Hungarian Reformed Church – Activities of the ministers, pensions and care 2002

2002. ÉVI II. TÖRVÉNY

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ

LELKÉSZEINEK ELLÁTÁSÁRÓL ÉS NYUGDÍJINTÉZETÉRŐL

(a 2005. évi IV., 2007. évi IV., 2008. évi I; 2008. évi II; 2012. évi I; 2012. évi II. és 2013. évi II. törvény módosításaival, valamint függelékkel kiegészített egységes szerkezetben)

PREAMBULUM

Az  egyház  Ura  úgy  rendelte  Igéjében,  hogy  „akik  az  evangéliumot  hirdetik,  az  evangéliumból

éljenek”/1Kor  9,14/.  E  többszörösen  ismételt  parancs  az  egyház  kötelességévé  teszi  az  egyházi szolgák tisztes megélhetésének biztosítását. Ez a kötelesség magában foglalja az időskorú, a munkájukban megfáradt egyházi szolgákról való gondoskodást is. Ugyanennek a gondosságnak kell körülvennie hátramaradó hozzátartozóikat: özvegyeiket, árváikat is, hogy ebben is gyakoroltassék a tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet /Jak 1,27/.

ALAPELVEK, ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1.§ A Magyarországi Református Egyház Lelkészeinek Nyugdíjintézete /a továbbiakban: Nyugdíjintézet/, amely felosztó-kirovó rendszerben működik, a Magyarországi Református Egyházon belül működő, önálló intézmény /jogi személy/.

2.§ A Nyugdíjintézet önálló működését a jelen törvény szabályozza.

3.§ A Nyugdíjintézet a jogosultakkal szemben fennálló nyugdíjintézeti kötelezettségeit általában csak saját tiszta jövedelmének erejéig teljesíti. Ha a kötelezettségek ennek mértékét meghaladnák, a Magyarországi Református Egyház garantálja a kötelezettségek teljesítését. A Magyarországi Református Egyház az éves költségvetés összeállítása során határozza meg a Nyugdíjintézet támogatásának mértékét.

4.§ A Nyugdíjintézet alapjához és fenntartásához az állásfenntartók és a Nyugdíjintézet tagjai az e törvényben meghatározottak szerint kötelesek hozzájárulni.

5.§ A kötelező társadalombiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése - a vonatkozó világi törvények alapján - az állam feladata. E mellett a Magyarországi Református Egyház Lelkészi Nyugdíjintézete lelkész tagjainak és hozzátartozóiknak ezen jogszabályban meghatározott kiegészítő ellátásokat biztosít.

I. RÉSZ

ALAPFOGALMAK

6.§(1) E törvény alkalmazásában

1.   saját   jogú  ellátás-kiegészítés  és  a  hozzátartozói  ellátás-kiegészítés:  a  Nyugdíjintézet tagjainak olyan keresettől, javadalomtól függő rendszeres pénzellátása, amely meghatározott egyházi szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának  a  világi  jogszabályokban  meghatározott  ellátás  kiegészítéseként,  az egyházi jogszabályok által meghatározott módon és mértékben a Lelkészi Nyugdíjintézettől kerül folyósításra;

2.   öregségi  nyugdíj-kiegészítés:  egyházi  jogszabályban  meghatározott  életkor  elérése  és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a Nyugdíjintézet által folyósított kiegészítő-

ellátás;

3. rokkantsági nyugdíj-kiegészítés: megrokkanás mellett, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a Nyugdíjintézet által a világi jogszabály alapján megállapított ellátás kiegészítésére folyósított ellátás;

4.   baleseti   rokkantsági   nyugdíj-kiegészítés:   megrokkanás   esetén   a   Nyugdíjintézet   által

folyósított kiegészítő-ellátás;

5.   hozzátartozói nyugdíj-kiegészítés: özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj;

6.  özvegyi nyugdíj-kiegészítés: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot  szerzett  elhunyt  személy  házastársának,  meghatározott  feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó, a Nyugdíjintézet által folyósított kiegészítő-ellátás

7.   árvaellátás: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek  esetén  nevelt  gyermekének  járó,  a  Nyugdíjintézet  által  folyósított  kiegészítő- ellátás;

8.   szülői   nyugdíj:   az   elhunyt   tag   (nyugdíjas)   szülőjének,   nagyszülőjének,   meghatározott feltételek   fennállása   esetén   nevelőszülőjének   járó,   a   Nyugdíjintézet   által   folyósított kiegészítő-ellátás;

9.   szolgálati idő: az az időszak, amely alatt a nyugdíjintézeti tag, valamint állásfenntartója a Nyugdíjintézetnek járulékot fizetett. A járulékfizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat e törvény külön határozza meg.

10. nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem: a nyugdíjintézeti tag járulékfizetési kötelezettségének alapját képező keresetnek, javadalomnak az e törvény rendelkezései szerint számított mértéke.

11. lelkészi képesítésű személy: aki a hittudományi egyetem lelkész-szakon szerzett diplomájára

épülő lelkészképesítő vizsgát letette.

12. lelkészi jellegű személy: az a lelkészi képesítésű személy, aki egyházi szolgálati viszonyban lelkészi jellegű szolgálatot lát el.1

1 A 6.§ 12. pontját a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény módosította.

13. –2

2 A 6.§ 13. és 17. pontját a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény hatályon kívül helyezte.

14. öregségi résznyugdíj: Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki az öregségi teljes nyugdíj- kiegészítéshez szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább 10 év szolgálati ideje van és a szolgálati ideje alatt nyugdíjintézeti tagsági járulékot fizetett.

15. rokkantsági  résznyugdíj:  rokkantsági  résznyugdíjra  jogosult  az,  aki  a  rokkantsági  teljes

nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább 5 év szolgálati

ideje van

16. kivételes ellátás: különleges méltánylást érdemlő kivételes esetekben a Zsinati Tanács nyugdíjintézeti tagok, volt nyugdíjintézeti tagok, illetve azok özvegyei, árvái, vagy más eltartottai részére a törvényes feltételek valamelyikének hiánya esetén is állapíthat meg ellátást.

17. -

18. gyermekágyi és gyermekgondozási szociális segély: A lelkésznők áldott állapota esetén gyermekük várható születését megelőzően legfeljebb fél évvel, illetve legfeljebb a gyermek 3

éves koráig folyósított ellátás. A szociális segélyezés ideje a szolgálati időbe beszámít.

19. társadalombiztosítás: a magyar köztársaság állampolgárait, illetve – a világi jogszabályban foglalt követelmények teljesítése esetén – a magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező.

20. társadalombiztosítás      alrendszerei:      az      állami      nyugdíjbiztosítás,      valamint      az egészségbiztosítás.

21. (1) Lelkészi javadalom: mindazon pénzbeli és természetbeli juttatás, amelyet az egyházi tisztségviselő szolgálati ellátásáért az egyházi állás, tisztség fenntartójától kap.

Összegét,   mértékét,   a   juttatás   módját   díjlevélben,   illetve   a   tisztségről   rendelkező

határozatban kell megállapítani.

(2)   A   lelkészt   megillető   természetbeni   javadalom   járulékalapot   képező   egyenértékét háromévenként a Zsinati Tanács állapítja meg.

(3) Átlagjavadalom: az (1) bekezdés szerint felsorolt juttatásoknak a megállapítást megelőző

12 hónapra eső átlagösszege.3

3 A 2008. évi I. törvény építette be.

22. (1) A nyugdíjintézeti járulékalap: a befizetés napját megelőző naptári hónapban kifizetett (helyi) készpénzjavadalom, mely tartalmazza a korpótlékot, a stólát vagy a helyette megállapított stóla-megváltást is. A járulék alapját képezi még a Zsinati Tanács által megállapított természetbeni javadalom – járulékalapot képező egyenértéke. A járulékot a lelkész egyéb egyházi tisztsége után kapott javadalma után is be kell fizetni.

(2) A fenntartói járulék alapja megegyezik a nyugdíjintézeti tagsági járulék alapjával.”4

                                   4 A 2008. évi I. törvény építette be.

A TÖRVÉNY HATÁLYA

A REFORMÁTUS NYUGDÍJINTÉZET TAGJAI ÉS ELLÁTOTTJAI

7.§(1)  A  törvény  személyi  hatálya  kiterjed  a  lelkészi  képesítésű  és  jellegű  személyekre  akár gyülekezeti szolgálatban állnak, akár egyházi intézmény alkalmazottjai /tanintézet, diakónia, egyházigazgatás,  egyházi  kórház,  gyűjtemény,  stb.)  akik  a  Nyugdíjintézetnek  kötelezően  tagjai. Tagsági jogviszonyuk a jelen törvény hatályba lépésével - a korábbi jogviszony folytatásaként - változatlanul fennmarad.

(2)  A  lelkészi  szolgálatra  kirendelt  segédlelkészek  kirendelésük  napjától  feltétel  nélkül  tagjai  a

Nyugdíjintézetnek. Az erről szóló határozat egy példányát a kirendelő megküldi a Nyugdíjintézetnek. (3) Az állami alkalmazásban szolgáló lelkészek /tábori lelkészek, börtönlelkészek, kórházlelkészek, stb) az  általános társadalombiztosítási szabályok alapján tagjai valamely nyugdíjintézetnek. Részükre a Nyugdíjintézet  biztosítja  a  nyugdíjintézeti  tagság  fenntartásának  elvi  lehetőségét,  és  szolgálati éveinket a Nyugdíjintézet elismeri. Esetükben kötelező az elismerési díj megfizetése, mely a mindenkori minimálbér 2%-a.

(4)5  A külföldre ösztöndíjat nyert, de Magyarországon már tanulói jogviszonnyal nem rendelkező lelkészek után - a minimálbér erejéig – a küldő egyházi testület, vagy intézmény fizeti meg a nyugdíj és egészségbiztosításhoz szükséges mindenkori járulék összegét Református Nyugdíjintézet részére. Amennyiben a kiküldés nem egyházi testülettől származik, vagy az ezt nem vállalja, úgy – a biztosítási jogviszony fenntartásának igénye esetén – az ösztöndíjas maga köteles a járulék megfizetésére. A jogviszony fenntartásának igényét és a járulék fizetés módját a kiutazás előtt a Nyugdíjintézettel írásban kell közölnie. Amennyiben visszatérése után nem áll lelkészi szolgálatba, a helyette befizetett összeget vissza kell térítenie.

5 Beépítette a 2008. évi II. törvény 3. §-a, az utána következő szakaszok száma eggyel nőtt.

(5) Azok a lelkészek, akik szolgálati kirendelést kaptak vagy rendelkezési állományban vannak, de lelkészi javadalmuk nincs, a mindenkori minimálbér 2%-át fizetik elismerési díjként.6

6 A 7.§ (5) a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény módosította.

(6) Amennyiben a (5) bekezdésben megjelölt személy külföldről történő hazatérésüket legalább harminc nappal annak időpontja előtt a Lelkészi Nyugdíjintézetnek és az illetékes egyházmegyének bejelenti, akkor a Lelkészi Nyugdíjintézet a lelkész szolgálatba állásáig, de legfeljebb 90 napra – az állami társadalombiztosítási jogszabályokban előírt járulékokat utána megfizeti.

(7) Megszűnik a nyugdíjintézeti tagsági jogviszonya annak, akinek lelkészi, lelkészi jellegű szolgálati viszonya megszűnt vagy a tagsági járulékot, illetve elismerési díjat 2 éven keresztül nem fizette.

(8) A 6. § (1) bek. g)-h) és l.) pontban meghatározottak szolgálati éveit az elismerési díj fizetésével a Lelkészi Nyugdíjintézet beszámítja.

E szabályt kell alkalmazni a javadalom nélkül kirendelt lelkészek esetében is.

8. § (1) A Magyarországi Református Egyház lelkészei részére öregségük, vagy rokkantságuk esetére –e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - kiegészítő ellátást biztosít.

(2)  Az  egyház  nem  lelkészi  képesítésű  és  jellegű  alkalmazottai,  a  társadalombiztosítási  nyugdíj- jogszabályok hatálya alá tartoznak.

(3) A Magyarországi Református Egyház az (1) bekezdésben meghatározott egyházi alkalmazottak özvegyeinek és árváinak, továbbá munkaképtelen szülőinek ellátásáról is a Nyugdíjintézet útján gondoskodik. / Hozzátartozói ellátások. /

(4) A Nyugdíjintézet a viszonosság elvének alapján - külön erre vonatkozó állami megállapodás szerint - azoknak a személyeknek, valamint ellátásra jogosult hozzátartozóiknak az ellátási jogosultságát is elismeri, akik az ellátás megállapításának időpontjában nem tagjai a Nyugdíjintézetnek, de szolgálati idejüknek több, mint felét lelkészi képesítésű egyházi alkalmazottként töltötték el.

9.§ A 7. §-ban meghatározott egyházi alkalmazottak felsőfokú tanulmányaik megkezdésétől tanulmányi  idejük  alatt  is  feltételesen  tagjai  a  Nyugdíjintézetnek.  Tanulmányi  idejük  alatt  sem tagsági, sem fenntartói járulékot nem fizetnek, a Nyugdíjintézet szolgálati éveiket nyilvántartja. Megszűnik a tagság, ha szolgálatba állításukat nem kérik, vagy nem egyházi alkalmazásban dolgoznak.

10. § (1) Aki a Református Lelkészi Nyugdíjintézetnek tagja, az állami társadalombiztosítási (nyugdíj és egészségbiztosítási), illetve magánnyugdíj pénztári rendszerhez ezen a Nyugdíjintézeten keresztül kapcsolódik. Az ellátásokra jelen törvényben meghatározottak szerint csak abban az esetben válik jogosulttá, ha a Nyugdíjintézeti tagsági kötelezettségeit teljesítette.

(2)  Amennyiben  a  lelkész  heti  36  órát  elérő  világi munkaviszonnyal  rendelkezik,  nem  a  Lelkészi Nyugdíjintézet útján kapcsolódik az állami rendszerhez.

11.§  Nem  lehet  tagja  a  Nyugdíjintézetnek,  aki  az  e  törvényben  szabályozott  öregségi  alsó nyugdíjkorhatár betöltése után lép egyházi alkalmazásba.

II. RÉSZ

A NYUGDÍJINTÉZET FELADATAI ÉS SZERVEZETE

12. § (1) A Református Lelkészi Nyugdíjintézet feladata a jelen törvényben meghatározott járulékok beszedése, és befizetése, az ehhez szükséges adatok nyilvántartása, kezelése valamint az ellátások megállapítása és folyósítása. A Nyugdíjintézet ellátja még mindazon feladatokat, melyet a Zsinat vagy Zsinati Tanács a lelkészek időskori és szociális ellátása tárgyában hatáskörébe utal.

(2)  A  Nyugdíjintézet  tevékenységét  a  Zsinati  Tanács  által  elfogadott  Szervezeti  és  Működési Szabályzat szerint végzi. Költségvetését és zárszámadását a Zsinati Tanács hagyja jóvá. Gazdálkodását a Zsinat Számvizsgáló Bizottsága évenként ellenőrzi.

(3) A Nyugdíjintézet mindenkori vezetőjét a Zsinat választja a zsinati ciklus tartamára

(4) A Zsinat - tagjai közül – Nyugdíjintézeti Intézőbizottságot választ A Nyugdíjintézet ügyeit a Zsinat

az Intéző Bizottság közreműködésével látja el.

(5) Az Intéző Bizottság választott tagjainak megbízatása a Zsinat hat éves tartamára terjed. Az Intéző Bizottság elnökét megalakulásakor maga választja.

(6) A Bizottság a Nyugdíjintézet döntés-előkészítő, véleményező-tanácsadó, testülete.

(7) A Zsinatnak, illetve a Zsinati Tanácsnak nyugdíjintézeti, és ellátási ügyekben hozandó határozatait az Intéző Bizottság készíti és terjeszti elő.

(8) Az Intéző Bizottság munkáját a Nyugdíjintézet vezetője koordinálja. Az Intéző Bizottság üléseire meghívandók tanácskozási joggal az egyes egyházkerületek nyugdíjügyi főelőadói is.

(9) Minden egyházkerület egy-egy nyugdíjügyi főelőadót és minden egyházmegye egy-egy előadót választ, akik intézik  az illetékességi körükben felmerülő ügyeket. Felügyelnek a kerületek, illetve az egyházmegyék nyugdíjjal kapcsolatos ügyeire, kapcsolatot tartanak a Nyugdíjintézettel.

III. RÉSZ

A NYUGDÍJELLÁTÁSOK FAJTÁI

13.§  A  Nyugdíjintézet  a  jelen  törvényben  megállapított  feltételek  bekövetkezése  esetén  tagjait

öregségi nyugdíj-kiegészítésben, rokkantsági nyugdíj-kiegészítésben, résznyugdíjban, kivételes résznyugdíjban; az elhunyt tagok, illetve az elhunyt nyugdíjasok hozzátartozóit özvegyi nyugdíj- kiegészítésben, árvaellátásban vagy szülői szociális segélyben (Hozzátartozói nyugdíj-kiegészítés), valamint a lelkésznőt a mindenkori állami szabályoknak megfelelően kiszámított szociális segélyben részesíti gyermekének három éves koráig.

IV. RÉSZ

A NYUGDÍJELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG

I. fejezet

Öregségi nyugdíj-kiegészítés

14.§ (1) A Nyugdíjintézet tagja – figyelemmel életkorára és szolgálati éveinek számára – az állami jogszabályban rá nézve meghatározott nyugdíjkorhatár betöltésének időpontjától jogosult a Református Lelkészi Nyugdíjintézet által folyósítandó öregségi nyugdíj-kiegészítésre.7

7 A 14. § (1) bekezdést a ZS-210/2012.05.25. számú zsinati határozatával elfogadott 2012. évi I. törvény módosította.

(2) Öregségi nyugdíj-kiegészítést kell megállapítani a 70. évét betöltött nyugdíjintézet tag részére. Az egyházi öregségi illetve egyéb nyugdíj-kiegészítésre (továbbiakban összefoglalva: nyugdíj-kiegészítés) való jogosultság megszerzésének kezdő napja általában valamely hónap első napja.

(3) Amennyiben a presbitérium 2/3 része az egyházmegyei küldöttség által vezetett gyűlésen titkos szavazással kéri, az egyházmegyei közgyűlés két alkalommal, egy-egy évig hozzájárulhat ahhoz, hogy a lelkész a kötelező egyházi öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után tovább szolgáljon a gyülekezetében - nyugdíjba menetele nélkül.

(4) A teljes körűen nyugdíjba (egyházi és világi nyugdíjba) lépő lelkész az egyházi törvény előírásai szerint határozott idejű megbízással további szolgálatokat is végezhet.

15.§ (1) Az öregségi teljes nyugdíj-kiegészítésre való jogosultsághoz 20 évi szolgálati idő megszerzése szükséges.

(2)  Öregségi  résznyugdíjra  az  jogosult,  aki  az  öregségi  teljes  nyugdíj-kiegészítéshez  szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább 10 év szolgálati ideje van és a szolgálati ideje alatt nyugdíjintézeti tagsági járulékot fizetett.

(3) Az állami nyugdíjrendszerben megállapított nyugdíj korhatárnál korábban igényelheti a Lelkészi Nyugdíjintézettől az öregségi nyugdíjellátást az, aki az a.), b.) és c.) pontokban meghatározott korkedvezményre jogosult.

a)  korkedvezményes öregségi ellátás megállapítását kérheti az a  nyugdíjintézeti tag, aki teológiai tanulmányaival együtt legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik, és kevesebb, mint négy év van hátra a rá vonatkozó állami nyugdíjkorhatár eléréséig. A teológiai tanulmányi időből legfeljebb 6 év számítható be.

b)  anyasági  korkedvezményre  jogosult  a  saját,  illetve  örökbefogadott  gyermeket  felnevelő

lelkésznő, melynek alapján gyermekenként egy-egy év korkedvezmény jár.

c)  tisztségviselői korkedvezményre jogosult a választott egyházi tisztségviselők közül a püspök, az egyházkerületi lelkészi főjegyző és az esperes, akinek - kérelmére - kitöltött ciklusonként két év korkedvezményt kell megállapítani. Tört ciklus esetén egy év korkedvezményre jogosult a kedvezményezett.

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott korkedvezményre jogosító feltételek elszámolásánál összesen és legfeljebb hat év vehető figyelembe.

(5) A korkedvezmény a nyugdíjba lépés alsó korhatárát csökkenti.   A korkedvezményt az adott személyre vonatkozó állami nyugdíjkorhatár megállapíthatóságának időpontjától kell kiszámolni.

(6) Amennyiben az anyasági vagy tisztségviselői  korkedvezményre jogosult ezen kedvezményt nem, vagy csak részben veszi igénybe, a korkedvezményként nem érvényesített éveket  szolgálati idő kedvezményként kell figyelembe venni oly módon, hogy az a nyugdíj összegének megállapításánál figyelembe veendő szolgálati évek számát növeli.

(7) Amennyiben a Lelkészi Nyugdíjintézet a lelkész részére az állami rendszerből származó nyugellátás folyósításánál korábbi időpontban biztosít öregségi ellátást, az állami nyugdíjkorhatár eléréséig a Lelkészi   Nyugdíjintézet   az   állami   társadalom-   és   nyugdíjbiztosítási   rendszerrel   a   kapcsolatot fenntartja, az állami rendszerbe a lelkész után fizetendő járulékokat kiegyenlíti, ugyanakkor a jogosult ellátásából a mindenkori minimál-nyugdíj összegét levonja.8

8 A 15. § -t a ZS-210/2012.05.25. számú zsinati határozatával elfogadott 2012. évi I. törvény módosította.

16.§  Öregségi  nyugdíj-kiegészítésre  jogosult  az  a  személy  is,  aki  az  egyházi  öregségi  nyugdíj- kiegészítés megszerzése előtt lépett (ismételten) egyházi szolgálatba /rendelkezési állományból, rendszeres javadalommal nem ellentételezett egyházi szolgálatból, állami intézményben betöltött lelkészi állásból, stb.), amennyiben az elismerési díjat rendszeresen fizette. Az elismerési díj utólagos megfizetéséről kivételes esetben az Intéző Bizottság előterjesztése alapján a Zsinati Tanács határoz.

II. fejezet

Rokkantsági nyugdíj-kiegészítés

17. § (1) Rokkantsági nyugdíj-kiegészítésre, jogosult megrokkanása esetén az a tag, aki megszerezte a szükséges szolgálati időt és

a) munkaképességét teljesen elveszítette és mások gondozására szorult /I. csoportbeli rokkant/,

b)munkaképességét      teljesen       elveszítette,      de        mások        gondozására       nem        szorul

/II. csoportbeli rokkant/,

c)munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette /III. csoportbeli rokkant/ ha rokkantsága egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg és ezért a szolgálat alól felmentését és nyugdíj-kiegészítés megállapítását kéri.

(2) Az öregségi nyugdíj-kiegészítésben részesülő személy külön rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. (3) Rokkantsági nyugdíj-kiegészítést kell megállapítani annak a tagnak, akinek rokkantságát az illetékes állami szerv, megállapította.

(4) Résznyugdíj megállapításának van helye - az illetékes esperes és püspök javaslatára - abban az

esetben ha a lelkész szolgálatra való alkalmatlanságát a lelkészképesítő bizottság megállapítja.

(5)  A résznyugdíj kiszámításánál  a világi  jogszabályban  meghatározott számítási  mód  szerint  kell eljárni. A résznyugdíjas az állami nyugdíjkorhatár eléréséig az állami társadalombiztosítási rendszerhez a Nyugdíjintézett útján kapcsolódik azzal, hogy résznyugdíjából a Nyugdíjintézet levonja és befizeti a járulékokat.

(6) A rokkantság fokáról, illetve a munkaképesség csökkenés mértékéről az Intéző Bizottság megkeresésére az érdekelt fél lakóhelye szerint mindenkor illetékes állami szerv első és másodfokú

orvosi bizottságai adnak szakvéleményt.

(7) Az 17.§ (4) bekezdésében szabályozott esetekben a rokkantsági ellátás-kiegészítésre való jogosultság feltételeit az állami jogszabályok határozzák meg.

18. §(1) A rokkantsági teljes nyugdíj- kiegészítéshez szükséges teljes szolgálati idő:

22 éves életkorig 2 év

22 - 25 éves életkorig 4 év

25 - 30 éves életkorig 6 év

30 - 35 éves életkorig 8 év

35 - 45 éves életkorig 10 é v

45 - 55 éves életkorig 15 év

55 éves életkor betöltésétől 20 év.

(2) Az, aki felsőfokú tanulmányai befejezését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és 22 éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíj-kiegészítésre.

(3) Rokkantsági résznyugdíjra jogosult az, aki a rokkantsági teljes nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább 5 év szolgálati ideje van.

III. fejezet

Özvegyi nyugdíj-kiegészítés

19. §(1) Özvegyi nyugdíj-kiegészítést a házastárs, az elvált házastárs (továbbiakban együtt: házastárs)

kaphat.

(2)  Özvegyi  nyugdíj-kiegészítésre  az  jogosult,  akinek  házastársa  az  öregségi,  illetve  rokkantsági szükséges szolgálati időt megszerezve, vagy öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjasként halt meg.

(3) a) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj-kiegészítés a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek azárva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az  ideiglenes  özvegyi  nyugdíj-kiegészítés  (azonos  feltétellel)  a  gyermek  harmadik születésnapjáig folyósítható.

b)  Az  ideiglenes  özvegyi  nyugdíj-kiegészítés  megszűnését  követően  állandó  özvegyi  nyugdíj-

kiegészítésre az jogosult, aki házastársa halálakor

1.  a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy

2.  rokkant, vagy

3.  házastársa jogán legalább 2 árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

c)   özvegyi nyugdíj-kiegészítés jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított 10 éven belül következik be.

(4) Az, akinek nyugdíjintézeti tag házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíj-kiegészítésre csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől legalább

5 éven át megszakítás nélkül együtt éltek.

(5) a) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes

özvegyi  nyugdíj-kiegészítés  csak  akkor  jár,  ha  házastársától  annak  haláláig  tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

b)  Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek a 19. § (2) – (3) bekezdés szerinti özvegyi nyugdíj-kiegészítés csak abban az esetben jár, ha a (3) bekezdés b.) pontjában meghatározott jogosultsági feltételek valamelyike a különéléstől számított 10 éven belül bekövetkezik, és a házastárstól annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

c)  Ha az elvált személy a házastársától már a házasság megszűnése előtt is külön élt, a b)/ pont szerinti 10 évet a tényleges különélés kezdőpontjától kell számítani.

20.§  Az,  akinek  házastársa  eltűnt  és  az  eltűnést  a  bíróság  jogerősen  megállapította,  ugyanúgy jogosult  özvegyi  nyugdíj-kiegészítésre,  mintha  házastársa  meghalt  volna.  Ezt  a  rendelkezést  az

árvaellátásra és a szülői nyugdíj-kiegészítésre jogosultság elbírálása során is megfelelően alkalmazni

kell.

21. § Mind az ideiglenes, mind az állandó özvegyi nyugdíj-kiegészítésre való jogosultság megszűnik,

ha

(1) az özvegy a házasságot köt,

(2) a rokkantság címén megállapított/19. § (3) bek. b) pont bb) alpont/ özvegyi nyugdíj-kiegészítésre jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem rokkant, a 21.§-ban foglaltak fennállása esetén az ott meghatározott jogcímeken kérheti özvegyi nyugdíj-kiegészítés megállapítását.

(3) az özvegyi nyugdíj-kiegészítést legalább két árvaellátásra jogosult gyermek miatt állapították meg

és már egy gyermek sem jogosult árvaellátásra.

22. §(1) Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíj-kiegészítést a jogosultak között egyenlő arányban

meg kell osztani.

(2) Amennyiben a jogosultak száma megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból meg kell osztani. Erre a legkorábban a jogosultak számának a változását, illetőleg az igénybejelentést követő hónap első napjától kerülhet sor.

23. § (1) Feléled az özvegyi nyugdíj-kiegészítésre való jogosultsága annak, akinek az özvegyi nyugdíj- kiegészítése nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az özvegyi nyugdíj-kiegészítésre jogosító feltételek valamelyike

a) özvegységének 10. évén belül,

b) az özvegyi nyugdíj megszűnését követő 10 éven belül

bekövetkezik.

(2) Feléled továbbá az özvegyi nyugdíj-kiegészítésre való jogosultság, ha a jogosult a 62. életévét betöltötte.

(3) Az újabb házasságkötés miatt megszüntetett állandó özvegyi nyugdíj-kiegészítésre jogosultság e házasság megszűnése esetén feléled, ha az özvegy a házasság megkötésekor végkielégítést nem vett fel, és az állandó özvegyi nyugdíj-kiegészítés a házasság létrejötte nélkül egyébként megilletné.

IV. fejezet

Árvaellátás

24. § (1) Árvaellátás jár a meghalt nyugdíjas valamint a rokkantsági nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati   idő   egyharmad   részének   megszerzése   után   meghalt   tag   gyermekének,   mostoha-, örökbefogadott-, nevelt gyermekének, valamint testvérének és unokájának, ha a tag, illetve egyházi nyugdíjas saját háztartásában eltartotta, és a gyermekeknek, unokáknak tartásra köteles és képes hozzátartozójuk nincs, és 16. életévüket még nem töltötték be.

(2)  Ha  a  gyermek  oktatási  intézmény  nappali  tagozatán  tanul,  az  árvaellátás  a  tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár.

(3) Ha az árva, árvaellátásra való jogosultságának ideje alatt, vagy már azt megelőzően megrokkan, ennek az állapotnak tartamára az árvaellátás életkorra való tekintet nélkül jár.

(4) Ha az árvának több jogon lenne igénye ellátásra, a legnagyobb összegű árvaellátásra jogosult.

(5) Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva özvegyen maradt szülője újból házasságot köt.

(6) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezéséig a nyári szünet tartamára is jár. A tanulmányok folytatását az iskola által kiállított igazolással évenként legkésőbb a tanulmányok megkezdésétől számított három hónapon belül kell igazolni.

(7) Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a felsőoktatási intézmény hallgatójának vagy a középiskola tanulójának tanulói jogviszonya szünetel.

(8) Az örökbefogadott gyermeknek vérszerinti szülője nyomán árvaellátás nem jár, kivéve ha a gyermeket a vérszerinti szülő házastársa fogadta örökbe.

(9) Nem jogosult árvaellátásra az egyéb feltételek megléte esetén sem,

a) az árva, ha örökbe fogadják /az előző pont kivételével/, b) az árva, ha házasságot köt,

c) a nevelt gyermek, a testvér és az unoka, ha tartásra köteles és képes hozzátartozója van.

V. fejezet

Szülői nyugdíj-kiegészítés

25. § (1) Szülői nyugdíj-kiegészítés jár a meghalt nyugdíjas és a rokkantsági nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati idő megszerzése után meghalt tag rokkant szülőjének, illetve rokkant nagyszülőjének, ha őt a tag, vagy a nyugdíjas halálát megelőzően egy éven át egészen, vagy túlnyomó részben eltartotta és nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója.

(2) Az előző bekezdésben írt feltételek megléte esetén szülői nyugdíj-kiegészítésre jogosult az a nevelő szülő is, aki a nevelt gyermeket 10 éven át eltartotta.

(3) Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor nem volt rokkant, szülői nyugdíj-kiegészítés csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított 10 éven belül megrokkan és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

V. RÉSZ NYUGDÍJKIEGÉSZÍTÉSI JOGOSULTSÁGOT KIZÁRÓ

ÉS KORLÁTOZÓ OKOK

26. §(1) Nem jogosult rokkantsági nyugdíj-kiegészítésre, aki rokkantságát szándékosan maga okozta. Nem jogosult ellátás az a hozzátartozó sem, aki a tag, vagy a nyugdíjas halálát szándékosan okozta.

(2)  Nem  lehet  rokkantsági  nyugdíj-kiegészítést  megállapítani  annak  a  tagnak,  aki  betöltötte  az öregségi nyugdíj-kiegészítésre jogosító életkort.

(3)  Akinek  a  társadalombiztosításról  szóló  hatályos  állami  jogszabály  alapján  állami  nyugdíjat állapítottak meg, az így folyósított nyugdíja beszámít a Nyugdíjintézet által megállapított nyugdíj- kiegészítés  összegébe,  és  a  Nyugdíjintézet  csak  az  állami  nyugdíjat  meghaladó  különbözetet biztosítja.

27.§ Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az egyházi személy életének azt a szakaszát, amikor egyházi bíróság jogerős határozattal felfüggesztette, illetve egyházi szolgálat végzésétől jogerősen eltiltotta.

28.§ (1)Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelem kifizetés nem történt.

(2)   A   szolgálati   idő   számításánál   nem   lehet   figyelembe   venni   az   előzetes   letartóztatás,   a szabadságvesztés tartamát.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni:

a) az előzetes letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették,

b) a szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette,

c) a felfüggesztés idejét, kivéve, ha az egyházi bíróság jogerősen a három legsúlyosabb fegyelmi büntetés valamelyikét alkalmazta (áthelyezés vezetői állásból beosztotti állásba, önálló lelkészből nem önálló lelkésszé minősítés, hivatalvesztés).

VI. RÉSZ

A SZOLGÁLATI IDŐ

29. § (1) A szolgálati időn azt a Nyugdíjintézet tagjaként eltöltött időt kell érteni, mely időszakra az előirt nyugdíjjárulékot (elismerési díjat ) megfizették.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időn felül szolgálati időként kell figyelembe venni az egyéb

munkaviszonyban /jogviszonyban/ eltöltött és az állami törvények szerint figyelembe vehető időt.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíj-kiegészítésre jogosultság szempontjából a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott - legfeljebb azonban  a  képesítés  megszerzéséhez  a  tanulmányok  folytatása  idején  szükséges  -  tanulmányok idejét.

(4) A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak /tanulmányi év, tanulmányi félév/ kezdetét magába foglaló hónap első napjától a végét magába foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek.

(5) Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

(6)  Több  képesítés  megszerzésére  irányuló  tanulmányok  folytatása  esetén  legfeljebb  az  egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

(7) Külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetőleg a tanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították, továbbá, ha a tanulmányi út szabályszerű egyházi kiküldetésen alapult.

(8) Szolgálati időként kell figyelembe venni a jogosultnak a sorkatonai állományban eltöltött idejét is.

30. § Amennyiben valaki világi nyugdíjat kap, de lelkészi nyugdíjintézeti tagságát elismerési díj fizetésével  végig  fenntartotta,  egyházi  nyugdíjba  lépésekor  egyösszegű,  a  mindenkori  minimál- nyugdíj összegének az egyházi szolgálati évek számával megszorzott mértékű végkielégítésben részesülhet.

VII. RÉSZ

Az ELLÁTÁSOK ÖSSZEGE

I. fejezet

Öregségi és rokkantsági nyugdíj-kiegészítés

31.§  (1)  Az  öregségi  és  a  rokkantsági  nyugdíj-kiegészítés,  vagy  résznyugdíj  összegét  a  törvény hatályba  lépésétől  számított  pontrendszer  alapján  kell  megállapítani.  Az  éves  mérlegbeszámoló

összeállításakor a Lelkészi Nyugdíjintézet megállapítja a tárgyévi országos lelkészi átlagfizetést. Ezt követően minden nyugdíjintézeti tagra kiszámítja a tárgyévi átlaghoz viszonyított szorzószámot. A nyugdíj-kiegészítés megállapítása során az évi négy tizedesig számított pontok számtani középértékét kell megszorozni a nyugdíjazás évében /a nyugdíjazást megelőző naptári évben/ számított országos lelkészi átlagfizetéssel. A 2002 évi II. törvény hatálybelépésekor 5 naptári év átlagát kell figyelembe venni. A szám naptári évenként egy évvel növekszik. A nyugdíj-kiegészítés megállapításakor a pontátlag számításánál azokat az éveket, amelyeket a nyugdíjba lépő, javadalom nélkül töltött, vagy amikor nem a Lelkészi Nyugdíjintézethez tartozóként csak elismerési díjat fizetett, a teljes szolgálati időből le kell vonni.

(2) a)  A nyugdíj-kiegészítések összegének megállapításánál a Nyugdíjintézet fokozatosan csökkenő (degresszív) kulcshatárok szerint jár el. A nyugdíjazáskor figyelembe vehető degresszivitási szabályokkal a Zsinati Tanács előterjesztése alapján a Zsinatnak kell foglalkoznia minden zsinati ciklus 2. és 5. évében.

b) A Zsinat minden zsinati ciklus 2. és 5. évében állapítja meg a nyugdíj-kiegészítés összegének

kiszámításához a természetbeni javadalom egyenértékét.

c) Nyugdíjba lépő, lelkész egyszeri nyugdíj-kiegészítő pótlékban részesül. A pótlék mértékét a Nyugdíjintézeti Intéző Bizottság előterjesztése alapján a Zsinati Tanács állapítja meg, minden zsinati ciklus második és ötödik évében. Amennyiben a lelkész illetménylakásból kellett kiköltöznie, az illetékes esperes erről kiállított igazolása szükséges a pótlék folyósításához.

(3) a) A nyugdíj összege az állami nyugdíjból és a Nyugdíjintézet által fizetett nyugdíj-kiegészítésből

tevődik össze.

b) A Nyugdíjintézet által folyósítandó lelkészi nyugdíj-kiegészítés megállapításakor le kell vonni a kiszámított  összegből  a  nyugdíj-kiegészítés  megállapításakor  az  illető  részére  folyósított

érvényes állami minimál-nyugdíjnak a megállapítás hónapjában folyósított összegét

c) - 9

9 Hatályon kívül helyezte a 2008. évi II. törvény 5. §-a.

d) A nyugdíjintézeti tag részére megállapítandó öregségi nyugdíj-kiegészítés teljes összege nem lehet kevesebb, a mindenkori állami minimál nyugdíj 140 %-nál, illetve az özvegyi nyugdíj 120

%-nál.

e)10A nyugdíjas lelkész minden 12 hónap után - kérésére és esperesi igazolással – a járulékfizetés

alapjául   szolgáló   teljes   javadalom   1   %-ra   jogosultságot   szerez,   mely   emeli   nyugdíj-

kiegészítésének évi összegét - havi bontásban.

10 Beépítette a 2008. évi II. törvény 2. §-a.