézhezvételtől számított 3 napos jogvesztő határidővel fel kell hívni a hiányok pótlására. Ezt követően a bizottság megállapítja, hogy a jelölt választható-e vagy sem.

(12) Amennyiben a vizsgálat eredményeként választási akadály nincs, erről az egyházközség elnökségének mindkét tagját és a jelöltet értesíteni kell.

 

57. § (1) A meghívandóként megnevezett választásra jogosultságának megállapítása után az esperes – a presbitériummal egyetértésben – 15 napon belül kitűzi a bemutatkozás, illetve a választás napját, és intézkedik, hogy mind a bemutatkozó szolgálat, mind a választás időpontját a megelőző két vasárnapon a szószékről és a helyben szokásos módokon hirdessék ki.

(2) Az esperes a bemutatkozó szolgálatra és a lelkészválasztásra egy lelkészi és egy világi tanácsosból

álló küldöttséget küld ki.

 

58. § (1) A küldöttség lelkészi tagja által vezetett istentisztelet utáni lelkészválasztói közgyűlésen a küldöttség ismerteti a választásra vonatkozó szabályokat.

(2) A választói gyűlés határozatképes, ha a választásra jogosultaknak 10%-a, de legalább a presbitérium létszámának a kétszerese jelen van. Ha az első választói gyűlés nem volt határozatképes, a 14. napra összehívott megismételt választói gyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

(3) A jelöltet megválasztottnak kell kijelenteni, ha az érvényes szavazatok többségét elnyerte.

(4) A továbbiakban a 64. és 65. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

 

59. § Ha az állást az 56–58. §-ban meghatározott eljárásban foglaltak szerint nem töltötték be, az egyházmegyei elnökség 30 napon belül javaslatot tehet a gyülekezetnek a meghívandó lelkész személyére vonatkozóan.

 

60. § Ha a jelöltet az 56–58. §-ban meghatározott eljárásban foglaltak szerint nem választották meg, és az egyházmegye elnöksége a 59. §-ban írt jogával élni nem kíván, az esperes 30 napon belül intézkedik a gyülekezeti lelkészi állásnak pályázat útján való betöltése iránt.

 

Választás pályázat útján

61. § (1) A pályázatot az esperes írja ki 30 napon belül, amelyet köteles meghirdetni az egyház hetilapjában. A pályázat tartalmazza a betöltendő állásra vonatkozó pályázati feltételeket és a lelkészi díjlevelet.

(2) A pályázatot a pályázni kívánó jelöltek a hirdetményben meghatározott határidőig nyújthatják be az espereshez. A pályázat benyújtására nyitva álló határidőt a megjelenéstől számított 30 és 60 nap között kell megállapítani. A pályázathoz csatolni kötelesek az 56. §-ban meghatározott okiratokat, amelyeket az esperes egy lelkészi és egy világi tanácsossal, továbbá az érdekelt egyházközség 2 képviselőjével együtt megvizsgál,

és megállapítja, hogy a pályázó a pályázati feltételeknek megfelel-e.

 

62. § (1) A pályázati feltételeknek megfelelt pályázók közül az egyházközség presbitériuma titkos szavazással 2–5 személyt jelöltté minősít és bemutatkozó szolgálatra hív. A jelöltet állító presbiteri gyűlésen az egyházmegye küldöttsége elnököl. Az esperes meghatározza a bemutatkozás sorrendjét és időpontját és a pályázóknak a szavazólapon történő feltüntetését, vezetéknevük ábécé szerinti sorrendjében, és erről a gyülekezetet értesíti.

(2) A bemutatkozó szolgálatra, illetve a lelkészválasztásra az 57–58. és a 64–65. §-okban foglaltak az irányadók.

 

63. § (1) A választás több jelölt esetén csak titkos szavazással történhet. Egy jelölt esetén a közgyűlés nyílt szavazással dönt, kivéve, ha a jelenlevő választásra jogosultak legalább 10%-a titkos szavazást kér.

(2) A szavazás az egyházmegye által hitelesített szavazólapokkal történik.

(3) A jelöltek nevét ábécé sorrendben kell feltüntetni. A jelöltet megválasztottnak kell kijelenteni, ha az érvényes szavazatok több mint felét elnyerte.

(4) Amennyiben a többséget egyik jelölt sem nyerte el, a legtöbb szavazatot kapott 2 jelöltre új szavazást kell elrendelni és lefolytatni, és azt kell megválasztottnak tekinteni, aki az ismételt szavazás eredményeként a szavazatok többségét elnyerte.

 

64. § (1) A választás eredményét – mind meghívás, mind pályázati eljárás esetén – az egyházmegyei küldöttség a helyszínen a választók gyűlésén kihirdeti.

(2) A választás lefolytatásáról 2 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a küldöttség tagjai és a gyülekezet 2 megbízottja írnak alá. A jegyzőkönyvet az összes iratokkal együtt 3 napon belül az espereshez kell terjeszteni, aki a választás lefolytatásától számított 15 nap – azaz a fellebbezési határidő letelte után – jelentést tesz az egyházkerület elnökségének.

(3) Az egyházkerületi elnökség a jelentés kézhezvételétől számított 8 napon belül törvényességi kifogást emelhet. Erről értesíti az esperest és az egyházmegyei bíróság elnökségét. Az óvásnak a választási eljárás további menetére halasztó hatálya van.

 

65. § (1) Ha valamely jelölt megválasztása érdekében vagy ellene az egyházi élet tisztaságával össze nem férhető módon a választás eredményére befolyást gyakoroltak, vagy ha a választókat szavazati joguk gyakorlásában bármilyen módon akadályozták, választási szabadságukat korlátozták, a választást vagy annak azt a részét, amely a meg nem engedett eszközökkel megválasztott jelölt megválasztására vonatkozik, érvénytelennek kell nyilvánítani.

(2) Érvénytelennek kell nyilvánítani azt a választást is, amelynél e törvénynek a választási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit súlyosan megsértették.

(3) A választás ellen 8 napon belül az egyházmegyei bírósághoz címzett panasznak van helye. E határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.

(4) Panaszra jogosult:

a) a választásban részt vettek 10%-a,

b) a választó egyházközség presbitériuma,

c) az egyházmegye jogtanácsosa vagy a választás vezetésére kiküldött egyházmegyei küldöttség bármely tagja,

d) akit jogsérelem ért.

(5) A bíróság a panaszt érdemben elbírálja. Elutasítja, ha az nem jogosulttól származik, elkésett, vagy alaptalan. Amennyiben a panasz megalapozott, dönt a választási eljárásnak egészben vagy részben érvénytelenné nyilvánításáról és a választó testületet határidő kitűzésével az érvénytelen részben új eljárásra utasítja. Az Egyházmegyei Bíróság − az egyházi törvénykezésről szóló törvény soronkívüliségi eljárásra vonatkozó szabályai szerint − határoz. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

 

66. § Ha a választó egyházközség a megüresedett gyülekezeti lelkészi állást sem meghívás, sem pályázat, sem jelölés útján betölteni nem tudta, a választást a legközelebbi egyházmegyei közgyűlés teljesítheti titkos szavazással. A választás eredményét a legközelebbi vasárnapon a szószékről ki kell hirdetni.

 

67. § A választási eljárás akkor ér véget, ha a választás ellen e törvényben meghatározott határidőn belül panaszt nem adtak be, az egyházkerület elnöksége törvényességi kifogást nem emelt, illetve a bíróság ez

ügyben hozott határozata jogerőre emelkedett.

 

68. § (1) A megválasztott lelkész az esperes által a 35. § (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül kitűzött beiktatással köteles az állást elfoglalni.

(2) Az állás elfoglalását követő 15 napon belül meg kell történnie az egyházközség anyakönyvei, ingó és ingatlan vagyontárgyai, pénztára és irattára, a számadások és leltár szerinti pontos átadásának és átvételének.

(3) Az esperes által felkért egyházmegyei lelkészi és világi tanácsosoknak jelen kell lenniük az átvételnél, és a jegyzőkönyvet alá kell írniuk.

 

69. § A választás költségeit – a megválasztott lelkész költözködési költségeivel együtt – a választó egyházközség viseli.

 

70. § Az állását elfoglalt gyülekezeti lelkész abban az egyházközségben, amelyben megválasztották, a beiktatástól számított legalább 3 évig szolgálni köteles. Ez alól az egyházmegyei közgyűlés kivételes és indokolt esetben felmentést adhat.

 

71. § A lelkészi állást fenntartó egyházközség, egyházi testület és intézmény – a díjlevél alapján – megfelelő javadalom biztosításával gondoskodni tartozik a gyülekezeti lelkész és családja tisztes létfenntartásáról.

 

 

V I . f ej e z e t

 

A szolgá lati jog viszony vá ltozásai

 

Eljárás gyülekezeti lelkészek álláscseréje esetén

72. § (1) A gyülekezeti lelkészi állás cseréjét kezdeményezhetik az érdekelt gyülekezeti lelkészek és az eljárásban érintett egyházmegyei közgyűlés(ek) egyaránt. (2) Csere útján akként történik változás a gyülekezeti lelkészi állásban, hogyha ebben az érdekelt gyülekezeti lelkészek megegyeztek, az érintett gyülekezetek presbitériumai ezzel egyetértenek, és az illetékes felettes egyházi hatóságok ezt jóváhagyják. Ha a cserére más-más egyházkerületbe tartozó gyülekezeti lelkészek között kerül sor, ehhez mind a két egyházkerület hozzájárulása szükséges. Bármely feltétel hiánya esetén a csere nem jön létre.

 

73. § (1) A cserét jóváhagyó határozatot 15 napon belül mindkét gyülekezet előtt ki kell hirdetni istentisztelet alkalmával.

(2) A cserét a jóváhagyást tartalmazó határozatot követően 30 napon belül végre kell hajtani.

 

A lelkészi állás betöltése áthelyezés útján

74. § (1) Missziói vagy intézeti lelkészi állást áthelyezés útján is be lehet tölteni.

(2) Az áthelyezés tárgyában a bíróság igazgatási vagy fegyelmi ügykörben jár el.

 

75. § Az áthelyezésre vonatkozó és igazgatási ügykörben lefolytatandó eljárást az illetékes egyházmegyei bíróságnál kezdeményezhetik:

a) az illetékes egyházközség választójogosult tagjainak több mint 50%-ának szavazata, illetve a presbitérium 2/3-os többséggel,

b) az egyházmegyei közgyűlés,

c) az érintett lelkész.

 

76. § Az áthelyezésről a bíróság határozatban dönt. E határozatban dönt az eljárási költségekről is.

 

77. § Az áthelyezés ügyében igazgatási ügykörben a bíróság eljárási szabályaira a hatályos egyházi törvénykezésre vonatkozó törvényben foglaltak az irányadók. A jogerős határozat alapján az áthelyezést az ügyben I. fokon eljárt bíróság foganatosítja.

 

A lelkészi szolgálat szünetelése

78. § Szünetel a lelkészi szolgálati viszony, ha a lelkész a szolgálati viszonyából eredő feladatait e törvényben meghatározott okokból, így különösen

a) újabb tanulmányi jogviszony létesítésére tekintettel,

b) külföldi egyházban vállalt szolgálat ellátása alatt,

c) gyermek születése, nevelése miatt, a gyermek 3 éves koráig,

d) politikai párttagság, országgyűlési képviselőség, polgármesterség, közszolgálat vállalása miatt tartósan nem tudja ellátni.

 

79. § (1) A lelkész politikai párt tagja nem lehet. Amennyiben mégis politikai párttagságot vagy országgyűlési képviselőséget vállal, a jelöltként történő nyilvántartásba vételétől fogva, az érintettsége tartamára a lelkészi szolgálatát szüneteltetnie kell.

(2) Ha a lelkész meghatározott idejű egyéb főállású belföldi közszolgálatot, polgármesterséget vállal, köteles lelkészi szolgálatának szüneteltetését kérni, attól az időponttól, amikortól jelöltté minősítették.

(3) A szüneteltetése idején az illető református lelkészként nem nyilatkozhat.

 

80. § (1) A lelkésznek a szüneteltetés iránti kérelmet, a szünetelésre okot adó eseménytől számított 30 napon belül az őt nyilvántartó egyházmegye espereséhez kell benyújtania. A szünetelési körülmények észlelése esetén az egyházi felettes hivatalból is kezdeményezheti a szünetelés megállapítását.

(2) A szüneteltetés megállapítására gyülekezetben szolgáló lelkész esetében a presbitérium határozata alapján az esperes, a missziói, ill. intézményi lelkész esetében a szolgálati jogviszonyt keletkeztető jogosult. A szünetelés határozott vagy határozatlan időre állapítható meg.

(3) A szüneteltetésről írásbeli határozatot kell hozni. A határozatnak tartalmaznia kell a szünetelés kezdő időpontját és annak várható időtartamát, a szünetelés alatt megmaradó jogokat és kötelezettségeket, különös tekintettel arra, hogy a szünetelés alatt a lelkész mennyi ideig és milyen feltételekkel jogosult a parókia használatára.

(4) Amennyiben a szüneteléshez a presbitérium határozott időre járult hozzá, akkor a határidő lejártával – amennyiben a határozott idő lejártával nem áll szolgálatba – az adott egyházközségben a lelkész tisztsége megszűnik. A szünetelés maximum a hatályban tartás határidejéig tarthat.

(5) A szünetelésről tárgyaló presbiteri gyűlésen az egyházmegye elnöksége által megbízott lelkészi és világi küldött elnököl.

(6) A szünetelésről rendelkező határozatban fel kell hívni az érintett figyelmét a lelkészi képesítés hatályban tartásának lehetőségére, ennek határidejére és mulasztása következményeire.

(7) A határozatban rendelkezni kell a szüneteltetés alatti egészségbiztosítási, állami, ill. egyházi nyugdíjjárulék-fizetés kérdéséről is.

(8) A határozatlan ideig tartó szünetelés esetén a jogviszony aktiválása kérelemre történik.

(9) A szünetelést, annak kezdő időpontját és lejártát a törzskönyvben fel kell tüntetni, és a határozat egy példányát meg kell küldeni a Lelkészi Nyugdíjintézetnek is.

 

A lelkészi képesítés hatályban tartása

81. § (1) A lelkészi képesítés hatálya kiterjed mindazon időszakra, amikor a lelkész a Magyarországi Református Egyházban szolgálati viszonyban áll. Amenynyiben a lelkész nem lép szolgálatba, vagy szolgálati viszonya megszűnik, úgy e törvény rendelkezései szerint kérnie kell lelkészi képesítésének hatályban tartását. Ellenkező esetben a nyugdíjazás és szünetelés e törvényben meghatározott eseteit kivéve lelkészi képesítését elveszti.

(2) Amennyiben a lelkész szolgálati jogviszonya megszűnt, vagy határozatlan időre, illetőleg előre láthatóan 1 évnél hosszabb határozott időre szünetel, úgy a szolgálat megszűnésének napjától számított egy éven belül kérnie kell lelkészi képesítésének hatályban tartását.

(3) A kérelmet az utolsó szolgálati hely − vagy ennek hiányában a lelkészi diploma megszerzése − szerint illetékes egyházmegyéhez kell benyújtani.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a) a lelkészi képesítést igazoló oklevelet,

b) a hatályban tartási kérelem alapjául szolgáló tény megjelölését,

c) a szolgálati bizonyítványt az utolsó szolgálati helyről és az azt megelőző szolgálatokról,

d) igazolást arról, hogy melyik gyülekezet életében vesz részt és milyen módon,

e) a kérelem benyújtásának időpontjában milyen tevékenységet végez és milyen indokok alapján kéri a lelkészi képesítés hatályban tartását,

f) nyilatkozatot arról, hogy olyan foglalkozást vagy életmódot nem folytat, amely a lelkészi hivatás gyakorlásával összeegyeztethetetlen,

g) nyilatkozatot arról, hogy egyházi vagy világi bírósági eljárás, vagy büntetés hatálya alatt nem áll.

 

82. § (1) A lelkészi képesítés hatályban tartására irányuló, hiánypótlásra nem szoruló kérelmet az egyházmegyei közgyűlés vagy egyházmegyei tanács a következő ülésén köteles tárgyalni. Az eljáró testület a lelkészi képesítés hatályban tartását legfeljebb 5 évre javasolhatja az egyházkerületi közgyűlésnek, vagy a kérelem elutasítására tesz javaslatot.

(2) A jogerős határozatot az egyházmegyei közgyűlés előtt ki kell hirdetni.

(3) A tanács által meghozott határozatot a közgyűlés előtt is ki kell hirdetni.

 

83. § Nem lehet hatályban tartani a lelkészi képesítését annak, aki olyan foglalkozást vagy életmódot folytat, amely a lelkészi hivatás gyakorlásával összeegyeztethetetlen.

 

84. § (1) A lelkészi képesítés hatályban tartására vonatkozó határozatot az egyházkerület elnöksége megküldi a kérelmezőnek, a javaslatot tevő egyházmegyének és a Zsinati Hivatalnak.

(2) A határozatot a törzskönyvbe is be kell jegyezni.

 

85. § (1) Akinek lelkészi képesítését hatályban tartják, rendelkezési állományba kerül. Köteles részt venni a lakóhelye vagy a munkahelye szerinti gyülekezet életében. E tevékenységéről a lakóhely vagy munkahely szerinti lelkész évente összesített jelentést készít az esperes részére.

(2) Istentiszteleten, más gyülekezeti alkalmon szolgálatot, a sákramentumok kiszolgáltatását csak a szolgálatvégzés helye szerint illetékes lelkész tudomásával és egyetértésével végezhet.

 

86. § (1) Akinek a lelkészi szolgálata szünetel és a szünetelésre vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem kéri a lelkészi képesítésének hatályban tartását, az elveszíti azt.

(2) Az egy éves határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, ha a lelkész nem volt abban a helyzetben, hogy igényét érvényesíteni tudta volna. Az igazolási kérelemben elő kell adni és valószínűsíteni kell a gátló körülményeket.

(3) Amennyiben valaki az egy évet elmulasztja, de a kérelmet 3 éven belül benyújtja, a kérelméről az egyházmegyei közgyűlés vagy tanács csak a benyújtástól számított egy év próbaidő elteltével dönthet.

(4) Ha a kérelmet 3 éven belül nem nyújtják be, vagy azt elutasították, úgy a lelkészi képesítés vissza-

állítását csak a megszűnéstől számított 5 év elteltével lehet újra kérelmezni.

 

87. § (1) A lelkészi képesítés hatályban tartása iránti eljárásban az egyházmegyei vagy egyházkerületi közgyűlés vagy tanács hivatalból, vagy a kérelmező indítványára bekérheti az Egységes Lelkészképesítő Bizottság véleményét.

(2) Amennyiben valakinek 5 évnél hosszabb ideig nem volt hatályban a lelkészi képesítése, vagy legalább 10 éve nem állt lelkészi jogviszonyban, az Egységes Lelkészképesítő Bizottság véleményének bekérése kötelező.

(3) Az Egységes Lelkészképesítő Bizottság a lelkész jelleg visszaállítása előtt alkalmassági vizsga letételét rendelheti el.

 

88. § Aki nem kéri lelkészi képesítésének hatályban tartását vagy kérelmét elutasították, lelkészi szolgálatra való jogosultságát is elveszíti. A felsőoktatási intézményben szerzett diploma érvénye változatlanul megmarad.

 

A lelkészi szolgálati viszony megszűnése

89. § (1) Megszűnik a lelkészi jogviszony:

a) elhalálozással,

b) ha az egyházi bíróság a lelkészt hivatalvesztés büntetéssel sújtja.

(2) Megszűnik a lelkész szolgálati jogviszonya:

a) nyugdíjba vonulással,

b) az adott álláshelyről való lemondással, c) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,

d) határozott idejű kinevezés, megbízás, kirendelés esetén a határozott idő leteltével, vagy visszavonással,

e) határozatlan idejű kinevezés, megbízás, kirendelés esetén visszavonással,

f ) az adott szolgálati jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetésével,

g) egyházi közérdekből hozott bírósági igazgatási döntéssel az alábbiak szerint:

(3) Az egyházlátogató bizottság – szükség szerint a presbitérium véleményének kikérése után – kezdeményezheti az egyházmegyénél az önálló gyülekezeti lelkész szolgálati jogviszonyának 6 hónapon belüli, közös megegyezéssel történő megszüntetését. Amennyiben az egyházmegyei elnökség előtt a szolgálati viszony megszüntetéséről megegyezés nem jön létre, a presbitérium – egyházi közérdekre hivatkozással – egyházi bírósághoz fordulhat, amely igazgatási eljárás keretében dönt a jogviszony megszűnéséről. Amennyiben a bíróság döntése szerint a viszony megromlása a gyülekezetnek is felróható, a megüresedett lelkészi állás betöltéséről az egyházmegyei közgyűlés dönt.

 

90. § (1) A nyugdíjba vonult lelkész lelkészi jellegét a nyugdíjazás után is megtartja. Szolgálatot határozott időre szóló megbízással vagy eseti jelleggel láthat el, a szolgálat helye szerint illetékes lelkész tudomásával és a parókiális jogok tiszteletben tartásával.

(2) A nyugdíjas lelkész is köteles életvitelében a lelkészekre előírt kötelezettségeket megtartani. E körben, valamint szolgálatvégzésével összefüggésben az egyházi törvények hatálya alatt áll.

 

 

 

V I I . f ej e z e t

 

A lelkész kötelezettségei

 

91. § (1) A lelkész általános kötelessége, hogy:

a) szolgálatát a Szentírás és hitvallásaink szerint, egyházi törvényeinket betartva, teljes odaadással végezze

és ezt életvitelével is megerősítse,

b) az istentiszteleti alkalmakra felkészüljön, azokat az egyház rendtartása szerint pontosan megtartsa, gondoskodjon a sákramentumok hitvallásaink szerinti helyes kiszolgáltatásáról,

c) gyülekezetét gondozza, szolgálati területét építse,

d) magát a teológiai tudományokban és a szolgálat ellátásához szükséges ismeretekben állandóan tovább képezze,

e) ápolja és óvja testi-lelki egészségét, hogy ennek hiánya ne akadályozza meg szolgálatait,

f ) lelkésztársaival éljen testvéri egyetértésben, és mindenképpen a békességre törekedjék,

g) más gyülekezet területén lelkészi szolgálatot csak az illetékes helyi lelkész hozzájárulásával végezhet, tartsa tiszteletben a parókiális jogokat,

h) magatartásával és nyilatkozatával ápolja és erősítse az evangélium szerinti tiszta erkölcsöt, az emberszeretetet és a hazaszeretetet, egyháza jó hírét és tisztességét, legyen szolidáris az elesettekkel,

i) kerülje a viszálykodást és személyes ellentéteket, az olyan magatartást, amely másokban megütközést, megbotránkozást válthat ki,

j) tartózkodjék minden olyan tevékenységtől, amely akadályozza a lelkészi szolgálat végzésében, vagy amely az egyház, a gyülekezet, a szolgált közösség megosztásához vezethet,

k) tevékenyen vegyen részt az egyházi közéletben, a vállalt tisztséget lelkiismeretesen lássa el,

l) lelkiismeretesen hajtsa végre a fokozatos egyházi testületek döntéseit,

m) éljen békességben családjával és környezetével, és az egyház érdekét nézve munkálkodjon együtt presbiterekkel és az egyház világi segítőivel,

n) környezete legyen rendezett, óvja azt, személyes és családi életével is jó példát adjon, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá legyen: ő és az ő háza népe az Úrnak szolgálnak,

o) tartsa be Magyarország Alaptörvényét, törvényeit és törvényes rendelkezéseit, mindaddig, amíg azok nem ellentétesek Isten törvényeivel,

p) gyermekeit református vallásban nevelje,

q) a hivatali és a hitéleti szolgálat végzése során tudomására jutott személyiségi jogot érintő információt köteles megőrizni.

(2) A lelkész házastársa csak református vagy evangélikus egyháztag lehet.

(3) A lelkész egyéb kötelezettségei:

a) a lelkésznek az istentiszteleti és sákramentális szolgálatok végzésénél palástot kell viselni. Egyéb esetben akkor viselhet palástot, ha azt az alkalom egyházi jellege indokolttá teszi.

b) A lelkész szolgálaton kívül is úgy viselkedjen és öltözködjön, hogy az a lelkészi hivatás méltóságának megfeleljen.

c) A lelkész – nem vehet részt olyan szervezetben vagy mozgalomban, amelynek célja, tevékenysége az egyház hitvallásával vagy érdekeivel ellentétesek, – nem végezhet olyan tevékenységet, amely az egyházi élettel, a lelkészi tisztség méltóságával összeegyeztethetetlen.

d) A gyülekezeti lelkész köteles szolgálati helyén lakni, amennyiben a gyülekezet azon kötelességének eleget tett, hogy lelkészének megfelelő életkörülményeket biztosító lakást bocsát rendelkezésére. Az ettől való eltérést a presbitérium előterjesztésére az egyházmegyei tanács engedélyezi.

(4) Egyes lelkészi kötelezettségek teljesítésének rendjére és módjára és a lelkészi liturgikus öltözék szabályaira vonatkozóan a Zsinat külön szabályrendeletet alkot.

(5) Az egyházi fenntartású intézmények lelkipásztori kötelezettségeket sajátos alkalmazási feltételeként határozhatnak meg, melyeket a lelkészi állás meghirdetése előtt a jogviszonyt keletkeztető okiratba kell foglalni. Nem egyházi fenntartású intézményeknél a lelkészi szolgálat ellátásának szabályait a jogviszonyt keletkeztető okiratba kell foglalni.

 

 

 

V I I I . f ej e z e t

 

A lelkész jogai

 

Javadalomhoz való jog

92. § (1) A lelkésznek joga van arra, hogy szolgálatának ellátásáért méltó javadalomban részesüljön.

(2) A lelkészi javadalomról a díjlevél rendelkezik.

(3) A javadalom pénzbeli és természetbeli részből áll. Lelkészi javadalom mindazon pénzbeli és természetbeli juttatás, amelyet az egyházi tisztségviselő szolgálati ellátásáért az egyházi állás, tisztség fenntartójától kap. Összegét, mértékét, a juttatás módját díjlevélben kell megállapítani. A lelkészt megillető természetbeni javadalom járulékalapot képező egyenértékét háromévenként a Zsinati Tanács állapítja meg.

(4) A lelkészt illeti a temetési, esketési szolgálatért járó stóla. A keresztelésért stóla nem kérhető. A stóla megváltásáról a díjlevelében kell rendelkezni.

(5) Az illetékességi területen végzett és az ahhoz csatlakozó javadalmi tételek felvételének joga a területileg felelős lelkészt illeti.

 

93. § Az önálló lelkész minimális pénzbeli javadalmáról egyházkerületi határozatban kell rendelkezni. A pénzbeli javadalomról a fenntartó éves költségvetésében kell rendelkezni. A lelkészi pénzbeli minimáljavadalom összegére a Zsinati Tanács a költségvetés elfogadásakor ajánlást ad ki.

 

94. § (1) Az egyházközségi lelkész parókián való lakhatási joga a szolgálatához kötődik, mely az Egyház tartási kötelezettségéből fakad, az javadalmi jellegű.

A parókia költségviselés szabályait a díjlevélben kell rögzíteni.

(2) A lelkész parókia-használati joga a szolgálati jogviszony megszűnésével megszűnik, és a lelkész köteles azt 30 napon belül elhagyni.

(3) A parókián csak a lelkész (107. § (2)-ben meghatározott) közeli hozzátartozói lakhatnak, akiknek lakhatási joga a lelkész lakhatási jogával együtt szűnik meg.

(4) A parókiáról történő kiköltözés esetén – a nyugdíjtörvényben meghatározott esetet kivéve – a lelkészt térítés, anyagi juttatás nem illeti meg.

(5) A parókia bármilyen eltérő használatára a presbitérium az esperes jóváhagyásával adhat engedélyt.

 

Szociális és időskori ellátáshoz való jog

95. § A lelkész a Magyarországi Református Egyház lelkészeinek ellátásáról és nyugdíjintézetéről szóló törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosult a nyugdíjellátásokra.

 

96. § A nyugdíjba vonult és parókiáról kiköltözött egyházközségi lelkész egyszeri nyugdíjrendszerű juttatásra jogosult. Ennek mértékét a Zsinati Tanács határozza meg. Ugyanilyen mértékű támogatásra az egyházi intézményi lelkész is jogosult.

 

Pihenéshez való jog

97. § (1) A szolgálatban álló lelkész jogosult legalább heti egy szolgálatmentes napot pihenőnapként igénybe venni.

(2) A gyülekezeti lelkész esetén a szolgálatmentes pihenőnap valamely hétköznapi napra esik. Az állandó pihenőnapot be kell vezetni az egyházközség missziói munkatervébe, kell jelentenie a szolgálati felettesnek,

és gondoskodnia kell az esetlegesen arra a napra eső szolgálatok ellátásáról.

(3) Az esperes munkaszüneti napok kiadhatósága érdekében egyházmegyei ügyeleti rendet alakíthat ki.

(4) Az intézményi lelkészek pihenőnapja az intézmény rendjéhez igazodik. Amennyiben az eltér a világi jogszabályok szerint meghatározott munkaszüneti napoktól, azt a díjlevélben rögzíteni kell.

(5) Hivatalos szolgálat céljából igénybevett heti szolgálatmentes pihenőnap legfeljebb két héten belül pótolható.

 

98. § (1) Szolgálatban álló önálló egyházközségi lelkészt évente 30 naptári nap fizetett szabadság illeti meg. (2) Szabadsága megkezdése előtt legalább 8 nappal írásban tájékoztatni kell erről az esperest, a helyettes személyének bejelentésével egyidejűleg. Amennyiben a lelkész a helyettesítésről maga nem tud gondoskodni, úgy a szabadság időpontjáról 15 nappal korábban kell az esperest tájékoztatni azzal a kéréssel, hogy az egyházmegye gondoskodjon a helyettesítésről. Ilyen esetben 15 napnál hosszabb szabadságot a lelkész folyamatosan nem vehet ki.

 

99. § Egyházközségbe beosztott, beosztott lelkész szabadsága nem lehet kevesebb mint 21 naptári nap. Mértékéről és kiadásának rendjéről az elnök-lelkész rendelkezik, azonban 5 napot meghaladó szabadság esetén ezt legalább a szabadság megkezdése előtt 15 nappal egyeztetni kell.

 

100. § Intézményi lelkész esetén a szabadság mértéke az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok szerint kerül kiszámításra, a szabadság kiadásának joga az intézményvezetőt, vagy vezető lelkész esetén a fenntartót illeti meg.

 

101. § A lelkésznőket a rendes szabadságon túl 14 év alatti gyermekenként és évenként további 2 naptári nap pótszabadság illeti meg.

 

102. § A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, azt legfeljebb a következő naptári év március 31. napjáig lehet átvinni.

 

103. § A lelkészt szabadsága idejére stóla nélküli egy hónapra eső pénzbeli javadalma illeti meg.

 

Tanuláshoz való jog

104. § (1) A lelkészt megilleti az a jog, hogy magát folyamatosan képezze és ennek érdekében tanulmányokat folytasson.

(2) A képzésen részvételt és az ehhez szükséges szabadidőt minden lelkésznek biztosítani kell. Ennek mértéke évente 8 naptári nap. Amennyiben a képzés vizsgakötelezettséggel is jár, úgy vizsgánként 2 nap tanulmányi szabadság is illeti meg a lelkészt, a Zsinat

által meghatározott képzésen való részvételhez.

(3) Ha az intézményi lelkész folytat tanulmányokat, az ebből eredő jogosultságait és kötelezettségeit tanulmányi szerződésben kell rögzíteni.

 

105. § Az illetékes püspök a tudományos tevékenységet folytató lelkésznek 5 évente 3 hónap rendkívüli szabadságot adhat. A rendkívüli szabadság idejére pénzbeli javadalma folyamatosan megilleti.

 

Betegellátási jogok

106. § (1) A gyülekezeti és az intézményi lelkészt a szolgálat ellátását akadályozó betegsége alatt is megilleti javadalma, illetve annak meghatározott része.

(2) Betegség esetén a helyettesítésről az esperesnek vagy a szolgálati hely szerinti illetékes fenntartónak kell gondoskodni. A helyettesítési kérelmet a betegség tényét és az eljövendő kezelés tényét tanúsító orvosi igazolással kell igazolni.

(3) A lelkészt betegsége bekövetkezése, illetve betegségének szolgálat ellátását kizáró napjától egy évig terjedő időre illeti meg javadalom vagy az ezt helyettesítő pénzbeli ellátás. Ennek meghosszabbítására a presbitérium kérelmére az esperes engedélyével kerülhet sor. (4) A táppénz mértéke az egyházközségben szolgáló lelkészek esetén 1 évig a stóla nélküli átlagjavadalom 100%-a, míg ezt követően a javadalom 70%-a.

(5) A keresőképtelenség idejére megilleti a lelkészt a parókia használati joga is, változatlan költségviselési feltételekkel, rendkívüli méltánylást igénylő esetekben legfeljebb két évig.

(6) Intézményi lelkész esetében a betegség esetére járó pénzbeli ellátás mértéke az ugyanazon intézet dolgozóinak betegellátásával azonos módon és mértékben kerül kiszámításra, de munkáltatójának a tartási kötelezettség címén járó összeget teljes egészében folyósítani kell, mert ez helyettesíti a gyülekezeti lelkészek részére természetben nyújtott javadalmat.

 

Segélyek, támogatások

107. § (1) A lelkész gyermekének megszületésekor vagy közeli hozzátartozójának halálakor egyszeri, egyházkerületi szabályrendeletben meghatározott mértékű segélyre jogosult.

(2) Közeli hozzátartozó: a lelkész szülei, gyermeke(i), örökbefogadott gyermeke(i), házastársa.

(3) Eseti – meghatározott eseményhez kötött – vagy rendszeres támogatásban lehet részesíteni a szociálisan rászoruló, vagy váratlan, rendkívüli helyzetbe került lelkészeket, lelkész-családokat.

 

108. § A segélyezés és támogatás rendszerét, annak mértékét az egyházmegye, egyházkerület és intézményfenntartók évenkénti költségvetésében kell meghatározni.

 

Gyermeket nevelő lelkészek jogai

109. § (1) A lelkésznő gyermeke születése, örökbefogadás és 3 éves koráig történő nevelése érdekében szolgálatát szüneteltetheti. Ugyancsak megilleti a gyermeknevelési szociális ellátás a – lelkészi jogviszony szüneteltetése mellett – a gyermek apját is.

(2) Ezen időszakra az állam által folyósított ellátást a Lelkészi Nyugdíjintézet a nyugdíjtörvény rendelkezései szerint kiegészíti. A gyermekszülés, nevelés miatti szünetelés ideje alatt is biztosítani kell a lelkész részére a lakhatást.

 

 

I X . f ej e z e t

 

Nyilvántartás és adatszolgá ltatás

 

110. § Az egyház a lelkészi végzettségű egyháztagokat – lelkészi szolgálati viszonyuk keletkezése előtt, szolgálati viszonyuk alatt, valamint passzív egyházi jogviszonyuk (rendelkezési állomány, szünetelés, nyugdíj) alatt is – nyilvántartja.

 

111. § (1) Az érintett hittudományi kar/egyetem/ akadémia a hallgatói jogviszony megszűnését követő 8 napon belül a nyilvántartáshoz szükséges adatokat – az intézmény anyakönyvében szereplő adatok hitelesített másolatával – megküldi, amely egyházkerületből kapta az ajánlást. Az egyházkerület püspöke ennek alapján törzskönyvet nyit és vezet az egyházkerületében lévő lelkészi képesítésű egyháztagokról. Az első szolgálatba állítás alkalmával az egyházkerület az adatokat megküldi a szolgálat szerint illetékes egyházmegyének.

(2) Amennyiben a hallgató már a diploma megszerzése előtt egyházi felhatalmazást kap (exmisszus), úgy rá ugyanez a szabályozás érvényes.

 

112. § (1) Az első nyilvántartási hely a kirendelésre jogosult püspök hivatala, ahova a hittudományi kar/ egyetem/akadémia a diploma kiadását követő 8 napon belül megküldi a törzskönyvezéshez szükséges adatokat, az intézmény anyakönyvében szereplő adatok hitelesített másolatával. Amennyiben a hallgató már a diploma megszerzése előtt szolgálatba áll, úgy rá ugyanez a szabályozás érvényes.

(2) Az egyházkerület püspöke ennek alapján törzskönyvet nyit és a későbbiekben az alábbi szabályok szerint vezet az egyházkerületében lévő lelkészi képesítésű egyháztagokról.

(3) Az egyházkerület püspöke a törzskönyv megnyitásáról értesíti a kirendeléssel érintett egyházmegye esperesét.

(4) A törzskönyvben minden további változás csak a szolgálati úton benyújtott, a dokumentum esperes által hitelesített másolata alapján történhet.

 

113. § A lelkészi képesítésű személyek lelkészi jellegük megszűnéséig kötelesek az adataikban bekövetkezett változásokat – a változásokat igazoló dokumentumokkal együtt – 15 napon belül az adatszolgáltatásért felelős egyházmegyéhez bejelenteni. Ennek elmulasztásáig a segélyek és támogatások folyósítása szünetel.

 

114. § (1) Az egyházmegyének nyilvántartásba kell venni mindazokat, akik az adott egyházmegye területén levő:

a) egyházközségekben szolgálnak,

b) egyházi, állami, önkormányzati intézményben teljesítenek lelkészi, vagy lelkészi jellegű szolgálatot,

c) intézményi lelkészek esetén – kérelmükre – akik az egyházmegye területén rendelkeznek állandó lakóhellyel,

d) állandó lakóhellyel rendelkező nyugdíjas.

(2) A nyilvántartásba vétel illetékességét mind az egyházközségi lelkészek mind az intézményi lelkészek esetében a szolgálat helye határozza meg.

(3) A nyilvántartásba vételt csak azon jogcímen lehet megtagadni, hogy a lelkész nyilvántartása nem tartozik az egyházmegye illetékességi körébe.

 

115. § (1) A lelkésznek a nyilvántartásba vételhez csatolni kell a következő iratok másolatát:

a) születési, polgári és egyházi házassági anyakönyvi kivonat, keresztlevél, konfirmációs lap,

b) személyi igazolvány, lakcímkártya, adóazonosító jel, TAJ kártya,

c) gyerekeinek születési anyakönyvi kivonata, keresztlevele,

d) lelkészi képesítését igazoló dokumentumok, egyéb képesítést, képzettséget igazoló dokumentumok,

e) szolgálati jogviszonya létesítésének dokumentuma,

f ) tanulmányok végzése esetén iskolalátogatási igazolás.

(2) Az iratok eredeti példányát az adatok felvételekor be kell mutatni. Az ügyintézőnek a másolatra rá kell vezetni, hogy annak eredeti példánya bemutatásra került.

(3) A törzskönyvben nyilvántartott fegyelmi büntetésről szóló egyházi bírósági jogerős határozatot az adatszolgáltatásra köteles egyházmegye hivatalból csatolja az iratokhoz.

 

116. § A törzskönyvben a következő adatokat és körülményeket kell feltüntetni:

a) személyes adatok (név, szül hely, idő, anyja neve, apja neve, adóazonosító jel, TAJ szám, állampolgárság, cím),

b) megkeresztelésének ideje, helye, konfirmációjának ideje, helye,

c) házasságkötés adatai, házasság felbontásának ideje, bírósági ügyszáma,

d) házastárs, gyermeke személyi adatai, vallásuk, gyerekek keresztelésének ideje, helye,

e) tanulmányok végzésére vonatkozó adatok: középfokú tanulmányok befejezésének helye, ideje, hittudományi egyetemi diploma, lelkészképesítés megszerzésének helye, ideje, eredménye, intézmény megnevezése, egyéb képzettség, képesítés megnevezése és megszerzésének adatai, külföldi tanulmányok ideje, helye, kurzus megnevezése, lelkésztovábbképzőn szerzett kreditek,

f ) nyelvtudás megjelölése, fokozatának igazolásául szolgáló bizonyítvány adatai,

g) tudományos fokozata, h) kitüntetései,

i) szolgálati hely, lelkészi státus, szolgálat típusa megnevezése,

j) szolgálat szüneteltetése, lelkészi képesítés hatályban tartása,

k) feddésnél súlyosabb fegyelmi büntetés, bíróság megnevezése, ügyszáma, mentesülés időpontja,

l) lelkészi jelleg megszűnése, oka, m) nyugdíjazás – tovább-szolgálat.

 

117. § (1) Ha a lelkész jogviszonyában változás következik be, az arról szóló dokumentum egy példányát annak keletkeztetője a kiadással egyidejűleg köteles az adatnyilvántartásra köteles egyházmegyének megküldeni. Az esperes az adatváltozást haladéktalanul jelenti a törzskönyvet vezető egyházkerület püspöki hivatalának.

(2) Ha a szolgálat változásával az egyházkerület illetékessége is változik, a püspök továbbküldi a dokumentumokat az illetékes egyházkerületnek, illetve másolatban a Zsinati Hivatalnak.

(3) Az iratok továbbításáról olyan feljegyzést kell készíteni, melyből megállapítható, hogy a törzskönyv kinek a kérelmére, milyen okból, milyen mellékletekkel kinek került megküldésére.

 

118. § A nyilvántartást vezető egyházkerület az illetékes egyházmegye tájékoztatása, adatközlése alapján a törzskönyvből köteles a Református Lelkészi Nyugdíjintézetnek mindazon adatokat megküldeni, amelyek a lelkészi társadalombiztosítás és a nyugellátáshoz szükségesek (személyi adatok, TAJ szám, adószám, lakcím, szolgálati hely, szolgálati státus, ezek keletkezésének, változásának, megszűnésének időpontja). Ezeket az adatokat a Nyugdíjintézet nyilvántartja, kezeli. A biztosítással és ellátásokkal kapcsolatos adatokhoz való hozzáférést az egyházmegyei, egyházkerületi és zsinati elnökség számára biztosítja.

 

119. § (1) A törzskönyv elektronikus formában is vezethető.

(2) Az adatkezelés szabályait az Egyház adatvédelmi törvényében kell szabályozni.

(3) A törzskönyv adatai a lelkész neve, címe, a szolgálati helye, lelkészi státusza, a szolgálati jogviszony keletkezésének, megszűnésének ideje és módja kivételével nem nyilvánosak, de a nyilvántartott adatokat a lelkész egyházi felettese jogosult megismerni.

(4) A Zsinat Elnöksége jogosult a törzskönyv egyes adatait is bekérni, és azokat – a személyes adatok védelme mellett – statisztikai összefoglalókhoz felhasználni.

 

120. § Törzskönyvéről a lelkész indokolt kérésére a püspök köteles hiteles másolatot kiadni, a szolgálatairól szolgálati bizonyítványt kiállítani.

 

 

X . f ej e z e t

 

A bekebelezés

 

121. § A lelkésznek a felszentelését követő 15 napon belül kötelessége, hogy a szolgálati helye, vagy ennek hiányában lakóhelye szerinti illetékes egyházmegyétől bekebelezését kérje. Amennyiben a szolgálat helyében változás következik be, úgy az új jogviszony létesítését követő 15 napon belül kérheti az illetékes egyházmegyét a bekebelezésre.

 

122. § (1) A bekebelezés a felszentelt lelkészi képesítésű egyháztagoknak az egyházmegyébe, és egyidejűleg az egyházkerületbe történő befogadása.

(2) A bekebelezést az egyházmegye közgyűlési határozattal erősíti meg.

(3) Az egyházmegyei közgyűlés bekebelező határozata a felhatalmazás arra, hogy az illető lelkész nem csak egyházmegyei, de egyházkerületi és zsinati tisztségekre is jelölhető.

(4) Aki az egyházmegyében nyilvántartásban van, de nincs bekebelezve, az egyházmegyei tisztségen túl másra nem jelölhető.

 

123. § (1) Az egyházközségi lelkészek esetében a bekebelezésre csak a szolgálati hely szerinti egyházmegye az illetékes.

(2) Zsinati, egyházkerületi, egyházmegyei, valamint egyházi, állami, önkormányzati intézeti alkalmazásban álló lelkészek is kérhetik bekebelezésüket a szolgálati helyük szerint illetékes magyarországi egyházmegyébe.

 

124. § Az egyházi joghatósági illetékességet a nyilvántartás, ezen belül a „Törzskönyv” határozza meg.

 

Záró rendelkezések

 

125. § (1) A 2013. évi I. törvény 2013. július hónap

1. napján lép hatályba.

(2) Azon intézményi lelkészek vonatkozásában, akik jelenleg nem szolgálati helyük, hanem lakóhelyük illetékessége szerint vannak nyilvántartásba véve, a 114. § (2) bekezdése 2015. január 1-től lép hatályba.

(3) Hatályba lépésével együtt hatályát veszti a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. tv. 31-43. §-a, a Magyarországi Református Egyház választójogi törvényéről szóló 1996. évi I. tv. 12-44. §-a.

A 2013. évi IX. törvény 2014. január 1-jén lép hatályba.

A 2013. évi IX. törvényt megállapította a ZS-335/2013.11.15. számú zsinati határozat, amely a 30.§-t módosította.

 

Trascina file per caricare