Statute of organization and management of the parishes of the Evangelical Lutheran Church in 2005

2005. ÉVI IV. TÖRVÉNY

AZ EGYHÁZ SZERVEZETÉRŐL ÉS

IGAZGATÁSÁRÓL

ELSŐ RÉSZ

AZ EGYHÁZKÖZSÉG

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§ Az egyházközség meghatározott területen működő, a saját vagy más területről bejegyzett egyháztagoknak az ige hirdetésére, a szentségekkel való élésre és vallásuk gyakorlására szervezett gyülekezeti közössége.

2.§ (1) Az egyházközség területi határait az egyházmegyei közgyűlés állapítja meg. Magyarország minden lakóterülete területi, közlekedési vagy nemzetiségi szempontok alapján valamelyik egyházközség része. Az egyházközség székhelye az egyházmegyei közgyűlés által jóváhagyott és a hivatalos országos evangélikus névtárban nyilvántartott működési és adminisztratív központ.

(2) Az egyházközségnek saját lelkésze, önálló döntéshozó és képviseleti testületei, valamint önálló gazdálkodása van, és istentiszteleti hellyel rendelkezik.

3.§ (1) Az egyházközséget megilleti az önkormányzás joga. Ügyeit önállóan intézi, tisztségviselőit maga választja, egyházközségi szabályrendeleteket alkothat, intézményeket hozhat létre. Az egyházközség kötelessége, hogy saját területén az egyházi szolgálat feltételeit biztosítsa, ennek érdekében köteles megalakítani önkormányzati testületeit, megválasztani tisztségviselőit, gondoskodni a szükséges anyagi eszközökről és a lelkészi hivatal működéséről.

(2) Az egyházközségnek, mint a Magyarországi Evangélikus Egyház részének joga, hogy részt vegyen annak törvényhozásában, kormányzásában és igazságszolgáltatásában. Ezt a jogát a törvényben meghatározott tagjai és küldöttei révén gyakorolja úgy, hogy közvetlen vagy közvetett képviselettel jelen van az egyházmegyei, egyházkerületi és országos igazgatási és jogszolgáltatási szinteken, azok választási és döntési folyamataiban, és a zsinat munkájában. Fentiek teljesülése érdekében joga a Magyarországi Evangélikus Egyház életének egészét és részterületeit ismerni, beleszólni kérdéseibe és döntéseibe, illetőleg kötelessége arányos mértékben részt vállalni az egyház egészének feladataiból, gondjaiból és terheiből. A jogok és kötelességek mértékénél a szervezett lelkészi állások számát, az egyházközségi tagok létszámát, valamint a közterhek viselésének mértékét kell lehetőség szerint figyelembe venni.

(3) Az egyházközségek joga a székhely és az evangélikus egyházközség megjelölésen túl – az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyását követően – választott név használata.

(4) Az egyházközség kötelessége, hogy saját belső életét a hatályos egyházi törvények keretei között szabályozza.

(5) Az anyakönyvek, az egyházközségi nyilvántartások vezetése, az irattár és levéltár kezelése, az értéktárgyak őrzése, az adminisztrációs ügyek intézése a lelkészi hivatal feladata. A lelkészi hivatal ügyrendjét egyházközségi szabályrendelet szabályozza. A hivatal előírásos működéséért az egyházközség elnöksége a felelős.

4.§ (1) Az újonnan alakult egyházközség a szerveződés időszakában gyakorolhatja az egyházközségi jogokat akkor is, ha az egyházközséget meghatározó követelmények mindegyikét még nem teljesíti, amennyiben azt az egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlés jóváhagyja. (2)1Amennyiben az egyházközség az önállóság feltételeinek nem tud eleget tenni vagy a felettes egyházkormányzati szint számvevőszéke kezdeményezi az önállóság egszüntetését, az egyházmegyei közgyűlés által kijelölt egyházközség vagy egyházközségek részévé válik. A döntést az egyházkerületi közgyűlés hagyja jóvá.

II. fejezet

Az egyházközség részei

Általános rendelkezések

5.§ (1) Az egyházközség részekre (egyházakra) tagolódhat, de az egyházközségi jogok és kötelességek tekintetében egyetlen egységként szerepel.

(2) 1 A szervezettség mértéke szerint az egyes részek lehetnek: anyaegyház, társegyház, leányegyház, fiókegyház és szórvány.

1Módosította a 2011. évi II. törvény 8.§-a. Hatályos: 2011. március 1-től.

(3) Amennyiben az egyházközség része a meghatározó feltételeknek nem tud eleget tenni, az egyházközség közgyűlése dönt jellegének megváltoztatásáról, amelyet az egyházmegyei közgyűlés hagy jóvá.

(4) Amennyiben az egyházközség bármely részének valamely joga gyakorlásához, vagy kötelezettsége teljesítéséhez a hatályos magyar jog szabályai szerint szükséges a jogi személlyé válása, a szolgálati út betartásával az országos presbitériumtól kérheti önálló jogi személlyé nyilvánítását.

Anyaegyház

6.§ (1) Anyaegyház az egyházközség azon része, ahol az egyházközség székhelye van, és amelyhez legalább egy leány- vagy fiókegyház, illetve szórvány tartozik.

(2) Az anyaegyház kötelessége, hogy az egyházközséghez tartozó leány- és fiókegyházakat, illetve a szórványokat gondozza és segítse.

Társegyház

7.§ (1) A társegyházak a társult egyházközség társulási egyezménnyel létrehozott részei, melyek egymással egyenrangúak.

(2) A társegyházak közösen tartanak fenn lelkészi állást, de külön felügyelőjük, presbitériumuk és tisztségviselőik vannak, saját istentiszteleti hellyel és önálló gazdálkodással rendelkeznek. Belső ügyeik intézésére önállóan jogosultak, kivéve a társulási egyezményben rögzített kérdéseket.

Leányegyház (filia)

8.§ A leányegyház az egyházközség azon része, amelynek nincs önálló lelkésze és felügyelője, de presbitériummal (élén gondnokkal), önálló gazdálkodással és saját istentiszteleti hellyel rendelkezik. Az anyaegyház gondozása alatt áll, gazdálkodását az anyaegyház számvevőszéke is ellenőrzi.

Fiókegyház

9.§ (1) A fiókegyház az egyházközség azon része, amelynek nincs önálló lelkésze, felügyelője, presbitériuma és gazdálkodása, általában saját istentiszteleti hellyel sem rendelkezik, de a helyi ügyek intézésére és szervezésére gondnokot választ, és az anyaegyház presbitériumába tagot delegál. Az anyaegyház gondozása alatt áll.

(2) A fiókegyház a megfelelő feltételek teljesítésével, saját elhatározásából leányegyházzá szerveződhet. Vita esetén az egyházmegyei közgyűlés dönt.

Szórvány

10.§ (1) Szórvány az egyházközség azon része, ahol helyi egyházközségi szervezet és gazdálkodás nélkül egyházközségi tagok élnek.

(2) A szórvány a megfelelő feltétel teljesítésével, saját elhatározásából fiókegyházzá szerveződhet. Vita esetén az egyházmegyei közgyűlés dönt.

III. fejezet

Külön szabályozást igénylő egyházközségek

Újonnan alakult egyházközség

11.§ (1) Újonnan alakuló egyházközség az az egyházközség, amelyik társ-, illetve leányegyház önállósodásával, korábban több egyházközséghez tartozó részek egyesítésével, nagy lélekszámú egyházközség részekre válásával vagy korábbi egyházközségek társulásával, illetve összevonásával újonnan jön létre.

(2) Az egyházközség alakulásához az illetékes egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása szükséges. Egyházi érdekből az egyházmegyei közgyűlés az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyásával új egyházközség megalakítását rendelheti el. Ebben az esetben az egyházmegyei elnökség összehívja az önállósulni kívánó közösség közgyűlését.

(3) Az egyházközség megalakulásakor meg kell határozni azt az időpontot, ameddig az egyházközséget meghatározó feltételeket biztosítani kell. Amennyiben ez nem történik meg, az alakulás előtti helyzet áll vissza, illetve az egyházmegyei közgyűlés dönt jogállásáról.

Társult egyházközség

12.§ Társult egyházközség az az egyházközség, amelyben a lelkészi szolgálat célszerűbb beosztása, gazdasági vagy egyéb szempontok miatt korábbi egyházközségek vagy újonnan alakult egyházközség társegyházai, illetve egy egyházközség társult viszonyra lépett részei közösen tartanak fenn lelkészi állást, és ezt a társulást nevükben is hordozzák.

13.§ (1) A társulást az abban érintett közgyűlések határozzák el, és társulási egyezményben rögzítik. Ezeken a közgyűléseken az esperes és az egyházmegyei felügyelő, illetve azok helyettesei elnökölnek. A társulást az egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűlés hagyja jóvá.

(2) A társult egyházközségek részei közös lelkészi állást tartanak fenn. A társulásban résztvevők a társegyházak számára külön választanak saját hatáskörű felügyelőt és tisztségviselőket. A felügyelők közül az egyik egyúttal a társult egyházközség közös felügyelője, míg a másik (illetve a többi) másodfelügyelő.

(3) Az egyházközségi közgyűlések – a társulás kimondásakor – társulási egyezményben meghatározzák a társult egyházközség

a) székhelyét,

b) lelkészének díjlevelét,

c) anyagi    fenntartásához     szükséges    hozzájárulás mértékét,

d) közgyűlése és presbitériuma összehívása módját és minimális gyakoriságát,

e) presbitériumába a társegyházak által küldött tagok számát, valamint a presbitérium hatáskörébe tartozó kérdéseket,

f) a felügyelőjének és másodfelügyelőjének (illetve másodfelügyelőinek) hatáskörét,

g) elnökségének hatáskörét.

14.§ A társegyházak a társulást bármikor megszüntethetik ugyanazon a módon, ahogyan a társulás létrejött.

Szórványegyházközség

15.§ (1) Szórványegyházközség az az egyházközség, amelyben az egyházközségi tagok számának több mint 60 százaléka szórványokban él.

(2) A szórványegyházközség jogosult azokra a

támogatásokra, melyeket a szórványokkal rendelkező

egyházközségek segítésére hoznak létre.

IV. fejezet

Az egyházközség önkormányzati testületei

Egyházközségi közgyűlés

16.§ (1) A közgyűlés az egyházközség legfőbb döntéshozó testülete, amely az egyházközség nagykorú tagjaiból áll.

(2) A közgyűlésnek hivatalból tagja az egyházközség összes tisztségviselője. Távolmaradásuk esetén kötelesek magukat kimenteni.

(3) A közgyűlés a több közigazgatási területen fekvő, vagy több istentiszteleti hellyel rendelkező egyházközségek esetében az egyházközség részeiben külön-külön is megtartható.2Ebben az esetben a részközgyűlések szavazatait összesíteni kell. A részközgyűlések esetében minden közgyűlési tag szavazati jogával egy kérdésben csak egyszer élhet.

2Az első mondatot módosította a 2012. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól azzal, hogy a rendelkezést a 2012. évi általános tisztújítás során alkalmazni kell.

17.§ (1) A közgyűlést évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az egyházközségi közgyűlést a lelkész és az egyházközségi felügyelő hívja össze, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei elnökségnek biztosítja. Azokban az egyházközségekben, ahol képviselő-testület működik, az évenkénti közgyűlést a képviselő-testület nyilvános ülése helyettesítheti.

(2) A közgyűlési tagok egytizedének írásban előterjesztett kérelmére az elnökség köteles 3 héten belüli időpontra közgyűlést összehívni.

(3) A közgyűlési tagok jogosultak a döntéshez szükséges iratokba betekinteni vagy szóbeli tájékoztatást kérni, illetve előzetesen írásos hozzászólást benyújtani.

(4) Az egyházközségi közgyűlést az egyházközség elnökségének tagjai vezetik, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei elnökség tagjainak biztosítja.

(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. A szavazási eljárás helyi adottságokhoz illeszkedő részleteit

és formáit egyházközségi szabályrendelet rögzítheti.

(6) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnökségnek, a jegyzőnek és 2 jelen lévő, erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie.

18.§ (1) Az egyházközségi közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak az egyházközség életének legfőbb jelentőségű kérdései:

a) Megválasztja az egyházközség lelkészét, felügyelőjét, a presbitérium és a képviselő-testület tagjait, valamint az általános tisztújítás alkalmával minden egyéb nemlelkészi tisztségviselőt, a jelölőbizottság és a számvevőszék tagjait. Az egyházközség egyes részei saját tisztségviselőiket és presbitereiket részközgyűlésükön maguk választják.

b) Alapítványt, gazdálkodó szervezetet, intézményt hoz létre és szüntet meg, illetve megszüntetésüket kezdeményezi.

c) Határoz az egyházközség szervezeti jellegének átminősítéséről, és ezeket jóváhagyásra az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti.

d) Dönt új lelkészi állás szervezéséről.

(2) Az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartoznak még a következő kérdések:

a) Dönt a lelkészválasztás módjáról. Megvitatja és elfogadja a presbitérium által szövegezett díjlevelet.

b) Határoz a jelentősebb egyházközségi beruházásokról, eladásokról, felújításokról és a szükségletek fedezetéről a presbitérium által előterjesztett javaslatok alapján. Az ingatlanok tulajdonjogának a változásához az egyházmegye előzetes jóváhagyása szükséges.

c) Évenként meghallgatja és megvitatja az egyházközség lelkészének és presbitériumi megbízottjának jelentését az egyházközség lelki és anyagi helyzetéről.

d) Egyházközségi szabályrendeleteket alkot.

e)3Küldő jogával él az egyházmegyei közgyűlési küldöttek megválasztásakor.

3Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2013. november 30-tól.

f) Rendkívüli választás esetén megválasztja – a felügyelő kivételével – az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőit, illetve a jelölőbizottság és a számvevőszék tagjait.

Egyházközségi képviselő-testület

19.§ Az egyházközség választott testülete a képviselő- testület (képviseleti közgyűlés), amelyet a közgyűlés választ konfirmált tagjai közül. Az egyházközségi képviselő-testület a közgyűlés feladatait látja el, kivéve a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyeket. Hatáskörét a közgyűlés állapítja meg.

20.§ (1) Egyházközségi képviselő-testületet azokban az egyházközségekben kell választani, ahol az egyházközségi tagok száma a 4000-t meghaladja. Azokban az egyházközségekben is lehet képviselő-testületet választani, ahol az egyháztagok száma ennél kisebb. A képviselő- testület tagjainak száma 50-nél kevesebb nem lehet. Az anya- és leányegyházakból álló egyházközségek képviselő- testülete az egyházközség részeinek presbitériumaiból, valamint választott tagokból tevődik össze. A képviselők számának meghatározásánál az egyházközségi tagok számbeli megoszlását kell figyelembe venni.

(2) A társult egyházközségek létszámuktól függetlenül közös képviselő-testületet alakíthatnak a közös ügyek intézésére. Az ilyen képviselő-testületek hatásköre csak a társulási egyezményben rögzített ügyekre terjed ki.

(3) Az egyházközségi képviselő-testületnek hivatalból tagjai a presbitérium tagjai. A képviselő-testület választott tagjainak száma meg kell, hogy haladja a presbitérium létszámát.

(4) A képviselő-testület azon tagját, aki az írásban összehívott képviselő-testület üléséről – egy választási cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni.

21.§ (1) Az egyházközségi képviselő-testületet az egyházközség elnöksége hívja össze, az egyházközségi presbitériummal egyező módon, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei elnökségnek biztosítja.

(2) Az egyházközségi képviselő-testület ülései az egyházközség tagjai számára általában nyilvánosak.

(3) Minden egyéb, nem szabályozott kérdésben a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Egyházközségi presbitérium

22.§ (1) Az egyházközségnek, illetve részeinek általános hatáskörű képviseleti testülete a presbitérium, amelyet a közgyűlés választ konfirmált tagjai közül.

(2)4A presbitériumnak hivatalból tagja az egyházközség valamennyi lelkésze, az egyházközségi felügyelő és másodfelügyelő. A presbitérium választott tagjainak száma hatnál kevesebb és huszonötnél több nem lehet. A beosztott lelkész tanácskozási joggal vesz részt a presbitérium ülésein.

4Módosította a 2011. évi VI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházközségi testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. június 30-tól azzal, hogy 2012. február 28. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházközségi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

(3) A presbitérium azon tagját, aki az írásban összehívott presbiteri ülésről – egy választási cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni.

23.§ (1) A presbitériumot szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal össze kell hívni. A presbitériumot az egyházközségi elnökség hívja össze, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei elnökségnek biztosítja. Leányegyházban a presbiteri ülést a lelkész és a leányegyház gondnoka hívja össze. Társult egyházközségek presbitériumának összehívását a társulási egyezmény szabályozza.

(2) A presbitérium tagjai egynegyedének írásban előterjesztett kérelmére az elnökség köteles 15 napon belüli időpontra presbiteri ülést összehívni.

(3) A presbitérium tagjainak egynegyede, de legalább 5 fő írásban kezdeményezheti az egyházmegyei elnökségnél általa vezetett presbiteri ülés összehívását. Az egyházmegyei elnökség – az egyházkerületi elnökség egyidejű értesítésével – dönthet az ülés összehívásáról.

(4) A presbiteri ülés időpontjáról, tárgyáról és napirendjéről a presbitérium tagjait tájékoztatni kell. A presbitérium tagjai jogosultak a döntéshez szükséges iratokba betekinteni vagy szóbeli tájékoztatást kérni, illetve előzetesen írásos hozzászólást benyújtani.

(5) Az egyházközségi presbitérium ülését az egyházközség elnökségének tagjai vezetik, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei elnökség tagjainak biztosítja.

(6) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. (7) A presbiteri ülésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az elnökségnek, a jegyzőnek és 2 jelen lévő, erre a feladatra felkért presbiternek kell hitelesítenie.

24.§ Az egyházközségi presbitérium hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyek nincsenek a közgyűlés, illetve a képviselő-testület hatáskörébe utalva, így különösen az alábbiak:

a) Részt vesz az egyházközség lelki, szellemi és anyagi életének szervezésében, irányításában és felügyeletében. E célból bizottságokat hozhat létre, amelyek a presbitériumnak beszámolási kötelezettséggel tartoznak, javaslataikat a presbitérium hagyja jóvá, munkájukért a presbitérium felelős.

b) Eljár az egyházközségi lelkészi állás betöltésénél a törvény előírásai szerint, és dönt a helyettes lelkész javadalmazásáról.

c) Előkészíti az egyházközségi közgyűlést, illetve a képviselő-testületi ülést. Végrehajtja a közgyűlés, illetve a képviselő-testületi ülés határozatait.

d) Magasabb egyházkormányzati szintek tisztségviselőinek megválasztása előtt az egyházközség nevében javaslatot tesz az illetékes jelölőbizottságnak.

e)5Tárgyalja és - az egyházközségi számvevőszék jelentésének meghallgatását követően - elfogadja az éves költségvetést és beszámolót.

5Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. november 30-tól.

f) Intézkedik az egyházi épületek és egyéb ingatlanok állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása ügyében, dönt a kisebb beruházásokról, beszerzésekről, a közgyűlés által megállapított értékhatáron belül.

g) Dönt az egyházközségi alkalmazotti álláshelyek létesítéséről és a bérezésről. Határozatlan idejű megbízást ad a nemlelkészi egyházi munkásoknak.

h) Amennyiben erről egyházközségi szabályrendelet másképp nem rendelkezik, megválasztja az igazgató lelkészt.

i) Ellátja a lelkészi díjlevéllel kapcsolatos feladatait.

j) Ellátja az intézményekkel és azok igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait

k)6Gyakorolja a magasabb egyházkormányzati szintek elnökségének megválasztásakor az egyházközséget megillető szavazati jogot.

6Beiktatta a 2011. évi VI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi

általános tisztújítás során megválasztott egyházközségi testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. június 30-tól azzal, hogy 2012. február 28. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházközségi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. biztosítják.

Egyházközségi elnökség

25.§ (1) Az egyházközség képviseleti és végrehajtó testülete az elnökség, feladata az egyházközség életének irányítása.

(2)7Az egyházközségi elnökség tagjai a lelkész és a felügyelő, akik együttes joggal és felelősséggel vezetik és képviselik az egyházközséget, és annak összes ügyeit egyetértőleg intézik az erre vonatkozó egyházközségi szabályrendelet szerint.

7Módosította a 2010. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től.

(3) Az egyházközségi elnökség lelkészi tisztségviselője az egyházközségben megválasztott és beiktatott, vagy oda kiküldött – helyettes – lelkész.

(4) Az egyházközségi elnökség felelős a presbitériumi, a közgyűlési, illetve képviselő-testületi határozatok végrehajtásáért.

26.§ Fontosabb ügyekben, valamint testületi ülések előtt kibővített elnökségi ülést lehet tartani, amelynek tagjai az elnökségen kívül az egyházközség tisztségviselői.

27.§ (1) Az elnökség irányítja az egyházközségi tisztségviselők szolgálatát és vezeti a presbitérium, a közgyűlés és a képviselő-testület munkáját. Építi a gyülekezeti közösséget, és őrzi annak belső békéjét.

(2) Az elnökség felelős az egyházközség egész háztartásának szabályos ügyviteléért, különösen azért, hogy

a) az egyházközségi számadások és költségvetések az előírásoknak megfelelően készüljenek el,

b) az egyházközség teljesítse adminisztratív és anyagi kötelezettségeit,

c) az egyházközségi gazdálkodás a költségvetéseknek megfelelően folyjék,

d) az egyházközség megszerezze az egyházi felettes testületek jóváhagyását mindazon esetekben, amelyekre nézve az egyházi törvények rendelkeznek.

(3) Az alkalmazottak és a munkaviszonyban álló nemlelkészi tisztségviselők felett – díjazásuk kivételével – a

munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja.

(4) Az egyházközségi elnökség tagjai a vonatkozó jogszabályokban előírt módon gyakorolják utalványozási

jogukat.

28.§ (1) Azokban az egyházközségekben, ahol 2 vagy több gyülekezeti lelkész szolgál, a gyülekezeti lelkészek közül az egyik igazgató lelkész. Az igazgató lelkész az egyházközségi elnökség lelkészi tagja.

(2) Amennyiben erről egyházközségi szabályrendelet másként nem rendelkezik, az igazgató lelkészt a presbitérium választja, és a megbízás 3 évi időtartamra szól.

Az igazgató lelkész e tisztségre újraválasztható. Amennyiben nincs megválasztott igazgató lelkész, akkor a választásig az adott egyházközségben végzett szolgálatára nézve legidősebb lelkész látja el az igazgató lelkészi feladatokat.

(3) Ahol törvény az egyházközségi elnökség lelkész tagját említi, ott többlelkészes egyházközségben az igazgató lelkész értendő.

(4) Az igazgató lelkész helyettesítéséről az egyházközség szervezeti és működési szabályzata rendelkezik.

29.§ (1) Az igazgató lelkész az egyházközség felelős lelkésze. Felelős az egyházközségben folyó minden tevékenységért, az egyházközségben működő többi lelkészt egyházi tevékenységében felügyeli.

(2) Az igazgató lelkész

a) gondoskodik az egyházközség gyülekezeti alkalmainak folyamatos ellátásáról,

b) beosztja a lelkészi szolgálatokat a gyülekezetben,

c) a felügyelővel egyetértésben irányítja a presbitériumot,

d) biztosítja a lelkészi hivatal előírásos működését.

(3) Az egyházközség területén az igazgató lelkész engedélye nélkül – a hivatalosan eljáró esperesen és püspökön, illetve ezek megbízottain kívül – senki egyházi szolgálatot nem végezhet, kivéve haldoklónál és szükségkeresztelésnél.

30.§ (1) Az egyházközségi felügyelő az a rendezett életvitelű konfirmált egyházközségi tag, akit az egyházközségi közgyűlés arra a feladatra választ, hogy – a lelkésszel együtt – az egyházközség vezetője legyen.

(2) Az egyházközségi felügyelő joga és kötelessége ügyelni az egyházközség működésének feltételeire, segíteni a gyülekezeti munkát, figyelemmel kísérni és irányítani a személyi, anyagi és jogi természetű ügyek intézését. Kezdeményezi az egyházközségi tisztségviselők és alkalmazottak javadalmának évenkénti rendezését.

(3) A felügyelő munkájának segítésére másodfelügyelő választható, aki a felügyelő helyettese is. Ahol nincs másodfelügyelő, a felügyelő helyettese a gondnok, ennek hiányában a jegyző.

31.§ (1) A társegyházi felügyelő a társegyház vezetője a lelkésszel és az egyházközségi felügyelővel együtt.

(2) A társegyházi felügyelő hatásköre a társegyház belső ügyeiben az egyházközségi felügyelő hatáskörével azonos. Másodfelügyelőként támogatja a társult egyházközség felügyelőjének munkáját.

V. fejezet

Az egyházközség tisztségviselői

32.§ (1) Az egyházközségi közgyűlés az önkormányzati feladatok ellátására és az egyházközség működésének biztosítására tisztségviselőket választ. Az egyházközség kötelessége gyülekezeti (parókus) lelkészt, felügyelőt, gondnokot, számvevőszéki elnököt, jegyzőt, pénztárost, és lehetőség szerint kántort választani. Szükség szerint egyházközségi szabályrendeletben meghatározott feladatkörrel egyéb tisztségviselőket is választhat.

(2) Több közigazgatási területen fekvő egyházközségben az egyházközségi részek a vonatkozó törvények szerint önállóan választanak vagy választhatnak tisztségviselőket, akik hatáskörüket az egyházközség illetékes részében gyakorolják, és akik az egyházközségi presbitériumnak hivatalból tagjai. Feladatkörükről és jogaikról az egyházközségi közgyűlés külön is rendelkezhet.

33.§ A gondnok, a pénztáros, illetve az egyéb tisztségviselők feladatkörét, illetve a kántori szolgálatot alkalmazottak, munkaviszonyban álló tisztségviselők, illetve önkéntes munkások is elláthatják. A kántori szolgálatot szolgálati jogviszonyban is el lehet látni.

Lelkészi tisztségviselők

34. § Az egyházközség lelkészi tisztségviselője az egyházközségben megválasztott és beiktatott lelkész vagy oda kiküldött helyettes lelkész.

35.§ Az egyházközség lelkészi tisztségviselőjének feladata a presbitérium munkájában való részvétel, valamint minden olyan feladat, amivel az egyházközségi közgyűlés, képviselő-testület, presbitérium vagy elnökség megbízza.

Nemlelkészi tisztségviselők

36.§ (1) A gondnok az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, akit az egyházközségi közgyűlés meghatározott időtartamra, de legfeljebb 6 évre az egyházközség anyagi és dologi természetű ügyeinek intézésére választ.

(2) Különböző feladatok elvégzésére feladatkörük meghatározásával több gondnok is választható.

37. § (1) A kántor az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, akit az egyházközségi közgyűlés választhat, hogy a lelkész munkatársaként az egyházközség területén az egyházi ének és zene vezetésének szolgálatát ellássa. A kántor választása

6 évre szól, amennyiben erről az egyházközségi közgyűlés másképp nem rendelkezik.

(2) Az egyházközségben folyó egyházzenei szolgálat kérdéseit külön törvény szabályozza.

38.§8 (1) Az egyházközségi számvevőszéki elnök az a rendezett életvitelű egyházközségi tag, akit az egyházközségi közgyűlés választ, hogy a 3-7 tagú, választott számvevőszékkel az egyházközség, az egyházközség intézményeinek és gazdálkodási egységeinek gazdálkodását ellenőrizze, arról jelentést tegyen, illetve zükség esetén eljárjon.

8Módosította a 2011. évi II. törvény 9.§-a. Hatályos: 2011. március 1-től.

(2) Az egyházközségi számvevőszéki elnök irányítja az egyházközségi számvevőszék munkáját és kezdeményez valamennyi eljárási cselekményt. Az egyházközségi számvevőszék belső működését saját hatáskörében határozza meg.

39.§ Az egyházközségi jegyző az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, akit az egyházközségi közgyűlés választ, hogy a közgyűlések, képviselő-testületi ülések, valamint a presbiteri ülések jegyzőkönyveit vezesse.

40.§ Az egyházközségi pénztáros az a rendezett életvitelű egyházközségi tag, akit az egyházközségi közgyűlés választ, hogy az egyházközség pénzkezelését és gazdasági ügyintézését végezze.

Egyéb tisztségviselők

41.§ Az egyházközségi közgyűlés bizonyos feladatok ellátására egyéb tisztségviselőket (gyülekezeti munkatárs, hitoktató, pedagógus, jogtanácsos, könyvtáros, levéltáros stb.) is választhat. Feladatkörüket és megbízatásuk idejét egyházközségi szabályrendelet határozza meg.

MÁSODIK RÉSZ AZ EGYHÁZMEGYE

VI. fejezet

Általános rendelkezések

42.§ Az egyházmegye meghatározott területen levő egyházközségek egyházigazgatási szervezete, testvéri, szolgálati és gazdasági közösségük megélésének színtere. Az egyházmegye kérheti önálló jogi személlyé nyilvánítását.

43.§ (1) Az egyházmegye

a) összefogja a területén lévő egyházközségeket, segíti és szervezi közös alkalmaikat,

b) összehangolja az egyházközségekben végzett egyházi szolgálatokat,

c) felügyeli az egyházmegyében az egyházi szolgálat zavartalanságát.

(2) Működése érdekében megválasztja önkormányzati testületeit és tisztségviselőit, és meghozza azokat a

szolgálati, gazdasági, szervezeti és szervezési döntéseket, amelyek az egyházmegyét és egyházközségeit – azok belső

önkormányzatának és jogi önállóságának sérelme nélkül – érintik.

44.§ Az egyházmegye adminisztrációs központja az esperesi hivatal. A hivatal működési rendjét és működési feltételeit egyházmegyei szabályrendelet határozza meg.

45.§ (1) Az egyházközségek elnevezését és az egyházmegyei hovatartozását országos iroda tartja nyilván, s azt, illetve annak változásait az egyház hivatalos lapjában közzéteszi.

(2) Egyházközségeknek egyik egyházmegyéből másikhoz való csatolásról az érintett egyházmegyei közgyűlések véleményével ellátott előterjesztés alapján az egyházkerületi közgyűlés dönt. Vitás esetben, vagy ha különböző egyházkerületekhez tartozó egyházmegyékről van szó, a zsinat dönt.

VII. fejezet

Az egyházmegye önkormányzati testületei

Egyházmegyei közgyűlés

46.§ Az egyházmegyei önkormányzat döntéshozó testülete az egyházmegyei közgyűlés.

47.§ Az egyházmegyei közgyűlés hatáskörébe tartoznak az egyházmegye életének legfőbb kérdései:

a)9Megállapítja, és jegyzőkönyvbe foglalja az egyházközségi presbitériumok által megválasztott esperes, illetve egyházmegyei felügyelő beiktatásának megtörténtét, és meghallgatja székfoglalóikat, valamint meghatározza az esperesi hivatal rendjét és működési feltételeit.

9Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: a 2012.

évi általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. szeptember 30-tól azzal, hogy 2012. május 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházmegyei tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

b)10Megválasztja az esperes és az egyházmegyei felügyelő kivételével az egyházmegye tisztségviselőit, a számvevőszék és az egyházmegyei bizottságok tagjait.

10Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos: 2013. november 30-tól.

c) Megválasztja az egyházkerületi közgyűlés egyházmegyei küldötteit.

d) Megválasztja az egyházmegye zsinati küldötteit. e) Egyházmegyei szabályrendeleteket alkot.

f) Tárgyalja és elfogadja az egyházmegyei elnökség és a számvevőszék jelentését, a bizottságok javaslatait, és elrendeli a szükséges tennivalókat.

g) Jóváhagyja az egyházmegyei presbitérium jelentését az egyházmegye egyházközségeinek éves költségvetéséről és beszámolójáról.

h) Tárgyalja és elfogadja az egyházmegye presbitériumának jelentését az egyházmegye éves költségvetéséről és beszámolójáról, az egyházmegye kezelésében levő pénzeszközök egyházközségek közötti elosztásáról.

i) Egyházmegyei intézményeket alapít, illetve szüntet meg.

j) Jóváhagyja az egyházközségek területének és szolgálati viszonyainak változását. Az egyházközségek közötti vitás esetekben határoz, amely határozata ellen az egyházkerületi közgyűléshez lehet fellebbezni.

k) Dönt az egyházmegye alkalmazottainak és tisztségviselőinek díjazásáról.

l) Jóváhagyja az egyházközség által választott név használatát.

m) Dönt mindazon ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, valamint amelyeket az egyházmegyei presbitérium a közgyűlés elé terjeszt vagy hatáskörébe utal.

48.§ (1) Az egyházközségi közgyűlések az egyházmegyei közgyűlési küldötteiket az általános tisztújítás keretében választják. Egyházmegyei közgyűlési tagságra csak rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt.

(2) Az egyházmegyei közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai:

a)11hivatalból: az egyházmegyei presbitérium tagjai, valamint az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek elnökségei;

11Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos: a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. szeptember 30-tól azzal, hogy 2012. május 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházmegyei tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják

b) választás alapján: az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek önálló gyülekezeti lelkészi állásonként egy-egy választott nemlelkész küldötte.

(3) Amennyiben az egyházmegyében valaki egyidejűleg több jogon is tagja a közgyűlésnek, a közgyűlésen akkor is csak egy szavazati joggal rendelkezik.

(4)12Az egyházmegyei közgyűlésen tanácskozási jogú tagok mindazon lelkészek és egyházmegyei tisztségviselők, akik nem tartoznak a (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá, az egyházmegye zsinati és egyházkerületi közgyűlési küldöttei, valamint az egyházmegye területén lévő, az egyházi törvények hatálya alá tartozó intézmények küldöttei.

12Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos: a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. szeptember 30-tól azzal, hogy 2012. május 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházmegyei tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

(5) Az egyházmegye elnöksége a napirenden szereplő témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg.

(6) Az egyházmegyei közgyűlés azon tagját, aki a közgyűlésről – egy választási cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. Hivatalbóli tag ellen – ilyen esetekben – az egyházmegyei elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez.

49.§ (1) A közgyűlést évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az egyházmegyei közgyűlést az esperes és az egyházmegyei felügyelő írásban hívja össze. A közgyűlés tagjai egynegyedének írásban előterjesztett kérelmére az egyházmegye elnöksége köteles 3 héten belüli időpontra rendkívüli közgyűlést összehívni.

(2) A közgyűlés nyilvános, azon hallgatóként a közgyűlés tagjain kívül bármely egyházközségi tag részt vehet, de tanácskozási joguk az egyházmegye területén lévő egyházközségek tagjainak csak akkor van, ha egyházközségi meghatalmazásukat – melyet egyházközségük elnöksége aláírt és az egyházközség bélyegzőjével lebélyegzett – az egyházmegyei közgyűlés megkezdése előtt átadják a közgyűlés jegyzőjének.

(3) A közgyűlésen az esperes és az egyházmegyei felügyelő, akadályoztatásuk vagy tisztségük üresedése esetén az espereshelyettes, illetve a másodfelügyelő elnököl.

(4) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.

(5) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnökségnek, a jegyzőkönyvvezetőjének és 2 jelen lévő, erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie. A meghozott döntésekről a közgyűlés tagjait legkésőbb 15 napon belül értesíteni kell.

50.§ Az egyházmegye lelki, szellemi, kulturális és gazdasági élete irányításának és felügyeletének segítésére a közgyűlés különböző bizottságokat alakíthat, melyeknek elnöke a munkaág választott felelőse. A bizottságok együttműködnek az egyházmegyei presbitériummal, és a közgyűlésnek legalább évente beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

Egyházmegyei presbitérium

51.§ Az egyházmegye önálló hatáskörű végrehajtó és intézkedő testülete az egyházmegyei presbitérium.

52.§ Az egyházmegyei presbitérium hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyek nem tartoznak az egyházmegyei közgyűlés vagy más egyházi testület hatáskörébe, illetve amelyeket az egyházmegyei közgyűlés a presbitérium hatáskörébe utal, így különösen az alábbiak:

a) Összeállítja az egyházmegye éves munkatervét, megtervezi közösségi alkalmait, és segíti azok megvalósítását.

b) Segítséget nyújt az általános esperesi vizsgálatokhoz,

és megtárgyalja az azokról készült jelentéseket.

c) Segíti az egyházmegyei közgyűlés előkészítését.

d) Dönt egyházmegyei állások létesítéséről és megszüntetéséről, lelkészi és nemlelkészi egyházmegyei munkások határozatlan idejű megbízásáról, valamint javaslatot tesz az egyházmegye alkalmazottainak és tisztségviselőinek díjazására, és gyakorolja a munkáltatói jogokat.

e) Gazdasági döntéseket hoz a közgyűlés által elfogadott gazdálkodási elvek keretein belül, elfogadja az egyházmegye éves költségvetését és beszámolóját.

f) Jóváhagyja az egyházmegye egyházközségeinek éves költségvetését és beszámolóját, és erről jelentést tesz az egyházmegyei közgyűlésnek.

g) Jóváhagyja az egyházmegye egyházközségi ingatlanainak tulajdonjogi változásait, intézkedik az egyházmegye tulajdonában lévő egyházi épületek és egyéb ingatlanok állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása ügyében.

h) Az egyházmegye nevében jelölteket javasol magasabb egyházkormányzati szintek tisztségviselőinek választása előtt.

1) Ellátja az intézményekkel és azok igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait.

53.§ (1) Az egyházmegyei presbitérium szavazati jogú tagjai: az esperes, az espereshelyettes, az egyházmegyei felügyelő, a másodfelügyelő, az egyházmegyei evangélizációs és missziói felelős, az ifjúsági felelős és a gazdasági felelős.

(2) Az egyházmegye elnöksége a napirenden szereplő témákhoz tanácskozási joggal meghívja az egyházmegyének a tárgyalt témában illetékes tisztségviselőjét, és további szakértőket hívhat meg.

(3) Az egyházmegyei presbitérium azon tagját, aki a presbiteri ülésről – egy választási cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, az egyházmegyei elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez.

54.§ (1) Az egyházmegyei presbitériumot szükség szerinti rendszerességgel, de évenként legalább 3 alkalommal össze kell hívni. Az egyházmegyei presbitériumot az egyházmegye elnöksége írásban hívja össze.

(2) A presbitérium 3 tagjának írásban előterjesztett kérelmére az egyházmegye elnöksége köteles 3 héten belüli időpontra presbiteri ülést összehívni. (3) A presbiteri ülés nem nyilvános.

(4) Az egyházmegyei presbitérium elnökei az esperes és az egyházmegyei felügyelő. Akadályoztatásuk vagy tisztségük

üresedése esetén, a presbiteri ülésen az espereshelyettes, illetve az egyházmegyei másodfelügyelő elnököl.

(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.

(6) A presbiteri ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnökség egyik tagjának, a jegyzőkönyvvezetőnek és egy jelen lévő, erre a feladatra felkért presbiternek kell hitelesítenie. A meghozott döntésekről legkésőbb 15 napon belül értesíteni kell a presbitérium tagjait és az egyházmegye egyházközségeit.

55.§ Az egyházmegyei presbitérium képviselője évente beszámol a presbitérium működéséről az egyházmegyei közgyűlésen.

Egyházmegyei elnökség

56.§ (1) Az egyházmegye képviseleti és végrehajtó (ügyviteli) testülete az elnökség. Az egyházmegyei elnökség tagja az esperes és az egyházmegyei felügyelő.

(2) Az esperes és az egyházmegyei felügyelő együtt és közös felelősséggel vezetik és képviselik az egyházmegyét, irányítják közigazgatását, és annak összes ügyeit egyetértően intézik.

57.§ (1) Az elnökség tagjainak közös feladatai:

a) Építik az egyházmegye közösségét és őrzik annak belső békéjét.

b) Felelősek az egyházmegye rendjéért, őrködnek azon, hogy  az egyházmegyében minden          az egyházi törvényekben megszabott jogok és kötelezettségek szerint, az egyház javára történjék.

c) Felelősek azért, hogy az egyházmegye tisztségviselői szolgálatukat hűségesen végezzék.

d) Összehívják az egyházmegyei presbiteri üléseket és közgyűléseket, és azokon elnökölnek.

e) Jelentést tesznek az egyházmegyei közgyűlésen az egyházmegye életét meghatározó lelki és közösségi eseményekről, az egyházmegye anyagi viszonyairól, s ezeket a püspöknek is tudomására hozzák.

f) Felelősek a presbitériumi és közgyűlési határozatok végrehajtásáért.

g) Jóváhagyják az egyházközségi lelkészi díjleveleket.

h) Eredménytelen választási eljárás esetén kezdeményezési jogkörüket gyakorolják.

i) Alkalmi megbízást adnak nemlelkészi egyházmegyei munkásoknak.

j) Gyakorolják utalványozási, valamint egyházközségi hitelfelvételre vonatkozó engedélyezési jogkörüket.

(2) Az elnökség tagjainak megosztható feladatai:

a) Felügyeletet gyakorolnak az egyházközségek felett és felügyelik az egyházmegyei tisztségviselők szolgálatát.

b) Látogatják és ellenőrzik az egyházközségeket és egyházmegyei intézményeket.

c) Összehívják az egyházközségek lelkészeinek, felügyelőinek és elnökségeinek az értekezletét.

d) Eljárnak az egyházmegye gyülekezeti lelkészi állásainak megüresedésekor és lefolytatják a lelkészválasztási eljárást.

e) Feladatuk a kötelességüket elmulasztó tisztségviselőket először testvérileg meginteni, a botrányos magaviseletűeket rendreutasítani, ennek eredménytelensége esetén az egyházmegyei szabályrendeletben meghatározott eljárást, illetve szükség szerint a fegyelmi eljárást kezdeményezni.

58.§ Az esperes az egyházmegye gyülekezeti lelkészei közül választott lelkész.

59.§ Az esperes

a) őrködik az egyházmegyében az egyházi szolgálat felett,

b) felel az egyházmegye lelki életéért és közösségi alkalmaiért,

c) pásztorolja az egyházmegye lelkészeit hivatásuk betöltésében és magánéletükben, felel az egyházmegye lelkészeinek testvéri szeretetben történő együttműködéséért,

d) segíti az egyházmegyei lelkészi munkaközösség munkáját,

e) részt vesz az egyházkerületi és az országos esperesi tanács munkájában.

60.§ Az esperes az egyházmegyében

a) beiktatja az egyházközségek új lelkészeit: a gyülekezeti lelkészt és a gyülekezeti másodlelkészt,

b) felszenteli az egyházközségek új gyülekezeti termeit, renovált templomait, a templomok új oltárát, keresztelőkövét, és a püspök megbízásából orgonáját és harangjait.

61.§ (1) Az esperes joga és kötelessége az egyházközségekben legalább 3 évenként általános vizsgálatot tartani, s a vizsgálatáról az érintett egyházközségnek és a püspöknek jelentést tenni.

(2) Az esperes egyházközségében való vizsgálatról az illetékes püspök rendelkezik.

62.§ Az esperest akadályoztatása esetén az espereshelyettes helyettesíti. Az esperes saját maga és helyettese akadályoztatása esetén meghatározott feladat ellátására felhatalmazást adhat az egyházmegye bármelyik gyülekezeti lelkészének is.

63.§ (1) Az egyházmegyei felügyelő – az esperessel együtt – az egyházmegye felelős vezetője. Ügyel az egyházmegye működésének feltételeire, segíti az egyházmegyében folyó lelki munkát, figyelemmel kíséri és irányítja a személyi, az anyagi és a jogi természetű ügyek intézését.

(2) A közéletben az egyházmegyét lehetőleg az egyházmegyei felügyelő képviseli.

VIII. fejezet

Az egyházmegye tisztségviselői

64.§ Az egyházi szolgálat egyházmegyei összehangolására, az egyes egyházközségekben végzett egyházi szolgálaton túlmutató egyházmegyei szolgálatok ellátására az egyházmegye tisztségviselőket választ.

65.§ Minden egyházmegyében választandó az esperesen és a felügyelőn kívül espereshelyettes, másodfelügyelő, gazdasági felelős, számvevőszéki elnök, egyházmegyei evangélizációs és missziói felelős, egyházmegyei ifjúsági felelős, valamint Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős és gyűjteményi felelős. Szükség esetén az esperesi és a felügyelői tisztség kivételével egy személy két feladatot is elláthat.

66.§ 13Egyházmegyei tisztségviselőnek csak rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt, és az egyházmegye területén lévő valamely egyházközség választói névjegyzékében szerepel.

13Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (4) bekezdése. Hatályos: a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. szeptember 30-tól azzal, hogy 2012. május 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházmegyei tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

67.§ Az egyházmegye tisztségviselői közül az esperes, az egyházmegyei felügyelő és a számvevőszéki elnök minden

évben jelentést tesz az egyházmegyei testületek és tisztségviselők munkájáról az egyházmegyei közgyűlésnek.

68.§ (1) Az espereshelyettes az egyházmegye gyülekezeti lelkészei közül választott lelkész.

(2) Az espereshelyettes feladata az esperes helyettesítése annak akadályoztatása esetén, valamint ellátja az esperesi feladatokból az egyházmegyei szabályrendelettel átruházott feladatokat. Az egyházmegyei másodfelügyelővel együtt gondoskodik az egyházmegyei közgyűlésen és presbiteri ülésen a jegyzői feladatok ellátásáról.

69.§ Az egyházmegyei másodfelügyelő joga és kötelessége az egyházmegyei felügyelő helyettesítése annak akadályoztatása esetén. Az espereshelyettessel együtt gondoskodik az egyházmegyei közgyűlésen és presbiteri ülésen a jegyzői feladatok ellátásáról. Ezen kívül ellátja az egyházmegyei felügyelő feladataiból az egyházmegyei szabályrendelettel átruházott feladatokat.

70.§ Az egyházmegyei evangélizációs és missziói felelős feladata az egyházmegyében az evangélizáció hitébresztő szolgálatának segítése, gyülekezeti evangélizációk, egyházmegyei csendesnapok és konferenciák szervezése. Figyelemmel kíséri az egyházközségek szolgálatával el nem ért, szórványokban élő evangélikusok helyzetét, kezdeményezi és segíti a feléjük forduló szolgálatokat. Feladata a külmisszió iránti felelősség ébrentartása is.

71.§ Az egyházmegyei ifjúsági felelős feladata az egyházmegyében az ifjúság között végzett munka összefogása és irányítása, egyházmegyei ifjúsági találkozók, táborok és konferenciák szervezése.

72.§14 (1) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök joga és kötelessége, hogy az egyházmegyében, az egyházmegye egyházközségeiben és előbbiek intézményeiben és gazdálkodási egységeiben azok gazdálkodásának ellenőrzését irányítsa, ezeket jóváhagyásra felterjessze, illetve szükség esetén eljárjon.

14Módosította a 2011. évi II. törvény 10.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2011. március 1-től.

(2) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök irányítja az egyházmegyei számvevőszék munkáját és kezdeményez valamennyi eljárási cselekményét. Az egyházmegyei számvevőszék belső működését saját hatáskörében határozza meg.

(3)15Az egyházmegyei számvevőszéki elnök szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező egyháztag lehet.

15A (3)-(4) bekezdést beiktatta a 2011. évi II. törvény 10.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2011. március 1-től, azonban a 2012. évi általános tisztújítás

során kell először alkalmazni.

(4) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök nem lehet tagja az egyházmegyei gazdasági bizottságnak.

73.§ (1) Az egyházmegyei gazdasági felelős joga és kötelessége, hogy az egyházmegye gazdasági ügyintézését, valamint – az egyházmegyei közgyűlés határozata alapján – pénzkezelését is végezze.

(2) Az egyházmegyei gazdasági felelős tisztségénél fogva a gazdasági bizottság elnöke.

74.§ A Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős szervezi az évenkénti rendszeres gyűjtést, véleményezi a Gusztáv Adolf Segélyszolgálati segélyre benyújtott kérvényeket az elbírálás előtt, szervezi a szószékcserét a gyűjtéssel kapcsolatban és a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat helyzetéről beszámolót készít az egyházmegye közgyűlése számára.

75.§ Az egyházmegyei gyűjteményi felelős feladata az egyházmegyei gyűjteményi nyilvántartás vezetése, az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek és intézmények gyűjteményi anyagairól készült nyilvántartások felügyelete, illetve a gyűjtemények szakmai felügyeletét ellátó ágazatvezetőkkel való együttműködés.

76.§ Az egyházmegyei közgyűlés meghatározott feladatok (pl. gyermekmunka, szeretetszolgálat, egyházzene, tájékoztatás) ellátására további tisztségviselőket is választhat. Feladatkörüket egyházmegyei szabályrendelet határozza meg.

HARMADIK RÉSZ AZ EGYHÁZKERÜLET

IX. fejezet

Általános rendelkezések

77.§ Az egyházkerület meghatározott területen levő egyházmegyék egyházigazgatási szervezete, testvéri, szolgálati és gazdasági közösségük megélésének színtere.

78.§ Az egyházkerület

a) összefogja a területén lévő egyházmegyéket, segíti és szervezi közös alkalmaikat,

b) összehangolja és felügyeli az egyházi szolgálatot, biztosítja annak folyamatosságát,

c) egyházigazgatási ügyekben elbírálja az egyházmegyei határozatok elleni fellebbezéseket.

79.§ (1) Az egyházkerület adminisztrációs központja a püspöki hivatal. A püspöki hivatal a püspök és az egyházkerületi felügyelő rendelkezésére áll, működéséért a püspök felelős. A hivatal működési rendjét és működési feltételeit egyházkerületi szabályrendelet határozza meg.

(2) A püspöki titkár az a lelkész vagy nemlelkész, akit az országos egyház a püspök segítésére, a püspök döntése

alapján alkalmaz. Munkáját a püspök rendelkezése szerint végzi.

80.§ Az egyházkerületek és a hozzájuk tartozó egyházmegyék felsorolását e törvény melléklete tartalmazza. Egyházmegyék alakítását, megszüntetését, egyik egyházkerületből a másikba való csatolását az illetékes egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések véleményével ellátott előterjesztés alapján a zsinat határozhatja el.

X. fejezet

Az egyházkerület önkormányzati testületei

Egyházkerületi közgyűlés

81.§ (1) Az egyházkerületi önkormányzat döntéshozó képviseleti testülete az egyházkerületi közgyűlés.

(2) Ahol jogszabály presbitériumot említ, egyházkerületi szinten a közgyűlést kell érteni.

82.§ Az egyházkerületi közgyűlés hatáskörébe tartoznak az egyházkerület életének legfőbb kérdései, ezek közül különösen az alábbiak:

a)16Megválasztja az egyházkerület tisztségviselőit a püspök és az egyházkerületi felügyelő kivételével, az egyházkerületi jelölőbizottság tagjait, az egyházkerület küldötteit az országos testületekbe, és a lelkészképesítő bizottság egyházkerületi tagjait, az intézmények igazgatótanácsának egyházkerületi küldötteit, valamint jelölteket állít az országos munkaági bizottságokba.

16Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházkerületi közgyűlés hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. november 30-tól azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

b) Megállapítja és jegyzőkönyvbe foglalja az egyházközségek közgyűlései által megválasztott püspök, illetve egyházkerületi felügyelő beiktatásának megtörténtét, és meghallgatja székfoglalóikat, valamint meghatározza a püspöki hivatal rendjét és működési feltételeit.

c) Kijelöli az állandó püspöki székhelyet.

d) Összeállítja az egyházkerület éves munkatervét, megtervezi közösségi alkalmait, és segíti azok megvalósítását.

e) Tárgyalja és elfogadja az egyházkerületi elnökség és a jelentésre kötelezett egyházkerületi tisztségviselők jelentéseit, és elrendeli a szükséges tennivalókat.

f) Egyházkerületi szabályrendeleteket alkot.

g) Javaslatot tesz az egyházkerület költségigényével kapcsolatosan az országos presbitériumnak, véleményezi az egyházmegyék támogatására biztosított gazdasági erőforrások elosztását, dönt az egyházkerületi keret felhasználásáról.

h) Ellátja az intézményekkel és azok igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait.

i) Dönt egyházközségeknek az egyházkerülethez tartozó egyházmegyék közötti átcsatolásáról.

j) Másodfokon dönt az egyházközségek közötti vitás kérdésekben. Az egyházmegyék közötti vitás ügyekben – ha törvény másképp nem rendelkezik – első fokon határoz.

k) Törvényben meghatározott kivételekkel dönt az egyházkerület tisztségviselőinek díjazásáról és gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt egyházkerületi állások létesítéséről és megszüntetéséről, nemlelkészi egyházkerületi munkások megbízatásáról. Ezeket a döntéseit az országos költségvetés által meghatározott keretek között hozza.

83.§ (1) Egyházkerületi közgyűlési tagságra csak rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt.

(2) Az egyházkerületi közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai:

a)17hivatalból: a püspök, az egyházkerületi felügyelő, és ezek helyettesei, valamint az egyházmegyei elnökségek;

17Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházkerületi közgyűlés hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. november 30-tól azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

b) választás alapján: az egyházmegyék egy-egy lelkészi és nemlelkészi küldötte.

(3)18Az egyházkerületi közgyűlés tanácskozási jogú tagjai az egyházkerület területén lévő intézmények küldöttei, és

mindazon egyházkerületi tisztségviselők, akik nem tartoznak a (2) bekezdés a) pontja hatálya alá, valamint az egyházkerület zsinati küldöttei.

18Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos: a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházkerületi közgyűlés hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. november 30-tól azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

(4) Az egyházkerület elnöksége a napirenden szereplő témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg.

(5) Az egyházkerületi közgyűlés azon választott tagját, aki az egyházkerületi közgyűlésről – egy választási cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. Hivatalbóli tag ellen – ilyen esetekben – az egyházkerületi elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez.

84.§ (1) A közgyűlést legalább évenként össze kell hívni. A közgyűlést az egyházkerület elnöksége írásban hívja össze. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat. A közgyűlés előtt megfelelő időben meg kell küldeni a közgyűlés napirendi pontjaival kapcsolatos írásos előterjesztéseket, anyagokat, és a várható eldöntendő kérdéseket is.

(2) A közgyűlés tagjai egynegyedének írásban előterjesztett kérelmére az egyházkerület elnöksége köteles 3 héten belüli időpontra közgyűlést összehívni.

(3) A közgyűlésen általában a közgyűlés tagjain kívül hallgatóként bármely egyházközségi tag részt vehet.

(4) A közgyűlésen a püspök és az egyházkerületi felügyelő, akadályoztatásuk vagy hivataluk üresedése esetén a püspökhelyettes, illetve a másodfelügyelő elnököl.

(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. (6) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnökségnek, a jegyzőkönyv vezetőjének és 2 jelen lévő, erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie.

Egyházkerületi elnökség

85.§ (1) Az egyházkerület végrehajtó és képviseleti testülete az elnökség. Az egyházkerületi elnökség tagjai a püspök és az egyházkerületi felügyelő.

(2) A püspök és az egyházkerületi felügyelő együtt és közös felelősséggel vezetik és képviselik az egyházkerületet, irányítják igazgatását, és annak összes ügyeit egyetértően intézik.

86.§ (1) A püspök és az egyházkerületi felügyelő közös feladatai különösen az alábbiak:

a) Építik az egyházkerület közösségét és őrzik annak belső békéjét.

b) Felelősek az egyházkerület rendjéért, őrködnek azon, hogy az egyházkerületben minden az egyházi törvényekben megszabott jogok és kötelezettségek szerint történjék.

c) Felelősek azért, hogy az egyházkerület tisztségviselői szolgálatukat hűségesen végezzék.

d) Összehívják az egyházkerületi közgyűléseket, és azon elnökölnek. Jelentést tesznek az egyházkerületi közgyűlésen az egyházkerület életét meghatározó lelki és közösségi eseményekről, az egyházkerület anyagi viszonyairól. Felelősek a közgyűlési határozatok végrehajtásáért.

e) Jóváhagyják az egyházközségi díjleveleket.

f) Részt vesznek az egyházkerületi fegyelmi tanács munkájában.

(2) A püspök és az egyházkerületi felügyelő megosztható feladatai különösen az alábbiak:

a) Felügyeletet gyakorolnak az egyházközségek és az egyházmegyék felett, és felügyelik az egyházkerületi tisztségviselők szolgálatát.

b) Látogatják az egyházközségeket és az egyházkerület területén lévő intézményeket a mindenre kiterjedő vizsgálat igényével is. c) Joguk az egyházközségek lelkészei, felügyelői és elnökségei értekezletének összehívása.

d) Feladatuk a kötelességüket elmulasztó tisztségviselőket először testvérileg meginteni, a botrányos magaviseletűeket rendreutasítani, ennek eredménytelensége esetén szükség szerint fegyelmi eljárást kezdeményezni.

87.§ A püspök joga és kötelessége, hogy gondot viseljen az egyházi szolgálat tartalmi és személyi feltételeire, így különösen

a) őrködik az egyház egységén és azon, hogy az egyházkerületben minden tevékenység Isten dicsőségére és az egyház javára történjék;

b) felügyel arra, hogy a lelkészek híven töltsék be szolgálatukat, hűségesek legyenek az evangélikus egyház biblikus és hitvallásos tanításához, és a keresztyén erkölcs szerint éljenek;

c) vigyáz az egyházi szolgálat folyamatosságára és helyes végzésére az egyházkerület egyházközségeiben, intézményeiben és minden területén;

d) pásztorolja az egyházkerület lelkészeit hivatásuk betöltésében és magánéletükben, elősegíti a lelkészek testvéri szeretetben történő együttműködését, tudományos és gyakorlati továbbképzését;

e) felügyeli a leendő lelkészek és más egyházi munkások képzését és nevelését, teológiai tanulmányait és erkölcsi életét;

f) felelős azért, hogy az egyházkerület egyházközségeiben, egyházmegyéiben, magában az egyházkerületben és ezek intézményeiben az egyház törvényeit megtartsák.

88.§ A püspök

a) felavatja a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészjelöltjeit,

b) beiktatja az egyházkerület felügyelőjét,

c) felszenteli az egyházkerületben a templomokat, intézményeket, gyülekezeti házakat, orgonákat és harangokat,

d) a püspöki tanács tagjaként részt vesz az evangélikus istentiszteletek és liturgikus események rendjének megállapításában a zsinat jóváhagyásával.

89.§ A püspök felelős az egyházkerület lelkészi szolgálatának személyi feltételeiért:

a) dönt a lelkészjelöltek szolgálatba állításáról,

b) dönt a beosztott lelkészek kiküldéséről,

c) helyettes lelkészt küld az egyházközségekbe,

d) engedélyezi a lelkészek és a lelkészi pályára készülő teológiai hallgatók és lelkészjelöltek házasságkötését,

e) dönt valamely külföldi evangélikus egyházban felavatott lelkész szolgálatba állításáról,

f) engedélyt ad arra, hogy más keresztyén felekezetben szerzett lelkészi oklevél birtokosa az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a tanári kar által megállapított tárgyakból vizsgát tehessen,

g) a szolgálatba állító kérésére közreműködik a lelkészek tartós szabadságolásában,

h) nyilatkozik és véleményt alkot lelkészválasztásoknál a lelkészek választhatóságával kapcsolatban,

i) figyelemmel kíséri a lelkészek által betöltendő másodállás, illetve jelentős lekötöttséggel járó elfoglaltság elvállalását,

j) feladata segítésére szükség szerint esperesi értekezletet hívhat össze.

90.§ A püspök a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészei közül választott lelkész.

91.§ 19A püspököt akadályoztatása esetén, valamint hivatalból való testületi tagságában a püspökhelyettes helyettesíti. A püspök saját maga és helyettese akadályoztatása esetén meghatározott feladat ellátására felhatalmazást adhat az egyházkerület bármelyik esperesének is.

19Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (4) bekezdése. Hatályos: a

2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházkerületi közgyűlés hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. november 30-tól azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

92.§ A püspöki címet a püspök nyugdíjba vonulása után is használhatja.

93.§ Az egyházkerületi felügyelő a püspökkel együtt az egyházkerület vezetője. Ügyel az egyházkerület működésének feltételeire, segíti az egyházkerületben folyó lelki munkát, figyelemmel kíséri és irányítja a közéleti, személyi, anyagi és jogi természetű ügyek intézését. Joga a püspöki hivatal minden ügyéről a tájékoztatást megkapni és a hivatali adminisztrációt egyházkerületi munkájához felhasználni.

XI. fejezet

Az egyházkerület tisztségviselői

94.§ (1) Az egyházkerületben az egyházi szolgálat egyházkerületi összehangolására, az egyházközségekben és az egyházmegyékben végzett egyházi szolgálat segítésére, az önkormányzati feladatok ellátására, az egyházkerület működésének biztosítására és a lelki, szellemi, kulturális

élet javítására az egyházkerület tisztségviselőket választ.

(2) Az egyházkerület tisztségviselői: a püspök, az egyházkerületi felügyelő, a püspökhelyettes, az egyházkerületi másodfelügyelő, az egyházkerületi ügyész, az egyházkerületi evangélizációs és missziói felelős, valamint az egyházkerületi Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős. Az egyházkerületi tisztségviselők feladatait hívány, a feladatkörükkel kapcsolatos leírás vagy munkaköri leírás rögzíti, munkájukért a közgyűlésnek felelősek.

(3) Az egyházkerület tisztségviselői minden évben jelentést tesznek munkájukról az egyházkerületi közgyűlésnek.

95.§ (1)20 A püspökhelyettes az egyházkerület lelkészei közül választott lelkész

20 Módosította a 2006. évi II. törvény 1.§-a. Hatályos: 2006. április 30-tól.

(2) A püspökhelyettes feladata a püspök helyettesítése és a püspök feladataiban való segítés. A püspökhelyettes felügyeli a jegyzői feladatokat a másodfelügyelővel együtt. Egyéb feladatkörét egyházkerületi szabályrendelet szabályozza.

(3) A püspökhelyettes joga, hogy a feladataihoz szükséges tájékoztatást megkapja.

96.§ Az egyházkerületi másodfelügyelő joga és kötelessége az egyházkerületi felügyelő helyettesítése, annak akadályoztatása esetén. Ezen kívül ellátja az egyházkerületi felügyelő feladataiból az egyházkerületi szabályrendelettel átruházott feladatokat. Felügyeli a jegyzői feladatok ellátását. Joga, hogy a feladataihoz szükséges tájékoztatást megkapja.

97.§ Az egyházkerületi ügyész joga és kötelessége, hogy az egyházkerület jogi vonatkozású ügyeit intézze, az egyházkerületet jogi természetű ügyeiben képviselje, jogi tanácsokat adjon az elnökségnek, valamint részt vegyen az egyházkerületi fegyelmi tanács működésében, és gyakorolja külön törvényben szabályozott törvényességi felügyeleti jogát. Az egyházkerületi ügyésznek jogi szakvizsgával kell rendelkeznie.

98.§ Az egyházkerületi evangélizációs és missziói felelős feladata az egyházkerületben az evangélizáció hitébresztő szolgálatának segítése, gyülekezeti evangélizációk, egyházkerületi csendesnapok és konferenciák szervezése. Figyelemmel kíséri az egyházközségek szolgálatával el nem ért, szórványokban élő evangélikusok helyzetét, kezdeményezi és segíti a feléjük forduló szolgálatokat. Feladata a külmisszió iránti felelősség ébrentartása.

99.§ A Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős véleményezi a Gusztáv Adolf Segélyszolgálati segélyre benyújtott kérvényeket az elbírálás előtt, és véleményét felterjeszti az országos Gusztáv Adolf Segélyszolgálati Tanácsnak. Beszámol az egyházkerületi közgyűlésnek a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat helyzetéről.

100.§ Az egyházkerületi közgyűlés bizonyos feladatok ellátására egyéb tisztségviselőket is választhat. Feladatkörüket egyházkerületi szabályrendelet határozza meg.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ

XII. fejezet

Általános rendelkezések

101.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház az egyház egészét érintő döntések meghozatalára országos önkormányzati testületeket, az ügyek intézésére országos irodát hoz létre.

101/A.§21 A Magyarországi Evangélikus Egyházat törvényes képviselőként, önálló képviseleti joggal a püspökök, az országos felügyelő és az országos iroda igazgatója22 képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt.

21Beiktatta a 2010. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től.

22Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

102.§ Az országos egyház illetékes testületei igazgatási ügyekben legfelső fokon, jogerősen határoznak.

XIII. fejezet

A Zsinat

103.§ (1) A zsinat a Magyarországi Evangélikus Egyház legszélesebb körű döntéshozó, legfőbb képviseleti és törvényhozó testülete. Irányítja, segíti és felügyeli az egyház lelki, szellemi és anyagi életét.

(2) Ahol egyházi jogszabály közgyűlést említ, ott országos szinten a zsinat értendő.

104.§ (1) A zsinat

a) megállapítja a Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallásait,

b) jóváhagyja az evangélikus istentiszteleteknek és liturgikus eseményeknek a püspöki tanács által meghatározott rendjét.

(2) A zsinat a jogalkotás, jogi irányítás terén:

a) törvényeket alkot, határozatot hoz, nyilatkozatot és állásfoglalást ad ki,

b) ügyel az egyházi törvények teljességére, c)23törvényességi ellenőrzést végez az országos szabályrendeletek, valamint – törvényben meghatározott esetekben – egyéb szabályrendeletek és szabályzatok felett, hatályon kívül helyezi az egyházi törvényekkel ellentétes szabályrendeleteket, szabályzatokat,

d) szükség esetén felhívja az országos presbitériumot a hiányzó szabályrendeletek megalkotására.

23Módosította a 2007. évi I. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.

(3) A zsinat a külső kapcsolatokkal összefüggésben:

a) meghatározza a Magyarországi Evangélikus Egyház hazai és nemzetközi ökumenikus kapcsolatainak alapelveit és alapvető tartalmát,

b) jóváhagyja a Magyarországi Evangélikus Egyháznak a Magyar Köztársaság állami és társadalmi szervezeteivel kötött alapvető megállapodásait, felhatalmazza az országos elnökséget a megállapodások aláírására.

(4) A zsinat megválasztja:

a)24a püspökök közül az elnök-püspököt és annak helyettesét, továbbá az országos felügyelőt, az egyházkerületi felügyelők közül az országos felügyelő- helyettest, valamint – amennyiben erről a rájuk

vonatkozó törvény másképpen nem rendelkezik – az országos egyházi tisztségviselőket, az országos számvevőszék, az egyházi bíróság és az országos jelölőbizottság tagjait,

24Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

b) a protestáns tábori püspöki, illetve hivatalvezetői tisztnek evangélikus lelkésszel történő betöltésénél a tábori püspököt, illetve a hivatalvezetőt,

c) saját tisztségviselőit: a zsinat elnökeit, alelnökeit, a zsinati gazdát és helyettesét, a zsinati bizottságok tagjait és elnökeit, valamint 3-3 lelkészi és nemlelkészi jegyzőjét.

(5) A zsinat irányító és felügyeleti tevékenysége során:

a) meghatározza az egyes országos egyházi szolgálati és működési ágakat és ezek feladatait,

b) tárgyalja és elfogadja az országos presbitérium és az országos tisztségviselők jelentéseit, elrendeli a szükséges tennivalókat,

c) meghallgatja az egyházi bíróság és az országos számvevőszék jelentését.

(6) A zsinat a gazdasági irányítás terén:

a)25határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy vagyonának elidegenítéséről 200 millió forint értékhatár

fölött, valamint a vagyon megterhelése, illetve kezelése tárgyában,

25Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

b) meghatározza az országos egyház gazdálkodásának, az országos egyházi szervezet kezelésében lévő pénzeszközök elosztásának alapvető elveit,

c) elfogadja az országos egyház éves költségvetését és beszámolóját,

d)26

26Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 5. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(7) A zsinat

a) dönt az országos presbitérium által előterjesztett javaslatokról,

b)27

27Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 5. § (4) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

c) dönt az egyház igazgatási beosztása és egyházon belüli illetékességi területek kérdésében.

105.§ (1) A zsinat szavazati jogú tagja hivatalból az országos felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai28.

28Módosította a 2007. évi VII. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. december 20-tól, majd módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (5) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

 (2) A zsinat szavazati jogú tagja választás alapján:

a) egyházmegyénként egy lelkészi és egy nemlelkészi küldött;

b) egyházkerületenként 3-3 lelkészi és nemlelkészi küldött, akik közül egyházkerületenként legalább egy jogi végzettségű;

c) az Evangélikus Hittudományi Egyetem egy főállású oktatója,

d) az evangélikus köznevelési intézmények 2 küldötte,

e) az evangélikus szeretetintézmények 2 küldötte,

f) a missziói szolgálatban álló lelkészek egy küldötte.

106.§ 29(1) A zsinat tanácskozási jogú tagjai:

a) országos presbitérium választott tagjai,

29Módosította a 2007. évi VII. törvény 2.§-a. Hatályos: 2007. december 20-tól, majd módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (6) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

b)30a tábori püspök vagy helyettese, az országos ügyész, az országos iroda igazgatója, az egyházi bíróság elnöke, az országos számvevőszék elnöke, az országos lelkészi munkaközösség elnöke,

30Módosította a 2012. évi II. törvény 2. §-a. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól azzal, hogy a rendelkezést a 2012. évi általános tisztújítás során alkalmazni kell.

c) az országos munkaági bizottságok elnökei,

d) az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora,

e) a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház saját eljárása szerint választott 2 küldötte,

f) a Magyarországi Református Egyház saját eljárása szerint választott küldötte.

(2) A zsinat elnöksége a napirenden szereplő témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg az ülés valamennyi vagy meghatározott napirendi pontjaihoz kapcsolódóan.

107.§ (1) A zsinati tagságra csak rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt.

(2)31A zsinatnak nem lehet szavazati jogú tagja egyházi bíró, országos és egyházkerületi ügyész, valamint az országos presbitérium választott tagja.

31Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (7) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(3)32A zsinati póttagokról külön törvény rendelkezik. A zsinati tagok választásának rendjét külön törvény szabályozza.

32Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (8) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(4)33

33Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 5. § (9) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

108.§ Azt a választott zsinati tagot, aki a zsinat 3 ülésszakáról kimentés nélkül távol marad, tagságáról lemondottnak kell tekinteni, erről őt és a küldő testületet írásban értesíteni kell. Hivatalbóli tag ellen – ilyen esetekben – a zsinat elnöksége fegyelmi eljárást kezdeményez.

XIV. fejezet

A Zsinat szervezete és működése

A zsinat elnöksége

109.§ 34(1) A zsinat elnöksége egy-egy lelkészi és nemlelkészi elnökből, egy-egy lelkészi és nemlelkészi alelnökből áll.

34Módosította a 2011. évi VI. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(2) A zsinati elnökség tagjait a zsinat a választott tagjai közül választja.

(3) A zsinat elnökségének feladata:

a) a zsinati ülésszakok és az elnökségi ülések összehívása és levezetése,

b) a zsinati ülések levezetése,

c) a zsinati törvények, határozatok, nyilatkozatok és állásfoglalások hitelesítése és          gondoskodás a közzétételről,

d) a zsinat nevében történő nyilatkozatok megtétele a zsinat döntései szerint, e) a zsinat képviselete,

f) a zsinat, illetve a zsinat elnöksége által átruházott feladatok ellátása.

A zsinati tanács

109/A.§ 35(1) A zsinat tanács tagjai a zsinat elnöksége és a zsinati bizottságok elnökei.

35Alcímmel együtt beiktatta a 2011. évi VI. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(2) A zsinati tanács tagjait a zsinat a választott tagjai közül választja.

(3)36A zsinati tanács az üléseit szükség szerint tartja, me- lyen tanácskozási joggal a zsinati gazda, a testületi iroda képviselője, valamint – ha a napirenden őket érintő témák

szerepelnek – az elnök-püspök és az országos felügyelő, valamint az országos ügyész is részt vesz.

36Módosította a 2013. évi I. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos a 2013. február 23-tól.

(4) A zsinati tanács feladata:

a) a zsinat munkájának vezetése,

b) a zsinati ülésszakok előkészítése és napirendjének összeállítása,

c)37 a zsinati tagok nyilvántartása a testületi iroda köz- reműködésével,

37A c-d) pontot módosította a 2013. évi I. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos a 2013. február 23-tól.

d)  a zsinat hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatosan a testületi iroda felügyelete,

e) a zsinati bizottságok munkájának figyelemmel kísérése és összehangolása,

f) a zsinat és a munkaági bizottságok közös feladatainak összehangolása,

g) kapcsolattartás más egyházak zsinataival, vezető testületeivel.

A zsinat jegyzői

110.§ (1) A zsinat jegyzői kara a zsinat tagjai által megválasztott 3-3 lelkészi és nemlelkészi jegyzőből áll.

(2) A zsinatjegyzői karának feladata:

a) az ülést vezető elnök munkájának segítése,

b) a zsinati ülések során a szavazások lebonyolítása,

c) a zsinati események ügyrend szerinti dokumentálása, d) a zsinat naplójának szerkesztése, illetve ellenőrzése,

e) a zsinat jegyzőkönyveinek elkészítése.

A zsinat adminisztrációja

111. § (1)38A zsinat adminisztrációjának intézése az országos iroda részeként működő testületi irodában történik, amelynek a zsinati hatáskörbe tartozó feladatokhoz kapcsolódó munkáját a zsinat elnökei irányítják.

38Az alcímmel együtt módosította a 2013. évi I. törvény 2. §-a. Hatályos a 2013. február 23-tól.

A zsinathoz intézett beadványok címzettje a testületi iroda.

(2) A zsinat költségeit a zsinat egyik elnöke és az országos iroda igazgatója39 együttesen utalványozza.

39Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos a

2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

112.§ (1)40A zsinati gazda közreműködik az ülések lebonyolításában. Ennek során

a) gondoskodik a zsinat munkájának tárgyi feltételeiről,

b) szervezi a zsinat működéséhez szükséges technikai munkát,

c) ellenőrzi a hangrögzítők munkáját,

d) ellenőrzi a zsinati ülések határozatképességét.

40Módosította a 2013. évi I. törvény 3. §-a. Hatályos a 2013. február 23-tól.

(2) A zsinati gazdát akadályoztatása esetén a helyettese helyettesíti.

(3) A zsinati gazda és helyettese megbízatása a következő ciklus első ülésszakáig tart, amikor az új zsinat megválasztja zsinati gazdáját.

A zsinat működése

113.§ A zsinat a feladatait törvény, határozat, nyilatkozat vagy állásfoglalás elfogadásával, valamint a választás lefolytatásával látja el.

114.§ (1) A zsinat munkáját teljes (plenáris) ülésekből álló ülésszakokon és bizottságokban végzi.

(2) Zsinati ülésszakot szükség szerint, de évenként legalább 2 alkalommal össze kell hívni.

(3) Zsinati ülésszakot a zsinati tagok egynegyedének, az országos presbitériumnak vagy az országos elnökségnek – a téma megjelölésével történő – írásbeli kezdeményezésére 45 napon belüli időpontra össze kell hívni.

115.§ (1) A zsinat ülésszakát a zsinat elnökei hívják össze. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell napirendi pontokat.

(2) Az ülésszak előtt legalább 10 nappal ki kell küldeni az ülésszak tárgyaival kapcsolatos írásos előterjesztéseket és anyagokat is. Késői kiküldés esetén a zsinat dönt arról, hogy a napirendi pontot tárgyalja-e.

116.§ 41A zsinat ülései általában nyilvánosak, de a zsinati tanács döntése alapján zárt ülés is elrendelhető.

41Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

117.§ (1)42A zsinat határozatképes, ha az ülésen szavazati jogú tagjainak több mint fele jelen van.

42Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(2) A zsinat a döntéseit az ügyrend szerinti többségi szavazással, de legalább a határozatképes zsinat jelenlévő tagjai több mint felének érvényes szavazatával hozza.

(3) A zsinat – működésének részletes szabályait tartalmazó – ügyrendjét a zsinat állapítja meg, melynek elfogadásához és módosításához legalább az összes zsinati tag kétharmadának szavazata szükséges.

118.§ Az újonnan megválasztott zsinat elnökeinek megválasztásáig az elnöki tisztet a legidősebb lelkészi és nemlelkészi zsinati tag (korelnök) tölti be, akik a zsinat alakuló ülésszakát összehívják. A mandátumvizsgáló és szavazatszedő bizottság feladatait a jegyzői kar megválasztásáig a 2-2 legfiatalabb lelkészi és nemlelkészi zsinati tag látja el.

119.§ (1)43A zsinat a választás utáni alakuló ülésszakán megválasztja a 104.§ (4) bekezdésében meghatározott személyeket a zsinati bizottságok tagjai kivételével.

43Az (1)-(2) bekezdést módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(2)44A zsinat legkésőbb második ülésszakán – az újonnan megválasztott elnökség javaslatára – saját tagjai közül megválasztja a zsinati bizottságok tagjait.

44Az (1)-(2) bekezdést módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(3) A választási ciklus közben megüresedett tisztséget – az a) pontban meghatározott tisztségekre – a zsinat rendkívüli választással a megüresedés utáni első ülésszakán tölti be.

120.§45 (1) A zsinathoz érkezett beadványt a zsinat elnöksége

45Módosította a 2007. évi I. törvény 2.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.

a) előkészítés készítésére kiadja az illetékes zsinati bizottságnak,

b)46előterjesztés készítésére, illetve véleményezésre megküldi az országos presbitériumnak és az országos elnökségnek,

46Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (4) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

c) megtárgyalja és előkészítést készít a plenáris ülésre,

d) írásos válaszban a javaslat zsinati tárgyalását elutasítja, s erről beszámol a következő plenáris ülésen. (2) Az országos presbitérium és az országos elnökség önállóan is készíthet előterjesztést.

(3) Az előterjesztést a zsinat teljes ülése tárgyalja meg. Az

(1) bekezdés d) pontja szerinti elutasításról a zsinat dönt. Ha a zsinat az előterjesztést nem fogadja el, a javaslatot megtárgyalásra elő kell készíteni.

121.§47 (1) A zsinat nagyobb jelentőségű, illetve terjedelmű javaslat esetében először – az általános vitát megelőző ülésszakon – előzetes (elvi) vitában határozza meg a szabályozás célját és elveit, esetleg az ezek eléréséhez tervezett megoldási módokat.

47Módosította a 2007. évi I. törvény 3.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.

(2) A zsinat az előterjesztéseket általában két részletben:

általános és részletes vitában tárgyalja. Az általános vita során dönti el a javaslat fő irányait, összefüggéseit és a választ a lehetséges alapvető megoldások közül. Törvény módosításakor és határozathozatalkor az általános vita elhagyható. Zsinati nyilatkozat és zsinati állásfoglalás elfogadásánál a két vita összevonható.

(3) A zsinat részletes vitában alakítja ki a javaslat végső formáját. A részletes vita alapjául az általános vitában elfogadott döntések szerint kialakított szövegjavaslat szolgál.

(4) Az általános és részletes vitát azonos ülésszakon megtartani akkor lehet, ha ehhez a zsinat teljes (plenáris)

ülése az összes zsinati tag több mint felének szavazatával hozzájárul.

(5) Az általános és részletes vita lefolytatásának részletes szabályait a zsinat ügyrendje tartalmazza.

122.§ A zsinat üléséről a felszólalások teljes szövegét tartalmazó naplót, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a zsinat elnökeinek, a jegyzőnek és 2 jelen lévő, erre a feladatra felkért zsinati tagnak kell hitelesítenie. A jegyzőkönyvet 30 napon belül el kell juttatni a zsinat tagjainak.

A zsinati bizottságok

123.§48 (1) A zsinat létrehozza az alábbi bizottságokat:

a) ügyrendi bizottság,

b) törvényelőkészítő bizottság,

c) teológiai bizottság.

48Módosította a 2013. évi I. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos a 2013. február 23-tól.

(2) A zsinat saját tisztségviselői választásának előkészítésére és a választás jogszabályoknak megfelelősége ellenőrzésére saját tagjai közül 3 tagú választási bizottságot alakít.

(3) Szükség szerint más bizottságok vagy időszakos munkacsoportok is alakíthatók.

124.§49

49Módosította a 2007. évi I. törvény 4.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től, majd hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 8. § (2) bekezdése.

Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

125.§ (1)50A zsinati bizottságok munkájuk során támaszkodnak a munkaági bizottságok és munkacsoportok szakvéleményére, és az országos iroda információira. Figyelemmel kísérik az országos presbitérium és az országos elnökség intézkedéseit és határozatait. Vizsgálataikat a zsinat által elfogadott programok és szempontok alapján végzik.

50Módosította a 2011. évi VI. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(2) A bizottsági elnökök feladata a bizottságok munkájának irányítása. A bizottsági elnökök felelősek a bizottság számára elrendelt határidők betartásáért, a bizottság érdemi munkájáért.

126.§ 51(1)

51Az (1) és (2) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2013. évi I. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos a 2013. február 23-tól.

(2)

(3) A zsinati bizottságok ülésein tanácskozási joggal részt vehet az országos ügyész, valamint az, akit a bizottság elnöke meghív.

XV. fejezet

Országos presbitérium

127.§ Az országos egyházi önkormányzat döntés-előkészítő és meghatározott hatáskörben döntéshozó, irányító testülete az országos presbitérium.

128.§ (1) Az országos presbitérium az irányítás terén:

a)52 a zsinat által meghatározott keretek között irányítja az egyház szervezetének működését,

52Módosította a 2007. évi I. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.

b) előterjesztéseket készít feladatkörében a zsinatnak,

c) összeállítja saját munkatervét, megvitatja az országos bizottságoknak munkatervükre vagy más tárgyra vonatkozó jelentéseit és javaslatait, összehangolja a bizottságok, illetve az ügyeket intéző országos egyházi irodai osztályok működését, megvitatja és elfogadja az országos iroda igazgatója53 által összeállított éves feladattervet és éves jelentést.

53Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(2) Az országos presbitérium gazdasági téren:

a) megvizsgálja, és a zsinatnak elfogadásra előkészíti az országos egyház éves költségirányzatát és beszámolóját az országos számvevőszék jelentése alapján,

b) gazdasági döntéseket hoz a zsinat által elfogadott gazdálkodási elvek keretein belül, dönt az egyházmegyei önkormányzatok támogatására biztosított gazdasági erőforrások elosztásáról,

c) dönt az egyházkerületek által előterjesztett gazdasági vonatkozású kérdésekben a zsinat által meghatározott kereteken belül,

d)54határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy vagyonának elidegenítéséről, megterheléséről és kezeléséről, 50 és 200 millió forint értékhatár között,

54A d-e) pontot módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

e)55határoz pályázatok benyújtásáról 50 millió forint értékhatár felett.

55A d-e) pontot módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(3)56Az országos presbitérium az intézményekkel kapcsolatban:

56Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

a) intézményt alapít vagy szüntet meg, ellátja az intézményekkel és azok igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait,

b) jóváhagyja az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorának, egyetemi tanárának és lelkészének választását.

(4) Az országos presbitérium

a) dönt egyházközség valamely részének, illetve egyházmegyének jogi személlyé válásáról,

b) megválasztja a tábori lelkészeket, börtönlelkészeket és kórházlelkészeket,

c) intézkedik a Magyarországi Evangélikus Egyház tulajdonában lévő épületek és egyéb ingatlanok állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása ügyében,

d)57gyakorolja a munkáltatói jogokat az országos iroda igazgatója58 felett azzal, hogy kizárólagos joga a jogviszony létesítése és megszüntetése, valamint a díjazás megállapítása,

57Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján,

legkésőbb 2012. december 15-től.

58Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

e) dönt az országos egyháznál és az egyházkerületeknél szolgálatban állók javadalmazásáról, a tisztségviselők díjazásáról, és az alkalmazotti bértábláról,

f)59határozatot hoz az egyházmegyék, illetve az egyházkerületek körében felmerült területi és igazgatási vitákban az országos elnökség előterjesztése alapján,

59Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (4) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

g)60

60Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 9. § (5) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(5) Az országos presbitérium hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyek nincsenek a zsinat vagy más egyházi testület hatáskörébe utalva.

129.§ (1) Az országos presbitérium szavazati jogú tagja: a)61hivatalból: az országos felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai,

61Módosította a 2008. évi IX. törvény 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2008. december 15-től.

b) az egyházkerületi közgyűlések választása alapján: egyházkerületenként egy lelkészi és egy nemlelkészi küldött.

(2)62Az országos presbitérium tanácskozási jogú tagja:

62Módosította a 2008. évi IX. törvény 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2008. december 15-től, majd módosította a 2011. évi VI. törvény 10. §-a és a 2012. évi II. törvény 3. §-a. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

a) hivatalból: a zsinat elnökei, az országos iroda igazgatója, országos ügyész,

b) ha a napirenden őket érintő téma szerepel: az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora és az országos gazdasági, diakóniai és oktatási-nevelési bizottság elnöke,

c) akit az elnök-püspök és az országos felügyelő meghív valamennyi vagy meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódóan.

(3) Országos presbitériumi tagságra csak rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt.

(4) Az országos presbitérium azon tagja ellen, aki a presbiteri ülésről – egy választási cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, az országos elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez.

130.§ (1)63Az országos presbitériumot szükség szerint, de évenként legalább 5 alkalommal össze kell hívni.

63Módosította a 2011. évi VI. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(2)64Az országos presbitériumot az elnök-püspök és az országos felügyelő írásban hívja össze. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat. A presbitériumi ülés előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni az ülés tárgyaival kapcsolatos írásos előterjesztéseket és anyagokat is.

64Módosította a 2011. évi VI. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(3) Az országos presbitérium ülése nem nyilvános.

(4)65Az országos presbitérium üléseit az elnök-püspök és az országos felügyelő felváltva vezetik. A jegyzői feladatokat az országos presbitérium által a tagjai közül választott lelkészi és nemlelkészi jegyző látja el.

65Módosította a 2011. évi VI. törvény 11. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.

(6) Az országos presbitérium azon határozatát, amely valamely országos munkaágat érint, az illetékes országos munkaági bizottság előkészítése alapján, illetve állásfoglalására figyelemmel hozza meg.

(7) Az országos presbitérium üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek és 2 jelen lévő, erre a feladatra felkért presbiternek kell hitelesítenie.

XVI. fejezet

Országos elnökség

131.§ 66(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos szervezeti szintjén az önkormányzati testületek döntései alapján – két presbitériumi ülés között – a vezetést és kapcsolattartást az országos elnökség gyakorolja.

66Módosította a 2011. évi VI. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(2) Az országos elnökség szavazati jogú tagjai az országos felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai.

(3) Az országos elnökség tanácskozási jogú tagjai a zsinat egyik elnöke, az országos ügyész és az országos iroda igazgatója. A napirenden szereplő témákhoz tanácskozási joggal szakértő hívható meg valamennyi vagy meghatározott napirendi pontokhoz kapcsolódóan.

132.§ 67Az országos elnökség

67Módosította a 2011. évi VI. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

a) a zsinat és az országos presbitérium által meghatározott keretek között irányítja az egyház szervezetének működését,

b) előterjesztéseket készít feladatkörében a zsinatnak és az országos presbitériumnak,

c) végrehajtja az országos presbitérium határozataiból adódó feladatokat, illetve ellenőrzi azok végrehajtását,

d) jóváhagyja az egyházmegyék éves költségvetését és beszámolóját.

e) elfogadja az országos intézmények éves költségvetését, éves beszámolóját.

f) határoz pályázatok benyújtásáról 50 millió forint értékhatár alatt,

g) sürgős döntést igénylő kérdésekben dönt az országos presbitérium határozatainak keretei között, és annak legközelebbi ülésén beszámol ezekről,

h) munkáltatói jogokat gyakorol az országos iroda igazgatója felett az országos presbitérium által meghatározott keretek között,

i) felügyeli a törvényben meghatározott országos egyházi nyilvántartások vezetését,

j) szükség esetén az országos egyház hatáskörébe tartozó álláshelyeket hoz létre és intézkedik azok betöltési módjáról, megbízást ad a nemlelkészi egyházi munkásoknak,

k) dönt mindazokban a kérdésekben, amelyekben több munkaági bizottság véleményének összehangolására van szükség.

XVI/A. fejezet

Elnök-püspök és országos felügyelő

132/A.§ 68

68Fejezetcímmel együtt beiktatta a 2011. évi VI. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos szervezeti szintjén az önkormányzati testületek döntései alapján – két országos elnökségi ülés között – a vezetést és kapcsolattartást az országos felügyelő és az elnök-püspök gyakorolja.

(2) Az elnök-püspök és az országos felügyelő:

a) hivatalos kapcsolatot tart a Magyar Köztársaság állami szerveivel és más társadalmi szervezetekkel,

b) végrehajtja az országos presbitérium és az országos elnökség határozataiból adódó feladatokat, illetve ellenőrzi azok végrehajtását,

c) összehívja az országos presbitérium és az országos elnökség üléseit, és azokon elnököl,

d) felügyeli az egyház hivatalos lapjának szerkesztését és megjelentetését.

133.§ Az elnök-püspök sajátos feladata:

a) hivatalos kapcsolatot tart az ország más keresztyén egyházaival, külföldi egyházakkal,

b) beszámol a zsinaton az országos egyház életét meghatározó lelki és közösségi eseményekről.

134.§ 69Az országos felügyelő sajátos feladata:

69Módosította a 2011. évi VI. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

a) figyelemmel kíséri az egyházi testületek és intézmények működését, kezdeményezi - a szükséges - jogalkotási, egyházszervezeti-igazgatási változtatásokat,

b) elősegíti az egyház működéséhez szükséges források előteremtését,

c) beszámol a zsinaton az országos presbitérium és az országos elnökség munkájáról, az egyház anyagi és intézményi helyzetéről,

d) segíti az együttműködést az egyházkerületek között.

Püspöki tanács

135.§ (1)70 A püspökök sajátos feladata az evangélikus egyház hitéletének egyetemes és egységes irányítása. Az egyházkerületek püspökei sajátos közös feladataikat püspöki tanácsban látják el.

70Módosította a 2007. évi II. törvény 3.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.

(2)71

71Hatályon kívül helyezte a 2007. évi II. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.

(3) A püspöki tanács az evangélikus istentiszteletek és liturgikus események rendjének kialakítására, teológiai ösztöndíjak elosztására, valamint teológiai kérdések megvitatására bizottságot vagy munkacsoportot hozhat létre.

(4) A püspöki tanács munkáját esperesi tanács segíti, amelynek működését országos szabályrendelet határozza meg.

XVII. fejezet

Az egyház országos munkaági bizottságai

136.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyházban az alábbi országos munkaági bizottságok működnek:

a) diakóniai bizottság,

b) egyházzenei bizottság,

c) evangélizációs és missziói bizottság, d) építési- és ingatlanügyi bizottság,

e) gazdasági bizottság,

f)72gyermek- és ifjúsági bizottság,

72Beiktatta a 2008. évi III. törvény 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2008. május 30-tól.

g)73gyűjteményi tanács,

73A g-i) pontok számozását módosította a 2008. évi III. törvény 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2008. május 30-tól.

h) nevelési-oktatási bizottság,

i) sajtóbizottság.

(2) Szükség szerint más bizottságok vagy időszakos munkacsoportok is alakíthatók.

137.§ (1)74A munkaági bizottságok figyelemmel kísérik a munkaágakban folyó tevékenységeket, értékelik azokat és ennek alapján javaslatokat készítenek. A bizottságok a zsinat és az országos presbitérium kérésére, azok munkáját segítve értékelő, döntés-előkészítő és a zsinat vagy az országos presbitérium által meghatározott kereten belül – országos szabályrendeletben meghatározott - döntéshozó feladatokat látnak el. A bizottságok szakmai szempontból irányítják és felügyelik a területükhöz tartozó intézményeket.

74Módosította a 2011. évi VI. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(2) A bizottság elnöke felelős azért, hogy a munkaágnak éves munkaterve legyen. A munkatervet a zsinat határozataira és az országos presbitérium javaslataira figyelemmel kell összeállítani. A bizottság elnöke felelős azért, hogy a munkaterv bizottságot érintő részleteiben elmaradás ne legyen.

(3) A bizottságok üléseit évente legalább kétszer össze kell hívni.

(4) A bizottságok munkájukat az általuk elfogadott és az országos presbitérium által jóváhagyott ügyrend alapján végzik.

(5) A bizottságok határozathozatali rendjét külön törvény szabályozza.

138.§ (1)75A zsinat és az országos presbitérium, valamint az országos elnökség a munkájában figyelembe veszi, illetve kéri az illetékes munkaági bizottságok állásfoglalását.

75Módosította a 2011. évi VI. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése

napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(2) A munkaági bizottságok működésének és feladatainak részletes szabályait országos szabályrendelet határozza

meg.

139.§ 76(1) A munkaági bizottságok létszáma nem lehet 9 főnél nagyobb, melyből 8 tagot az országos presbitérium választ az egyházkerületek 4-4 jelöltjéből. A bizottságok elnökeit a zsinat választja. A bizottságok munkájában – tanácskozási joggal – részt vesz az országos ügyész és az országos iroda kijelölt munkatársai.

76Módosította a 2008. évi III. törvény 2.§-a. Hatályos: 2008. május 30-tól, majd módosította a 2011. évi VI. törvény 14. § (3) bekezdése. Hatályos a

2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(2) A gyűjteményi tanácsnak hivatalból tagja a 3 ágazatvezető. További 4 tagot – a bizottság javaslatát is figyelembe véve – az országos presbitérium választhat.

(3) A bizottságok tagjait – az egyházkerületi közgyűlések jelöltjei közül úgy kell megválasztani, hogy a munkaág részterületei megfelelő súllyal képviselve legyenek. Ennek választási eljárásáról országos szabályrendelet rendelkezik. (4) A bizottságok egyházkerületi jelöltjeire az egyházkerületi jelölőbizottság, elnökére az országos jelölőbizottság gyűjti össze az ajánlásokat.

XVIII. FEJEZET

Az országos egyház tisztségviselői

140.§ (1)77A zsinat, illetve törvény felhatalmazása alapján a országos presbitérium az önkormányzati feladatok ellátására meghatározott feladatkörrel országos tisztségviselőket választ.

77Módosította a 2012. évi II. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól azzal, hogy a rendelkezést a 2012. évi általános tisztújítás során alkalmazni kell.

(2)78Országos egyházi tisztségviselők: a zsinat elnökei és alelnökei, az elnök-püspök és az országos felügyelő, ezek helyettesei, valamint az országos ügyész, az országos számvevőszéki elnök, a munkaági bizottságok elnökei.

78Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(3) A zsinat bizonyos feladatok ellátására egyéb tisztségviselőket is választhat. Feladatkörüket – a zsinat határozata alapján megalkotott – országos szabályrendelet határozza meg.

141.§ Az országos egyház tisztségviselői – az alelnökök és a helyettesek – minden évben jelentést tesznek munkájukról a zsinatnak.79 Amennyiben két egymást követő évben a zsinat nem fogadja el egy tisztségviselő jelentését, az országos ügyész (érintettség esetén az országos felügyelő) köteles kezdeményezni a tisztségviselő visszahívását és a választási eljárás megindítását.

79Az első mondatot módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

142.§ Az országos ügyész az a jogi szakvizsgával rendelkező, rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag, akit a zsinat arra a feladatra választ, hogy az egyház törvényes működését felügyelje, eljárjon törvényességi felügyeleti és fegyelmi ügyekben külön törvényben meghatározott módon, az egyház jogi vonatkozású ügyeit intézze, és azokban az egyházat képviselje. Tanácsokat ad az országos elnökségnek és az országos presbitériumnak és kérésre az egyházkerületi és egyházmegyei önkormányzatok képviselőinek egyházi és állami törvények értelmezése és azok alkalmazása terén. Közreműködik az országos intézmények szerződéskötéseiben és jogi ügyleteiben, valamint az egyházi bíróság előtti eljárásokban.

143.§80 (1) Az országos számvevőszéki elnök az a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag, akit a zsinat arra a feladatra választ, hogy az országos számvevőszékkel az országos egyház és az országos egyházi intézmények gazdálkodását ellenőrizze, arról jelentést tegyen, illetve szükség esetén eljárjon.

80Módosította a 2011. évi II. törvény 11.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2011. március 1-től.

(2) Az országos számvevőszéki elnök irányítja az országos számvevőszék munkáját és kezdeményez valamennyi eljárási cselekményt. Az országos számvevőszék belső működését saját hatáskörében határozza meg.

(3)81Az országos számvevőszéki elnök nem lehet tagja az országos gazdasági bizottságnak.

81A bekezdést beiktatta a 2011. évi II. törvény 11.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2011. március 1-től, azonban a 2012. évi általános tisztújítás során kell először alkalmazni.

144.§82 (1) Az országos iroda igazgatója az a rendezett életvitelű, konfirmált, legalább 5 éve evangélikus egyházközségi tag, aki felsőfokú végzettséggel és vezetői gyakorlattal rendelkezik, és akit az országos presbitérium – országos szabályrendeletben meghatározott eljárásrend szerint és időtartamra - a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának vezetésére megválaszt és alkalmaz. Felette a munkáltatói jogokat az országos presbitérium, illetve az országos elnökség gyakorolja.

82Módosította a 2008. évi VIII. törvény 1.§-a. Hatályos: 2008. december 15-től, majd. módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (3) bekezdése, a

2012. évi II. törvény 4. § (2) bekezdése és a 2014. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos 2014. februrár 21-től.

(2) Az országos iroda igazgatójának feladata és hatásköre az országos iroda vezetése és az országos iroda munkatársai felett a munkáltatói jogok gyakorlása. További feladatait és hatáskörét részletesen az országos iroda működéséről szóló szabályrendelet rögzíti.

(3) Az országos iroda igazgatóhelyettesének és az osztályvezetők jogviszonyának létesítését megelőzően az országos presbitérium előzetes jóváhagyását be kell szerezni.

XIX. fejezet

A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos

Irodája

145.§83  A    Magyarországi     Evangélikus    Egyház Országos Irodája (országos iroda) az országos egyház adminisztratív központja. Szervezetét, működését, a kiadmányozás rendjét, valamint munkatársainak munkakörét országos szabályrendelet rögzíti.

83Módosította a 2010. évi V. törvény. 3. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től.

146.§ (1)84Az országos iroda érkezteti és előkészíti az országos presbitérium, az országos elnökség és az országos bizottságok, valamint az egyházi bíróság és az országos számvevőszék hatáskörébe tartozó ügyeket, valamint a döntések értelmében gondoskodik az országos irodára eső feladatok elvégzéséről.

84Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (4) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése

napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(2)85Az országos iroda vezetője az országos iroda igazgatója.

85Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

147.§ Az országos presbitérium és azon országos tisztségviselők, akik nem alkalmazottai az országos irodának, az országos irodát érintő feladatok végrehajtását az országos irodaigazgatótól kérik, aki munkatársainak kiadja a feladatokat.

148.§ (1) Az országos iroda kezeli:

a) az evangélikus névtárat,

b) a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek nyilvántartását,

c) az egyházközségek elnevezéséről, egyházmegyei hovatartozásáról, illetve működési (adminisztratív) központjairól szóló nyilvántartást,

d) az evangélikus jogi személyek nyilvántartását, valamint

e)86azokat az egyéb nyilvántartásokat, amelyeket a zsinat, az országos presbitérium vagy az országos elnökség feladatául meghatároz.

86Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (5) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése

napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

(2)87Az országos iroda által kezelt nyilvántartások és adatok a zsinat, az országos presbitérium, az országos elnökség, az országos tisztségviselők, valamint az egyházkerületi, illetve az egyházmegyei elnökségek rendelkezésére állnak, kivéve azokat, amelyek személyiségi jogokat érintenek.

87Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (6) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

149.§88 Az egyes munkaágak segítésére és az országos jellegű feladatok ellátására az országos presbitérium állásokat létesít, amelyeket az országos presbitérium által megválasztott személyek töltenek be. A munkáltatói jogokat – a jogviszony létesítése és megszűntetése kivételével - az országos irodaigazgató gyakorolja.

88Módosította a 2008. évi VIII. törvény 2.§-a. Hatályos: 2008. december 15-től.

ÖTÖDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

150.§ 89
89Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 16. § (2) bekezdése.

151.§ 90
90Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 16. § (2) bekezdése.

MELLÉKLET

A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházkerületei:

Északi egyházkerület, amelyhez a Borsod-Hevesi, a

Budai, az Észak-Pest megyei, a Dél-Pest megyei, a Hajdú-

Szabolcsi és a Nógrádi egyházmegye;

Déli egyházkerület, amelyhez a Bács-Kiskuni, a

Kelet-Békési, a Nyugat-Békési, a Pesti és a Tolna-Baranyai

egyházmegye;

Nyugati (Dunántúli) egyházkerület, amelyhez a Fejér-Komáromi, a Győri-Mosoni91, a Somogy-Zalai, a Soproni, a Vasi és a Veszprémi egyházmegye tartozik.

91Módosította a 2006. évi I. törvény 1.§-a. Hatályos: 2006. április 30-tól.