Print Friendly, PDF & Email

The measure is available in the following languages:

 

2005 IX Legge sull ordinamento giuridico della Chiesa

 

2005. ÉVI IX. TÖRVÉNY AZ EGYHÁZ TÖRVÉNYES RENDJÉNEK ÉS BÉKÉJÉNEK MEGŐRZÉSÉRŐL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház (a továbbiakban: egyház) az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzését, amennyiben ez pásztori békéltetés formájában nem volna elérhető, az egyházi ügyészek, a fegyelmi tanácsok és a Magyarországi Evangélikus Egyház Bírósága (egyházi jogszolgáltatási szervek) útján biztosítja.

(2) Az egyházi jogszolgáltatási szervek hatáskörébe tartozik az egyházi jogszabályokon alapuló jogviszonyokból eredő jogviták elbírálása.

(3) Az egyházi jogszolgáltatási szervek az e törvényben meghatározott szabályok szerint járnak el a hatáskörükbe tartozó ügyekben. A Magyarországi Evangélikus Egyház Bírósága (a továbbiakban: bíróság) – szervezeti és működési szabályzatát a bíróság teljes ülése fogadja el, az ügyészi ügyviteli szabályzatot az országos ügyész készíti el, és az országos presbitérium hagyja jóvá. A bíróság szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a bíróság belső fegyelmi szabályzatát is.

(4)1A bíróság előtti eljárás során amennyiben a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei kizárólagos és egyértelmű rendelkezést nem tartalmaznak, - az (5) bekezdésben foglalt kivételellel - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) vonatkozó rendelkezéseit kell a jelen törvényben meghatározottak szerint és annak rendelkezéseivel összhangban alkalmazni.

(5)2A bíróság előtti eljárás során nem lehet alkalmazni mögöttes jogszabályként sem a Pp. Harmadik rész XIV. fejezetét (Felülvizsgálat), illetve a Pp Negyedik, Ötödik, Hatodik, illetve Hetedik fejezetében foglalt rendelkezéseket.

 

2.§ Az egyházi jogszolgáltatási szerv tagjai e tisztségükben eljárva kizárólag a Szentírás szerinti jó erkölcs előírásainak és a jogszabályoknak vannak alárendelve.

 

3.§ Az egyházi jogszolgáltatási szervek székhelyét, tagjait az egyház hivatalos lapjában közzé kell tenni.

 

4.§ (1) Az egyházi jogszolgáltatási szerv eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.

(2) Az egyházi jogszolgáltatási szerv hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni.

(3) Az egyházi jogszolgáltatási szerv az eljárások minden résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek.

 

5.§ (1) Az egyházi jogszolgáltatási szerv előtti eljárásban résztvevő személyek kötelesek jóhiszeműen eljárni, így különösen senkinek a magatartása nem irányulhat az egyházi jogszolgáltatási szerv megtévesztésére, vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan 1Módosította a 2012. évi VI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től. 2Beiktatta a 2012. évi VI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.  késleltetésére.

(2) A rosszhiszemű magatartást tanúsító személyt az egyházi jogszolgáltatási szerv – az eljárást lezáró határozatában – bírsággal sújthatja és a rosszhiszemű magatartással összefüggésben felmerült többletköltségek megfizetésére kötelezheti.

 

6.§ (1) Bármely egyházi testületnél, tisztségviselőnél előterjesztett, egyházi jogszolgáltatási szerv hatáskörébe tartozó beadványt 5 munkanapon belül az illetékes és hatáskörrel rendelkező egyházi jogszolgáltatási szervhez kell áttenni, és erről az előterjesztőt értesíteni kell. Amennyiben a rendelkezésre álló adatokból az illetékes és hatáskörrel rendelkező egyházi jogszolgáltatási szerv nem állapítható meg, úgy a beadványt az országos ügyészhez kell áttenni.

(2) A választási panasz tárgyában érkezett beadványt haladéktalanul továbbítani kell a bíróság részére.

 

7.§ (1) Az egyházi jogszolgáltatási szervek működéséhez szükséges költségek forrásáról a Magyarországi Evangélikus Egyház éves költségvetésében gondoskodik.

(2) Az egyházi jogszolgáltatási szerv határozatában az elmarasztalt felet a jóhiszemű és célszerű ügyvitel során ténylegesen felmerült költségek és kiadások megfizetésére kötelezheti.

 

8.§ (1) Az egyházi jogszolgáltatási szerv jogerős határozatát – a felek név szerinti megjelölésének mellőzésével – az ügy lényeges tartalmi elemeinek közlésével az egyház hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(2) A jogerős határozat (1) bekezdés szerinti kivonatát a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül meg kell küldeni az országos elnökségnek. A közzétételről a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 hónapon belül az országos elnökség gondoskodik.

 

MÁSODIK RÉSZ AZ EGYHÁZI JOGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEK

 

I. fejezet

Az ügyészek

9.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényes rendjének segítői és őrei az egyházi ügyészek.

(2) Az egyházi ügyészek az országos ügyész és az egyházkerületi ügyészek.

 

10.§ (1) Az egyházkerületi ügyészeket az egyházkerületi közgyűlés, az országos ügyészt a zsinat a jogi szakvizsgával rendelkező egyházközségi tagok közül választja.

(2) Az ügyész egyéb egyházi tisztséget nem tölthet be. Országos ügyésszé való megválasztás esetén az ügyész egyházkerületi ügyészi tisztsége a választás napján megszűnik.

(3) Az országos ügyészt – akadályoztatása esetén – az általa kijelölt egyházkerületi ügyész helyettesíti.

(4) Az országos ügyészi tisztség megüresedése esetén az új országos ügyész megválasztásáig az országos presbitérium egyházkerületi ügyészt bíz meg az országos ügyészi feladatok ellátásával.

 

11.§ (1) Az egyházkerületi ügyész hatáskörébe és illetékességi körébe tartozik az egyházkerülethez tartozó egyházközségek, egyházmegyék, valamint az egyházkerület önkormányzati testületeinek, bizottságainak és tisztségviselőinek törvényességi felügyelete.

(2) Az országos ügyész hatáskörébe és illetékességi körébe tartozik az országos egyház önkormányzati testületeinek, bizottságainak és tisztségviselőinek törvényességi felügyelete.

 

12.§ Az eljáró ügyészek között felmerült hatásköri és illetékességi összeütközés esetén, vagy az illetékes egyházkerületi ügyész akadályoztatása, illetve elfogultsága esetén az eljáró ügyészt az országos ügyész jelöli ki.

 

II. fejezet

A fegyelmi tanácsok

13.§ (1) Az egyházkerületi fegyelmi tanács tagja az illetékes püspök, egyházkerületi felügyelő és egyházkerületi ügyész.

(2) Az országos fegyelmi tanács tagja az elnök-püspök, az országos felügyelő és az országos ügyész.

(3) A fegyelmi tanács tagja helyett – akadályoztatása vagy összeférhetetlenség esetén – hivatali helyettese jár el a teljes eljárás során.

 

14.§ (1) Az egyházkerületi fegyelmi tanács hatáskörébe tartozik az egyházkerület illetékességi területéhez tartozó lelkészek, valamint egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi nemlelkészi tisztségviselők és – az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény 74.§ (2) bekezdésében meghatározott – tartósan szolgálatba állított egyházi munkások fegyelmi vétségei tárgyában az eljárás lefolytatása.

(2) Az országos fegyelmi tanács hatáskörébe tartozik az országos egyház által fenntartott intézményekben alkalmazott lelkészek, az országos egyház lelkészi és nemlelkészi tisztségviselői, valamint az egyházkerületi ügyészek fegyelmi vétségei tárgyában az eljárás lefolytatása.

(3) A püspök, az egyházkerületi és országos felügyelő és az országos ügyész elleni – rendes eljárás keretében történő – fegyelmi eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe tartozik.

(4) Hatásköri és illetékességi vita esetén az országos ügyész jelöli ki az eljáró fegyelmi tanácsot.

 

15.§ (1) Amennyiben a kérelem előterjesztésétől számított 3 hónapon belül az illetékes fegyelmi tanács nem hoz érdemi határozatot, akkor a fegyelmi tanácsot működésképtelennek kell tekinteni.

(2) A fegyelmi tanács működésképtelensége esetén a bíróság rendelkezik hatáskörrel a fegyelmi eljárás lefolytatására.

 

16.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház önkormányzati egységeinél, intézményeinél és az országos irodánál munkaviszonyban álló alkalmazottak fegyelmi eljárásának szabályait országos szabályrendelet határozza meg.

 

III. fejezet

A bíróság

17.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház független egyházi bíróságot hoz létre.

(2)3A bíróság 8 lelkész és – jogi szakvizsgával rendelkező egyházközségi tagok közül választott – 8 nemlelkészi bíró tagját, valamint 4 nemlelkészi jegyzőjét a zsinat választja 6 évre. 3Módosította a 2009. évi IV. törvény 1.§-a. Hatályos: 2009. december 10- től.

(3) A bíró tisztségviselő, valamint egyházkerületi és országos testület tagja nem lehet, kivéve az egyházközségben betölthető tisztségeket.

(4) A bíróság tagjai megválasztásuk alkalmával az országos elnökség előtt esküt tesznek.

 

18.§ A bíróság nemlelkészi elnökét és lelkészi elnökhelyettesét a megválasztott bírók közül titkos szavazással, egyszerű többséggel a bíróság teljes ülése választja.

 

19.§ (1) Az első fokon eljáró bíróság 3 tagú tanácsban, míg a másodfokon eljáró bíróság 5 tagú tanácsban jár el, határozatait szótöbbséggel hozza.4 A tanácsokat és azok elnökét, jegyzőjét a bíróság elnöke jelöli ki.

(2)5A másodfokon eljáró bíróság tagja nem lehet, aki az adott ügyben első fokon eljárt. E szabály a bírósági jegyzőkre nem vonatkozik.

(3)6A bíróság teljes ülése határozatképes, ha tagjainak több mint kétharmada jelen van.

 

20.§ (1) A bíróság hatáskörébe tartoznak:

a) az egyházi jogszabályon alapuló jogviszonyból eredő azon jogviták, amelyek nem tartoznak más egyházi jogszolgáltatási szerv hatáskörébe,

b) a törvényességi felügyeleti és fegyelmi eljárás során hozott határozatok törvényességi felülvizsgálata, c) a választási panaszok.

(2) A bíróság határozatával szemben – amennyiben e törvény másként nem rendelkezik – fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a bíróság másodfokon eljáró tanácsa bírálja el.7

 

HARMADIK RÉSZA TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ÉS A FEGYELMI ELJÁRÁS

 

IV. fejezet

A törvényességi felügyeleti eljárás

21.§ (1) Törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul.

(2) Az ügyész hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, amennyiben bármely egyházi testület vagy tisztségviselő eljárása során jogszabálysértést észlel.

(3) Törvényességi felügyeleti eljárás indítható kérelemre, a törvénysértésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül. A kérelmet az illetékes ügyésznél kell előterjeszteni.

A kérelemben meg kell jelölni a törvénysértő magatartást, továbbá csatolni kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

(4) A törvénysértő döntés meghozatalát követő 90 napon túl az eljárás megindításának helye nincsen. E határidő jogvesztő, a mulasztás igazolásának helye nincsen.

 

22.§ (1) A 21.§ (2) bekezdésében említett esetben, az ügyész határidő kitűzésével felhívja az érintettet a jogellenesség megszüntetésére.

(2) Az érintett köteles az ügyész írásbeli felhívásában megadott határidőn belül a jogszabálysértést megszüntetni vagy egyet nem értéséről az ügyészt tájékoztatni. 4Az első mondatot módosította a 2009. évi IV. törvény 2.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2009. december 10-től. 5Módosította a 2009. évi IV. törvény 2.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2009. december 10-től. 6Beiktatta a 2009. évi IV. törvény 2.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2009. december 10-től. 7A második mondatot módosította a 2009. évi IV. törvény 3.§-a. Hatályos: 2009. december 10-től. Eredménytelen írásbeli felszólítást követően vagy az érintett egyet nem értése esetén az ügyész köteles törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatni.

 

23.§ (1) Az eljáró ügyész a törvényességi felügyeleti eljárás során jogosult:

a) az érintett(ekk)el egyeztetést kezdeményezni,

b) helyszíni szemlét tartani,

c) az üggyel összefüggésben keletkezett iratokba betekinteni,

d) a jogszabálysértőnek tapasztalt eljárás folytatását vagy rendelkezés végrehajtását meghatározott időre, de legfeljebb a határozat meghozataláig felfüggeszteni, e) a jogszabálysértés megszüntetése céljából kezdeményezni az illetékes egyházi önkormányzat hatáskörrel rendelkező testületének összehívását.

(2) Az eljáró ügyész a fent meghatározott intézkedéseket együttesen is alkalmazhatja.

 

24.§ (1) Az ügyész a törvényességi felügyeleti eljárás során az ügy érdemében határozatot hoz.

(2) A határozat a vizsgált eljárást vagy rendelkezést hatályában tartja, vagy – részben vagy egészben – hatályon kívül helyezi és az érintett testületet, tisztségviselőt új eljárásra kötelezi.

 

25.§ (1) Az egyházkerületi ügyész határozatával szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az országos ügyészhez lehet fellebbezni.

(2) Az országos ügyész határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs. Az országos ügyész elsőfokú illetőleg másodfokú határozatával szemben – törvénysértésre hivatkozással – a bírósághoz lehet halasztó hatályú keresetet benyújtani.

 

V. fejezet

A fegyelmi eljárás

Az eljárás lefolytatása

26.§ (1) 8Fegyelmi eljárás megindítását a fegyelmi tanács 13. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt tagja, az illetékes egyházközségi, egyházmegyei elnökség, a 32. § c), e), f) vonatkozásában az egyházmegyei és az országos számvevőszék, illetőleg – az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény 51. §-ban meghatározott – a szolgálatba állítót megillető jogok gyakorlója írásban kezdeményezi. A fegyelmi eljárás megindításáról az illetékes fegyelemi tanács 8 napon belül hoz határozatot.

(2) A 14.§ (3) bekezdésében meghatározottak vonatkozásában, az írásbeli kezdeményezés joga az egyházkerületi közgyűlést és az országos presbitériumot illeti meg.

(3) Fegyelmi eljárás megindításáról a panaszlottat haladéktalanul, írásban értesíteni kell.

 

27.§ (1) A fegyelmi eljárás megindításától számított 15 napon belül tárgyalást kell tartani.9

(2) A tárgyaláson a fegyelmi tanács meghallgathatja a kérelem előterjesztőjét, a panaszlott védekezését, továbbá amennyiben az indokolt, tanúkat hallgat meg, vagy okiratot szerez be.

(3) A határozatot az utolsó tárgyaláson szóban ki kell hirdetni, majd ezt követően 8 napon belül írásba kell 8Módosította a 2011. évi II. törvény 13.§-a. Hatályos: 2011. március 1-től. 9A második mondatot hatályon kívül helyezte a 2009. évi IV. törvény 4.§- a. Hatályos: 2009. december 10-től.

foglalni és a kérelem előterjesztőjének és a panaszlottnak is meg kell küldeni.

(4) A fegyelmi tanács határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs, azzal szemben törvénysértésre való hivatkozással a bírósághoz lehet – halasztó hatályú –

keresetet benyújtani.

 

28.§ A fegyelmi tanács az eljárást megszünteti, ha a kérelem tárgyát képező magatartás nem fegyelmi vétség, ha a büntethetőség elévült, vagy az eljárás lefolytatásának

egyéb akadálya van.

 

29.§ (1) A fegyelmi tanács határozatképes, ha minden tagja jelen van, határozatait egyhangú szavazással hozza meg.

 

(2) A fegyelmi tanács összehívásáról, az ülés vezetéséről, a jegyzőkönyv elkészítéséről, a határozat írásba foglalásáról az ügyész gondoskodik az ügyviteli szabályzat megfelelő alkalmazásával.

 

Az ideiglenes hatályú felfüggesztés

30.§ (1)10A fegyelmi eljárás kezdeményezése után, vagy azzal egyidőben a püspök megindokolt döntésével a panaszlottat az ügyet lezáró jogerős döntésig szolgálatából, illetőleg tisztségéből felfüggesztheti, amennyiben a fegyelmi vétség súlya, vagy egyéb körülmények miatt az indokolt. Amennyiben a fegyelmi tanács a döntést a kézbesítéstől számított nyolc napon belül nem hagyja jóvá, a felfüggesztés visszamenőleg hatályát veszti.

(2) Az ideiglenes hatályú felfüggesztés legfeljebb a fegyelmi eljárás befejezéséig tart.

(3) Az ideiglenes hatályú felfüggesztéssel szemben külön jogorvoslatnak helye nincs, soron kívüli megszüntetését az érdemi határozat ellen benyújtott kereseti kérelemben lehet kérelmezni.

 

31.§ (1) A szolgálatából felfüggesztett panaszlott lelkész, nemlelkészi egyházi munkás esetén részére a szolgálatba állító által folyósított bármely javadalmak együttesen vagy külön-külön 50 %-a vonható meg az ideiglenes hatályú felfüggesztés időtartama alatt.

(2) A felfüggesztés tárgyában hozott határozattal egyidőben a szolgálatából felfüggesztett lelkész, nemlelkészi egyházi munkás panaszlott helyettesítéséről a püspök megkeresésére – az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény51.§-ban meghatározott – a szolgálatba állítót megillető jogok gyakorlója haladéktalanul köteles intézkedni.

 

Fegyelmi vétségek és büntetések

32.§ A fegyelmi vétségek:

a) a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinati Hitvallásában felsorolt hitvallási iratoktól eltérő tanok hirdetése és terjesztése,

b) a hatalmi helyzettel, illetve az egyházi tekintéllyel való visszaélés,

c) a szolgálat, tisztség gyakorlásából folyó kötelezettségek szándékos vagy gondatlanságból eredő

megszegése,

d) az olyan magatartás, amely a Szentírás szerinti jó erkölcsbe ütközik, vagy a viselt egyházi tisztséghez méltatlan,

e) ellenszegülés az egyház törvényes rendjével, így különösen az egyházi jogszabályokkal, valamint

10Módosította a 2007. évi VIII. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. december 20-tól. valamely egyházi testület, bizottság vagy tisztségviselő, jogszolgáltatási szerv határozatával szemben,

f) egyházi javak kárt okozó, gondatlan kezelése.

 

33.§ (1) A fegyelmi tanács által kiszabható büntetések:

a) megrovás,

b) próbára bocsátás,

c) pénzbírság,

d) választás vagy választhatóság jogától való eltiltás,

e) elmozdítás a viselt választott tisztségből,

f) elbocsátás szolgálati jogviszonyból,

g) hivatalvesztés.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt büntetések együttesen is alkalmazhatók.

 

34.§ (1) a) A megrovás büntetés esetén az eljáró jogszolgáltatási szerv megállapítja a fegyelmi vétség elkövetését, rosszallását fejezi ki és felhívja a panaszlottat, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértő magatartástól.

b) A panaszlottat próbára bocsátani csak meghatározott időre, legfeljebb 2 évi időtartamra lehet. Amennyiben a próbára bocsátás időtartama alatt újabb fegyelmi vétséget követ el a panaszlott, úgy ezt a fegyelmi eljárás során súlyosító körülményként figyelembe kell venni.

c) A pénzbírság összege legfeljebb – az állami jogszabályokban közzétett – mindenkori minimálbér

háromszorosának megfelelő összeg lehet.

d) A választás, vagy a választhatóság jogától való megfosztás 6 évig terjedhet. Amennyiben a lelkészi állásra való választhatóságra vonatkozik a döntés, úgy ezt a rendelkező részben kifejezetten ki kell mondani.

e) A viselt választott tisztségből való elmozdítás nem érinti a gyülekezeti lelkészi tisztséget.

f) A szolgálati jogviszonyból való elbocsátás az alkalmazás megszűnését jelenti az adott szolgálati helyen. Az elmarasztalt lelkész rendelkezési állományba kerül.

g) A hivatalvesztés a lelkészi hivataltól való megfosztás, mely a lelkészi nyilvántartásból való törléssel valósul meg.

(2) A 33.§ (1) bekezdés g) pontjában meghatározott büntetés csak lelkésszel szemben alkalmazható.

 

35.§ (1) A fegyelmi vétség az elkövetéstől számított 2 év alatt elévül.

(2) Ha a fegyelmi vétség egyben bűncselekményt is megvalósít, úgy a fegyelmi vétség elévülésére a

bűncselekmény elévülése az irányadó.

(3) Az elévülést bármely eljárási cselekmény félbeszakítja. A félbeszakadás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

 

 

VI. fejezet

Közös szabályok

36.§ (1) Az eljárást 30 napon belül le kell folytatni. Az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

(2) Az eljárás során jelen törvény 40.§, 41.§ (1) bekezdés, 49.§, 50.§, 52.§, 55.§, 64.§ (2) bekezdés, 65.§, 67.§ és 68.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

NEGYEDIK RÉSZA BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

 

VII. fejezet

Az eljárás alapelvei

37.§ (1) A bíróság e törvény alkalmazása során, annak rendelkezéseit csak az ebben a fejezetben meghatározott alapelvekkel, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényeivel összhangban értelmezheti.

(2) A bíróság a jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el.

(3) A bírósági eljárás során – a bíróság feladatai vonatkozásában –a Pp. 2.§ (1) és (2) bekezdés, valamint a 3.§ (2)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

38.§ (1) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti.

(2) Az egyházi bíróság határozatában nem állapíthatja meg, hogy az érintett nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.

 

39.§ (1) A bíróság a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el.

(2) A bíróság a nyilvánosságot – a tárgyalás egészéről vagy annak egy részéről a jóerkölcs védelmében, valamint a fél kérelmére, ha az személyiségi jogainak védelme miatt indokolt – pervezető végzéssel kizárhatja.

(3) A bíróság a tárgyalás során hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.

 

VIII. fejezet

A bírók kizárása

40.§ (1) A bírósági eljárás során – a bírók kizárása vonatkozásában – a Pp. 13.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A kizárási okot a bíró köteles bejelenteni. A kizárási okot a perben bármely érdekelt fél is bejelentheti.

(3) A kizárás tárgyában a bíróság elnöke soron kívül határoz. A határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.

(4) A bírókra vonatkozó kizárási okokat a bírósági jegyzőkre is alkalmazni kell.

 

IX. fejezet

A felek és más perbeli személyek

41.§ (1) Az egyházi bíróság előtti eljárásban perbeli jogképességgel rendelkezhet az az egyházi önkormányzat vagy intézményi feladatot ellátó szervezeti egység, amely egyébként jogképességgel nem rendelkezik.

(2) Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, valamint akkor is, ha a fél jogi személy, továbbá az (1) bekezdés szerinti egyházi önkormányzat vagy szervezeti egység, nevében törvényes képviselője jár el.

(3) A bíróság előtti eljárás során – a perképesség vonatkozásában – a Pp. 48.§ és 49.§ (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

42.§ A bíróság előtti eljárás során – a pertársaság vonatkozásában – Pp. 51-53.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

43.§ (1) A bíróság előtti eljárásban beavatkozásnak és a felek személyében változásnak helye nincs.

(2) A fél halála vagy megszűnése esetén a pert meg kell szüntetni.

 

X. fejezet

A képviselet

44.§ (1) A bíróság eljárása során – a meghatalmazottak vonatkozásában – a Pp. 66.§ (1) bekezdés és 68.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A perben képviselőként eljárhat:

a) a félnek a Pp. 13.§ (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója, meghatalmazottja,

b) a fél pertársa,

c) ügyvéd, ügyvédi iroda,

d) egyházi testület vagy intézmény vezetője, a testület, illetőleg az intézmény tevékenységével kapcsolatos ügyekben,

e) az egyházi önkormányzat nevében annak elnöksége,

f) az országos egyház vonatkozásában az elnök-püspök vagy az országos felügyelő.

 

45.§ (1) Meghatalmazás esetén a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és azt a bíróság előtti eljárás során az első nyilatkozattétellel egy időben az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak be kell mutatni.

(2) A meghatalmazás a per vitelére szólhat, az egyes perbeli cselekményekre vonatkozó meghatalmazás érvénytelen.

(3) A meghatalmazás visszavonását a bíróságnak be kell jelenteni.

(4) Egyházi bíró vagy ügyész az egyházi jogszolgáltatásban betöltött megbízatása időtartama alatt képviselőként nem járhat el.

 

XI. fejezet

A perköltség

46.§ Az ügyet befejező határozatban kell megállapítani a bíróság tagjainak, az ügyésznek, valamint a tanúknak az eljárás során felmerült költségeit. A határozat 8.§ szerinti megküldésével egyidejűleg fel kell hívni az országos irodát a költségek 7.§ szerinti forrásból történő kifizetésére.

 

47.§ (1) A felek az eljárás során felmerült költségeiket megelőlegezik.

(2) A fél kérelemre a bíróság dönt – az (1) bekezdés alapján – a jóhiszemű és célszerű pervitellel összefüggésben felmerült költségekről, annak viselésére a pervesztes felet az ügyet lezáró határozatban kötelezi. Részleges pernyertesség esetében a perköltséget arányosan kell a feleknek viselniük.

 

XII. fejezet

Egyéb általános szabályok

48.§ A bíróság előtti eljárás során – a beadványok vonatkozásában – a Pp. 93.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

49.§ (1) A bíróság előtti eljárás során – az idézés vonatkozásában – a Pp. 96.§ (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az idézésben figyelmeztetni kell a címzettet arra, hogy a meg nem jelenése nem akadálya az eljárás lefolytatásának.

 

50.§ (1) Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni.

(2) A bírósági iratokat rendszerint posta útján, a kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni.

(3) A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a kézbesítés másmódon történjen.

 

51.§ (1) A bíróság előtti eljárás során – a határidők vonatkozásában – a Pp. 103.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból, egyszer meghosszabbíthatja.

 

52.§ A fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti, a mulasztás igazolásának különös méltánylást érdemlő esetben az elmulasztott perbeli cselekmény eredeti határidejétől számított 15 napon belül, az elmulasztott cselekmény egyidejű teljesítésével van helye.

 

53.§ A bíróság előtti eljárás során – az eljárás szabálytalansága elleni kifogás vonatkozásában – a Pp. 114.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

54.§ (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A bírósági eljárás során – a jegyzőkönyv vonatkozásában – a Pp. 116-118.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A tárgyaláson kívüli egyéb eljárási cselekményekről – szükség szerint – feljegyzést kell készíteni.

(3) A felek a per iratait – a határozattervezet kivételével – a per bármely szakaszában, külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatot készíthetnek.

 

XIII. fejezet

Az eljárás megindítása

 

55.§ (1) A bíróság előtti eljárást (pert) keresetlevéllel kell megindítani.

(2) A keresetlevélben fel kell tüntetni:

a) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét (idézési címét) és perbeli állását,

b) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával,

c) a bíróság döntésére irányuló kérelmet.

 

56.§ (1) A bíróság elnöke a keresetlevelet 8 napon belül megvizsgálja, annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni, illetőleg nincse helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának.

(2) Amennyiben a keresetlevél nem tartalmazza a törvényben meghatározottakat, úgy a bíróság 8 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel a felperest. A hiánypótlásban meg kell jelölni, hogy a felperesnek milyen hiányokat kell pótolnia.

(3) A keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, ha

a) a perre a bíróságának nincsen hatásköre,

b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt per már folyamatban

van, vagy annak tárgyában jogerős határozat született,

c) a felperesnek nincs perbeli jog- vagy cselekvőképessége, kivéve e törvény 41.§ (1) bekezdését,

d) a felperes követelése időelőtti,

e) a felperes a jogszabályban meghatározott keresetindítási határidőt elmulasztotta és igazolási kérelmet sem terjesztett elő, vagy azt a bíróság elutasítja,

f) a felperes a hiánypótlás végett neki visszaadott keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem adta be, vagy újból hiányosan adta be.

(4) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő 30 napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről.

(5) A tárgyalás előkészítése során az előadó bíró az ügy jogi és ténybeli megítélése vonatkozásában indítványt tesz, bizonyítékokat szerezhet be, valamint felhívhatja a peres feleket további bizonyítékok előterjesztésére.

(6) A per első tárgyalását a keresetlevélnek a bírósághoz való beérkezésétől számított 45 napon belül kell megtartani.

 

XIV. fejezet

A tárgyalás

57.§ (1) A bíróság előtti eljárás során – a pervezetés és a rendfenntartás vonatkozásában – a Pp. 133.§, valamint 134.§ (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A feleket és képviselőiket, valamint a tanúkat, illetőleg a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az elnök rendre utasítja. Ismételt, vagy súlyosabb rendzavarás esetében a bíróság pénzbírságot szab ki. A pénzbírság összege legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének megfelelő összeg lehet.

 

58.§ A bírósági eljárás lefolytatásának nem akadálya a fél jelenlétének hiánya, kivéve ha a felperes elmulasztja az első tárgyalást, ebben az esetben a pert meg kell szüntetni.

 

59.§ (1) A tárgyalás megnyitása után az elnök megállapítja, hogy a felek személyesen, vagy képviselőik útján, illetőleg a megidézett tanúk megjelentek-e.

(2) A bíróság eljárás során a – a tárgyalás menete vonatkozásában – Pp. 138.§, 139.§, 140.§ (1) bekezdés és 141.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

60.§ (1) A bíróság előtti eljárásban szünetelésnek, felfüggesztésnek helye nincsen. Keresetváltoztatásra csak a bíróság egyetértése esetén kerülhet sor.

(2) A bíróság előtti eljárás során – a viszontkereset, az egyezség, valamint az elkülönítés és az egyesítés vonatkozásában – a Pp. 147.§ (1) bekezdés, 148.§, valamint 149.§ (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

61.§ (1) A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalás határnapját 30 napon belüli időpontra a bíróság nyomban kitűzi, és a jelenlévő felekkel azt kihirdetés útján közli.

(2) A folytatólagos tárgyaláson az ügy iratait röviden ismertetni kell.

(3) Ha a per, vagy valamely külön eldöntésre alkalmas kérdés a határozathozatalra megérett, az elnök a tárgyalást berekeszti. A tárgyalás berekesztése előtt az elnök köteles a feleket erre figyelmeztetni és megkérdezni, hogy kívánnake valamit még előadni.

 

62.§ A bíróság a pert megszünteti, ha

a) a keresetlevelet már az 56.§ (3) bekezdésének a)–f) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani,

b) a felperes a per első tárgyalását elmulasztotta,

c) a felperes a keresetétől elállt,

d) a felek a per megszüntetését közösen kérik,

e) a Pp. szabályai szerint (152-155.§) felfüggesztésnek lenne helye,

f) a fél meghal, vagy megszűnik.

 

XV. fejezet

A bizonyítás

63.§ (1) A bíróság eljárás során – a bizonyítás elrendelése vonatkozásában – a Pp. 163.§ és 164.§ (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bíróság bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el, ha az ügy ésszerű és célszerű befejezéséhez az szükségesnek mutatkozik.

 

64.§ (1) A bírósági eljárás során – a tanúk vonatkozásában – a Pp. 167-175.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A tanú a megjelenésével kapcsolatos költségek megtérítését kérheti a bíróságtól.

 

65.§ (1) Ha a perben jelentős tény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a fél indítványára a bíróság szakértőt hívhat fel a szakvélemény adására. A szakértőt lehetőleg az igazságügyi szakértők névjegyzékében feltüntetett szakértők közül kell kiválasztani.

(2) A szakvélemény adásával kapcsolatos költséget az indítványozó fél előlegezi meg a bíróság által

meghatározott módon. A bíróság a szakvélemény elkészülte után rendelkezik a szakértő díj kifizetéséről, a fennmaradó összeg visszautalásáról az előlegező fél részére.

 

66.§ A bíróság az eljárása során – szükség esetén –okiratot szerezhet be.

 

67.§ A bírósági eljárás során – a bizonyítás eredményének mérlegelése szempontjából – a Pp. 206.§ (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

XVI. fejezet

A határozatok

 

68.§ A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben – ideértve a per megszüntetését is – végzéssel határoz.

 

69.§ (1) Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjedni a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre.

(2) A Pp. 213.§ (2) és (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával lehetőség van részítélet és közbenső ítélet hozatalára is.

(3) A bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg ellenkérelmen.

(4) A bíróság a teljesítésre nyitva álló határidőt az összes körülmény szem előtt tartásával határozza meg.

 

70.§ A bíróság határozatát zárt tanácskozás után szavazással hozza meg.

 

71.§ (1) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és az ítéletet a tárgyaláson ki kell hirdetni, a kihirdetés elhalasztásának helye nincs.

(2) A határozatot annak meghozatalától számított legkésőbb 8 napon belül kell írásba foglalni és az írásba foglalást követő 3 napon belül kézbesíteni kell.

 

72.§ (1) A határozatnak a rendelkező részt követően tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy a határozat ellen van-e helye fellebbezésnek és hogy azt hol és mennyi idő alatt kell benyújtani.

(2) A bírósági eljárás során – a határozat tartalma vonatkozásában – a Pp. 220.§ (1) bekezdés, 221.§(1) bekezdés, valamint 222.§ (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A bíróság által hozott határozatokat a tanács tagjai írják alá, és jegyző hitelesíti.

 

73.§ (1) A bírósági eljárás során – a határozatok kijavítása és kiegészítése vonatkozásában – a Pp. 224.§ (1) bekezdés és 225-226.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bíróság a kijavítás és a kiegészítés tárgyában a felek meghallgatása nélkül, tárgyaláson kívül határoz.

(3) A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincsen.

 

74.§ A bírósági eljárás során – a határozatok jogereje vonatkozásában – a Pp. 227.§ (1) bekezdés, 228.§ (1) bekezdés és a 229.§ (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

XVII. fejezet

A fellebbezés és a másodfokú eljárás

75.§ (1) A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek van helye.

(2) Nincs helye fellebbezésnek az eljárás folyamán hozott végzésekkel szemben (pervezető végzés), továbbá – a választási panaszokkal kapcsolatos eljárás kivételével – a különleges eljárások során hozott érdemi határozatokkal szemben.

 

76.§ (1) A fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a bíróság elnökénél kell írásban benyújtani.

(2) Ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen fellebbezésnek helye nincsen, továbbá ha a fél a fellebbezést felhívás ellenére hiányosan adja be, a fellebbezést a bíróság elnöke hivatalból elutasítja.

(3) A fellebbezésnek az első fokú határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

 

77.§ (1)11A másodfokon eljáró bíróság tanácsának elnöke a fellebbezésnek a bírósághoz való megérkezésétől számított 30 napon belüli időpontra köteles tárgyalást kitűzni.

(2) A másodfokú eljárásban az első fokú eljárásra vonatkozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

a) Végzés elleni fellebbezés esetén a bíróság nem tart tárgyalást, a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

b) Ítélet elleni fellebbezésnél a bíróság tárgyaláson bírálja el a fellebbezést, amelynek során az előadó bíró ismerteti az ügyet, így különösen az elsőfokú ítéletet és az azzal szemben benyújtott fellebbezést, ezt követően a felek tehetik meg perbeli zárónyilatkozatukat.

c) Bizonyítás felvételének, új bizonyíték előterjesztésének illetőleg a tárgyalás elhalasztásának a másodfokú eljárásban nincs helye.

 

78.§ (1)12A másodfokon eljáró bíróság határozatában az elsőfokú határozatot

a) helyben hagyja,

b) megváltoztatja, vagy

c) hatályon kívül helyezi és elnökét új elsőfokú eljárás 11Módosította a 2009. évi IV. törvény 5.§-a. Hatályos: 2009. december 10- től. 12Módosította a 2009. évi IV. törvény 6.§-a. Hatályos: 2009. december 10- től. elfolytatására utasítja.

(2) A bírósági eljárás során – a fellebbezési tárgyalás alapján hozott határozatok vonatkozásában – a Pp. 250- 254.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

XVII/A. fejezet

Perújítás13

78/A. § (1) A bíróság eljárást befejező jogerős döntése ellen perújításnak van helye, ha

a) a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más egyéb határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna;

b) a fél a döntés hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes;

c) a perben hozott döntést megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős döntést hoztak;

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki.

 

78/B. § (1) A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott döntés jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.

(2) A döntés jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

 

A perújítási kérelem előterjesztése és elbírálása

78/C. § (1) A perújítási kérelmet a bíróságnál kell írásban benyújtani.

(2) A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt a döntést, amely ellen a perújítás irányul, s annak megváltoztatása iránt kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait; ha a kérelmet a megtámadott döntés jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni.

 

78/D. § Ha a perújítási kérelmet a megtámadott döntés jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével terjesztették elő, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül, hivatalból elutasítja.

 

78/E. § Ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja; az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását nem gátolja.

 

78/F. § (1) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a 78/A-78/B. §-ban meghatározott előfeltételei 13A XVII/A. fejezetet (78/A-78/I. §) beiktatta a 2012. évi V. törvény 2. §- a. Hatályos: 2012. október 1-től. fennállnak-e. A megengedhetőség körében a 78/A. § (1) bekezdésének a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak

valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. A bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerűnek látszik, a perújítás megengedhetősége kérdésében külön tárgyal, és végzéssel határoz.

(2) Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, az érdemi tárgyalást kitűzi, illetőleg a tárgyalást érdemben folytatja, ellenkező esetben pedig a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja.

(3) Ha a bíróság a perújítási kérelem megengedhetősége tárgyában külön hoz határozatot, határozata ellen külön fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható.

 

78/G. § (1) A perújítás megengedése esetében a pert a kérelem korlátai között újból kell tárgyalni.

 

78/H. § A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a perújítási kérelemmel megtámadott döntést hatályában fenntartja, illetőleg annak egészben vagy részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz.

 

78/I. § Amennyiben a jelen fejezet másként nem rendelkezik, a perújítási eljárás során a bíróság az általános szabályok szerint jár el. A határozathozatalra, valamint a határozatok elleni perorvoslatokra szintén az általános szabályok irányadók.

 

ÖTÖDIK RÉSZ A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

 

XVIII. fejezet

A törvényességi felügyeleti és a fegyelmi eljárás során hozott határozatok felülvizsgálata

79.§ (1) A törvényességi felügyeleti eljárásban a keresetet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az országos ügyész ellen kell indítani.

(2) A fegyelmi eljárásban a keresetet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül azon ügyész ellen kell megindítani, aki a megtámadott határozat meghozatalában a fegyelmi tanács tagjaként részt vett.

(3) A keresetlevélben az 56.§ (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően fel kell tüntetni a támadott határozat számát és a határozatot hozó jogszolgáltatási szerv nevét, továbbá meg kell jelölni, hogy az mely jogszabályba ütközik. A támadott határozatot a keresetlevélhez mellékelni kell.

 

XIX. fejezet

A választási panaszokkal kapcsolatos eljárás

80.§ (1) A panaszt a vélelmezett jogsértés napjától számított 8 napon belül a választással érintett egyházi testülettel vagy intézménnyel szemben lehet előterjeszteni.

A határidő jogvesztő, mulasztás igazolásának nincsen helye.

(2) A panaszban meg kell jelölni az érintett egyházi testületet vagy intézményt, továbbá a törvénysértő magatartást és annak következményeit. A panaszhoz csatolni kell a rendelkezésre álló okiratokat és a meghallgatni indítványozott tanúk nevét és idézési címét.

(3) A bíróság felhívására az érintett egyházi testület vagy intézmény törvényes képviselője a választással kapcsolatban keletkezett összes iratot kézbesítő útján vagy elsőbbségi postai küldeményként köteles a bíróságnak megküldeni. Ennek elmulasztása a 32.§ e) pontjába ütköző

fegyelmi vétség.

 

81.§ (1) A bíróság elsőfokon egyesbíróként, másodfokon 3 tagú tanácsban jár el.

(2) A tárgyalást a panasz beérkezésétől számított 15 napon belüli időpontra kell kitűzni. A tárgyalás elhalasztásának nincs helye.

(3) A bíróság határozatát a meghozatalától számított 3 napon belül írásba kell foglalni, és haladéktalanul kézbesíteni kell.

(4) A határozat ellen a kézhezvételtől számított 5 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni.

(5) A fellebbezést a bíróság 8 napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el.

 

82.§ (1) A választás eredményére kiható törvénysértés esetén a bíróság a választás eredményét részben vagy egészben megsemmisíti, és az eljárást lefolytató egyházi testületet vagy intézményt az eljárás törvényes rendben történő egészben vagy részben való megismétlésére utasítja. Amennyiben fegyelmi eljárás megindításának lehetősége merül fel, erről az illetékes püspököt értesíteni kell.

(2) A megalapozatlan panaszt a bíróság elutasítja.

 

XX. fejezet

A lelkésszel szemben támasztott képzési követelményekkel összefüggésben hozott püspöki határozat felülvizsgálata

83.§ (1) A lelkésszel szemben támasztott képzési követelményekkel összefüggésben az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény 18.§ (1) bekezdése alapján hozott püspöki határozat felülvizsgálata iránti – halasztó hatályú – keresetet az érintett lelkész a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül terjeszthet elő. A pert a határozatot hozó püspökkel szemben kell megindítani.

(2) A keresetlevélben az 56.§ (2) bekezdésében felsoroltakon túlmenően fel kell tüntetni a támadott

határozat számát, továbbá meg kell jelölni, hogy az mely jogszabályba ütközik. A támadott határozatot a keresetlevélhez mellékelni kell.

(3) A bíróság egyes bíróként tárgyalás tartása nélkül jár el, ügydöntő határozatát a keresetlevélnek a bírósághoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül hozza meg.

 

XXI. fejezet

A különleges eljárások közös szabályai

84.§ (1) A per eredményétől függetlenül a felmerült költségeket az országos egyház viseli.

(2) A bíróság határozata ellen – kivéve a választási panaszokkal kapcsolatos eljárást – fellebbezésnek helye nincs.

(3) A különleges eljárások körébe tartozó perek más perekkel nem egyesíthetők.

 

HATODIK RÉSZ A JOGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEK HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSA

85.§ (1) Az egyházi jogszolgáltatási szervek határozatainak végrehajtásáról a bíróság gondoskodik.

(2) A jogerős ügyészi vagy fegyelmi tanácsi határozat végrehajtását az illetékes ügyész kezdeményezi a bíróságnál. A jogerős bírósági határozat végrehajtását a fél vagy az országos ügyész kezdeményezi a bíróságnál.

(3) A végrehajtási kérelemben meg kell jelölni a végrehajtható ügyirat számát, a felek azonosításához szükséges adatokat, továbbá a végrehajtási kérelem előterjesztésének okát.

(4) A bíróság a végrehajtási kérelmet megvizsgálja, és amennyiben az megalapozott, végzésében – rövid határidő kitűzésével – felhívja a kötelezettet teljesítésre, és pénzbírságot szab ki. A végzést a bírósághoz való beérkezésétől számított 8 napon belül a felek és más kötelezett részére kézbesíteni kell.

 

86.§ (1) A végrehajtási eljárás során alkalmazható kényszerintézkedések:

a) pénzbírság,

b) támogatás felfüggesztés,

c) támogatás vagy követelés lefoglalás,

d) jogi személyiség megvonása,

e) feloszlatás,

f) e törvény 32.§ e), f) és g) pontjában megjelölt joghátrányok.

(2) A pénzbírság legmagasabb összege a mindenkori minimálbér tízszeresének megfelelő összeg lehet. A pénzbírság ismételten is kiszabható.

(3) A támogatás felfüggesztésről szóló határozatot meg kell küldeni a kötelezett részére, a támogatást, járadékot, vagy egyéb összeget folyósító egyházi testület, intézmény vezetőjének. A megkeresésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy ki az intézkedésre köteles természetes személy. A megkeresett köteles a folyósítást haladéktalanul felfüggeszteni. A költségvetési normatíva folyósítása nem függeszthető fel.

(4) A támogatás felfüggesztésének eredménytelensége, vagy részleges eredményessége esetén helye van a támogatás vagy követelés lefoglalásának, amelynek során az érintett egyházi testület, intézmény vezetője köteles a folyósítandó összeget közvetlenül a végrehajtást kérő részére folyósítani. Egyebekben a támogatás vagy követelés lefoglalására a támogatás felfüggesztésére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Jogi személyiségű egyházi önkormányzat, intézmény jogi személyiségét megszüntetheti a bíróság és ezzel egyidejűleg általános jogutódként a Magyarországi Evangélikus Egyházat jelöli meg.

(6) Feloszlatás esetén a feloszlatott testület mandátuma megszűnik és a hatályos jogszabályok alapján új választást kell tartani.

 

87.§ (1) A bíróságnak a 86.§ alkalmazása során hozott rendelkezésének a be nem tartása a 32.§ e) pontjába ütköző fegyelmi vétség.

(2) A fegyelmi eljárás megindításának szükségességéről az illetékes püspököt értesíteni kell.

(3) A végrehajtási eljárás során hozott határozatok pervezető végzésnek minősülnek

 

HETEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

88.§ (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti egyházi bíráskodásról szóló, a többször módosított 1997. évi X. törvény.

(3) Az egyházmegyei és egyházkerületi bíróságok 2005. december 31-én megszűnnek, a folyamatban lévő ügyeket ugyanezen határnapon át kell tenni az országos bírósághoz

az ügyekről szóló teljeskörű tájékoztatással. A már folyamatban lévő ügyeket a hatályban levő törvény szerint kell elbírálni.

(4) Az országos bíróság változatlan összetétellel mint a bíróság működik tovább az általános tisztújítás időpontjáig.

(5) Az e törvény hatálybalépésekor a korábbi jogszabályoknak megfelelően jogerős határozattal lezárult ügyekben a végrehajtási eljárásra e törvény szabályait kell alkalmazni.

 

FÜGGELÉK

az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvényhez

(a Magyar Köztársaság Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényének (a továbbiakban: Pp.) hivatkozott részei)

2.§ (1) A bíróságnak az a feladata, hogy – összhangban az 1.§-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse.

(2) A per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult.

3.§ (2) A bíróság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.

(3) A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni.

(4) A bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve. A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. A bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik.

(5) Ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. E rendelkezések nem érintik a törvényes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni.

(6) A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra – törvényben előírt időn belül – nyilatkozhassanak.

 

13.§ (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:

a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet;

b) az a) pont alá eső személy képviselője vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt;

c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa;

d) az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte;

e) az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

 

48.§ A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek.

 

49.§ (1) A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, akinek a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképessége van, illetőleg, aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhetik (perbeli cselekvőképesség).

(2) Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, valamint akkor is, ha a fél jogi személy, nevében törvényes képviselője jár el. Törvényes képviselője jár el annak nevében is, akinek részére a cselekvőképesség érintése nélkül rendelt gondnokot a gyámhatóság, de csak akkor, ha személyesen nem lép fel. Törvényes képviselő hiányában a fél részére a bíróság az ellenfél kérelmére ügygondnokot (74.§) rendel.

(3) A törvényes képviseletre, valamint arra, hogy a törvényes képviselőnek mennyiben van szüksége a per viteléhez vagy egyes perbeli cselekményekhez külön felhatalmazásra, az erre vonatkozó külön jogszabályok, illetőleg a jogi személy szervezetére vonatkozó rendelkezések irányadók.

(4)

 

50.§ (1) A felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselőnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e.

(2) A perbeli jog- és cselekvőképesség, a törvényes képviselet, illetőleg a felhatalmazás igazolása nem szükséges, ha az köztudomású, vagy ha arról a bíróságnak hivatalos tudomása van.

 

51.§ Több felperes együtt indíthat pert, illetőleg több alperes együtt perelhető, ha:

a) a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne;

b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek;

c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége a 40.§ rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is mindegyik alperessel szemben megállapítható.

 

52.§ (1) Az 51.§ a) pontja alá eső pertársaság esetében bármelyik pertárs perbeli cselekményei – az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve – arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.

(2) Ha az 51.§ a) pontja alá eső pertársak cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

 

53.§ (1) Az 51.§ b) vagy c) pontja alá eső pertársaság esetében egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára.

(2) Az 51.§ b) vagy c) pontja alá eső pertársaság esetén a határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell; a tárgyalás elkülönítése esetén (149.§) azonban a közvetlenül nem érdekelt pertársak idézése mellőzhető.

 

67.§ (1) A perben meghatalmazottként eljárhat:

a) a félnek a 13.§ (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója;

b) a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja;

c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda;

d) állami szerv (közigazgatási szerv, intézet, intézmény, hivatal stb.) ügyintézője az állami szerv tevékenységével kapcsolatos ügyekben;

e) a helyi önkormányzat képviselő-testületének, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatnak a tagja, a jegyző, a főjegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a kerületi hivatal elöljárója, ügyintézője a helyi önkormányzatot, kisebbségi önkormányzatot, továbbá azok szerveit érintő perekben; a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal ügyintézője a hivatalt érintő perekben;

f) a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben;

g) az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható;

h) a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben;

i) a gazdálkodó szervezet, valamint az egyéni vállalkozó alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos perekben, a gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja;

j) akit erre külön jogszabály feljogosít.

(2) A perben a gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg.

 

68.§ Nem lehet meghatalmazott:

a) aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be;

b) akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott;

c) akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett.

 

93.§ (1) A beadványokon fel kell tüntetni a bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, továbbá a felek nevét, lakóhelyét és a per tárgyát, a folyamatban levő ügyekben pedig ezenfelül a bírósági ügyszámot is.

(2) A beadványokat a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van; ha több félnek közös képviselője (meghatalmazottja) van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is.

(3) Ügyvédi képviselet esetében az ügyvédnek a beadvány minden példányát aláírásával kell ellátnia; egyébként a beadvány első példányát a 196.§-nak megfelelően kell kitölteni.

 

96.§ (1) Az idézésben fel kell tüntetni az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot, a felek nevét, perbeli állását és a per tárgyát, valamint a kitűzött tárgyalás (meghallgatás) idejét és helyét.

 

103.§ (1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani.

(2) A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik.

(3) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.

(4) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

(5) A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár.

 

104.§ (1) A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; a határidő – meghosszabbítással együtt – negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.

(2) Ha a meghosszabbítást a fél kéri, kérelmét a határidő lejárta előtt kell előterjesztenie; a kérelem tárgyában a bíróság az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat.

 

116.§ A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot;

b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát;

c) a tárgyalás (meghallgatás vagy kihallgatás) helyét, továbbá kezdő és befejező időpontját;

d) a bírák, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét;

e) a jelenlevő feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását;

f) zárt tárgyalás esetén az erre való utalást.

 

117.§ (1) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket, mégpedig úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, vajon az eljárás a törvényben meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.

(2) Különösen fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben:

a) a tárgyalás megkezdésének kitűzött és tényleges időpontját;

b) a felek által előadott vagy a periratokból felolvasott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a felek tényállításait és bizonyítási indítványait, valamint a keresetváltoztatást és a viszontkeresetet, úgyszintén a korábbi kérelmektől és nyilatkozatoktól való eltéréseket, illetőleg valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását vagy megtagadását;

c) az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint a tanúk vallomását, a szakértők véleményét és a szemle eredményét;

d) a keresettől való elállást, továbbá az elismerést és a jogról való lemondást, illetőleg a felek között létrejött egyezséget;

e) a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket, a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, valamint a bíróság által az eljárás folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének megtörténtét.

(3) A felek beadványának, a szakértők véleményének vagy más periratnak felolvasása, valamint okiratnak vagy másolatnak csatolása esetében a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni.

(4) Ha a felek bármelyike az eljárás során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét kéri, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs tudomása.

(5) Az elhalasztott tárgyalásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, ennek a jegyzőkönyvből ki kell derülnie.

 

118.§ (1) A bírósági tárgyalásról a jegyzőkönyvet egyidejűleg, hangfelvétel esetén pedig legkésőbb nyolc munkanapon belül el kell készíteni. Ha a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül, fel kell tüntetni a jegyzőkönyv írásba foglalásának napját, és a feleket tájékoztatni kell arról, hogy az elkészült jegyzőkönyvet mikor és hol tekinthetik majd meg, illetve vehetik át. A bíróság a jegyzőkönyvet az írásba foglalást követő további tizenöt napon belül kézbesíti, ha törvény a jegyzőkönyv megküldését írja elő.

(2) A jegyzőkönyv hivatalból vagy az elnök engedélyével a felek megjegyzései alapján is kiegészíthető és módosítható;

a felek erre vonatkozó kérelmét – annak elutasítása esetén – a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész olvasható maradjon.

(3) Ha a jegyzőkönyv elkészítésére nem az eljárási cselekménnyel egyidejűleg kerül sor, az eljárási cselekményen jelen lévő felek – amennyiben a jegyzőkönyv részükre kézbesítésre kerül – a kézbesítéstől számított 8 napon belül, ha pedig a jegyzőkönyv a felek részére nem kerül kézbesítésre, akkor az eljárási cselekménytől számított 15 napon belül a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését kérhetik.

(4) A jegyzőkönyvet és az esetleges módosításokat az eljáró bíró, illetve a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Ha a bíróság tanácsban jár el, és a tanács elnöke a jegyzőkönyv aláírásában akadályoztatva van, a jegyzőkönyvet helyette – helyettesi minőségének feltüntetésével – a tanács egyik tagja írja alá.

(5) Ha az eljárási cselekményen történtek rögzítése hangfelvétellel történik, a hangfelvétel írásba történő áttétele során a jegyzőkönyvvezető helyett a leírást véző bírósági alkalmazott jár el, és aláírásával igazolja, hogy a leírást a hangfelvételnek megfelelően készítette el.

 

133.§ (1) A tárgyalást az elnök vezeti. A törvény keretei között az elnök szabja meg azoknak a cselekményeknek a sorrendjét, amelyeket a tárgyaláson teljesíteni kell. A felekhez, valamint az elnök által kihallgatott más személyekhez kérdéseket a bíróság tagjain kívül a felek és

képviselőik is intézhetnek.

(2) Az elnök ügyel arra, hogy a tárgyalás ne terjedjen ki az üggyel összefüggésben nem álló körülményekre, és az ügyre nem tartozó, úgyszintén a kihallgatott személy befolyásolására alkalmas kérdés feltevését, illetőleg az arra való feleletet megtiltja.

 

134.§ (1) A tárgyalás rendjének fenntartásáról az elnök gondoskodik.

(2) Az elnök a hallgatóság köréből a tizennyolc éven aluli személyeket eltávolíthatja.

 

138.§ (1) Az első tárgyalás kezdetén a felperes vagy az elnök felolvassa vagy ismerteti a keresetlevelet. Ezután a felperes nyilatkozik arra nézve, hogy a keresetlevélben előadott keresetét változatlanul fenntartja-e, illetőleg, hogy azt miként módosítja vagy változtatja meg.

(2) Ha a tárgyaláson a felperes nem jelent meg, a keresetlevelet nem kell felolvasni, illetőleg ismertetni.

139.§ A felperes nyilatkozata után az alperes terjeszti elő ellenkérelmét, amely vagy a per megszüntetésére (157.§) irányul, vagy érdemi védekezést, illetve ellenkövetelést (viszontkereset, beszámítás) tartalmaz a felperes kereseti kérelmével szemben. Az ellenkérelemben elő kell adni az

annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.

 

140.§ (1) Ha az alperes ellenkérelmében a per megszüntetését kéri (157.§), a bíróság mindenekelőtt ebben a kérdésben tárgyal és határoz.

 

141.§ (1) Ha a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet érdemben tárgyalja, s ha a tényállás már az első tárgyaláson kideríthető, nyomban érdemben határoz. A bíróság a jelenlevő felek meghallgatása alapján megállapítja azokat az adatokat is, amelyek a végrehajtási eljárásban az érdekelt azonosságának megállapításához szükségesek (születési hely, idő, anyja neve, lakóhely, munkahely; gazdálkodó szervezet esetében a bankszámla száma és a számlát vezető pénzintézeti szerv neve).

(2) A bíróság – ha ez a tényállás megállapításához szükséges –, a feleket felhívja nyilatkozataik megtételére és lefolytatja a bizonyítási eljárást. A fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait – a per állása szerint – a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni. Ha a bizonyítás lefolytatása az első tárgyaláson ennek ellenére nem lehetséges, vagy csak részben lehetséges, a bíróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendelheti a per további előkészítését.

(3) Írásbeli előkészítést csak akkor lehet elrendelni, ha a felet jogi képviselő képviseli, vagy ha a félnek, illetve képviselőjének az írásbeli előkészítés nem okoz különösebb nehézséget.

(4) Írásbeli előkészítés esetében az erre vonatkozó iratot, ha a bíróság másként nem rendelkezik, a tárgyalási időköz első harmadában, az ellenfélnek arra vonatkozó nyilatkozatát pedig oly időben kell a bíróságnál előterjeszteni, hogy arra a vele szemben álló fél a tárgyaláson nyilatkozhassék.

(5) A tanács elnöke az előkészítő iratok és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján – amennyiben ez a per eldöntéséhez szükségesnek mutatkozik – a tárgyalás folytatására kitűzött határnapra a tanúkat, illetve a feleket személyes megjelenési kötelezettséggel megidézi, és ha az irat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti [192.§ (1) bek.], a bizonyító fél kérelmére beszerzi a bizonyítékul szolgáló iratokat.

(6) Ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével – a (2) bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére – alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve, ha álláspontja szerint a fél előadásának, előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti.

 

147.§ (1) Az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig az alperes a felperes ellen viszontkeresetet indíthat, ha az ekként érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy ha a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas. A bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzéssel elutasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy a fél azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa.

 

148.§ (1) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék.

(2) Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

(3) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya.

 

149.§ (1) A bíróság, ha az ügy eldöntése érdekében célszerűnek látja, elrendelheti, hogy a perben érvényesített egyes követelések vagy a megosztható követelések egyes részei, valamint általában a perben eldönthető egyes vitás kérdések elkülönítve kerüljenek tárgyalásra.

(2) A bíróság együttes tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.

 

152.§ (1) Ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás

büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek az eljárásnak jogerős befejezéséig felfüggesztheti. Ha ez az eljárás még megindítva nincs, a büntetőeljárás megindításáról hivatalból üldözendő bűncselekmény esetében a bíróság gondoskodik, egyébként pedig az eljárás megindítására megfelelő határidőt tűz ki. Ha a határidő eredménytelenül telik le, a tárgyalást folytatni kell.

(2) A bíróság a tárgyalást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van.

(3)

 

153.§ (1) Ha a per eldöntése házasság létezésétől vagy érvényességétől, illetőleg gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ, és ez iránt per van folyamatban, a tárgyalást annak jogerős eldöntéséig fel kell függeszteni.

(2) Ha a per eldöntése házasság érvényességétől függ, a tárgyalást akkor is fel kell függeszteni, ha az érvénytelenítési per még nincs folyamatban, de annak megindítására a felek valamelyike jogosult; ebben az esetben a tárgyalás felfüggesztésével egyidejűleg az érvénytelenítési per megindítására megfelelő határidőt kell kitűzni, annak sikertelen letelte után azonban a felfüggesztett tárgyalást folytatni kell.

(3) A gyermek tartása iránt indított pernek az (1) bekezdés alapján való felfüggesztése nem akadályozza, hogy a bíróság a gyermek részére ideiglenes intézkedéssel tartásdíjat állapítson meg. Szükség esetében a bíróság az ideiglenes tartás megállapítása felől hivatalból is határozhat.

 

154.§ (1) Ha a felet katonai szolgálatra hívják be, a bíróság a pert felfüggesztheti, kivéve a tartásdíj iránt indított, valamint az olyan pereket, amelyeknek gyors elbírálásához különleges érdek fűződik.

(2) Az (1) bekezdés esetében a bíróság a per felfüggesztéséről, illetőleg továbbfolytatásáról a fél katonai elöljáróját is értesíti.

 

155.§ (1) A tárgyalás felfüggesztésével minden határidő megszakad; a felfüggesztés megszűnésétől a határidő újra kezdődik.

(2) A felfüggesztés tartama alatt tett minden bírói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, illetőleg az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket.

(3) Felfüggesztést rendelő bírósági határozat ellen külön fellebbezésnek van helye; a bíróság az ilyen határozatot maga is megváltoztathatja.

 

163.§ (1) A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendel el.

(2) A bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás [141.§ (2) bekezdése] ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel.

(3) A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valónak fogadhatja el. Ugyanez áll azokra a tényekre is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ezeket a tényeket a bíróság akkor is figyelembe veszi, ha azokat a felek nem hozták fel, köteles azonban a feleket e tényekre a tárgyaláson figyelmeztetni.

 

164.§ (1) A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.

 

167.§ Ha a fél a tényállításait tanúkkal kívánja bizonyítani, meg kell jelölnie a bizonyítani kívánt tényeket és be kell jelentenie a tanúk nevét, foglalkozását és pontos címét, vagy pedig a tanúkat a tárgyalásra elő kell állítania.

 

168.§ (1) A tanút az elnök idézi meg. Az idézésben (96.§) meg lehet jelölni azokat a körülményeket is, amelyekre a tanú kihallgatása szükségesnek mutatkozik, s a tanút fel lehet hívni, hogy meghatározott feljegyzéseit, iratait vagy a bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait hozza magával.

(2) Ha a tanú a fél által bejelentett adatok téves volta miatt nem volt megidézhető, a bíróságnak a tanú ismételt megidézése előtt meg kell vizsgálnia, hogy a fél téves bejelentése nem a per elhúzását célozta-e. Ugyanez áll akkor is, ha a fél az olyan tanút, akinek előállítására vállalkozott, a tárgyalásra nem állítja elő.

 

169.§ (1) Azt, akitől testi vagy szellemi fogyatkozása miatt helyes vallomás nem várható, tanúként kihallgatni nem lehet.

(2) A tanú, ha a titoktartás alól felmentést nem kapott, nem hallgatható ki olyan kérdésről, amely államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül, vagy amelyre az üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettsége kiterjed, kivéve, ha az a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó külön törvényi rendelkezések alapján nem minősül üzleti titoknak.

(3) A titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad.

(4) Azt, hogy a titoktartás alól való felmentésre az egyes esetekben mely hatóság vagy szerv illetékes, a Kormány rendelettel határozza meg.

(5) Azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik, a felmentésre irányuló megkeresésben meg kell jelölni.

(6) A jelen § ellenére kihallgatott tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető.

 

170.§ (1) A tanúvallomást megtagadhatja:

a) a felek bármelyikének a 13.§ (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója;

b) az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy a 13.§

(2) bekezdésében megjelölt hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben;

c) az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette;

d) a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő.

(2) Ha a tanú több pertárs közül nem valamennyivel áll a 13.§ (2) bekezdésében megjelölt viszonyban, a tanúságtételt a többiekre nézve csak akkor tagadhatja meg, ha a vallomás

nem különíthető el.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a tanúságtétel nem tagadható meg, ha a kérdés:

a) olyan jogügyletre vonatkozik, amelynél a tanú mint valamelyik fél képviselője vagy mint ügyleti tanú maga is közreműködött, vagy amelynél valamelyik fél a tanúnak képviselője volt, vagy ha a tanú a kérdéses jogviszonyban a felek valamelyikének jogelődje;

b) a tanú családtagjának származására, házasságára, életbenlétére, halálára, kiskorú családtagjának elhelyezésére, kiadására vagy családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik.

(4) Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében a tanút mentességére kihallgatása előtt, illetőleg mihelyt a mentesség kiderül, figyelmeztetni kell. Ennek megtörténtét, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát a jegyzőkönyvbe fel kell venni. (5) Ha a tanút a jelen § esetében a mentességre való alapos hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, vagy a (4) bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartják meg, a tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető.

 

171.§ (1) Ha a tanú a 169.§ értelmében nem hallgatható ki, vagy a 170.§ alapján nem akar vallomást tenni, ezt a bíróságon a kitűzött határnap előtt is bejelentheti. A 170.§ esetében a megtagadás okát a bejelentéssel egyidejűleg elő kell adni és egyben valószínűsíteni kell. A bíróság egyéb valószínűsítő adat hiányában a tanút a megtagadás okára nézve ki is hallgathatja.

(2) Abban a kérdésben, hogy a tanúságtétel megtagadásának helye van-e (170.§), a kihallgatást foganatosító bíróság határoz; határozathozatal előtt a feleket – ha jelen vannak – meg kell hallgatni. Ha a tanúkihallgatást megkeresés útján foganatosítják (202.§), a perbíróság a megkeresett bíróság határozatát – kérelemre – megváltoztathatja. A kérelemnek a tanú kihallgatására halasztó hatálya van.

(3) A perbíróságnak vallomástételre kötelező határozata ellen a tanú fellebbezéssel élhet.

 

172.§ (1) A tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál kihallgatása előtt nem lehet jelen, s kihallgatása után csak a bíróság engedélyével távozhatik el.

(2) A kihallgatás megkezdése előtt a tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire.

 

173.§ (1) A kihallgatás kezdetén a tanútól meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, foglalkozását, valamint azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, s hogy ennek folytán vagy más okból nem elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult.

(2) Ezután a tanút részletesen ki kell hallgatni, tisztázva azt is, hogy az általa előadottakról miként szerzett tudomást.

(3) A tanút az elnök hallgatja ki. A bíróság többi tagja is jogosult a tanúhoz kérdéseket intézni. Kérdéseket a felek indítványozhatnak. Az elnök a feleknek kérelmükre megengedheti, hogy a tanúhoz közvetlenül is intézhessenek kérdéseket. A fél részéről indítványozott vagy a tanúhoz közvetlenül intézett kérdés megengedhetősége felől az elnök határoz.

(4) Ha a tanú vallomása más tanúnak vagy a személyesen meghallgatott félnek előadásával ellentétben áll, az ellentét tisztázását szükség esetében szembesítéssel kell megkísérelni.

 

174.§ (1) A tanú a kihallgatása alkalmával a birtokában levő okiratot, illetőleg annak a peres ügyre vonatkozó részét köteles a bíróság rendelkezésére megtekintés végett bemutatni, kivéve ha az okiratot perben nem álló harmadik személy nevében tartja birtokában. Ha a tanú az okirat bemutatását alaptalanul megtagadja, a tanúságtétel megtagadásának következményeit (185.§) kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bíróság szükség esetén elrendelheti az okirat másolatának (kivonatának) az iratokhoz való csatolását. Ha a tanú a másolatot (kivonatot) csatolni nem tudja, annak elkészítéséről a bíróság gondoskodik.

 

175.§ (1) A kihallgatás után a tanú előtt a jegyzőkönyvbe vett vallomását fel kell olvasni, kivéve, ha a felolvasást sem a tanú, sem a felek nem kívánják. A felolvasás megtörténtét vagy annak mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2) Ha a tanú a vallomás felolvasásakor vallomását kiigazítja vagy kiegészíti, azt szintén jegyzőkönyvbe kell foglalni.

 

206.§ (1) A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el.

 

213.§ (2) A bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felől külön ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség, és ha a többi kereseti kérelem vagy a beszámítási kifogás eldöntése végett a tárgyalást el kell halasztani. A részítélet a később hozott ítélettel a beszámítási kifogásra, illetőleg a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhető, vagy megfelelően módosítható.

(3) Ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest ennek alapján megillető követelés összege (mennyisége) tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását ítélettel előzetesen is megállapíthatja (közbenső ítélet). Ebben az esetben a tárgyalás a követelés összegére (mennyiségére) vonatkozóan csak a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatható.

 

214.§ (2) A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, az elnök utolsónak adja le szavazatát. A szavazásnál kisebbségben maradó bíró jogosult írásbafoglalt különvéleményét zárt borítékban az okirathoz csatolni. A tanácskozásról készült jegyzőkönyvet és a különvéleményt csak a perorvoslat tárgyában eljáró bíróság, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult személy, – fegyelmi eljárás során – a fegyelmi bíróság, valamint a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárás kezdeményezésére jogosult, illetve a jogegységi eljárást lefolytató tanácsa tekintheti meg.

 

219.§ (1) Kézbesítés útján kell közölni:

a) az ítéletet a felekkel;

b) a tárgyaláson hozott végzést azzal a féllel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve;

c) a tárgyalás folyamán hozott olyan végzést, amely új határnap kitűzésére vonatkozik, vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal a féllel, aki a tárgyalást elmulasztotta (135.§);

d) a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel;

e) az eljárás során hozott minden határozatot azzal a személlyel, akinek érdekében az ügyész, illetőleg a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet az eljárást megindította.

 

220.§ (1) Az írásbafoglalt ítéletnek tartalmaznia kell:

a) a bíróság megjelölését és a bírósági ügyszámot;

b) a feleknek és képviselőiknek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;

c) a per tárgyának megjelölését;

d) az ítélet rendelkező részét és indokolását;

e) az ítélethozatal helyének és idejének megfelelő keltezést.

 

221.§ (1) Az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.

 

222.§ (1) A végzésekre a 220.§ megfelelően irányadó azzal, hogy a feleknek és képviselőiknek lakóhelyét a végzésben csak a szükséghez képest kell feltüntetni, továbbá, hogy megindokolni csak olyan végzést kell, amely külön fellebbezéssel megtámadható. Az egyezséget jóváhagyó végzést nem kell megindokolni.

(2) A tárgyaláson hozott végzéseket a bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvbe is belefoglalhatja; ebben az esetben a végzésnek csupán a rendelkező részt és az indokolást kell tartalmaznia.

 

227.§ (1) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétől kezdve, ha pedig a határozat kihirdetve nem volt, annak közlésétől kezdve.

 

228.§ (1) Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével (218.§) emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétől (219.§) kezdődnek.

 

229.§ (1) A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek – ideértve azok jogutódait is – egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő).

 

250.§ A másodfokú bíróság a 240-242.§-okban foglalt rendelkezéseket a szükséghez képest a tárgyalásra került ügyekben is megfelelően alkalmazza.

 

251.§ (1) Ha a másodfokú bíróság a pert a tárgyalás alapján a 157.§ értelmében megszünteti, az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi.

(2) Ha a per megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, a felet erre a per megszüntetése előtt – megfelelő határidő kitűzésével – fel kell hívni.

 

252.§ (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja,

ha az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése.

(3) Ha a bizonyítási eljárásnak nagyterjedelmű vagy teljes megismétlése, illetőleg kiegészítése szükséges, anélkül azonban, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállanának, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – mindenkor a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési)

kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között – hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja.

(4) A hatályon kívül helyező végzésnek tartalmaznia kell az első fokú ítélet ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó utasításokat. A másodfokú bíróság a jelen § esetében csupán a perköltség összegét állapítja meg, a költség viselésének kérdésében pedig az elsőfokú bíróság határoz. A másodfokú bíróság elrendelheti, hogy a pert az elsőfokú bíróság másik tanácsa vagy azonos hatáskörű más bíróság tárgyalja.

 

253.§ (1) A másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalás alapján, ha nem a törvény megelőző rendelkezései szerint kell határoznia, az ügy érdemében dönt.

(2) Ha az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, a másodfokú bíróság ezt helybenhagyja, ellenkező esetben az elsőfokú bíróság ítéletét egészben vagy részben megváltoztatja, illetőleg közbenső ítéletet vagy részítéletet hoz.

(3) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között (247.§) változtathatja meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott. A másodfokú bíróság a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről.

(4) Ha a közbenső ítélet elleni fellebbezés elbírálása után a követelés összegére (mennyiségére) nézve a tárgyalást folytatni kell, a másodfokú bíróság az iratokat az elsőfokú bíróságnak küldi meg. Így jár el a másodfokú bíróság akkor is, ha a keresetet elutasító ítélet elleni fellebbezés folytán a 213.§ (3) bekezdése alapján közbenső ítéletet hoz.

 

254.§ (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt a per folyamán hozott egyéb határozatokat is felülbírálja, kivéve azokat, amelyek ellen fellebbezésnek egyáltalában nincs helye, vagy amelyek külön fellebbezéssel támadhatók meg.

(2) A másodfokú bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében megállapítja, hogy az elsőfokú bíróság fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott ítéleti rendelkezése abban a részében, amelyre az egyezség vonatkozik, hatályát veszti.

(3) Az eljárást befejező határozatban az elsőfokú bíróságot meg kell nevezni, és ügyszámát is fel kell tüntetni. Ha a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet indokai alapján hagyja helyben, a másodfokú ítélet indokolásában csupán erre a körülményre kell utalnia.

(4) A másodfokú eljárás befejezése után az iratokat a bíróság legkésőbb harminc napon belül megküldi az elsőfokú bíróságnak. A másodfokú eljárást befejező határozatot a felekkel kézbesítés útján az elsőfokú bíróság közli az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezését követő legkésőbb tizenöt napon belül. Ha a másodfokú bíróság a határozata kihirdetését elhalasztotta [218.§ (1) bek.], a már írásba foglalt határozatát a jelenlévő feleknek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti.

 

255.§ (1) Az eljárás szünetelésének a fellebbezési eljárásban a 137.§ (1) bekezdésének b) pontja alatti esetben nincs helye.

(2) Ha a per szünetelés folytán megszűnik (137.§), a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott első fokú határozatok, illetőleg az első fokú határozatoknak a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott részei (rendelkezései) hatályukat vesztik.

Trascina file per caricare