The measure is available in the following languages:
3. A Magyar Iszlám Közösség nyilatkozata
Ünnepélyes Nyilatkozat
A Magyar Iszlám Közösség köszönetét fejezi ki a Magyar Népköztársaság kormányának és vezető szerveinek azért, hogy számára működési lehetőséget adott.
Az Iszlám Közösség vallja, hogy Allahtól rendelt feladata az ige hirdetése mellett az iszlám kultúra terjesztése, valamint minden olyan feladat ellátása, amely Magyarország népe és az emberiség javát szolgálja. Az Iszlám Közösség kifejezi együttműködési szándékát azokkal a szervekkel, vallásokkal, felekezetekkel, melyek célja az előbbiekkel megegyezik.
Az Iszlám Közösség minden felfogáshoz barátilag közeledik, amely a szeretet, a béke és a törvényesség talaján nyilvánul meg, elítéli a faji, vallási és a nemzetek közötti megkülönböztetést.
Az Iszlám Közösség biztosítja a Magyar Népköztársaság kormányát, hogy hatályos törvényeit és egyéb jogszabályait betartja, működését azok keretei között gyakorolja.
Az Iszlám Közösség kijelenti, hogy kapcsolatai a Magyar Népköztársaság vezető szerveivel, hatóságaival a kölcsönös bizalmon és megbecsülésen alapulnak, bár megközelítéseik módjai különböznek, de céljaik közösek. A közös célok megvalósulása érdekében az Iszlám Közösség vallási és kulturális feladatán túl vállalja, hogy betölti a híd szerepét Magyarország és az iszlám országok között.
Az Iszlám Közösség minden olyan kijelentéstől, cselekedettől elhatárolja magát, amely az Ünnepélyes Nyilatkozat gondolataival nem hangzik egybe.
4. A Magyar Iszlám Közösség működési szabályzata
A Mindenható és Könyörületes Allah nevében
A Magyar Iszlám Közösség működési alapelvei
I. Fejezet
Általános alapelvek
1.
Hivatkozással a Magyar Népköztársaság Alkotmánya 63. szakaszának 1. bekezdésére, ill. az 1916/XVII. sz. törvénycikkre, mely utóbbi hatályával az iszlám vallást Magyarországon törvényesen elismert vallásnak nyilvánították, valamint arra, hogy a fenti törvényen és az 1895/XLIII. sz. törvényen alapulva – melyet az 1947. évi XXXIII. tc. 2. szakasza továbbra is érvényben tartott – 1931. aug. 2-án megalakult a magyar mohamedán egyházközség[1][11], továbbá utalással a jelen működési alapelvekre, melyeket, ha a Magyar Népköztársaság illetékes szervei jóváhagynak, az előzőekben jelzett, de azóta már megszűnt magyar mohamedán egyházközség jogfolytonosságát élvezve
[1][11] A magyar állampolgár Durics Huszein Hilmi által vezetett, zömmel bosnyák muszlimokból álló, több száz fős, Gül Babáról elnevezett Budai Független Magyar Autonóm Iszlám Vallásközség.
Magyar Iszlám Közösség
néven teljes jogú egyház alakul, mely önálló jogi személy. A Magyar Iszlám Közösség ezt a jogi státuszt arra használja, hogy igét hirdessen, gyakorolja mindazt a hatáskört, melyet a Magyar Népköztársaság törvényei biztosítanak, valamint hogy jogi személyként módjában álljon megszerezni, bérelni, fenntartani és elidegeníteni ingatlan és ingó vagyontárgyakat a Közösség céljaira, és hogy szerződéseket köthessen, melyek a Közösség küldetésével, kötelezettségével és az Ünnepélyes Nyilatkozat alapgondolataival összhangban vannak.
2.
A Magyar Iszlám Közösség a Magyar Népköztársaság területén élő magyar állampolgárságú muzulmán (muszlim, iszlám, mohamedán) hitvallásúak[2][12] gyülekezete.
Tehát a szunnitáké, síitáké és más, kisebb irányzatokat követőké is.
3.
A Magyar Iszlám Közösség igehirdetése a Korán és a Szunna kinyilatkoztatásain alapszik. A Közösség minden muzulmán irányzatot valló hívőt befogad. Alapelve, hogy minden muzulmán testvér, szektáktól, irányzattól függetlenül, ezek között ellenségeskedést, szembenállást nem tűr meg. Békét és megbékélést hirdető hitelveit nem csak saját soraiban, hanem a nemzetközi iszlám fórumokon is hirdeti.
4.
A gyülekezeti tagság jogköre minden önálló muzulmán tagot megillet, és magában foglalja a Közösség gyülekezetein való megjelenés, szólás, indítványozás és határozathozatalbani szavazás jogát.
5.
A Magyar Iszlám Közösség minden tagjának kötelessége a vallás elvei szerint élni, az elöljáróságnak engedelmeskedni, a vallás érdekeit és a Közösség javát előmozdítani.
A Közösség önálló tagjainak kötelessége a Közösség terheiben részt venni, a rájuk eső anyagi hozzájárulásokat teljesíteni, a rájuk kivetett vallási adókat viselni, a 4. sz. pontban felsorolt jogaik gyakorlásával a Közösség döntéseiben és igazgatásában részt venni.
6.
A Magyar Iszlám Közösség kijelenti, hogy a magyarországi muzulmánokat a világon élő valamennyi muzulmánnal hit és szeretetközösség kapcsolja össze. Ennek szellemében az Iszlám Közösség maga is részét képezi a muzulmán világnak.
7.
A kölcsönös megbecsülés és tisztelet jegyében az Iszlám Közösség kész kapcsolatokat tartani más hazai egyházakkal, így kész hazai és külföldi ökumenikus kapcsolatok kiépítésére.
8.
A Magyar Iszlám Közösség jogosult saját hatáskörében kapcsolatot tartani különböző muzulmán és nem muzulmán egyházi szervezetekkel.
9.
A Magyar Iszlám Közösség minden olyan nemzetközi kongresszuson, találkozón is be kívánja tölteni Allahtól rendelt küldetését, melyek alapeszméi nem mondanak ellent az Ünnepélyes Nyilatkozat gondolatainak.
10.
A Magyar Iszlám Közösség a Magyar Népköztársaság iránti megbecsüléssel fogadja az ország Alkotmányában lefektetett lelkiismereti és vallásszabadság lehetőségeit. A Közösség kötelességének tekinti, hogy magyar állampolgár tagjai az Alkotmányban előírt kötelezettségeknek tegyenek eleget, a külföldi hívők pedig az abban lefektetett téziseket tartsák tiszteletben, azokkal szemben ne lépjenek fel. A Magyar Iszlám Közösség kapcsolatai a Magyar Népköztársaság kormányával és vezető szerveivel a kölcsönös bizalmon és megbecsülésen alapulnak, szándéka a jövőben is a jó kapcsolatok megőrzése.
II. fejezet
A Magyar Iszlám Közösség szervezeti felépítése
11.
A Közösség szervezeti felépítése igyekszik mindig ahhoz az optimális esethez közelíteni, melyben a tőle elvárt vallási, kulturális és egyéb funkciót a legmagasabb szinten képes ellátni. Ezért az elképzelt szervezeti felépítés kisebb változtatásának jogát fenntartjuk.
12.
A muzulmán hitvallásúak Magyarországon belül három főbb körzetben gyakorolják hitüket: Budapesten, Pécsett és Szentendrén.
A pécsi és szentendrei hívők a budapesti vezetés irányítása alatt állnak.
13.
A Magyar Iszlám Közösség, a gyülekezet vezetője a sejk.[3][13]
Sejk: arab kifejezés, jelentése vezető, vagy elöljáró. A kifejezést gyakran tanult és köztiszteletben álló személyek megszólításaként, a tisztelet kifejezésére is használják. In: Magyarországi Muszlimok Egyházának honlapja.
14.
A sejk vezetése alatt áll:
1. a gyülekezet
2. a Vének Tanácsa (madzslisz al-sura[4][14])
Súrá: arab kifejezés, jelentése a tanácskozást, konzultációt megvalósítani hivatott szervezet, testület. Hagyományai az iszlám előtti törzsiségben gyökereznek, az iszlám kezdeti időszakában első ismert példája a második kalifa, Omar által utódának megválasztása céljából összehívott választó testület. Az iszlám államelméletekben a súra a képviselethez, ill. demokráciához kapcsolódó kulcskategória, emellett tanácsadó testületként is meghatározó szerepet tölt be. Rostoványi Zsolt: Az iszlám a 21. század küszöbén. Bp., 1998. (továbbiakban: Rostoványi, 1998.) 452. p.
3. a vagyonkezelőség (vakuf[5][15])
Vakuf eredeti jelentése: vallási kegyes alapítvány, amely dzsámik, mecsetek, derviskolostorok, sírkápolnák, iskolák, könyvtárak, szegénykonyhák és más vallási és szociális intézmények fenntartását, valamint az ott dolgozók illetményének fedezését volt hivatva biztosítani. A vakuf-birtokok és vakuf-jövedelmek eredetileg magánvagyonok, amelyeket az alapítványozó és az alapító okiratban meghatározott céllal, a kedvezményezett intézmény üzemeltetésére és fenntartására rendelt. A vakuf-jövedelmek ettől kezdve sértetlenek voltak, azokra még a kincstár sem tehette rá a kezét. Ezeket eladni vagy örökölni nem lehetett. A legismertebb alapítványozók a szultánok és családtagjaik, nevesebb pasák és bégek, akik az általuk építtetett vallási intézmények fennmaradásáról ezúton gondoskodtak. A török időkben Magyarországon is ilyen alapítványi jövedelmek biztosították számos dzsámi, derviskolostor, medresze-iskola és ingyenkonyha működését. Ágoston Gábor: Muszlim hitélet. In: Kereszt és félhold. A török kor Magyarországon. (1526-1699) Bp., 1999. (Encyclopaedia Humana Hungarica 05.) Online: Magyar Elektronikus Könyvtár, 2010. október.
15.
A gyülekezet hatáskörébe tartozik:
1. az állami törvények, rendeletek és hatósági határozatok végrehajtásának elősegítése,
2. a Közösség belügyeinek igazgatása,
3. A Közösség tisztségeinek betöltése, tisztviselőinek: a sejknek, az imámnak,[6][16] müezzinnek,[7][17] segédlelkésznek, a Vének Tanácsa tagjainak, a vagyonkezelőség tagjainak, számvevő pénztárosnak, ellenőrnek, vallásbírónak (shariya kádi[8][18]), valamint az esetleges külön szabályzatok értelmében a gyülekezet által választandó egyéb tisztviselőknek és alkalmazottaknak választása.
[16] Imám: általános értelemben a kifejezés a közösségi imát vezető személyt jelenti. Szélesebb értelemben a kifejezés a muszlim közösség vallási vezetőit is jelenti. Az imámok annak ellenére, hogy imát vezetnek, prédikációt tartanak és más feladatokat is ellátnak (pl. házaspárokat összeadnak), nem felszentelt papok, s nem tartoznak semmiféle hierarchikus rendszerbe. Az imámok továbbá nem lépnek fel közvetítőként az egyének és az Isten között.
[17] Müezzin (arabul Muaddin): az iszlám vallásban a mecsetnek az az alkalmazottja, aki az imára hívó szöveget (adhán) elénekli a pénteki közösségi ima, valamint a napi ötszöri – hajnali, déli, kora délutáni, napnyugtakori és esti –imádság (szalát) előtt. In: Terebess Ázsia Lexikon, 2010. október.
[18] Kádi (arabul Qádi): muszlim elöljáró vagy bíró, akit eredetileg közvetlenül a kalifa bízott meg azzal, hogy egy adott területen az igazságot képviselje. Először Omár kalifa (634-644) nevezett ki kádit a meghódított Szíriában és Egyiptomban. E gyakorlatot az Abbaszida kalifák is folytatták Irakban főkádi ('kádik kádija', arabul: qádi al-qudák) kinevezésével. A kádi tevékenysége gyakorlatilag kiterjedt a Koránban lefektetett elvekre és a Mohamednek tulajdonított kijelentésekre (hadísz). Döntött peres ügyekben, pénzbüntetést szabott ki, börtönre ítélt, testi fenyítést rendelhetett el, szerződéseket hitelesített, örökösödési ügyekben döntött, védte az árvák és özvegyek jogait, felügyelte a vakfok (Észak-Afrikában a hubuszok) tevékenységét. A kádi csak a felperes kérésére cselekedett, s döntései megfellebbezhetetlenek voltak: döntéseit, ítéleteit dokumentálták, s ezek későbbi ügyekben precedensként szolgáltak (a 9. századig visszamenően vannak ilyen dokumentumok). A kádi csak érdemei alapján volt jelölhető, ezért feddhetetlen jelleműnek kellett lennie, jelölése megkérdőjelezhetetlen volt. Nem fogadhatott el meghívásokat ünnepségekre (csak rokonoktól v. régi barátoktól), fölkészültnek kellett lennie teológiában, járatosnak a jogban. […] Jelenleg a kádi már csak a muszlimok magánügyeiben (házasság, válás, örökség, vérdíj) dönt, amennyiben mindkét fél a muszlim közösséghez tartozik.” Magyar Katolikus Lexikon. VI. köt. Főszerk.: Diós István. Bp., 2001.
4. a költségvetésirányzat jóváhagyása, az évi számadások megbírálása, a vagyonkezelőségnek a felmentvény megadása,
5. fegyelmi bíráskodás a Közösség olyan fegyelmi ügyeiben, melyeknél a fegyelmi bíróság már első fokon döntött, de az érdekeltek fellebbezéssel éltek.
16.
A Vének Tanácsa jogkörébe tartozik:
1. a Közösség szabályrendeleteinek alkotása, a helyi szabályok megváltoztatása, kiegészítése, módosítása,
2. a fegyelmi bíróság szerepkörének ellátása választott bíró, a kádi irányítása mellett,
3. a külföldi muzulmán szervezetekkel történő kapcsolattartás,
4. az ökumenikus egyházi kapcsolatok ápolása,
5. a vallási tevékenységhez kapcsolódó kulturális koordináció és szolgáltatás ellátása.
A Vének Tanácsa a gyülekezetnek beszámolni köteles.
17.
A vagyonkezelőség jogkörébe tartozik:
1. a Közösség háztartása, vagyonkezelése, a Közösség vagyoni állagának megváltoztatása, ingatlanszerzés és elidegenítés,
2. a Közösség költségelőirányzatának megállapítása,
3. a Közösség tagjai által a vallásparancsok értelmében teljesítendő pénzbeli és egyéb szolgáltatások, a Közösség terheihez való hozzájárulások, valamint a Közösség adóinak kirovása, mérvének megállapítása, ill. ezek behajtása iránti intézkedés,
4. a pénzügyi segélyek kezelése,
A vagyonkezelőség a gyülekezetnek beszámolni köteles.
18.
A Közösség olyan hivatalok, tisztségek betöltésére, melyek vallási szertartások végzésének kötelezettségével egybekötve nincsenek és ezekre megfelelő képességgel, képzettséggel rendelkező muzulmán vallású személyek nem állnak rendelkezésre, a Korán 5:82 szúrájának[9][19] kinyilatkoztatása alapján az iszlám barátainak és pártfogóinak tekintendő megfelelő képességű és képzettségű keresztény egyének is megválaszthatók.
[19] „Úgy fogod találni, hogy az emberek legszilárdabbjai / ellenségei azoknak, kik hisznek, (hogy legyenek) / Zsidók, s bálványimádók. Úgy fogod találni ők / (állnak) legközelebb szeretetben azokhoz, kik / hisznek, (hogy legyenek olyanok), kik mondják: / Keresztények vagyunk. Ez, miáltal közöttük lel- / készek és szerzetesek, s ők nem fellengzenek.” Korán (The Holy Quran). 5:82 szúra. Ford.: Mihálffy Balázs. Karachi, é.n.
19.
A Közösség azokat a nagy erkölcsi tekintélyű és magas társadalmi állású egyéneket, akik a vallásközösség léte, fenntartása és fejlesztése körül kiváló érdemeket szereznek, a Közösség védnöke, akik a Közösséget rendeltetésében és céljai megvalósításában akár anyagi, akár erkölcsi tekintetben támogatják a Közösség pártoló, esetleg a Közösség dísztagja címmel tiszteli meg, az illető személy ideológiai hovatartozásától függetlenül.
20.
A Közösség védnökei, pártoló tagjai és dísztagjai a Közösség tiszteletbeli tagjai, abban őket megjelenési és szólási jog, valamint díszhely illeti meg, a gyülekezet szavazásaiban azonban nem vehetnek részt.
21.
A gyülekezet vezetői és a sejk csak magyar állampolgárságú személyek lehetnek.
III. fejezet
Az Iszlám Közösség vallási tevékenysége
22.
Az Iszlám Közösség lehetőséget ad minden tisztalelkű, békés célú, istenfélő muzulmán számára, hogy vallási szokásait, istentiszteleteit gyakorolja kortól, nemtől, nemzetiségtől, iszlám irányzattól függetlenül. Ezzel ki akarja fejezni azt az Allahtól jövő kinyilatkoztatást, miszerint a muzulmánok testvérek.
23.
Az Iszlám Közösség lehetőséget ad minden nem muzulmán számára, hogy az iszlám vallással, rituális szokásokkal megismerkedhessen kortól, nemtől, nemzetiségtől, fajtól, vallástól, ideológiai felfogástól függetlenül. Az Iszlám Közösség számukra csak egyet köt ki: a békés célú közeledést.
24.
Az Iszlám Közösség lehetőséget ad új belépőknek az iszlám hit felvételére, feltéve, ha előbb megbizonyosodott az illető személy alkalmasságáról.
25.
Az Iszlám Közösség házasulandók számára a szükséges eljárást megtartja, a házasságot megköti. Magyar állampolgárok esetében az egyházi házasságot a polgári házasságkötést követően lehet megkötni.
26.
Az Iszlám Közösség a váló felek felkérése alapján a válás folyamatát is lebonyolítja, abban a felek javára Allah kinyilatkoztatásainak értelmében igazságot hirdet. Magyar állampolgárok esetében az iszlám válás nem helyettesíti a házasságnak a magyar törvények szerinti felbontását.
27.
Az Iszlám Közösség igény esetén különböző korcsoportoknak vallási oktatást és nevelést biztosít, az érdeklődőket ellátja a szükséges könyvekkel, szakirodalommal.
28.
Az Iszlám Közösség a gyülekezet tagjai számára elhalálozásuk esetén iszlám temetést biztosít.
29.
Az Iszlám Közösség alapítványt tesz, melyből az a személy részesülhet, aki az Iszlám Közösség elbírálása alapján abban az évben a legtöbbet tette az Iszlám ügyéért. Nem feltétel, hogy a díjazott személy muzulmán legyen.
30.
Az Iszlám Közösség saját lehetőségeihez mérten részt vesz Magyarországon belül és annak határain kívül is mindazokban az erőfeszítésekben, melyek az Iszlám ügyét szolgálják, és nem mondanak ellent az Ünnepélyes Nyilatkozat eszméinek.
IV. fejezet
Az Iszlám Közösség kulturális tevékenysége
31.
Az Iszlám Közösség igény esetén muzulmánok és nem muzulmánok számára módot nyújt az iszlám kultúra megismertetésére.
32.
Az Iszlám Közösség a következő kulturális tevékenységek végzésére kíván felkészülni:
– arab nyelvtanfolyamok indítása
– előadások tartása
– videó és filmvetítés
– könyvtár felállítása
– vallási kutatás megindítása
– az iszlám kultúra és filozófia iránt érdeklődők számára nyitott klubélet megteremtése
– fordítói megbízások adása az iszlám kultúra és bölcselet magyar nyelven történő népszerűsítése céljából
– múzeum kialakítása a meglévő török kori emlékekből
– a magyarországi iszlám építészeti emlékek restaurálásában való részvétel
– kiadványok, újság kiadása
– magyar szakmai kiválóságok küldése azokba az iszlám országokba, ahol szaktudásukra szükség van.
33.
A kulturális tevékenység összeállításánál azt a gazdaságossági szempontot is figyelembe kell venni, hogy az ebből származó bevétel minél nagyobb részben járuljon hozzá az egész Iszlám Közösség költségeinek fedezéséhez.
V. fejezet
Felkészítés az Iszlám szolgálatára
34.
Az Iszlám Közösség által nyújtott vallási szolgáltatásokat elsősorban arab nyelven kell végezni annak érdekében, hogy legmesszebbmenőkig ápolni lehessen a Korán nyelvezetének eredetiségét.
35.
Amennyiben a helyi iszlám gyülekezetek száma megnövekszik, úgy azok vallási vezetőiről a magyar állampolgárok köréből gondoskodni kell. Erre a célra az Iszlám Közösség az igényeknek megfelelő számú ösztöndíjat ajánl fel annak érdekében, hogy a jövő vallási vezetőit a kairói Azhar egyetemen vagy egyéb javasolt helyen kiképeztesse.
VI. fejezet
Zakat[10][20] hozzájárulás
[20] Zakat: jelentése alamizsna, „szegény-járandóság”. Az iszlám öt fő pillérének egyike, a modern iszlám gazdaságelméletekben az egyik adófajta. Célja a muszlim közösségen belül a vagyoni különbségek csökkentése és az igazságosság megvalósítása. Rostoványi, 1998. 452. p.
36.
Az Iszlám Közösség a hívők által befizetett Zakat hozzájárulást kétféle módon használhatja fel:
– az Iszlám általában vett ügye érdekében
– a hívők anyagi megsegítése érdekében.
A Zakat hozzájárulás tehát kényelmi célokra, emberi önös érdekek finanszírozására nem fordítható.
A Zakat hozzájárulás begyűjtésére, kezelésére a vagyonkezelőség hivatott a gyülekezet felügyelete mellett.
37.
A Zakat forrása lehet imatermek létesítésének országon belül vagy kívül, vallási tárgyú beruházások, intézmények, művészeti ágak finanszírozásának.
VII. fejezet
Iszlám bíráskodás, shariya[11][21]
[21] Saría (arabul): az iszlám előírásainak, rendelkezéseinek összessége, egy „magatartási kódex”, az iszlámnak megfelelő életmód fő rendező elve. Többnyire csak az iszlám jogot (fiqh) értik rajta, holott több annál, hiszen a jog, az erkölcsiség és a teológia elegye. A kifejezés pontos jelentése „vízhez vezető út”. Rostoványi, 1998. 445. p.
38.
A gyülekezeten belül elintézendő fegyelmi vétséget az Iszlám előírásai szerint kell elbírálni, feltéve, ha ez nem tartozik a magyar állam joghatósága alá, illetőleg a fegyelmi büntetés nem ütközik az állami jogszabályokba. A fegyelmi vétségek elbírálására a Vének Tanácsa által összehívott fegyelmi bíróság hivatott a bíró (kádi) irányítása mellett.
39.
Az Iszlám Közösség elhivatottnak érzi magát, hogy megbízás esetén az iszlám jogrendszer államaiban élő magyar és nem magyar hittársait megfelelő díjazás fejében jogvédelemben részesítse. Ezekre az esetekre iszlám jogászt kér fel eseti megbízás alapján, de ha az ügyek gyakorisága megkívánja, akkor az Iszlám Közösségen belül shariya részleg alakul.
VIII. fejezet
Az Iszlám Közösség részvétele a nemzetközi életben
40.
Amint azt az I. fejezet 6. sz. pontja kimondja, az Iszlám Közösség részét képezi a muzulmán világnak, ezért az Iszlám Közösség állandó külföldi kapcsolatokat tart fenn. Az Iszlám Közösség nemzetközi fórumokon is hangot kíván adni azoknak az elveknek, melyek vallási meggyőződésen alapulnak, és nem mondanak ellent az Ünnepélyes Nyilatkozat gondolatainak.
41.
Miután az Iszlám Közösség vezetősége nemzetközi eszmecseréken vesz részt, ahol a Magyar Iszlám Közösség álláspontját fejtik ki és járulnak hozzá az iszlám világ által kialakított képhez, ezért ezt részükről küldetésnek tekintjük.
IX. fejezet
Az Iszlám Közösség költségeinek viselése, pénzügyei
42.
Az Iszlám Közösség létesítésének, fenntartásának, szervezetének, berendezéseinek, fejlesztéseinek valamennyi költségét a hívők adói, közadakozásai, a Közösség szolgáltatásaiból származó bevételek és a nemzetközi muzulmán segélyek kell fedezzék.
43.
Az Iszlám Közösség közreműködésével létrejött üzletkötésekből a hívő külföldi partner a FOB szerződéses érték 1%-át dzsihád[12][22] adó címen az Iszlám Közösségnek a pénzintézetnél vezetett számlájára átutalja.
[22] Dzsihád: jelentése küzdelem, erőfeszítés. A mai értelmezések szerint pontos jelentése „Allah útján történő küzdelem”, vagyis küzdelem a rossz ellen és a jó megvalósításáért. Ennek egy – de nem a legjelentősebb – formája a külső ellenséggel vívott harc, a „szent háború”. Rostoványi, 1998. 427. p.
44.
Az Iszlám Közösség részéről vagy a bank részéről a vagyonkezelőség vezetője és a sejk együttes aláírása szükséges a pénzügyi mozgás elindításához vagy éppenséggel a kifizetéshez.
45.
A Magyar Iszlám Közösség a MNB-nél számlát nyit, amelyre bármilyen hazai és külföldi muzulmán és nem muzulmán szervezet devizában, vagy forintban segélyeket és egyéb pénzügyi kifizetéseket utalhat. A Közösség vezetője szükség esetén rendelkezhet, hogy erről a számláról Magyarországról – a devizagazdálkodásra vonatkozó magyar jogszabályok megtartásával – külföldre is történhessék átutalás az Ünnepélyes Nyilatkozatban lefektetett célok megvalósítása érdekében.
Budapest, 1988. június 20.