Print Friendly, PDF & Email

Il provvedimento è disponibile nelle seguenti lingue:

2005 atto VIII  Diritto delle istituzioni della Chiesa

 

2005. ÉVI VIII. TÖRVÉNY AZ EGYHÁZ INTÉZMÉNYEIRŐL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

I. fejezet

Az intézmények és formáik

1. §1 (1) Az evangélikus egyházi intézmény (a továbbiakban: intézmény) valamely jogi személyiséggel rendelkező egyházi önkormányzat által meghatározott céllal alapított, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12. § (1) bekezdésében írt felhatalmazás alapján, a 11. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti belső egyházi jogi személy.

1Módosította a 2012. évi VI. törvény 1. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

(2) Egyházközségi és egyházmegyei alapítású intézmény alapításának folyamatát az adott egyházkormányzati szint közgyűlése, a Magyarországi Evangélikus Egyház által alapított intézmény esetén az országos presbitérium előzetes, támogató szándéknyilatkozatával lehet megkezdeni. Egyházközségi és egyházmegyei közgyűlés által alapítandó intézmény megalapításáról rendelkező döntést megelőzően a felettes egyházkormányzati szint presbitériumának és az országos presbitérium egybehangzó jóváhagyásával is rendelkezni kell.

(3) Az evangélikus intézmény önálló intézményvezetői képviselettel, önálló szakmai programmal és jogszabályokban meghatározott szabályzatokkal rendelkezik, önálló költségvetés alapján gazdálkodik a működéshez szükséges vagyonnal és forrásokkal, illetve az e törvény alapján létrehozott igazgatótanács segítő iránymutatása mellett működik. Az egyházi intézmény a felvételnél és foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésénél, fenntartásánál és megszüntetésénél az e törvényben meghatározottak figyelembevételével a sajátos identitás megőrzéséhez szükséges feltételeket határozhat meg.

2. § (1) Az intézmények célja az egyház alapvető küldetésének végzése és támogatása a következő területeken:

a) evangélizáló és missziói munka,

b) kommunikáció,

c) kultúra és közművelődés,

d)2 nevelés-oktatás,

2A d-e) pontot módosította a 2012. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

e) diakónia: szociális, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás és szolgáltatás (együtttesen: diakónai)

f) egészségügy.

(2) Az intézmények céljaikat az alábbi formákban valósítják meg:

a) missziói intézmény,

b) konferencia- és üdülőközpont,

c) tájékoztatási intézmény,

d) gyűjtemény,

e) közművelődési intézmény,

f) felsőoktatási intézmény,

g)3köznevelési intézmény,

3A g) és i) pontot pontot módosította a 2012. évi VI. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

h) egyéb oktatási intézmény,

i) diakóniai intézmény (szociális intézmény és alapszolgáltatás, valamint gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény és alapellátás),

j) egészségügyi intézmény.

(3) Az intézmények alapító okiratában az intézmény

formáját – a fő tevékenységi terület alapján – a (2)

bekezdés megfelelő pontjára utalással kell meghatározni.

 

II. fejezet

Intézmények alapítása, fenntartása, megszüntetése

3. §4 (1) Az egyházi önkormányzat intézményt alapíthat és tarthat fenn, ha

4Módosította a 2012. évi VI. törvény 3. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

a) az alapításhoz szükséges állami és egyházi engedélyekkel, jóváhagyásokkal rendelkezik, illetve az intézmény szervezete és működése az egyházi és állami jogszabályoknak megfelel,

b) az alapító önkormányzati testület az intézmény fenntartásával járó kötelezettségeinek eleget tud tenni,

c) az intézmény alapítását és működését a felettes egyházi önkormányzat közgyűlése az országos presbitérium, valamint az illetékes állami hatóság engedélyezi,

d) elfogadja a Magyarországi Evangélikus Egyház illetékes testületének szakmai irányítását, illetve felügyeletét, a 7. § (4) bekezdésben írt hozzájárulást megadja,

e) az intézmény alkalmazza az egyház egységes számviteli és könyvvezetési rendszerét, elfogadja és betartja az egyházi jogszabályokban és döntésekben meghatározott gazdasági-pénzügyi szabályozást.

(2) Intézmény alapításánál be kell tartani a vonatkozó állami és egyházi jogszabályokban az adott intézménytípusra meghatározott feltételeket azzal, hogy egyházi fenntartási kötelezettség kizárólag az evangélikus egyház, és annak belső egyházi jogi személyei által alapított egyházi intézményben vállalható fel.

(3) Az intézményalapítás előtt az alapító egyházi önkormányzat szakmai és gazdasági szempontú előterjesztést készít, amelyet az országos szakmai és gazdasági bizottság e törvényben meghatározottak szerint egybehangzóan hagy jóvá. Amennyiben egy intézménytípusnál a törvény nem rögzíti az illetékes szakmai bizottságot, akkor az országos presbitérium jelöli ki azt.

(4) A (3) bekezdés szerint előterjesztésnek tartalmaznia kell az alapításra vonatkozó feltételek fennállásán túlmenően az alábbiakat is:

a) amennyiben az intézmény működésének tárgyi feltételéül szolgáló ingatlan nem az alapító, illetve nem a fenntartó tulajdonában áll, annak használatáról, a működtetés feltételeiről szóló, a tulajdonossal megkötött megállapodást;

b) a helyileg illetékes egyházközséggel, annak lelkészeivel a kapcsolattartás és az együttműködés módjáról, formáiról való megállapodást.

4. §5 (1) Az intézmény alapító okiratának az állami jogszabályoknak való megfelelésen és az e törvény 2. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell legalább:

5Módosította a 2012. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

a) az intézmény – és amennyiben több egységből áll, azok – megnevezését,

b) evangélikus szó használatát az intézmény nevében,

c) az intézmény alapítójának megnevezését, az alapításról szóló határozat számát, illetve az alapítás időpontját,

d) az intézmény alapításakor rendelkezésre bocsátott alapítói vagyon összegét, összetételét,

e) az intézmény fenntartójának megjelölését, címét,

f) az intézmény tevékenységének felsorolását és az intézmény működési területét,

g) az intézmény gazdálkodási besorolását,

h) az intézmény képviseleti rendjét,

i) az intézményvezető megbízásának rendjét, jogállását,

j) az egyházi jogszabályokra utalást,

k) a vagyon feletti rendelkezési jogot és rendelkezést az intézmény vagyonának sorsáról az intézmény megszűnése esetére,

l) mindazt, amit az alapító a jogszabályokban előírtakkal összhangban az intézményalapítás indokaival, céljaival és körülményeivel kapcsolatban rögzíteni kíván.

(2) Az alapító okirat fenntartó általi módosítására az állami jogszabályokat, valamint – a szándéknyilatkozat tétele kivételével - az egyházi intézmény alapításának szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az országos szakmai és gazdasági bizottság támogató döntése esetén nem szükséges az országos presbitérium jóváhagyását beszerezni.

(3) A törvényben előírt előzetes engedélyek és jóváhagyások nélkül elfogadott alapító okirat, alapító okirat módosítása, annak aláírása fegyelmi vétségnek minősül. A jogszabálysértést elkövető egyházi önkormányzat a törvénytelen állapot fennállásának ideje alatt egyházi támogatást nem kaphat.

 

5. §6

6Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 5. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

 

6. §7 Evangélikus egyházi intézmények alapítása és fenntartása érdekében az evangélikus egyház önkormányzati testületei más egyházzal, állami és önkormányzati hatósággal, jogi és magánszeméllyel is köthetnek szerződést, amennyiben rendelkeznek az egyházi törvényekben előírt előzetes jóváhagyásokkal.

7A 6-12. § (1) bekezdését módosította a 2012. évi VI. törvény 6. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

 

7. § (1) Az egyházi önkormányzat fenntartói jogait és kötelességeit presbitériumán keresztül gyakorolja, biztosítja az intézmény folyamatos működésének feltételeit. Ennek során:

a) biztosítja és ellenőrzi a szakmai működés és gazdálkodás törvényességét, a szakmai munka eredményességét és hatékonyságát, az intézmény egyházi jellegét,

b) jóváhagyja az intézmény valamennyi szabályzatát, amennyiben állami és egyházi jogszabály eltérően nem rendelkezik,

c) az intézményvezető felett munkáltatói jogkört gyakorol,

d) biztosítja a feladatellátáshoz szükséges létszám és végzettség szerinti személyi feltételeket.

(2) A fenntartó egyházi önkormányzat presbitériuma fenntartói jogkörét határozatában az elnökségre, az igazgatótanácsra, illetve a Magyarországi Evangélikus Egyház által fenntartott intézmény esetén az országos iroda igazgatójára is átruházhatja az alábbi át nem ruházható jogkörök kivételével:

a) az alapító okirat és módosításának jóváhagyása,

b)8nem országos fenntartású intézmény esetén az intézmény költségvetésének és beszámolójának elfogadása,

8Módosította a 2013. évi IV. törvény 6. §-a. Hatályos: 2013. november 30-tól.

c) az egyházi jogszabályban meghatározott értékhatár feletti beruházás megvalósításának, pályázat lefolytatásának előzetes jóváhagyása,

d) az intézmény tulajdonában, illetve használatában álló ingatlan tulajdonjogi és rendelkezési jog megváltozásához való előzetes hozzájárulás,

e) az intézmény szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának, állománytáblájának jóváhagyása,

f) az intézményvezető megválasztása, felmentése és díjazásának megállapítás,

g) mindazon feladatok ellátása, melyeket egyházi törvény kizárólagos fenntartói jogkörként megjelöl.

(3) Az intézmény köteles vezetni a vonatkozó jogszabályokban számára előírt nyilvántartásokat és dokumentációkat, s azokat a fenntartó, továbbá az országos presbitérium és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani.

(4) Az intézmény alapításának, illetve alapító okirata módosításának tényével egyidejűleg a fenntartó és az intézmény hozzájárul ahhoz, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház arra illetékes testülete, tisztségviselője az intézmény szakmai, törvényességi és gazdagsági működése feltételeinek biztosítása érdekében dokumentumaiba és könyveibe betekintsen, felvilágosítást kérjen és kapjon, szükség esetén intézkedések megtételét kezdeményezze a fenntartónál, illetve az intézménynél.

(5) Az (3)-(4) bekezdésben írtak elmulasztása, nem teljesítése esetén az országos szabályrendeletben meghatározott jogkövetkezmény érvényesíthető.

 

8. § (1) A fenntartó szakmai, törvényességi és gazdasági felügyeletének keretében legalább évente egyszer – szakértő részvételével – ellenőrzi, és ennek alapján értékeli az intézmény működését. A fenntartó által évente meghatározott tartalmú értékelés az alábbi szempontok figyelembevételével kerül meghatározásra:

a) az intézményi feladatellátás törvényességének, a szakmai programnak, illetve annak évente, a fenntartó által meghatározott részének megvalósulása,

b) az intézmény működésének általános feltételei: a tárgyi, a személyi, és a gazdasági-pénzügyi feltételek folyamatos rendelkezésre állása,

c) a szakmai működés, munkatervek hatékonysága, eredményessége, összhangban az intézményben folyó munkával,

d) az intézmény szerepe a fenntartó egyházkormányzati szint, illetve az egyház és a területileg illetékes egyházközség életében.

(2) Az intézmények feletti szakmai, törvényességi és gazdasági felügyeletet a fenntartó az illetékes országos bizottság és az országos iroda illetékes osztálya(i) szakmai iránymutatása, határozatába foglalt álláspontja alapján, véleményének beszerzését követően gyakorolja.

Amennyiben a fenntartó ezek figyelmen kívül hagyásával gyakorolja fenntartói jogát, országos szabályrendeletben meghatározott jogkövetkezmény alkalmazható.

(3) A szakmai, törvényességi és gazdasági felügyelet rendjének részletszabályait országos szabályrendelet rögzíti.

 

9. § (1) Amennyiben az intézmény az alapító okiratában lefektetett céljainak, illetve az önálló gazdasági és szakmai működés feltételeinek nem tud megfelelni, az ezt alátámasztó szakmai és gazdasági szakértői vélemény ismeretében a fenntartó egyházi önkormányzat presbitériumának kezdeményezésre a közgyűlés és - az országos számvevőszék erre irányuló írásbeli javaslatának figyelembevételével - az országos presbitérium egybehangzóan elhatározhatja az intézmény jogutód nélküli megszűnését, vagy jogutódlással történő megszüntetését.

Amennyiben az országos presbitérium nem ért egyet az intézmény megszüntetésével, köteles azt a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásába venni.

(2) A jogutódlással történő megszüntetés esetén a jogutód intézmény szakmai és gazdasági működésének biztonságos folyamatosságát biztosítani kell azzal, hogy kizárólag az erre vonatkozó szakértői anyag ismeretében hozható meg a fenntartói döntés. A jogutódlással történő megszüntetés történhet beolvadással másik evangélikus egyházi intézménybe, két evangélikus egyházi intézmény elhatározhatja összeolvadását, evangélikus egyházi intézmény elhatározhatja különválását két vagy több evangélikus egyházi intézményre, illetőleg evangélikus egyházi intézményből történő kiválás esetén is csak evangélikus egyházi intézményként válhat ki.

(3) A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházközsége, egyházmegyéje fenntartásában működő intézménynek az országos presbitérium által kezdeményezett – belső egyházi jogi személyiség törlésével történő – megszüntetéséről a felettes önkormányzati közgyűlés véleményének ismeretében a zsinat dönt.

(4) Egy intézmény megszüntetése esetén a fenntartó köteles – a jogszabályi kötelezettségek betartása mellett – az érintett személyek érdekeit és az anyagi javak védelmét figyelembe véve eljárni.

 

III. fejezet

Az igazgatótanács

10. § (1) Az intézmény munkáját önálló – hivatalbóli és választott tagokból álló – igazgatótanács segíti és támogatja, valamint ellátja a számára e törvényben rögzített, illetve a fenntartó által átruházott feladatokat.

(2) Az igazgatótanács összetételének meghatározásáról és tagjainak megválasztásáról a fenntartó gondoskodik. Az egyházi önkormányzatok által delegált tagokat az illetékes presbitériumok választják meg. Az igazgatótanács választott tagjainak mandátuma 6 év. A tagokat a küldő testületeknek úgy kell megválasztaniuk, hogy az igazgatótanács névsorát tudomásulvételre a fenntartó ülésén még a régi igazgatótanács mandátumának lejárta előtt elő lehessen terjeszteni.

 

11. § (1) Az igazgatótanács létszáma legalább 5 legfeljebb 13 fő.

(2) Az igazgatótanácsnak hivatalból tagja az intézmény vezetője és az intézmény lelkésze. Amennyiben működik az intézményben munkaügyi jogviszonyban foglalkoztatott gazdasági vezető, ő is hivatalból tagja az igazgatótanácsnak azzal, hogy a hivatalból jelenlevő tagok és az intézményi foglalkoztatottak együttesen nem alkothatnak többséget.

(3) Az igazgatótanácsba legalább 1-1 tagot választ a területileg illetékes egyházközség, egyházmegye és az országos presbitérium. A fenntartó egyházi önkormányzat számvevőszékének tagjai nem választhatóak meg az igazgatótanács tagjainak vagy elnökének.

(4) A fenntartó elnöksége gondoskodik az igazgatótanács névsorának (nyilvános adat) helyi közzétételéről. A Magyarországi Evangélikus Egyház által fenntartott intézmények igazgatótanácsának névsorát az egyház hivatalos lapjában közzé kell tenni.

 

12. § (1) Az igazgatótanács elnökét – az igazgatótanács tagjai közül - a fenntartó választja meg.

(2) Az igazgatótanács elnöke nem állhat az intézménnyel szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. E korlátozás alól indokolt kérelemre az országos presbitérium felmentést

adhat.

(3) Az igazgatótanács elnökét a fenntartó igazgatótanácsi küldötte helyettesíti. A helyettesítés rendjéről az igazgatótanács ügyrendje rendelkezik.

(4) Az igazgatótanács szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal ülésezik.

(5) Az igazgatótanács saját köréből jegyzőt választ, aki az igazgatótanácsi ülésekről jegyzőkönyvet készít.

(6) Az igazgatótanács határozathozatali rendjéről külön törvény rendelkezik.

 

13. §9

9Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 7. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

 

14. §10 Az igazgatótanács feladatai és hatásköre:

10A 14. §-t módosította a 2012. évi VI. törvény 8. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

a) Gyakorolja a fenntartó határozatával ráruházott jogokat az intézmény fölött.

b) A beszámoló benyújtásával egyidejűleg tájékoztatja a fenntartót az intézmény helyzetéről, és az igazgatótanács éves munkájáról.

c) Megalkotja ügyrendjét, és elfogadásra a fenntartó elé terjeszti.

d) Véleményezi az intézmény szakmai programját és valamennyi szabályzatát, melyről a döntéshozót tájékoztatja.

e) Megtárgyalja és véleményezi az intézmény állománytábláját, költségvetését, zárszámadását, s azt a fenntartó elé terjeszti.

f) Ellátja az intézményvezetői pályázatokkal kapcsolatban a törvény, illetve a fenntartó által ráruházott feladatokat.

g) Az intézmény állománytáblájában szereplő álláshelyre szóló nyilvános pályázat kiírása és a pályázat útján történő alkalmazás esetén véleményezési jogköre van.

h) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, szükség esetén az országos iroda bevonásával kivizsgálja az intézményvezetői döntésekkel kapcsolatos panaszokat, és állást foglal ezekben az ügyekben.

i) Figyelemmel kíséri az intézményben folyó munkát, segíti a személyi és tárgyi feltételek megteremtését, fejlesztését, különös tekintettel az intézmények e törvényben meghatározott céljaira.

j) Kezdeményezheti az intézményi struktúra átalakítását, fejlesztését, közreműködik a feltételek megteremtésében.

k) Támogatja az intézmény külső kapcsolatainak kialakítását.

 

15. § Az igazgatótanácsi tagság megszűnik a külön törvényben szabályozott eseteken túl háromszori kimentés nélküli távollét, illetve a megválasztás alapjául szolgáló jogállás megszűnése esetén.

 

IV. fejezet

Az intézmény vezetése

16. § Az intézmény élén intézményvezető áll. 16/A. §11 (1) Az intézményvezető megválasztása a fenntartó feladat és hatásköre. A fenntartó által kiírt nyilvános pályázat vagy meghívás alapján, az igazgatótanáccsal való egyeztetést követően kell az intézményvezetői munkakört betölteni.

11Beiktatta a 2011. évi I. törvény 1.§-a. Hatályos: 2011. február 18-tól.

(2)12Intézményvezető által betöltött ciklus lejártát megelőzően, a fenntartó újabb, legfeljebb 5 évre megerősítheti (a továbbiakban: újraválasztás) az intézményvezetőt, vagy új pályázatot ír ki, illetve új meghívással él.

12A (2)-(4) bekezdést módosította a 2012. évi VI. 9. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

(3) Intézményvezetőnek olyan személy pályázhat, aki megfelel az adott intézménytípus vezetésére jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(4) Az intézményvezetői a rá irányadó nyugdíjkorhatár eléréséig láthatja el feladatát.

 

17. § (1)13

13Hatályon kívül helyezte a 2011. évi I. törvény 2.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2011. február 18-tól.

(2)14Pályázati eljárás esetén – legalább – a Magyaországi Evangélikus Egyház sajtójában megjelentetett nyilvános pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

14Módosította a 2011. évi I. törvény 2.§ (2) bekezdése és a 2012. évi VI. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

a) a munkahely és munkakör pontos megjelölését,

b) az intézményvezetői munkakör, megbízás betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget és képesítéseket,

c) az állás betöltéséhez kapcsolódó juttatásokat,

d) a megbízás kezdő időpontját és időtartamát,

e) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét,

f) az intézmény sajátos körülményeiből fakadó egyéb feltételeket.

(3) A pályázat kiírójának lehetővé kell tenni, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázat elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, betekintést nyerhessenek az intézmény munkájába.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell

a) a pályázati feltételekben előírtak teljesüléséről szóló igazolásokat,

b) a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát,

c) az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai programot és a szakmai helyzetelemzésre épülő elképzeléseket,

d) lelkészi ajánlást a pályázó gyülekezeti lelkészétől.

(5)15

15Módosította a 2007. évi II. törvény 6.§ (1) bekezdése, majd hatályon kívül helyezte a 2011. évi I. törvény 2.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2011. február 18-tól.

(6)16A fenntartó által megbízott legalább háromtagú szakértői bizottság előzetesen megvizsgálja, hogy a pályázatok megfelelnek-e a (4) bekezdésben meghatározottaknak.

16Módosította a 2011. évi I. törvény 2.§ (4) bekezdése. Hatályos: 2011. február 18-tól.

(7) A szakértői bizottság vizsgálatának eredménye alapján az igazgatótanács dönt a pályázatok befogadásáról, és erről minden pályázót írásban értesít. A kiírt feltételeknek megfelelő pályázókat tájékoztatja az eljárás menetéről és a meghallgatás szabályairól. A tájékoztatás kézhezvétele és a meghallgatás között legalább 5 munkanapnak kell eltelnie.

(8)17A pályázók és a Munka Törvénykönyve szerinti hozzátartozóik nem lehetnek jelen a pályázatokról szóló testületi vitákon és szavazásokon, továbbá nem vehetnek részt a pályázatok véleményezésében és értékelésében.

17A (8)-(9) bekezdést módosította a 2011. évi I. törvény 2.§ (5) bekezdése, majd a 2012. évi VI. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

(9) Az igazgatótanács és az illetékes országos bizottság személyesen meghallgatja a pályázókat, és szakmai szempontból minősíti a pályázatok szakmai és fejlesztési elképzeléseit, és javaslatot tesz a fenntartónak. Az igazgatótanács az előzetes vizsgálatot, valamint a személyes meghallgatások és a véleményezők jelentését figyelembe véve alakítja ki állásfoglalását a jelöltek személyével kapcsolatban. Az igazgatótanács a pályázati eljárásról jelentést készít, amelyhez mellékelni kell minden, az eljárásban keletkezett dokumentumot. A jelentést az igazgatótanács a fenntartó elé terjeszti döntésre.

(10)18Az intézményvezetői pályázatok elbírálásánál figyelembe kell venni a pályázó hosszabb idejű kiemelkedő munkavégzését, vezetői képességeit, egyházi elkötelezettségét, magánélete rendezettségét, valamint a csatolt három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát. Előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki evangélikus, konfirmált és az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelel. Az intézményvezető megválasztásánál az illetékes országos bizottság javaslatát figyelembe véve kell dönteni.

18Módosította a 2011. évi I. törvény 2.§ (6) bekezdése. Hatályos: 2011. február 18-tól.

(11)19A fenntartó a döntését nyilvánosságra hozza, és az eredményről írásban tájékoztatja a pályázókat.

19Módosította a 2011. évi I. törvény 2.§ (7) bekezdése, majd a (11)-(12) bekezdést módosította a 2012. évi VI. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

(12) Rendkívüli esetben, új alapítású egyházi intézmény esetében, valamint eredménytelen pályázat esetén, az intézményvezetői feladatokat – legfeljebb egy évig – a fenntartó által megbízott személy látja el, és a pályázatot egy éven belül meg kell ismételni. A megbízott vezetőnek lehetőleg meg kell felelnie az intézményvezetővel szemben felállított követelményeknek – e törvény 17. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak feltétlen teljesülésével. A megbízott intézményvezetőnek a 19. § (2) bekezdésének b), c), e) és g) pontjában meghatározott jogkörét a fenntartó korlátozhatja.

17/A.§ 20Intézményvezetői meghívás esetén a 17.§ (2) bekezdésben írt feltételekről a fenntartó által meghívott személyt tájékoztatni kell, valamint a (3) bekezdés kivételével a pályázati eljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a pályázaton a meghívott bemutatkozó anyagát kell érteni.

20Beiktatta a 2011. évi I. törvény 3.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2011. február 18-tól.

17/B.§ 21Intézményvezető újraválasztásáról - az intézményvezető által készített, az előző megbízatásának munkájáról szóló helyzetelemzés és a jövőre vonatkozó tervei ismeretében - a szakmailag illetékes bizottság véleményét követően a fenntartó dönt.

21Beiktatta a 2011. évi I. törvény 3.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2011. február 18-tól.

18. §22 (1) Amennyiben állami jogszabály vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, az intézményvezetői kinevezés (megbízás) 5 évre szól. Az intézményvezető megválasztása alkalmával istentiszteleten hivatali esküt tesz.

22A 18-19. §-t módosította és a 19/A. §-t beiktatta a 2012. évi VI. törvény 11. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

(2) Az intézményvezető munkáltatója a fenntartó. A munkáltatói jogok gyakorlását – az intézményvezető kinevezését, és munkaviszonyának, szolgálati viszonyának megszüntetését, valamint fizetésének megállapítását kivéve – a fenntartó átruházhatja a fenntartó egyházi önkormányzat elnökségére, illetve a Magyarországi Evangélikus Egyház által fenntartott intézmény esetében az országos iroda igazgatójára is.

(3) Szolgálati jogviszonyban álló lelkészek intézményvezetői szolgálati jogviszonyának megszüntetése csak fegyelmi eljárást lezáró jogerős elmarasztaló határozat alapján lehetséges. Egyéb intézményvezetők megbízásának visszavonására, jogviszonyuk megszüntetése a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

19. § (1) Az intézményvezető felelősséggel tartozik az intézmény fenntartójának és a Magyarországi Evangélikus Egyháznak, hogy az általa vezetett intézmény az egyházi és állami törvények szerint, a Magyarországi Evangélikus

Egyház erkölcsi értékrendjének szellemében működjék. Így különösen felelős

a) az intézmény tevékenységének szakszerűségéért,

b) intézményének rendjéért, evangélikus szellemű működéséért,

c) az intézmény ingó és ingatlan vagyonának gondos kezeléséért, az intézmény rendelkezésére bocsátott pénzeszközök takarékos és célszerű felhasználásáért,

d) az intézmény működésére vonatkozó jogszabályok és szabályzatok megtartásáért, az ügykezelés pontosságáért.

(2) Az intézményvezető

a) szervezi és irányítja az intézményben folyó szakmai munkát az állami és egyházi szabályok alapján,

b) gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat, az éves munkaterv, a házirend és az egyéb szükséges szabályzatok tervezetének elkészítéséről, módosításáról,

c) javaslatot tesz az intézmény állománytáblájára, a gazdasági vezetővel előkészíti a költségvetést és a zárszámadást,

d) amennyiben erre az igazgatótanács elnöke felkéri, előkészíti az igazgatótanács ülését és döntését,

e) dönt az intézmény alkalmazottainak felvételéről, a nyilvános pályázat útján történő alkalmazás esetén az igazgatótanács véleményének ismeretében,

f) gondoskodik a beérkezett panaszok kezeléséről,

g) munkáltatói jogot gyakorol az intézmény alkalmazottai felett,

h) dönt a munka szakszerűségét segítő külső szolgáltatások – szaktanácsadás, szakértők bevonása, továbbképzés – igénybevételéről,

i) gondoskodik a hatékony működéshez szükséges ellenőrző rendszer kidolgozásáról, és annak működtetéséről,

j) évente beszámolót készít a fenntartónak az intézmény munkájáról és eredményeiről.

(3) Az intézményvezető Munka Törvénykönyve szerinti hozzátartozója az intézmény fizetett alkalmazottja csak az igazgatótanács véleményének kikérését követően, a fenntartó egyetértésével lehet, de ekkor sem kerülhet az intézmény pénzügyeit intéző munkakörbe.

(4) Az intézményvezető szerződésében rendelkezni kell arról, hogy az intézmény bértábláján szerepel. 19/A. § (1) Az intézményvezetők teljesítményértékelését megbízatásuk második és negyedik évében a Magyarországi Evangélikus Egyház köteles elvégezni, amelynek eredménye jogviszony megszüntető, megbízást visszavonó munkáltatói döntés meghozatalára is vezethet. Minden intézményvezető munkaszerződésében e rendelkezésre utalni kell.

(2) A teljesítményértékelés szempontrendszerét és szakmai protokollját országos szabályrendelet rögzíti.

 

20. § (1) A fenntartó dönthet intézményvezető-helyettesi munkakör létrehozásáról.23

23A második mondatot hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

Az intézményvezető-helyettes megbízása határozatlan időre szól. A megbízás visszavonható, a visszavonás a kézhezvételtől számított három napon belül benyújtott írásbeli kérelemre további három napon belül írásban indokolandó.

(2) Az intézményvezető munkaköri leírásban rögzíti azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket helyettesére átruház.

(3) A fenntartó egyéb vezetői munkaköröket is meghatározhat. E munkakörök betöltőire az intézményvezető-helyettesekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

V. fejezet

Az alkalmazottak jogai és kötelezettségei

21. § Az intézménnyel szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló alkalmazottak munkavégzésével és nyugdíjazásával kapcsolatban a hatályos állami és egyházi jogszabályokat kell alkalmazni.

 

22. § (1) Az üres álláshelyek betöltése során az e törvényben meghatározott esetekben kell nyilvános pályázatot kiírni.

(2) Az alkalmazás egyéb módozatait az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(3) Az intézményekben csak olyan személy alkalmazható, aki teljesíti az adott álláshoz egyházi és állami jogszabályokban előírt feltételeket. Azonos feltételekkel rendelkező jelöltek közül előnyben kell részesíteni az evangélikust.

(4)24A szolgálati, illetve munkaszerződésekben rögzíteni kell, hogy az alkalmazott köteles betartani az e törvényben, valamint az intézmény valamennyi szabályzatában rögzített előírásokat.

24Módosította a 2012. évi VI. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

 

23. § A közalkalmazottakkal azonos feladatot ellátó alkalmazottak illetménye és juttatásai nem lehetnek kevesebbek az állami előírásokban szereplőknél.

 

24. §25 (1) Az alkalmazottak kötelessége, hogy

25A 24-25. §-t módosította a 2012. évi VI. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

a) feladataikat legjobb tudásuk szerint végezzék,

b) szakmai felkészültségüket állandóan fejlesszék,

c) az egyházi és állami előírásokat megtartsák.

(2) Az alkalmazottak joga, hogy részt vegyenek

a) egyházi és világi szervezetek, illetve testületek munkájában,

b) szervezett továbbképzésben.

 

25. § Az alkalmazottak munkájára vonatkozó részletes rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési szabályzata és munkaköri tartalmazza.

 

VI. fejezet

Az intézmények működésére vonatkozó

általános szabályok

26. § Az intézmény egy vagy több egységből állhat.

 

27. §26 (1) Az intézmény anyagi eszközeivel – a fenntartó, valmant a Magyarországi Evangélikus Egyház gazdasági ellenőrzése és iránymutatása mellett, az elfogadott költségvetés keretében – önálló felelősséggel és elszámolási kötelezettséggel gazdálkodik.

26Módosította a 2012. évi VI. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

(2) A fenntartói testület felelőssége az, hogy – saját erejéből vagy más források bevonásával – gondoskodjék az intézmény működésének anyagi feltételeiről legalább azon a szinten, amelyen az azonos feladatkört ellátó állami, illetve önkormányzati intézmények működnek.

(3) Az intézményben minden munkavégzésre irányuló jogviszonyt írásba foglalt szerződésben kell rögzíteni.

 

28. § (1) Az intézmények működési rendjére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Amennyiben állami jogszabály vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, a szervezeti és működési szabályzatot a fenntartói testület fogadja el.

(2)27A szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni

27Módosította a 2012. évi VI. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

a) az intézmény jogállását, irányítását, részletes szervezeti felépítését és gazdálkodási rendjét,

b) az alkalmazottak jogállását és munkarendjét,

c) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét és formáját, továbbá a feladatok megosztását,

d) a szolgáltatást igénybevevők jogait és kötelezettségeit,

e) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját,

f) a belső ellenőrzés rendjét,

g) a szakalkalmazottak alkalmazásának helyi szabályozását,

h) az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendjét,

i) mindazt, aminek meghatározását e törvény vagy más jogszabály előírja, illetve az intézmény szükségesnek tart, különös tekintettel a szolgáltatást igénybevevők érdekeire, az intézmény jogi stabilitására és az alkalmazottak jogbiztonságának garantálására.

 

29. §28 (1) Az intézmény évente köteles elkészíteni munkatervét, állománytábláját, költségvetését és beszámolóját. Az intézménynek rendelkeznie kell az állami és egyházi jogszabályokban írt szabályzatokkal is.

28Módosította a 2012. évi VI. törvény 13. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

(2) Az egyház egységes számviteli rendjének megteremtése érdekében az intézmény köteles a Magyarországi Evangélikus Egyház által alkalmazott könyvvezetési és beszámoló készítési rendszert alkalmazni, a nyilvántartásokat és dokumentációkat e rendszerben vezetni.

 

30. §29 (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában az intézmény fenntartója teljes vagy részmunkaidejű lelkészi állást tart fenn, melynek betöltője (a továbbiakban: intézményi lelkész) felelős a fenntartott intézmény egyházi jellegéért és keresztény szellemiségéért, és ennek megvalósítása érdekében támogatja az intézményvezető munkáját. Ha az intézményvezető lelkész, ő is elláthatja az intézményi lelkész feladatait.

29Módosította a 2012. évi VI. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatályos: 2013. január 1-től.

(2) Az intézményi lelkészt a fenntartó presbitériuma az intézményvezető, az igazgatótanács és a szolgálati ágat felügyelő püspök véleményének megismerését, valamint a területileg illetékes püspök által kiadott választhatósági igazolást követően választja meg, ennek hiányában a területileg illetékes püspök küldi ki. Az intézményi lelkész szolgálati jogviszonyának megszüntetéséhez a szolgálati munkaágat felügyelő püspök egyetértése szükséges.

(3) A szolgálati jogviszonyban álló intézményi lelkész felett a munkáltatói jogokat a fenntartó presbitériuma, illetve átruházott jogkörében elnöksége, illetve a Magyarországi Evangélikus Egyház által fenntartott intézmény esetén az országos iroda igazgatója gyakorolhatja. Szolgálatát a szolgálati munkaágat felügyelő püspök, illetve az általa megbízott lelkész felügyeli.

(4) Az intézményi lelkész feladatai ellátása során köteles együttműködni az intézményvezetővel, alkalmazkodni az intézmény munka- és szabadságolási rendjéhez, valamint az intézmény szabályzataiban foglaltak figyelembevételével,

azokat betartva szolgálni.

(5) Az intézményi lelkész a területileg illetékes egyházközségben egyházközségi lelkészi feladatokat is ellát az egyházközség, a fenntartó, az intézmény és az intézményi lelkész között megkötött megállapodás szerint.

Utalva e törvény 3. § (4) bekezdés b) pontjára, e lelkészi szolgálat tartalmáról egyházközségi, egyházmegyei fenntartású intézmény esetén a fenntartó presbitériuma dönt, a Magyarországi Evangélikus Egyház által fenntartott intézmény esetén az országos presbitérium és a területileg illetékes egyházközség megállapodása szükséges. Az országos presbitérium e jogkörét a szolgálati munkaágat felügyelő püspökre ruházhatja át.

(6) Az intézményi lelkész feladata:

a) az intézményvezetővel együttműködve az intézmény keresztyén szellemiségének biztosítása,

b) az alkalmazottak, a szolgáltatás igénybevevőinek és hozzátartozóknak lelkigondozása, valamint segítése, irányítása a gyülekezeti élet felé,

c) istentiszteletek, áhítatok, bibliaórák, hittanórák szervezése, illetve megtartása,

d) ökumenikus kapcsolatok ápolása,

e) részvétel a területileg illetékes egyházmegye lelkészi munkaközösségének, valamint az intézménytípusra meghatározott lelkészi munkaközösség munkájában.

(7) Az intézményi lelkész díjlevelét a fenntartó presbitériuma fogadja el, melyet a szolgálati munkaágat felügyelő püspöknek kell jóváhagynia. A díjlevélben rögzíteni kell legalább az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény 43. § (4) bekezdésben írtakat.

 

MÁSODIK RÉSZ AZ EGYES INTÉZMÉNYEK

 

VII. fejezet

Missziói intézmények

31. § (1) A missziói intézmények intézményes kereteket nyújtanak az egyház evangélizációs és missziói küldetésének betöltéséhez, elősegítik az evangélium örömhírével még nem találkozott emberek elérését és megszólítását, erősítik és mélyítik az egyház tagjainak a Szentíráson és a Hitvallási Iratainkon nyugvó hitét.

(2) A missziói intézményeknek a 3.§ (1) bekezdés d) pontjában meghatározott illetékes szakmai irányító és felügyelő testülete az országos evangélizációs és missziói bizottság.

(3) Több szolgálati területet felölelő missziói intézmény igazgatótanácsának hivatalból tagjai a részterületek vezetői is.

(4) Az igazgatótanács – a 14. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl – az intézmény igazgatójával együtt elkészíti az intézmény hosszú- és középtávú szolgálati tervét.

(5) Missziói intézmény vezetését felsőfokú evangélikus teológiai végzettséggel rendelkező igazgató látja el.

 

VIII. fejezet

Konferencia- és üdülőközpontok

32. §30 (1) A konferencia- és üdülőközpontok elsődlegesen a Magyarországi Evangélikus Egyház önkormányzati testületei, illetve intézményei által szervezett csoportok, valamint az egyházi szolgálatban vagy alkalmazásban állók részére kínálnak kedvezményes konferencia- és üdülési lehetőséget. A gazdaságos működtetés érdekében az ilyen intézményeket külső szervezetek és személyek is igénybe vehetik.

30Módosította a 2012. évi VI. törvény 14. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től.

(2) A konferencia- és üdülőközpontoknak a 3.§ (1) bekezdés d) pontjában meghatározott illetékes szakmai irányító és felügyelő testülete az országos evangélizációs és missziói bizottság.

(3)A konferencia- és üdülőközpont által szervezett programokat az igazgatótanács véleményének ismeretében a fenntartó hagyja jóvá.

(4) Az intézményvezetői pályázatok elbírálásánál előnyben kell részesíteni a felsőfokú végzettségű pályázót.

(5) A konferencia- és üdülőközpontokban intézményi lelkész alkalmazása nem kötelező.

 

IX. fejezet

Tájékoztatási intézmények

 

33. § (1) A tájékoztatási intézmények feladata az egyház tájékoztató, hitébresztő, tanító, nevelő munkájának segítése, a könyv- és folyóirat-kiadás, az egyház eseményeinek dokumentálása, valamint hivatalos állásfoglalásainak, kulturális és lelki értékeinek megjelenítése az írott és elektronikus médián keresztül.

(2) A tájékoztatási intézményeknek a 3.§ (1) bekezdés d) pontjában meghatározott illetékes szakmai irányító és felügyelő testülete az országos sajtóbizottság.

(3) Tájékoztatási intézmény vezetését lehetőleg szakirányú végzettséggel rendelkező igazgató látja el.

(4) A tájékoztatási intézmény működési költségeit előfizetési- és jogdíjakból, kiadványai értékesítéséből, valamint a fenntartó által biztosított támogatásból fedezi.

 

Luther Kiadó

34. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház működteti a Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadóját (rövid neve: Luther Kiadó). A Luther Kiadó a Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának jogutóda.

(2) A Luther Kiadó

a) kiadja, illetve terjeszti az evangélikus hitélethez szükséges kiadványokat,

b) kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalos lapját, melynek szerkesztéséért az országos elnökség felel,

c) kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház országos hetilapját, a lelkészi szakfolyóiratot és az egyéb országos jellegű folyóiratokat, melyek szerkesztését szerkesztőbizottságok végzik az országos sajtóbizottság által kiírt és elbírált pályázat útján választott főszerkesztők irányításával.

(3)31A Luther Kiadó vezetését felsőfokú végzettségű, evangélikus vallású igazgató látja el.

31A (3) bekezdést módosította és a (4) bekezdést beiktatta a 2012. évi VI. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

(4) A Luther Kiadónál intézményi lelkész alkalmazása nem kötelező.

 

X. fejezet

Gyűjtemények

35. § (1) Az egyházi önkormányzatok a hatályos állami és egyházi jogszabályokkal összhangban könyvtárat, levéltárat, muzeális intézményt (a továbbiakban együttesen: gyűjteményeket) alapíthatnak és tarthatnak fenn.

(2) A gyűjteményeknek a 3.§ (1) bekezdés d) pontjában meghatározott illetékes szakmai irányító és felügyelő testülete a gyűjteményi tanács, amely feladatait az ágazatvezetők közreműködésével látja el.

(3) Gyűjtemény vezetését felsőfokú végzettséggel rendelkező igazgató látja el. Az intézményvezetői pályázatok elbírálásánál előnyben kell részesíteni a szakirányú végzettségű pályázót.

(4) A gyűjtemények felsőfokú végzettségű alkalmazottai az intézményvezetői pályázatokat és az intézményvezetőhelyettesi kinevezésekre vonatkozó javaslatokat titkos szavazással, a gyűjtemények szervezeti és működési szabályzatának tervezetét módosító javaslatok beterjesztésével véleményezik.

(5)32A gyűjteményeknél intézményi lelkész alkalmazása nem kötelző.

32Beiktatta a 2012. évi VI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

 

Evangélikus országos gyűjtemények

36.§ 33

33A 36-41.§-t hatályon kívül helyezte a 2008. évi VII. törvény 2.§-a. Hatályos: 2008. december 15-től.

 

37. §

 

38. §

 

39. §

 

40. §

 

41. §

 

XI. fejezet

Felsőoktatási intézmények

Evangélikus Hittudományi Egyetem

42. § Az Evangélikus Hittudományi Egyetem az 1557 óta evangélikus szellemben működő soproni latin Scholából

kialakult Teológiai Intézetnek, és az 1892-ben önállóvá vált Soproni Evangélikus Theologiai Főiskolának, majd a

Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1923-ban létesített soproni Evangélikus Hittudományi Karának, és az

1951-ben megalakult Evangélikus Teológiai Akadémiának lelki-szellemi örököse és jogutódja, a Magyarországi

Evangélikus Egyháznak elkötelezett intézmény.

 

43. § Az Evangélikus Hittudományi Egyetem feladata

a) az evangélikus lelkészképzés,

b) felsőfokú hitoktató- és hittantanárképzés,

c) teológiai doktori képzés és fokozatszerzés,

d) a teológia tudományos művelése,

e) egyéb felsőfokú hittudományi alap-, mester- és továbbképzés.

 

44. § (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem

a) a Magyarországi Evangélikus Egyháznak, mint fenntartónak felsőoktatási és tudományos intézménye;

b) a magyar egyetemi oktatás szerves része, amely tanulmányi rendjét és a tudományos minősítés rendjét az egyetemi rendszer követelményei szerint, de a teológiai tudomány és az egyházi intézmény sajátosságaiból adódó különbségekre tekintettel alakítja ki;

c) önkormányzattal rendelkező intézmény, amely a vonatkozó állami és egyházi törvények előírásainak megfelelően saját hatáskörében önállóan működik, igazgatótanácsa feladatait az országos presbitérium látja el.

(2) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem szerves részét képezi az Evangélikus Teológus Otthon és az Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtára.

 

45. § Az Evangélikus Hittudományi Egyetem a Magyar Köztársaság vonatkozó törvényeinek elismerése és a Magyarországi Evangélikus Egyház felé kinyilvánított elkötelezése mellett saját hatáskörében önállóan és szakszerűen műveli a teológiai tudományokat, és joga a Magyar Köztársaság felsőoktatásról szóló törvényében meghatározott felsőfokú képzés és a megfelelő oklevelek kiadása.

 

46. § (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi tanárát pályázat vagy meghívás útján a Szenátus34 választja. A választás érvényes, ha azt az országos presbitérium jóváhagyja. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi tanárát a köztársasági elnök nevezi ki.

34A XI. fejezetben szereplő Egyetemi Tanás kifejezés Szenátus kifejezésrea változik a 2012. évi VI. törvény 16. § (1) bekezdése szerint. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

(2) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (1) bekezdésben nem említett oktatóit (docenseit, adjunktusait, tanársegédeit és más oktatóit) a Szenátus egyetértő javaslata alapján a rektor nevezi ki, vagy bízza meg a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően.

(3) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem lelkészét (a továbbiakban: Egyetem lelkésze) pályázat vagy meghívás útján a Szenátus választja. A választás érvényes, ha azt az országos presbitérium jóváhagyja. Az Egyetem lelkészét az országos elnökség nevezi ki.

 

47. § (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi tanára és docense csak megfelelő teológiai tudományos fokozattal rendelkező, – s amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – felavatott, szolgálatra kiküldött evangélikus lelkész lehet.

(2) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem szervezeti és működési szabályzatának megfelelően az egyházzenei, illetve a vallás- és társadalomtudományi tanszék, valamint a kihelyezett tagozatok vezető oktatójának megfelelő tudományos fokozattal rendelkező nem lelkészt is meghívhat, vagy ezek pályázatát is elfogadhatja.

(3) Az egyetemi tanári és docensi, valamint egyetemi lelkészi állásra pályázó vagy a Szenátus által meghívásra ajánlott személyeket a Magyarországi Evangélikus Egyháznak jogában áll hitvallási és erkölcsi szempontból megvizsgálni. Ennek a jognak gyakorlására a püspöki tanács jogosult. A püspöki tanács indokolt döntését írásban tudatja a Szenátussal. A püspöki tanács által hitvallási vagy erkölcsi szempontból kifogásolt személy nem hívható meg, illetve nem választható meg.

(4) Az Egyetem lelkésze egyrészt mint az Evangélikus Teológus Otthon vezetője felelős az otthon életéért, másrészt az egész intézmény minden hallgatóját, oktatóját és alkalmazottját pásztorolja.

 

48. § (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetemnek és oktatóinak az egyház életében – ezen belül az egyházi önkormányzat és törvényhozás munkájában – való részvételhez kapcsolódó jogait és kötelezettségeit az egyházi törvények és szabályrendeletek szabályozzák.

(2) Az egyházi törvények mindazon rendelkezéseit, amelyek a lelkészek, hitoktatók, egyházi iskolai tanítók és tanárok egyházhoz való viszonyát a hitvallási hűségre, valamint a magán- és családi életre való vonatkozásban szabályozzák, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóira megfelelően alkalmazni kell.

 

49. § Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói és az Egyetem lelkésze felett a külön törvényben meghatározott fegyelmi vétségek tekintetében a fegyelmi jogokat a Magyarországi Evangélikus Egyház gyakorolja az egyházi törvények szerint. Ha a fegyelmi tanács vagy az egyházi bíróság valamely tanárt lelkészi jellegétől megfoszt, vagy tisztére alkalmatlannak ítél, az erre vonatkozó határozatát a Szenátussal közli, és felkéri a Szenátust, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után ezt az oktatót mentse fel megbízatása alól.

 

50. § Az Evangélikus Hittudományi Egyetem vezetője a rektor. A rektort az egyetemi tanárok közül a Szenátus választja meg, a választást az országos presbitérium hagyja jóvá. A rektort a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. A rektor megbízatása 4 évre szól. A Szenátus a rektor megbízatását egyszer további 4 évre meghosszabbíthatja.

 

51. § Az Evangélikus Hittudományi Egyetem szervezeti és működési szabályzatát a Szenátus fogadja el és az országos

presbitérium hagyja jóvá.

 

52. § Az Evangélikus Hittudományi Egyetem hatéves lelkészképzést folytat, amely 5 év elméleti képzésből és egy év gyakorlati képzésből áll.

 

53. § A hittantanári nappali képzés ideje 5 év. Az ebben a képzésben részesült, zárószigorlatot megállott hallgatóknak az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi végzettséget igazoló hittantanári (hittanári) oklevelet ad. A levelező képzésben és a kihelyezett tagozatokon záróvizsgát tett hallgatóknak az Evangélikus Hittudományi Egyetem főiskolai végzettséget igazoló oklevelet ad. 53/A. §35 A Magyarországi Evangélikus Egyház által alapított és fenntartott szakkollégiumok:

35Beiktatta a 2012. évi VI. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

a) Luther Otthon-Szakkollégium,

b) Evangélikus Roma Szakkollégium.

 

XII. fejezet

Köznevelési intézmények36

36A XII. fejezetben szereplő közoktatási kifejezés köznevelési kifejezésre változik a 2012. évi VI. törvény 17. (1) bekezdése szerint. Hatályos: 2012. október 1-tól.

54. §37 (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház bármel egyházi önkormányzata az állami köznevelési törvényben elismert köznevelési intézményeket alapíthat és tarthat fenn.

37Az 54-56.§-t módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

(2) A fenntartó saját erejéből vagy más források bevonásával gondoskodik a köznevelési intézmény működésének anyagi feltételeiről legalább olyan szinten, mint amilyenen az azonos feladatkört ellátó, azonos képesítést nyújtó állami, illetve önkormányzati köznevelési intézmények működnek.

 

55. § Az evangélikus egyház köznevelési intézményei:

a) óvoda;

b) általános iskola;

c) szakiskola;

d) gimnázium, szakközépiskola (a továbbiakban együtt: középiskola);

e) alapfokú művészetoktatási intézmény;

f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási intézmény;

g) diákotthon és kollégium (a továbbiakban: kollégium).

(2) A köznevelési intézmény több különböző köznevelési intézmény feladatát is elláthatja.

 

56. § (1) Az evangélikus egyház köznevelési intézményeinek célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű polgáraivá, evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá, a más felekezetű tanulókat egyházunk megbecsülésére, és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, a lehetőségekhez képest saját egyházuk segítségével is nevelje, minden tanulóját a hatályos állami jogszabályok, illetve a nemzeti alaptanterv és az országos nevelési programok célkitűzésnek megfelelően oktassa, és az egyes iskolatípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki.

(2) A hitoktatás az egyházi iskolák pedagógiai programjának szerves részét alkotja, és beépül az intézmény munkarendjébe.

(3) A hitoktatás az egyházi iskolákba felvett tanulók részére – amennyiben erről törvény eltérően nem rendelkezik – kötelező. Nem egyházi fenntartású iskola átvételekor átmeneti időszakot kell biztosítani a kötelező hitoktatás bevezetésére. A hitoktatás szervezési kérdéseit, célkitűzéseit, a tantárgy választásának feltételeit az intézmény nevelési és oktatási programjában, annak tartalmát, értékelési-mérési-ellenőrzési szabályait az érvényes kerettanterv előírásainak megfelelően a helyi tantervben kell rögzíti.

 

57. § 38

38Módosította a 2010. évi I. törvény 3. §-a, majd hatályon kívül helyezte az 58-59. §-al együtt a 2012. évi VI. törvény 17. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

 

58. §

 

59. §

 

Az intézmény vezetője

59/A. § 39 Köznevelési intézményvezető annak a tanévnek a végéig láthatja el feladatát, amely évben a 65. életév betölti.

39Beiktatta a 2011. évi I. törvény 5.§-a, módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től.

 

60. §40 (1) A köznevelési intézmény vezetője az lehet,

40Módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (4) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

a) aki evangélikus vallású pedagógus, konfirmált, az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelel, egyházának hűséges tagja,

b) akinek a képesítése megfelel az állami jogszabályoknak,

c) aki legalább öt év – az állami jogszabályokban meghatározott kivétellel – pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) A köznevelési intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele az intézményben pedagógusmunkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás.

(3) Az intézményvezető a 19.§ (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon túl a) felelős a tanulók keresztyén szellemű neveléséért,

b) felelős az elfogadott pedagógiai program és tanterv megvalósításáért,

c) dönt a tanulók felvételéről,

d) előkészíti a nevelőtestület döntéseit.

 

Az intézményvezetői pályázati eljárás

61.§ (1) Az intézményvezetői állásra vonatkozó pályázati felhívást közzé kell tenni a köznevelést felügyelő minisztérium hivatalos lapjában is.

(2) A pályázat benyújtására meghatározott idő a köznevelést felügyelő minisztérium hivatalos lapjában való megjelenéstől számított 30 napnál rövidebb nem lehet.

(3) A benyújtott és a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatokat a nevelőtestület és az igazgatótanács véleményezi az alábbiak szerint:

a) Az igazgatótanács tájékoztatja a nevelőtestületet a beérkezett pályázatokról és az előzetes vizsgálat eredményéről. Gondoskodik arról, hogy a pedagógusok legalább 30 nappal a b) pontban meghatározott értekezlet előtt megismerhessék a kiírt feltételeknek megfelelő pályázatokat. Tájékoztatja a nevelőtestületet a véleménynyilvánítás szabályairól és a pedagógusok ezzel kapcsolatos jogairól.

b) Az igazgatótanács elnöke összehívja a nevelőtestületi értekezletet, ahová személyes meghallgatásra meghívja a pályázókat, továbbá – ha van ilyen – az állami jogszabályokban meghatározott szakértői vélemény készítőjét.

c) A nevelőtestület személyenkénti titkos szavazással véleményt nyilvánít a pályázatokról, az eredményt jegyzőkönyvbe foglalja, és továbbítja az igazgatótanácsnak.

(4)41

41Módosította a 2009. évi V. törvény 4.§-a, majd hatályon kívül helyezte a 2012.évi VI. törvény 17. § (4) bekezdése az (5)-(6) bekezdés módosításával egyidejűleg. Hatályos: 2012. október 1-től.

(5) Középiskola esetében a fenntartónak döntését jóváhagyásra az országos presbitérium elé kell terjesztenie.

(6) A fenntartó a döntés, illetve a jóváhagyás után azt nyilvánosságra hozza, és kinevezi a vezetőt.

 

61/A. § 42Intézményvezetői meghívás esetén a 61.§ (1)-(2) bekezdés kivételével a pályázati eljárás szabályait kell alkalmazni.

42Beiktatta a 2011. évi I. törvény 6.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2011. február 18-tól.

61/B. § 43Az intézményvezető újraválasztása esetén a 17/B. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nevelőtestület - 61.§ (3) bekezdés c) pontja szerinti - véleményét is be kell szerezni.

43Beiktatta a 2011. évi I. törvény 6.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2011. február 18-tól.

 

61/C. §44 A fenntartó egyetértési jogot gyakorol az intézményvezető-helyettesek határozott idejű megbízása során.

44Beiktatta a 2012. évi VI. törvény 17. § (6) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1. napjától

 

A nevelőtestület

62. § (1) Az intézmény nevelési-oktatási kérdésekben illetékes önkormányzati testülete a nevelőtestület.

(2)45A nevelőtestület szavazati joggal bíró tagjai:

45A (2)-(3) bekezdést módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (7) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

a) azok a pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozók, akik legalább 50%-os munkaidejű alkalmazásban állnak,

b) az iskolalelkész, az intézményben evangélikus hitoktatást végző személyek (lelkészek, hitoktatók, hittantanárok).

(3) A nevelőtestület joga és kötelessége az állami jogszabályban meghatározott döntési feladatok ellátásán túlmenően:

a) jogszabályban meghatározott szervezetbe delegált tagok megválasztása,

b) az intézmény egész munkáját érintő program módosítás, fejlesztés kezdeményezése,

c) döntés a tanulók jutalmazása, segélyezése (ideértve a különféle szociális és tanulmányi jogon odaítélt kedvezményeket) elveiről, felosztásának feltételeiről,

d) az intézményben vagy mellette működő diákszervezet patronálása.

(4) A nevelőtestület joga továbbá, hogy érdemi információkat kapjon és testületi véleményt alkosson az iskola belső életét és külső kapcsolatait érintő minden fontos kérdésben.

 

A pedagógusokra vonatkozó rendelkezések

63. § (1) Határozatlan időre szóló vagy egy évnél hosszabb határozott idejű pedagógusi munkakörre nyilvános pályázatot kell kiírni.

(2) Pedagógusnak rendezett életvitelű, elkötelezett keresztyén, egyházhoz hű, lehetőség szerint evangélikus jelöltet lehet megválasztani, aki vállalja az intézmény szellemiségét és értékrendjét.

(3) A pedagógus hivatali és magánéletében egyházához és a magyar hazához való hűségével, feddhetetlen életmódjával, vallásának gyakorlásával és rendezett családi életével példát mutat tanítványainak és környezetének.

(4)46A munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy a pedagógus köteles betartani az intézmény pedagógiai programjában, és valamennyi szabályzatában foglaltakat.

46Módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (8) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

(5) Az intézmény pedagógusa határozatlan idejű kinevezése alkalmából hivatali esküt tesz.

 

64. § (1)47Az evangélikus nevelési-oktatási intézményben evangélikus hitoktatást végző nemlelkészi személyek felett a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. Lelkészek hitoktatói megbízásához és felmentéséhez a lelkész szolgálati helye szerint illetékes püspök véleményét is ki kell kérni.

47Módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (9) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

(2) A hittantanárnak, hitoktatónak valláserkölcsi-hitéleti kérdésekben javaslattevő és véleményezési joga van. Az igazgató és az iskolalelkész mellett kötelessége az intézmény keresztyén szellemiségének biztosítása.

 

65. § Az egyes intézménytípusokra előírt képesítési feltételeket a közneveléről szóló állami jogszabályok írják elő. A hitoktatók, hittantanárok képesítési feltételeit külön törvény szabályozza.

 

66. § (1) A pedagógus

a) megválasztja az iskolában elfogadott tanterv és pedagógiai program alapján a tananyagot, a tanítás módszereit és eszközeit,

b) irányítja és értékeli a tanulók munkáját,

c) minősíti a tanuló tudását,

d) a rábízott tanítványokat keresztyén szellemben neveli, figyelemmel kíséri és elősegíti fejlődésüket, ismereteiket gyarapítja, pozitív erkölcsi vonásaikat fejleszti, értékes jellembeli tulajdonságaikat erősíti, felkészíti őket az önálló keresztyén életre,

e) tiszteletben tartja az általános emberi jogokat, beleértve a gyermekek jogait és a személyiséghez fűződő jogokat,

f) megtartja az intézmény tanulmányi és munkarendjét,

g) a tanulók szüleivel a szükséges kapcsolatot fenntartja.

 

Az iskolalelkész

67. §48 (1) Evangélikus köznevelési intézmény intézményi lelkésze az iskolalelkész.

48Módosította a 2012. évi VI. törvény 17. § (10) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

(2) Teljes munkaidejű iskolalelkész foglalkoztatását a fenntartó köteles biztosítani a 300 fő tanulólétszám feletti köznevelési intézményben. A 300 fő alatti köznevelési intézményben a területileg illetékes egyházközség lelkésze egyházközségi szolgálata keretében elláthatja az iskolalelkészi feladatokat.

(3) Az iskolalelkész megválasztása során előnyt jelent a pedagógus végzettség.

 

A tanulókra és a szülőkre vonatkozó rendelkezések

68. § (1) A tanuló joga, hogy

a) az egyházi köznevelési intézmények hagyományaihoz és szelleméhez méltó, igényes, személyre szóló testi, lelki és szellemi nevelésben és oktatásban részesüljön,

b) emberi méltóságát, személyiségi jogait, családi, gyülekezeti és baráti kapcsolatait tiszteletben tartsák,

c) véleményét és javaslatait – elsősorban a diákönkormányzaton keresztül – érvényesíthesse.

(2) A tanuló kötelessége, hogy

a) egyháza, hazája, iskolája törvényeit és rendelkezéseit, hagyományait, ünnepeit tiszteletben tartsa és mindenkor azokhoz méltóan viselkedjék,

b) képességeit fejlessze és ismereteit legjobb tudása szerint gyarapítsa,

c) tiszteletet, megbecsülést tanúsítson egyháza, nemzete, hazája, szülei, nevelői, iskolatársai és az intézmény valamennyi dolgozója iránt,

d) rendszeresen részt vegyen az intézmény közösségi életében, az iskolai és a gyülekezeti istentiszteleti alkalmakon,

e) óvja környezetét, saját és társai testi épségét.

 

69. § (1) A szülő joga, hogy

a) megismerje az intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint házirendjét,

b) rendszeres tájékoztatást kapjon a gyermekét érintő kérdésekről, tanulmányi előmeneteléről,

c) javaslataival segítse az intézmény jobb működését, és részt vegyen a szülői közösség, valamint – képviselője útján – az igazgatótanács munkájában.

(2) A szülő kötelessége, hogy

a) biztosítsa gyermeke rendszeres iskolába járását, elősegítse szellemi, testi, lelki fejlődését, figyelemmel kísérje tanulmányi előmenetelét,

b) elfogadja az intézmény keresztyén értékrendjét, s ermeke nevelésével példamutató módon együttműködjék az iskolával,

c) lehetőségei szerint vállaljon részt az intézmény feladatainak megoldásában.

 

70. § 49

49A 70-70/A. §-t hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 17. § (11) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

 

70/A. §

 

XIII. fejezet

Egyéb oktatási intézmények

Kántorképző Intézet

71. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház az egyházzenei, kántori szolgálat szakmai színvonalának megőrzése és fejlesztése, a kántorképzés és a kántortovábbképzés feladatainak ellátása érdekében működteti a Kántorképző Intézetet.

(2) A Kántorképző Intézet feladata a gyülekezeti kántorok és karvezetők szakmai felkészítése, a vonatkozó szabályzatok szerinti képesítése, valamint a kántori oklevéllel rendelkezők továbbképzése.

(3) A Kántorképző Intézetnek a 3.§ (1) bekezdés d) pontjában meghatározott illetékes szakmai irányító és felügyelő testülete az országos egyházzenei bizottság.

(4)50A Kántorképző Intézet vezetését felsőfokú zenei végzettséggel és legalább 5 éves evangélikus egyházzenei gyakorlattal rendelkező igazgató látja el.

50A (4)-(6) bekezdést módosította a 2012. évi VI. törvény 18. §-a.

Hatályos: 2012. október 1. napjától.

(5) A Kántorképző Intézetben intézményi lelkész alkalmazása nem kötelező.

 

XIV. fejezet

Szeretetintézmények

72. §51 (1) Az egyházi önkormányzatok a hatályos állami jogszabályokkal összhangban diakóniai intézményt alapíthatnak és tarthatnak fenn. Önálló jogi személyiséggel rendelkező egyházi diakóniai intézmény csak a szociális ellátásokról szóló állami jogszabályokban rögzített feltételeknek eleget tevő, a Magyarországi Evangélikus Egyház általi jóváhagyással és az állami hatóságok működési engedélyével rendelkező intézmény lehet.

51A 72-75. §-t módosította a 2012. évi VI. törvény 19. §-a. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

(2) A diakóniai intézmények feladata ellátottaik számára a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, valamint lelkigondozásuk evangélikus szellemben történő biztosítása.

(3) A diakóniai intézmények feletti szakmai felügyeletet a Magyarországi Evangélikus Egyház – az e törvényben meghatározottakon túlmenően - az egyház által kijelölt módszertani központ véleményének beszerzését követően is gyakorolja.

 

73. § (1) Települési, területi önkormányzattól vagy más állami szervtől ellátási szerződés keretében átvállalt szociális feladatra alapított vagy – az alapító okirat módosításával - kibővített intézmény esetében az ellátási szerződés aláírására, illetve felbontására az alapító okirat módosítására jogosult testület adhat felhatalmazást. Ellátási szerződés keretében átvállalt szociális feladatot végző diakóniai intézmény alapító okiratában, illetve szervezeti és működési szabályzatában különösen hangsúlyosan meg kell fogalmazni azt a sajátos evangélikus többletet, amellyel az intézmény szolgálatát végzi.

(2) A diakóniai intézmény alapítását, illetve alapító okiratának módosítását követően tényleges működésének megkezdését az alapító köteles 8 napon belül az országos iroda illetékes osztályának írásban bejelenteni.

(3) Amennyiben a diakóniai intézmény működési engedélyét az illetékes állami hatóságok visszavonják, a fenntartót illetve az országos iroda illetékes osztályát erről a döntésről haladéktalanul értesíteni kell.

 

74. § (1) A diakóniai intézmény igazgatótanácsa e törvény 14. §-ben meghatározottakon túlmenően:

a) javaslatot tesz a fenntartónak az intézményi térítési díjakra,

b) szükség szerint kapcsolatot tart az érdekképviseleti fórummal.

(2) A diakóniai intézmény 50 fő feletti ellátotti létszám esetén jogszabályban előírt végzettségű, munkajogviszonyban foglalkoztatott gazdasági vezetőt köteles alkalmazni.

 

75. § A diakóniai intézmény intézményi lelkésze a diakóniai lelkész.

 

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

76. § (1) Amennyiben az e törvény hatálya alá tartozó intézmény nem rendelkezik alapító okirattal vagy valamely más – számára e törvényben meghatározott – szabályzattal, akkor annak a törvény hatályba lépése után 180 napon belüli megalkotásáról és elfogadásáról az intézményvezetőnek, az igazgatótanács elnökének, illetve a fenntartói testület elnökségének gondoskodni kell.

(2)52Legkésőbb 2013. szeptember 30. napjáig kell a 3. § (4) bekezdésben írt megállapodást megkötni és az alapító okirat

4. § (1) bekezdésének megfelelően módosítani.

52Módosította a 2012. évi VI. törvény 20. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

 

77. § (1) E törvény hatályba lépése előtt – írásban rögzítetten – határozott vagy határozatlan időre adott megbízásokat a 18.§ (1) bekezdésének és a 19.§ (3) bekezdésének rendelkezése nem érinti. Amennyiben az intézményvezetői megbízást nem rögzítették írásban, e törvény hatályba lépését követő egy éven belül köteles a fenntartó új intézményvezetői pályázatot kiírni.

(2)53

53Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 20. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

 

78. § 54 (1) Az intézmények igazgatótanácsait úgy kell megválasztani, hogy azok az általános tisztújítás követően, legkésőbb június 30-ig megtarthassák alakuló ülésüket.

54Módosította a 2012. évi VI. törvény 20. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor hivatalban levő igazgatótanácsok megbízatása megbízatása az újonnan megválasztott igazgatótanácsok alakuló üléséig tart.

 

79.§55

55Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 20. § (4) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

 

80.§ (1) Azokról az intézményi feladatokat ellátó szervezeti egységekről, amelyek evangélikus egyházi önkormányzatok szervezeti keretein belül önálló jogi személyiség nélkül működnek, a fenntartó egyházi önkormányzat közgyűlése szabályrendeletet alkot.

(2) E szabályrendeletnek rendelkeznie kell a szervezeti egység megnevezéséről, feladatairól, vezetéséről, felügyeletéről, működéséről, működésének anyagi feltételeiről, valamint a további szabályozásra, illetve intézkedésekre vonatkozó felhatalmazásokról.

(3) E törvény hatálybalépésekor már működő szervezeti egységekről e törvény hatálybalépése után egy éven belül, újonnan megalakított szervezeti egységek esetén a megalakításkor kell megalkotni a (2) bekezdésben meghatározott szabályrendeletet.

 

81.§56 E törvény – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. október 1. napján lép hatályba.

56Módosította a 2012. évi VI. törvény 20. § (5) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

(2) A 11. § az új igazgatótanácsok 78. § szerinti megalakulásával lép hatályba.

(3) A 16/A. § (2) bekezdés és 18. § (1) bekezdésben írt 5 éves időtartamot 2012. október 1. napját követően lefolytatott intézményvezetői választásoknál kell alkalmazni.

(4) A 30. §-ban. illetve az e törvény második részében foglalt rendelkezéseknek megfelelően foglalkoztatott intézményi lelkészre vonatkozó szabályokat 2013. január 1. napját követően kötelező alkalmazni.

 

82.§ (1) 57

57Hatályon kívül helyezte a 2012. évi VI. törvény 20. § (6) bekezdése. Hatályos: 2012. október 1. napjától.

(2) Az intézményekben e törvény hatályba lépésekor folyamatban levő ügyeket e törvény alkalmazásával kell folytatni, illetve lezárni.

 

Trascina file per caricare