Print Friendly

Il provvedimento è disponibile nelle seguenti lingue:

2002. ÉVI II. TÖRVÉNY

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ

LELKÉSZEINEK ELLÁTÁSÁRÓL ÉS NYUGDÍJINTÉZETÉRŐL

 

(a 2005. évi IV., 2007. évi IV., 2008. évi I; 2008. évi II; 2012. évi I; 2012. évi II. és 2013. évi II. törvény módosításaival, valamint függelékkel kiegészített egységes szerkezetben)

 

 

PREAMBULUM

 

Az  egyház  Ura  úgy  rendelte  Igéjében,  hogy  „akik  az  evangéliumot  hirdetik,  az  evangéliumból

éljenek”/1Kor  9,14/.  E  többszörösen  ismételt  parancs  az  egyház  kötelességévé  teszi  az  egyházi szolgák tisztes megélhetésének biztosítását. Ez a kötelesség magában foglalja az időskorú, a munkájukban megfáradt egyházi szolgákról való gondoskodást is. Ugyanennek a gondosságnak kell körülvennie hátramaradó hozzátartozóikat: özvegyeiket, árváikat is, hogy ebben is gyakoroltassék a tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet /Jak 1,27/.

 

 

 

 

ALAPELVEK, ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

 

1.§ A Magyarországi Református Egyház Lelkészeinek Nyugdíjintézete /a továbbiakban: Nyugdíjintézet/, amely felosztó-kirovó rendszerben működik, a Magyarországi Református Egyházon belül működő, önálló intézmény /jogi személy/.

 

2.§ A Nyugdíjintézet önálló működését a jelen törvény szabályozza.

 

3.§ A Nyugdíjintézet a jogosultakkal szemben fennálló nyugdíjintézeti kötelezettségeit általában csak saját tiszta jövedelmének erejéig teljesíti. Ha a kötelezettségek ennek mértékét meghaladnák, a Magyarországi Református Egyház garantálja a kötelezettségek teljesítését. A Magyarországi Református Egyház az éves költségvetés összeállítása során határozza meg a Nyugdíjintézet támogatásának mértékét.

 

4.§ A Nyugdíjintézet alapjához és fenntartásához az állásfenntartók és a Nyugdíjintézet tagjai az e törvényben meghatározottak szerint kötelesek hozzájárulni.

 

5.§ A kötelező társadalombiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése - a vonatkozó világi törvények alapján - az állam feladata. E mellett a Magyarországi Református Egyház Lelkészi Nyugdíjintézete lelkész tagjainak és hozzátartozóiknak ezen jogszabályban meghatározott kiegészítő ellátásokat biztosít.

 

I. RÉSZ

 

 

ALAPFOGALMAK

 

 

6.§(1) E törvény alkalmazásában

1.   saját   jogú  ellátás-kiegészítés  és  a  hozzátartozói  ellátás-kiegészítés:  a  Nyugdíjintézet tagjainak olyan keresettől, javadalomtól függő rendszeres pénzellátása, amely meghatározott egyházi szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának  a  világi  jogszabályokban  meghatározott  ellátás  kiegészítéseként,  az egyházi jogszabályok által meghatározott módon és mértékben a Lelkészi Nyugdíjintézettől kerül folyósításra;

2.   öregségi  nyugdíj-kiegészítés:  egyházi  jogszabályban  meghatározott  életkor  elérése  és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a Nyugdíjintézet által folyósított kiegészítő-

ellátás;

3. rokkantsági nyugdíj-kiegészítés: megrokkanás mellett, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a Nyugdíjintézet által a világi jogszabály alapján megállapított ellátás kiegészítésére folyósított ellátás;

4.   baleseti   rokkantsági   nyugdíj-kiegészítés:   megrokkanás   esetén   a   Nyugdíjintézet   által

folyósított kiegészítő-ellátás;

5.   hozzátartozói nyugdíj-kiegészítés: özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj;

6.  özvegyi nyugdíj-kiegészítés: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot  szerzett  elhunyt  személy  házastársának,  meghatározott  feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó, a Nyugdíjintézet által folyósított kiegészítő-ellátás

7.   árvaellátás: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek  esetén  nevelt  gyermekének  járó,  a  Nyugdíjintézet  által  folyósított  kiegészítő- ellátás;

8.   szülői   nyugdíj:   az   elhunyt   tag   (nyugdíjas)   szülőjének,   nagyszülőjének,   meghatározott feltételek   fennállása   esetén   nevelőszülőjének   járó,   a   Nyugdíjintézet   által   folyósított kiegészítő-ellátás;

9.   szolgálati idő: az az időszak, amely alatt a nyugdíjintézeti tag, valamint állásfenntartója a Nyugdíjintézetnek járulékot fizetett. A járulékfizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat e törvény külön határozza meg.

10. nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem: a nyugdíjintézeti tag járulékfizetési kötelezettségének alapját képező keresetnek, javadalomnak az e törvény rendelkezései szerint számított mértéke.

11. lelkészi képesítésű személy: aki a hittudományi egyetem lelkész-szakon szerzett diplomájára

épülő lelkészképesítő vizsgát letette.

12. lelkészi jellegű személy: az a lelkészi képesítésű személy, aki egyházi szolgálati viszonyban lelkészi jellegű szolgálatot lát el.1

1 A 6.§ 12. pontját a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény módosította.

13. 2

2 A 6.§ 13. és 17. pontját a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény hatályon kívül helyezte.

14. öregségi résznyugdíj: Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki az öregségi teljes nyugdíj- kiegészítéshez szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább 10 év szolgálati ideje van és a szolgálati ideje alatt nyugdíjintézeti tagsági járulékot fizetett.

15. rokkantsági  résznyugdíj:  rokkantsági  résznyugdíjra  jogosult  az,  aki  a  rokkantsági  teljes

nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább 5 év szolgálati

ideje van

16. kivételes ellátás: különleges méltánylást érdemlő kivételes esetekben a Zsinati Tanács nyugdíjintézeti tagok, volt nyugdíjintézeti tagok, illetve azok özvegyei, árvái, vagy más eltartottai részére a törvényes feltételek valamelyikének hiánya esetén is állapíthat meg ellátást.

17. -

18. gyermekágyi és gyermekgondozási szociális segély: A lelkésznők áldott állapota esetén gyermekük várható születését megelőzően legfeljebb fél évvel, illetve legfeljebb a gyermek 3

éves koráig folyósított ellátás. A szociális segélyezés ideje a szolgálati időbe beszámít.

19. társadalombiztosítás: a magyar köztársaság állampolgárait, illetve – a világi jogszabályban foglalt követelmények teljesítése esetén – a magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező.

20. társadalombiztosítás      alrendszerei:      az      állami      nyugdíjbiztosítás,      valamint      az egészségbiztosítás.

21. (1) Lelkészi javadalom: mindazon pénzbeli és természetbeli juttatás, amelyet az egyházi tisztségviselő szolgálati ellátásáért az egyházi állás, tisztség fenntartójától kap.

Összegét,   mértékét,   a   juttatás   módját   díjlevélben,   illetve   a   tisztségről   rendelkező

határozatban kell megállapítani.

(2)   A   lelkészt   megillető   természetbeni   javadalom   járulékalapot   képező   egyenértékét háromévenként a Zsinati Tanács állapítja meg.

(3) Átlagjavadalom: az (1) bekezdés szerint felsorolt juttatásoknak a megállapítást megelőző

12 hónapra eső átlagösszege.3

3 A 2008. évi I. törvény építette be.

22. (1) A nyugdíjintézeti járulékalap: a befizetés napját megelőző naptári hónapban kifizetett (helyi) készpénzjavadalom, mely tartalmazza a korpótlékot, a stólát vagy a helyette megállapított stóla-megváltást is. A járulék alapját képezi még a Zsinati Tanács által megállapított természetbeni javadalom – járulékalapot képező egyenértéke. A járulékot a lelkész egyéb egyházi tisztsége után kapott javadalma után is be kell fizetni.

(2) A fenntartói járulék alapja megegyezik a nyugdíjintézeti tagsági járulék alapjával.”4

                                   4 A 2008. évi I. törvény építette be.

 

 

 

A TÖRVÉNY HATÁLYA

 

 

A REFORMÁTUS NYUGDÍJINTÉZET TAGJAI ÉS ELLÁTOTTJAI

 

 

7.§(1)  A  törvény  személyi  hatálya  kiterjed  a  lelkészi  képesítésű  és  jellegű  személyekre  akár gyülekezeti szolgálatban állnak, akár egyházi intézmény alkalmazottjai /tanintézet, diakónia, egyházigazgatás,  egyházi  kórház,  gyűjtemény,  stb.)  akik  a  Nyugdíjintézetnek  kötelezően  tagjai. Tagsági jogviszonyuk a jelen törvény hatályba lépésével - a korábbi jogviszony folytatásaként - változatlanul fennmarad.

(2)  A  lelkészi  szolgálatra  kirendelt  segédlelkészek  kirendelésük  napjától  feltétel  nélkül  tagjai  a

Nyugdíjintézetnek. Az erről szóló határozat egy példányát a kirendelő megküldi a Nyugdíjintézetnek. (3) Az állami alkalmazásban szolgáló lelkészek /tábori lelkészek, börtönlelkészek, kórházlelkészek, stb) az  általános társadalombiztosítási szabályok alapján tagjai valamely nyugdíjintézetnek. Részükre a Nyugdíjintézet  biztosítja  a  nyugdíjintézeti  tagság  fenntartásának  elvi  lehetőségét,  és  szolgálati éveinket a Nyugdíjintézet elismeri. Esetükben kötelező az elismerési díj megfizetése, mely a mindenkori minimálbér 2%-a.

(4)5  A külföldre ösztöndíjat nyert, de Magyarországon már tanulói jogviszonnyal nem rendelkező lelkészek után - a minimálbér erejéig – a küldő egyházi testület, vagy intézmény fizeti meg a nyugdíj és egészségbiztosításhoz szükséges mindenkori járulék összegét Református Nyugdíjintézet részére. Amennyiben a kiküldés nem egyházi testülettől származik, vagy az ezt nem vállalja, úgy – a biztosítási jogviszony fenntartásának igénye esetén – az ösztöndíjas maga köteles a járulék megfizetésére. A jogviszony fenntartásának igényét és a járulék fizetés módját a kiutazás előtt a Nyugdíjintézettel írásban kell közölnie. Amennyiben visszatérése után nem áll lelkészi szolgálatba, a helyette befizetett összeget vissza kell térítenie.

5 Beépítette a 2008. évi II. törvény 3. §-a, az utána következő szakaszok száma eggyel nőtt.

(5) Azok a lelkészek, akik szolgálati kirendelést kaptak vagy rendelkezési állományban vannak, de lelkészi javadalmuk nincs, a mindenkori minimálbér 2%-át fizetik elismerési díjként.6

6 A 7.§ (5) a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény módosította.

(6) Amennyiben a (5) bekezdésben megjelölt személy külföldről történő hazatérésüket legalább harminc nappal annak időpontja előtt a Lelkészi Nyugdíjintézetnek és az illetékes egyházmegyének bejelenti, akkor a Lelkészi Nyugdíjintézet a lelkész szolgálatba állásáig, de legfeljebb 90 napra – az állami társadalombiztosítási jogszabályokban előírt járulékokat utána megfizeti.

(7) Megszűnik a nyugdíjintézeti tagsági jogviszonya annak, akinek lelkészi, lelkészi jellegű szolgálati viszonya megszűnt vagy a tagsági járulékot, illetve elismerési díjat 2 éven keresztül nem fizette.

(8) A 6. § (1) bek. g)-h) és l.) pontban meghatározottak szolgálati éveit az elismerési díj fizetésével a Lelkészi Nyugdíjintézet beszámítja.

E szabályt kell alkalmazni a javadalom nélkül kirendelt lelkészek esetében is.

 

8. § (1) A Magyarországi Református Egyház lelkészei részére öregségük, vagy rokkantságuk esetére –e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - kiegészítő ellátást biztosít.

(2)  Az  egyház  nem  lelkészi  képesítésű  és  jellegű  alkalmazottai,  a  társadalombiztosítási  nyugdíj- jogszabályok hatálya alá tartoznak.

(3) A Magyarországi Református Egyház az (1) bekezdésben meghatározott egyházi alkalmazottak özvegyeinek és árváinak, továbbá munkaképtelen szülőinek ellátásáról is a Nyugdíjintézet útján gondoskodik. / Hozzátartozói ellátások. /

(4) A Nyugdíjintézet a viszonosság elvének alapján - külön erre vonatkozó állami megállapodás szerint - azoknak a személyeknek, valamint ellátásra jogosult hozzátartozóiknak az ellátási jogosultságát is elismeri, akik az ellátás megállapításának időpontjában nem tagjai a Nyugdíjintézetnek, de szolgálati idejüknek több, mint felét lelkészi képesítésű egyházi alkalmazottként töltötték el.

 

9.§ A 7. §-ban meghatározott egyházi alkalmazottak felsőfokú tanulmányaik megkezdésétől tanulmányi  idejük  alatt  is  feltételesen  tagjai  a  Nyugdíjintézetnek.  Tanulmányi  idejük  alatt  sem tagsági, sem fenntartói járulékot nem fizetnek, a Nyugdíjintézet szolgálati éveiket nyilvántartja. Megszűnik a tagság, ha szolgálatba állításukat nem kérik, vagy nem egyházi alkalmazásban dolgoznak.

 

10. § (1) Aki a Református Lelkészi Nyugdíjintézetnek tagja, az állami társadalombiztosítási (nyugdíj és egészségbiztosítási), illetve magánnyugdíj pénztári rendszerhez ezen a Nyugdíjintézeten keresztül kapcsolódik. Az ellátásokra jelen törvényben meghatározottak szerint csak abban az esetben válik jogosulttá, ha a Nyugdíjintézeti tagsági kötelezettségeit teljesítette.

(2)  Amennyiben  a  lelkész  heti  36  órát  elérő  világi munkaviszonnyal  rendelkezik,  nem  a  Lelkészi Nyugdíjintézet útján kapcsolódik az állami rendszerhez.

 

11.§  Nem  lehet  tagja  a  Nyugdíjintézetnek,  aki  az  e  törvényben  szabályozott  öregségi  alsó nyugdíjkorhatár betöltése után lép egyházi alkalmazásba.

 

 

II. RÉSZ

A NYUGDÍJINTÉZET FELADATAI ÉS SZERVEZETE

 

 

12. § (1) A Református Lelkészi Nyugdíjintézet feladata a jelen törvényben meghatározott járulékok beszedése, és befizetése, az ehhez szükséges adatok nyilvántartása, kezelése valamint az ellátások megállapítása és folyósítása. A Nyugdíjintézet ellátja még mindazon feladatokat, melyet a Zsinat vagy Zsinati Tanács a lelkészek időskori és szociális ellátása tárgyában hatáskörébe utal.

(2)  A  Nyugdíjintézet  tevékenységét  a  Zsinati  Tanács  által  elfogadott  Szervezeti  és  Működési Szabályzat szerint végzi. Költségvetését és zárszámadását a Zsinati Tanács hagyja jóvá. Gazdálkodását a Zsinat Számvizsgáló Bizottsága évenként ellenőrzi.

(3) A Nyugdíjintézet mindenkori vezetőjét a Zsinat választja a zsinati ciklus tartamára

(4) A Zsinat - tagjai közül – Nyugdíjintézeti Intézőbizottságot választ A Nyugdíjintézet ügyeit a Zsinat

az Intéző Bizottság közreműködésével látja el.

(5) Az Intéző Bizottság választott tagjainak megbízatása a Zsinat hat éves tartamára terjed. Az Intéző Bizottság elnökét megalakulásakor maga választja.

(6) A Bizottság a Nyugdíjintézet döntés-előkészítő, véleményező-tanácsadó, testülete.

(7) A Zsinatnak, illetve a Zsinati Tanácsnak nyugdíjintézeti, és ellátási ügyekben hozandó határozatait az Intéző Bizottság készíti és terjeszti elő.

(8) Az Intéző Bizottság munkáját a Nyugdíjintézet vezetője koordinálja. Az Intéző Bizottság üléseire meghívandók tanácskozási joggal az egyes egyházkerületek nyugdíjügyi főelőadói is.

(9) Minden egyházkerület egy-egy nyugdíjügyi főelőadót és minden egyházmegye egy-egy előadót választ, akik intézik  az illetékességi körükben felmerülő ügyeket. Felügyelnek a kerületek, illetve az egyházmegyék nyugdíjjal kapcsolatos ügyeire, kapcsolatot tartanak a Nyugdíjintézettel.

 

 

 

III. RÉSZ

A NYUGDÍJELLÁTÁSOK FAJTÁI

 

 

13.§  A  Nyugdíjintézet  a  jelen  törvényben  megállapított  feltételek  bekövetkezése  esetén  tagjait

öregségi nyugdíj-kiegészítésben, rokkantsági nyugdíj-kiegészítésben, résznyugdíjban, kivételes résznyugdíjban; az elhunyt tagok, illetve az elhunyt nyugdíjasok hozzátartozóit özvegyi nyugdíj- kiegészítésben, árvaellátásban vagy szülői szociális segélyben (Hozzátartozói nyugdíj-kiegészítés), valamint a lelkésznőt a mindenkori állami szabályoknak megfelelően kiszámított szociális segélyben részesíti gyermekének három éves koráig.

 

 

 

IV. RÉSZ

A NYUGDÍJELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG

 

 

I. fejezet

Öregségi nyugdíj-kiegészítés

 

14.§ (1) A Nyugdíjintézet tagja – figyelemmel életkorára és szolgálati éveinek számára – az állami jogszabályban rá nézve meghatározott nyugdíjkorhatár betöltésének időpontjától jogosult a Református Lelkészi Nyugdíjintézet által folyósítandó öregségi nyugdíj-kiegészítésre.7

7 A 14. § (1) bekezdést a ZS-210/2012.05.25. számú zsinati határozatával elfogadott 2012. évi I. törvény módosította.

(2) Öregségi nyugdíj-kiegészítést kell megállapítani a 70. évét betöltött nyugdíjintézet tag részére. Az egyházi öregségi illetve egyéb nyugdíj-kiegészítésre (továbbiakban összefoglalva: nyugdíj-kiegészítés) való jogosultság megszerzésének kezdő napja általában valamely hónap első napja.

(3) Amennyiben a presbitérium 2/3 része az egyházmegyei küldöttség által vezetett gyűlésen titkos szavazással kéri, az egyházmegyei közgyűlés két alkalommal, egy-egy évig hozzájárulhat ahhoz, hogy a lelkész a kötelező egyházi öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után tovább szolgáljon a gyülekezetében - nyugdíjba menetele nélkül.

(4) A teljes körűen nyugdíjba (egyházi és világi nyugdíjba) lépő lelkész az egyházi törvény előírásai szerint határozott idejű megbízással további szolgálatokat is végezhet.

 

15.§ (1) Az öregségi teljes nyugdíj-kiegészítésre való jogosultsághoz 20 évi szolgálati idő megszerzése szükséges.

(2)  Öregségi  résznyugdíjra  az  jogosult,  aki  az  öregségi  teljes  nyugdíj-kiegészítéshez  szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább 10 év szolgálati ideje van és a szolgálati ideje alatt nyugdíjintézeti tagsági járulékot fizetett.

(3) Az állami nyugdíjrendszerben megállapított nyugdíj korhatárnál korábban igényelheti a Lelkészi Nyugdíjintézettől az öregségi nyugdíjellátást az, aki az a.), b.) és c.) pontokban meghatározott korkedvezményre jogosult.

a)  korkedvezményes öregségi ellátás megállapítását kérheti az a  nyugdíjintézeti tag, aki teológiai tanulmányaival együtt legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik, és kevesebb, mint négy év van hátra a rá vonatkozó állami nyugdíjkorhatár eléréséig. A teológiai tanulmányi időből legfeljebb 6 év számítható be.

b)  anyasági  korkedvezményre  jogosult  a  saját,  illetve  örökbefogadott  gyermeket  felnevelő

lelkésznő, melynek alapján gyermekenként egy-egy év korkedvezmény jár.

c)  tisztségviselői korkedvezményre jogosult a választott egyházi tisztségviselők közül a püspök, az egyházkerületi lelkészi főjegyző és az esperes, akinek - kérelmére - kitöltött ciklusonként két év korkedvezményt kell megállapítani. Tört ciklus esetén egy év korkedvezményre jogosult a kedvezményezett.

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott korkedvezményre jogosító feltételek elszámolásánál összesen és legfeljebb hat év vehető figyelembe.

(5) A korkedvezmény a nyugdíjba lépés alsó korhatárát csökkenti.   A korkedvezményt az adott személyre vonatkozó állami nyugdíjkorhatár megállapíthatóságának időpontjától kell kiszámolni.

(6) Amennyiben az anyasági vagy tisztségviselői  korkedvezményre jogosult ezen kedvezményt nem, vagy csak részben veszi igénybe, a korkedvezményként nem érvényesített éveket  szolgálati idő kedvezményként kell figyelembe venni oly módon, hogy az a nyugdíj összegének megállapításánál figyelembe veendő szolgálati évek számát növeli.

(7) Amennyiben a Lelkészi Nyugdíjintézet a lelkész részére az állami rendszerből származó nyugellátás folyósításánál korábbi időpontban biztosít öregségi ellátást, az állami nyugdíjkorhatár eléréséig a Lelkészi   Nyugdíjintézet   az   állami   társadalom-   és   nyugdíjbiztosítási   rendszerrel   a   kapcsolatot fenntartja, az állami rendszerbe a lelkész után fizetendő járulékokat kiegyenlíti, ugyanakkor a jogosult ellátásából a mindenkori minimál-nyugdíj összegét levonja.8

8 A 15. § -t a ZS-210/2012.05.25. számú zsinati határozatával elfogadott 2012. évi I. törvény módosította.

16.§  Öregségi  nyugdíj-kiegészítésre  jogosult  az  a  személy  is,  aki  az  egyházi  öregségi  nyugdíj- kiegészítés megszerzése előtt lépett (ismételten) egyházi szolgálatba /rendelkezési állományból, rendszeres javadalommal nem ellentételezett egyházi szolgálatból, állami intézményben betöltött lelkészi állásból, stb.), amennyiben az elismerési díjat rendszeresen fizette. Az elismerési díj utólagos megfizetéséről kivételes esetben az Intéző Bizottság előterjesztése alapján a Zsinati Tanács határoz.

 

II. fejezet

Rokkantsági nyugdíj-kiegészítés

 

17. § (1) Rokkantsági nyugdíj-kiegészítésre, jogosult megrokkanása esetén az a tag, aki megszerezte a szükséges szolgálati időt és

a) munkaképességét teljesen elveszítette és mások gondozására szorult /I. csoportbeli rokkant/,

b)munkaképességét      teljesen       elveszítette,      de        mások        gondozására       nem        szorul

/II. csoportbeli rokkant/,

c)munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette /III. csoportbeli rokkant/ ha rokkantsága egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg és ezért a szolgálat alól felmentését és nyugdíj-kiegészítés megállapítását kéri.

(2) Az öregségi nyugdíj-kiegészítésben részesülő személy külön rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. (3) Rokkantsági nyugdíj-kiegészítést kell megállapítani annak a tagnak, akinek rokkantságát az illetékes állami szerv, megállapította.

(4) Résznyugdíj megállapításának van helye - az illetékes esperes és püspök javaslatára - abban az

esetben ha a lelkész szolgálatra való alkalmatlanságát a lelkészképesítő bizottság megállapítja.

(5)  A résznyugdíj kiszámításánál  a világi  jogszabályban  meghatározott számítási  mód  szerint  kell eljárni. A résznyugdíjas az állami nyugdíjkorhatár eléréséig az állami társadalombiztosítási rendszerhez a Nyugdíjintézett útján kapcsolódik azzal, hogy résznyugdíjából a Nyugdíjintézet levonja és befizeti a járulékokat.

(6) A rokkantság fokáról, illetve a munkaképesség csökkenés mértékéről az Intéző Bizottság megkeresésére az érdekelt fél lakóhelye szerint mindenkor illetékes állami szerv első és másodfokú

orvosi bizottságai adnak szakvéleményt.

(7) Az 17.§ (4) bekezdésében szabályozott esetekben a rokkantsági ellátás-kiegészítésre való jogosultság feltételeit az állami jogszabályok határozzák meg.

 

18. §(1) A rokkantsági teljes nyugdíj- kiegészítéshez szükséges teljes szolgálati idő:

22 éves életkorig 2 év

22 - 25 éves életkorig 4 év

25 - 30 éves életkorig 6 év

30 - 35 éves életkorig 8 év

35 - 45 éves életkorig 10 é v

45 - 55 éves életkorig 15 év

55 éves életkor betöltésétől 20 év.

(2) Az, aki felsőfokú tanulmányai befejezését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és 22 éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíj-kiegészítésre.

(3) Rokkantsági résznyugdíjra jogosult az, aki a rokkantsági teljes nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább 5 év szolgálati ideje van.

 

 

 

III. fejezet

Özvegyi nyugdíj-kiegészítés

 

19. §(1) Özvegyi nyugdíj-kiegészítést a házastárs, az elvált házastárs (továbbiakban együtt: házastárs)

kaphat.

(2)  Özvegyi  nyugdíj-kiegészítésre  az  jogosult,  akinek  házastársa  az  öregségi,  illetve  rokkantsági szükséges szolgálati időt megszerezve, vagy öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjasként halt meg.

(3) a) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj-kiegészítés a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek azárva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az  ideiglenes  özvegyi  nyugdíj-kiegészítés  (azonos  feltétellel)  a  gyermek  harmadik születésnapjáig folyósítható.

b)  Az  ideiglenes  özvegyi  nyugdíj-kiegészítés  megszűnését  követően  állandó  özvegyi  nyugdíj-

kiegészítésre az jogosult, aki házastársa halálakor

1.  a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy

2.  rokkant, vagy

3.  házastársa jogán legalább 2 árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

c)   özvegyi nyugdíj-kiegészítés jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított 10 éven belül következik be.

(4) Az, akinek nyugdíjintézeti tag házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíj-kiegészítésre csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől legalább

5 éven át megszakítás nélkül együtt éltek.

(5) a) Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes

özvegyi  nyugdíj-kiegészítés  csak  akkor  jár,  ha  házastársától  annak  haláláig  tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

b)  Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek a 19. § (2) – (3) bekezdés szerinti özvegyi nyugdíj-kiegészítés csak abban az esetben jár, ha a (3) bekezdés b.) pontjában meghatározott jogosultsági feltételek valamelyike a különéléstől számított 10 éven belül bekövetkezik, és a házastárstól annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

c)  Ha az elvált személy a házastársától már a házasság megszűnése előtt is külön élt, a b)/ pont szerinti 10 évet a tényleges különélés kezdőpontjától kell számítani.

 

20.§  Az,  akinek  házastársa  eltűnt  és  az  eltűnést  a  bíróság  jogerősen  megállapította,  ugyanúgy jogosult  özvegyi  nyugdíj-kiegészítésre,  mintha  házastársa  meghalt  volna.  Ezt  a  rendelkezést  az

árvaellátásra és a szülői nyugdíj-kiegészítésre jogosultság elbírálása során is megfelelően alkalmazni

kell.

 

21. § Mind az ideiglenes, mind az állandó özvegyi nyugdíj-kiegészítésre való jogosultság megszűnik,

ha

(1) az özvegy a házasságot köt,

(2) a rokkantság címén megállapított/19. § (3) bek. b) pont bb) alpont/ özvegyi nyugdíj-kiegészítésre jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem rokkant, a 21.§-ban foglaltak fennállása esetén az ott meghatározott jogcímeken kérheti özvegyi nyugdíj-kiegészítés megállapítását.

(3) az özvegyi nyugdíj-kiegészítést legalább két árvaellátásra jogosult gyermek miatt állapították meg

és már egy gyermek sem jogosult árvaellátásra.

 

22. §(1) Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíj-kiegészítést a jogosultak között egyenlő arányban

meg kell osztani.

(2) Amennyiben a jogosultak száma megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból meg kell osztani. Erre a legkorábban a jogosultak számának a változását, illetőleg az igénybejelentést követő hónap első napjától kerülhet sor.

 

23. § (1) Feléled az özvegyi nyugdíj-kiegészítésre való jogosultsága annak, akinek az özvegyi nyugdíj- kiegészítése nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az özvegyi nyugdíj-kiegészítésre jogosító feltételek valamelyike

a) özvegységének 10. évén belül,

b) az özvegyi nyugdíj megszűnését követő 10 éven belül

bekövetkezik.

(2) Feléled továbbá az özvegyi nyugdíj-kiegészítésre való jogosultság, ha a jogosult a 62. életévét betöltötte.

(3) Az újabb házasságkötés miatt megszüntetett állandó özvegyi nyugdíj-kiegészítésre jogosultság e házasság megszűnése esetén feléled, ha az özvegy a házasság megkötésekor végkielégítést nem vett fel, és az állandó özvegyi nyugdíj-kiegészítés a házasság létrejötte nélkül egyébként megilletné.

 

 

 

 

IV. fejezet

Árvaellátás

 

24. § (1) Árvaellátás jár a meghalt nyugdíjas valamint a rokkantsági nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati   idő   egyharmad   részének   megszerzése   után   meghalt   tag   gyermekének,   mostoha-, örökbefogadott-, nevelt gyermekének, valamint testvérének és unokájának, ha a tag, illetve egyházi nyugdíjas saját háztartásában eltartotta, és a gyermekeknek, unokáknak tartásra köteles és képes hozzátartozójuk nincs, és 16. életévüket még nem töltötték be.

(2)  Ha  a  gyermek  oktatási  intézmény  nappali  tagozatán  tanul,  az  árvaellátás  a  tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár.

(3) Ha az árva, árvaellátásra való jogosultságának ideje alatt, vagy már azt megelőzően megrokkan, ennek az állapotnak tartamára az árvaellátás életkorra való tekintet nélkül jár.

(4) Ha az árvának több jogon lenne igénye ellátásra, a legnagyobb összegű árvaellátásra jogosult.

(5) Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva özvegyen maradt szülője újból házasságot köt.

(6) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezéséig a nyári szünet tartamára is jár. A tanulmányok folytatását az iskola által kiállított igazolással évenként legkésőbb a tanulmányok megkezdésétől számított három hónapon belül kell igazolni.

(7) Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a felsőoktatási intézmény hallgatójának vagy a középiskola tanulójának tanulói jogviszonya szünetel.

(8) Az örökbefogadott gyermeknek vérszerinti szülője nyomán árvaellátás nem jár, kivéve ha a gyermeket a vérszerinti szülő házastársa fogadta örökbe.

(9) Nem jogosult árvaellátásra az egyéb feltételek megléte esetén sem,

a) az árva, ha örökbe fogadják /az előző pont kivételével/, b) az árva, ha házasságot köt,

c) a nevelt gyermek, a testvér és az unoka, ha tartásra köteles és képes hozzátartozója van.

 

 

 

V. fejezet

Szülői nyugdíj-kiegészítés

 

25. § (1) Szülői nyugdíj-kiegészítés jár a meghalt nyugdíjas és a rokkantsági nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati idő megszerzése után meghalt tag rokkant szülőjének, illetve rokkant nagyszülőjének, ha őt a tag, vagy a nyugdíjas halálát megelőzően egy éven át egészen, vagy túlnyomó részben eltartotta és nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója.

(2) Az előző bekezdésben írt feltételek megléte esetén szülői nyugdíj-kiegészítésre jogosult az a nevelő szülő is, aki a nevelt gyermeket 10 éven át eltartotta.

(3) Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor nem volt rokkant, szülői nyugdíj-kiegészítés csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított 10 éven belül megrokkan és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

 

V. RÉSZ NYUGDÍJKIEGÉSZÍTÉSI JOGOSULTSÁGOT KIZÁRÓ

ÉS KORLÁTOZÓ OKOK

 

 

26. §(1) Nem jogosult rokkantsági nyugdíj-kiegészítésre, aki rokkantságát szándékosan maga okozta. Nem jogosult ellátás az a hozzátartozó sem, aki a tag, vagy a nyugdíjas halálát szándékosan okozta.

(2)  Nem  lehet  rokkantsági  nyugdíj-kiegészítést  megállapítani  annak  a  tagnak,  aki  betöltötte  az öregségi nyugdíj-kiegészítésre jogosító életkort.

(3)  Akinek  a  társadalombiztosításról  szóló  hatályos  állami  jogszabály  alapján  állami  nyugdíjat állapítottak meg, az így folyósított nyugdíja beszámít a Nyugdíjintézet által megállapított nyugdíj- kiegészítés  összegébe,  és  a  Nyugdíjintézet  csak  az  állami  nyugdíjat  meghaladó  különbözetet biztosítja.

 

27.§ Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az egyházi személy életének azt a szakaszát, amikor egyházi bíróság jogerős határozattal felfüggesztette, illetve egyházi szolgálat végzésétől jogerősen eltiltotta.

 

28.§ (1)Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelem kifizetés nem történt.

(2)   A   szolgálati   idő   számításánál   nem   lehet   figyelembe   venni   az   előzetes   letartóztatás,   a szabadságvesztés tartamát.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni:

a) az előzetes letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették,

b) a szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette,

c) a felfüggesztés idejét, kivéve, ha az egyházi bíróság jogerősen a három legsúlyosabb fegyelmi büntetés valamelyikét alkalmazta (áthelyezés vezetői állásból beosztotti állásba, önálló lelkészből nem önálló lelkésszé minősítés, hivatalvesztés).

 

 

 

VI. RÉSZ

A SZOLGÁLATI IDŐ

 

 

29. § (1) A szolgálati időn azt a Nyugdíjintézet tagjaként eltöltött időt kell érteni, mely időszakra az előirt nyugdíjjárulékot (elismerési díjat ) megfizették.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időn felül szolgálati időként kell figyelembe venni az egyéb

munkaviszonyban /jogviszonyban/ eltöltött és az állami törvények szerint figyelembe vehető időt.

(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíj-kiegészítésre jogosultság szempontjából a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott - legfeljebb azonban  a  képesítés  megszerzéséhez  a  tanulmányok  folytatása  idején  szükséges  -  tanulmányok idejét.

(4) A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak /tanulmányi év, tanulmányi félév/ kezdetét magába foglaló hónap első napjától a végét magába foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek.

(5) Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

(6)  Több  képesítés  megszerzésére  irányuló  tanulmányok  folytatása  esetén  legfeljebb  az  egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

 

(7) Külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetőleg a tanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították, továbbá, ha a tanulmányi út szabályszerű egyházi kiküldetésen alapult.

(8) Szolgálati időként kell figyelembe venni a jogosultnak a sorkatonai állományban eltöltött idejét is.

 

30. § Amennyiben valaki világi nyugdíjat kap, de lelkészi nyugdíjintézeti tagságát elismerési díj fizetésével  végig  fenntartotta,  egyházi  nyugdíjba  lépésekor  egyösszegű,  a  mindenkori  minimál- nyugdíj összegének az egyházi szolgálati évek számával megszorzott mértékű végkielégítésben részesülhet.

 

 

VII. RÉSZ

Az ELLÁTÁSOK ÖSSZEGE

 

 

I. fejezet

Öregségi és rokkantsági nyugdíj-kiegészítés

 

31.§  (1)  Az  öregségi  és  a  rokkantsági  nyugdíj-kiegészítés,  vagy  résznyugdíj  összegét  a  törvény hatályba  lépésétől  számított  pontrendszer  alapján  kell  megállapítani.  Az  éves  mérlegbeszámoló

összeállításakor a Lelkészi Nyugdíjintézet megállapítja a tárgyévi országos lelkészi átlagfizetést. Ezt követően minden nyugdíjintézeti tagra kiszámítja a tárgyévi átlaghoz viszonyított szorzószámot. A nyugdíj-kiegészítés megállapítása során az évi négy tizedesig számított pontok számtani középértékét kell megszorozni a nyugdíjazás évében /a nyugdíjazást megelőző naptári évben/ számított országos lelkészi átlagfizetéssel. A 2002 évi II. törvény hatálybelépésekor 5 naptári év átlagát kell figyelembe venni. A szám naptári évenként egy évvel növekszik. A nyugdíj-kiegészítés megállapításakor a pontátlag számításánál azokat az éveket, amelyeket a nyugdíjba lépő, javadalom nélkül töltött, vagy amikor nem a Lelkészi Nyugdíjintézethez tartozóként csak elismerési díjat fizetett, a teljes szolgálati időből le kell vonni.

(2) a)  A nyugdíj-kiegészítések összegének megállapításánál a Nyugdíjintézet fokozatosan csökkenő (degresszív) kulcshatárok szerint jár el. A nyugdíjazáskor figyelembe vehető degresszivitási szabályokkal a Zsinati Tanács előterjesztése alapján a Zsinatnak kell foglalkoznia minden zsinati ciklus 2. és 5. évében.

b) A Zsinat minden zsinati ciklus 2. és 5. évében állapítja meg a nyugdíj-kiegészítés összegének

kiszámításához a természetbeni javadalom egyenértékét.

c) Nyugdíjba lépő, lelkész egyszeri nyugdíj-kiegészítő pótlékban részesül. A pótlék mértékét a Nyugdíjintézeti Intéző Bizottság előterjesztése alapján a Zsinati Tanács állapítja meg, minden zsinati ciklus második és ötödik évében. Amennyiben a lelkész illetménylakásból kellett kiköltöznie, az illetékes esperes erről kiállított igazolása szükséges a pótlék folyósításához.

(3) a) A nyugdíj összege az állami nyugdíjból és a Nyugdíjintézet által fizetett nyugdíj-kiegészítésből

tevődik össze.

b) A Nyugdíjintézet által folyósítandó lelkészi nyugdíj-kiegészítés megállapításakor le kell vonni a kiszámított  összegből  a  nyugdíj-kiegészítés  megállapításakor  az  illető  részére  folyósított

érvényes állami minimál-nyugdíjnak a megállapítás hónapjában folyósított összegét

c) - 9

9 Hatályon kívül helyezte a 2008. évi II. törvény 5. §-a.

d) A nyugdíjintézeti tag részére megállapítandó öregségi nyugdíj-kiegészítés teljes összege nem lehet kevesebb, a mindenkori állami minimál nyugdíj 140 %-nál, illetve az özvegyi nyugdíj 120

%-nál.

e)10A nyugdíjas lelkész minden 12 hónap után - kérésére és esperesi igazolással – a járulékfizetés

alapjául   szolgáló   teljes   javadalom   1   %-ra   jogosultságot   szerez,   mely   emeli   nyugdíj-

kiegészítésének évi összegét - havi bontásban.

10 Beépítette a 2008. évi II. törvény 2. §-a.

 

 

32.§  Az  öregségi,  rokkantsági  nyugdíj-kiegészítés  illetve  a  résznyugdíj  két  részből  áll:  a  nyugdíj- kiegészítés törzsrészéből (továbbiakban: törzsrész) és a szolgálati időtől függő nyugdíj-kiegészítésből.

 

33.§(1) Az öregségi nyugdíj-kiegészítésre jogosult nyugdíj-kiegészítésének törzsrésze a javadalom - átlag 50 %-a, amely kiegészül a törzsrész annyi százalékával, amennyi a szolgálati évek száma.

(2) Az öregségi résznyugdíjra jogosult törzsrésze az előző bekezdésben meghatározott törzsrésznek a javadalom átlag annyiszor 1 %-ával csökkentett összege, ahány év hiányzik az öregségi teljes nyugdíj- kiegészítéshez szükséges szolgálati időből.

 

34.§ (1)11 A rokkantsági teljes nyugdíj-kiegészítésre jogosult az állami jogszabályban meghatározott I. csoportbeli rokkant törzsrésze a javadalom-átlag 60, a II. csoportbeli rokkanté a javadalom-átlag 55, a III. csoportbeli rokkanté pedig a javadalom-átlag 50 százaléka. A rokkantsági teljes nyugdíj-kiegészítés összege az I.-II.-III. rokkantsági csoportoknál nem lehet alacsonyabb a megfelelő állami rokkant csoportra megállapított összeg 140 %-nál.

11 Módosította a 2008. évi II. törvény 4. §-a

(2) A rokkantsági résznyugdíjra jogosult törzsrésze az előző bekezdésben meghatározott megfelelő törzsrésznek a javadalom átlag annyiszor 1-%-ával csökkentett összege, ahány év hiányzik a rokkantsági teljes nyugdíj-kiegészítéshez szükséges szolgálati időből.

 

35.§ A nyugdíj-kiegészítés összege a tárgyévet megelőző év lelkészi átlagfizetés növekedésének arányában emelkedik.

 

II. fejezet

Özvegyi nyugdíj-kiegészítés

 

36.§(1) Az özvegyi nyugdíj-kiegészítésre a özvegyi nyugdíj mindenkori állami szabályait kell megfelelően alkalmazni. Kétség esetén az alkalmazás módjáról elveiről az Intéző Bizottság dönt.

 

III. fejezet

Árvaellátás

 

37. §(1) Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíj-kiegészítésnek a 30 %-a, amely az elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíj-kiegészítésként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyugdíj 60 %-a jár árvaellátásként annak a gyermeknek,

a)akinek   mindkét   szülője   elhunyt,   feltéve,   hogy   a   nem   lelkész   nyugdíjintézeti   tag   után

árvaellátásra nem jogosult.

b) akinek életben levő szülője rokkant.

(3) Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

(4)   Az   árvaellátás   legkisebb   összege   -   amely   nem   lehet   alacsonyabb   az   állami   árvaellátás

minimumánál - évenként a nyugdíjemelés mértékének megfelelően emelkedik.

(5)  A  Nyugdíjintézet  által  megállapított  árvaellátás  összegét  csökkenteni  kell  az  államtól  kapott

árvaellátás összegével. Amennyiben  a  Nyugdíjintézet  által megállapított árvaellátás összege  nem

haladja meg az állami minimál-ellátás összegét, akkor az árvaellátás összege nem lehet kevesebb az

állami minimál-ellátás összegének 120 %-ánál.

(6) Az árvaellátás szempontjából szülőtlen árvának kell tekinteni azt az árvát, akit életben levő szülője elhagyott és róla nem gondoskodik. Az árvaellátás és a szülőtlen árva részére járó ellátás közötti különbözetet a szülőtől be kell hajtani, ha a gyermekének eltartására képes.

(7) Ha az árvaellátásra jogosult mostohagyermek után a vérszerinti szülő tartásdíjat fizet, ezt az

árvaellátásba be kell számítani. Ha a tartásdíj összege több mint az árvaellátás, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell.

 

IV. fejezet

Szülői nyugdíj-kiegészítés

 

38. § A szülői nyugdíj-kiegészítés összege az özvegyi nyugdíj-kiegészítés összegével azonos. Ha több személy jogosult szülői nyugdíj-kiegészítésre, az összeget közöttük egyenlő arányban kell megosztani.

 

 

 

V. fejezet

Kivételes ellátás

 

39. §(1) Különleges méltánylást érdemlő kivételes esetekben a Zsinati Tanács nyugdíjintézeti tagok, illetve azok özvegyei, árvái, vagy más eltartottai részére a törvényes feltételek valamelyikének hiánya esetén is állapíthat meg ellátást. Ennek fedezetét a Zsinat költségvetésében elkülönítetten biztosítja.(2) A Lelkészi Nyugdíjintézet zsinati határozat és felhatalmazás alapján egyéb eseti, vagy rendszeres kifizetéseket eszközölhet.

 

VI. fejezet

Egyéb ellátások

 

40.§ (1) A Lelkészi Nyugdíjintézet költségvetésének terhére a zsinati költségvetésből ellentételezetten a lelkésznők számára kiegészítő ellátásként gyermekágyi és gyermekgondozási szociális segélyt folyósít.

(2) A lelkésznő áldott állapota esetén a gyermek várható születését megelőzően legfeljebb fél évvel, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig jogosult a mindenkori állami egészségbiztosítási szabályoknak megfelelően gyermekágyi valamint gyermekgondozási szociális segélyre.

(3) A segély összegének kiszámításához a lelkésznő azon javadalmát kell alapul venni, amely után a lelkésznő a Lelkészi Nyugdíjintézetnek járadékot fizetett, a szülés hónapját megelőző 24 hónap javadalmainak számtani átlaga alapján. Az így számított havi javadalmi átlag 70%-át kell a segély alapösszegének tekinteni, amelyből levonásra kerül a lelkésznők számára az állami társadalombiztosítás által folyósított gyes összege. Az egyházi szociális segély nem lehet kevesebb, mint a gyes 50%-a. Az így kiszámított szociális segély a szolgálati jogviszony szünetelésének idejére, de legfeljebb a gyermek két éves koráig jár.

(4) Amennyiben a lelkésznő a szülés időpontjában lelkészi szolgálati jogviszonyban áll, de előtte nem rendelkezett 24 hónap befizetéssel (mert javadalmát nem tudta felvenni, vagy tanulói jogviszonyban állt) a Lelkészi Nyugdíjintézet által folyósított szociális segély összege az állam által meghatározott mindenkori gyes összegének 50%-a.   Az így kiszámított szociális segély a szolgálati jogviszony szünetelésének idejére, de legfeljebb a gyermek két éves koráig jár.

(5)  A  gyermek  2  éves  kora  után,  a  gyermek  3  éves  koráig  –  illetőleg  amíg  a  lelkész  az  állami rendszerből gyes-re jogosult - a Lelkészi Nyugdíjintézet a jogviszonyát szüneteltető lelkész részére gyermekgondozási szociális segélyként a gyes összegének 50%-át folyósítja.

(6)  A segély igénybevételének feltétele, hogy az igénylő a világi jogszabályoknak megfelelő, valamint a Nyugdíjintézet által előírt igazolásokat előzetesen a Nyugdíjintézetnek szolgálati úton benyújtsa.

(7) A segélyként fizetendő összeg megállapításáról és kiszámítási módjáról a Nyugdíjintézet vezetője határozatot hoz, melyet megküld a kérelmezőnek, az illetékes esperesnek, valamint annak az egyházi szervezetnek, intézménynek ahol a lelkész jogviszonya szünetel.

(8) A gyermekágyi és gyermekgondozási szociális segély jogcímen kifizetett összegeket az MRE, költségvetéséből félévente, június, illetve december hónap utolsó napjáig megtéríti a Nyugdíjintézetnek.12

12 A 40. § -t a ZS-230/2012.11.16. számú zsinati határozattal elfogadott 2012. évi II. törvény módosította

 

VIII. RÉSZ

AZ ELLÁTÁSOK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS FOLYÓSÍTÁSA

 

 

41.§(1)  Ellátásokat  az  érdekelt  fél  szolgálati  úton  -  a  Nyugdíjintézet  által  előírt  formában  - felterjesztett kérelme, vagy az illetékes egyházi bíróság jogerős határozata alapján Intéző Bizottság állapítja meg, az erről szóló a határozatot a Nyugdíjintézet adja ki. A határozatot a beérkezést követő 30 napon belül meg kell hozni. A határidő az ügy bonyolultságára tekintettel vagy egyéb indokolt esetben egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható.

(2) Az nyugdíj-kiegészítést megállapító határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Zsinati Tanácshoz. A Zsinati Tanács határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül panasszal lehet fordulni a Zsinati Bírósághoz. Az eljárás egyfokú.

(3)  Az  Intéző  Bizottság  nyugdíj-kiegészítést  megállapító  határozatának  a  nyugdíjazást  kimondó rendelkezése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

 

42.§(1) Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj-kiegészítést megállapításának időpontjától kezdve, havonként utólag kell folyósítani.

(2) Az özvegyi nyugdíj-kiegészítés, az árva ellátás és a szülői nyugdíj-kiegészítés a tag, illetve nyugdíjas elhalálozásának napját magába foglaló hónap első napjától kezdve jár és ezt havonként, utólag kell folyósítani.

(3)  A  kivételes  ellátás  folyósításának  kezdő  és  végső  időpontját,  és  esetleges  feltételeit  minden

esetben írásban kell meghatározni.

 

43.§ Az öregségi-, a rokkantsági-, az özvegyi- és a szülői nyugdíj-kiegészítést, továbbá az árvaellátást munkaviszony, illetve kereső foglalkozás tartama alatt is korlátozás nélkül kell folyósítani.

 

44.§ A rokkantsági nyugdíj-kiegészítés csak a rokkantság tartama alatt jár.

 

45.§ A ellátások folyósítását annak a hónapnak a végével kell megszüntetni, amelyik hónapban a megszüntetés törvényes oka bekövetkezett.

 

46.§ A nyugdíjas minden olyan körülményt, amely a törvényben foglaltak szerint kihatással van ellátásának folyósítására és összegére, a körülmény beálltát követő 8 napon belül írásban köteles bejelenteni az Intéző Bizottságnak.

 

47.§ Ha a ellátást a jogosult igazolt írásbeli felszólítás után nem veszi fel, az erre vonatkozó igény az esedékességtől számított egy év múltán elévül.

 

 

 

IX. RÉSZ

A NYUGDÍJJÁRULÉKOK

 

 

48.§ (1) A nyugdíjintézeti tagsággal járó állást fenntartó egyházközségek, más egyházi testületek és intézmények  fenntartói  járulékot,  a  Nyugdíjintézet  tagjai  pedig  tagságuk  tartama  alatt  tagsági járulékot kötelesek fizetni.

(2) A fenntartói járulék mértéke a törvény hatálybalépése idején a teljes javadalom 21 %-a, míg a tag által fizetett járulék (tagdíj) a teljes javadalom 15 %-a.

(3) Amennyiben a nyugdíjintézeti tag éves javadalma nem éri el a tárgyévi éves minimálbér összegét, a lelkész szolgálati jogviszonya alapján a Lelkészi Nyugdíjintézethez a közegyházi költségvetés a különbözetet befizeti.

(4)13 A nyugdíjasként az egy hónapot meghaladó folyamatos szolgálatot ellátó lelkész tagsági járuléka a teljes javadalom 10 %-a. Az állásfenntartóé pedig a mindenkori fenntartói járulék mértéke. Nem kell fizetnie annak a nyugdíjas lelkésznek tagsági járulékot, aki csak eseti jelleggel, vagy egy hónapnál nem hosszabb ideig lát el szolgálatot.

13 Ezt a szakaszt a 2008. évi II. törvény 1.§ építette be a törvény szövegébe.

49.§ (1) A járulékok százalékos összegét az évi költségvetésben a Zsinati Tanács határozza meg.

(2)  A  tagsági  járulékot  az  állásfenntartó  az  illetmények  kifizetésekor  tartozik  levonni,  és  a Nyugdíjintézetnek befizetni.

(3) A fenntartói járulékot a fenntartó (az egyházközség, más egyházi testület vagy intézmény) köteles költségvetésébe  felvenni  és  havonta,  a  tárgyhót  követő  hónap  15.  napjáig  a  Nyugdíjintézetbe befizetni.

(4) Az állásfenntartó a járulék alapokról és a befizetésekről a Nyugdíjintézet által rendszeresített

nyomtatványon     az     általa    meghatározott     időszakonként     köteles     adatot     szolgáltatni    a

Nyugdíjintézetnek. Ennek másolatát egyidejűleg meg kell küldeni az esperesi hivatalnak.

(5) A tagsági járulék fizetését az állásfenntartókra, a fenntartói járulék fizetését a Nyugdíjintézet tagjaira áthárítani nem lehet.

 

50.§(1) A járulékok befizetésének elmulasztása fegyelmi vétség. A fegyelmi eljárásban rendelkezni kell a Nyugdíjintézetet megillető hátralékok befizetésének módjáról.

(2) A felettes egyházi hatóság a járulékok befizetését köteles folyamatosan ellenőrizni. A befizetések elmulasztásáért anyagi és fegyelmi felelősség terheli őt is.

(3) Tagsági nyugdíjjárulék tartozás esetén az esperes jogosult a lelkész helyi javadalmának 33%-át

meg nem haladó összegig a javadalom letiltásáról intézkedni. Fenntartói járulék hátralék esetén egy hónapon belül rendkívüli canonica visitatiot kell tartani és a presbitériumi határozattal kell intézkedni az összeg befizetéséről

(4) Egy évi tagsági díj nem fizetése esetén az esperes felszólítja a tagot fizetési kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben tartozását 60 napon belül nem rendezi, az esperes köteles a fegyelmi eljárást megindítani, és minden intézkedést megtenni a követelés behajtására. Azt az évet, amelyben tagdíját nem fizette a 31. § (1) bekezdése szerinti számítás során nulla javadalommal figyelembe kell venni, a 33. § (1) bekezdésének alkalmazása során viszont nem lehet beszámítani.

(5) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdés rendelkezéseit, ha a tag az eljárás megkezdése előtt tartozását a keletkezésétől számított és a mindenkori jegybanki alapkamat szerint megnövelt összegben megfizeti és korábban hasonló okból még nem indult ellene eljárás.

 

 

 

X. RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

 

 

51.§ (1) A külföldre távozott személyek ellátásának megállapítása, illetve tovább folyósítása ügyében az állami jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A Magyarországra nyugdíjasként áttelepülő egyházi személyek ellátása tekintetében az elbocsátó ország erre illetékes szervezete és a Magyarországi Református Egyház Zsinata között megállapodás köthető. A megállapodás a Lelkészi Nyugdíjintézet terhét nem növelheti.

 

52. § E törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő vagy fellebbezés alatt álló nyugdíj- kiegészítés megállapítások ügyében hozandó döntéseknél már e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

 

53.§ (1)Az Intéző Bizottság működésére vonatkozó szabályokat, valamint a Nyugdíjintézet ügyviteli és pénzkezelési rendjét a Zsinati Tanács a Nyugdíjintézet SzMSz-ében állapítja meg.

(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Nyugdíjintézet – az Intéző Bizottság egyetértésével – a hatályos állami törvények figyelembevételével alakíthatja ki álláspontját.

 

54.§ A Nyugdíjintézet tagja bármely más nyugdíjbiztosításnak is tagja lehet, ha annak anyagi terhe az

állásfenntartóra nincs.

 

55.§ A 2002. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27. napján megnyílt XI. Zsinat 15. ülésszaka. A 2002. évi II. törvény 2003. január 1-jén lépett hatályba, kivéve a 12. (1) bekezdését lelkésznők esetében és a 12. § (2) bekezdését minden lelkész esetében, amelyek 2005. január 1. napján léptek hatályba. Egyidejűleg hatályát vesztette az 1992. évi III. és az

1993. évi I. törvényekkel módosított 1967. évi V. törvény, valamint annak végrehajtási utasítása.

 

A 2005. évi IV. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28. napján megnyílt XII. Zsinat 7. ülésszaka a Zs-59/2005. sz. határozatával. A törvény 2005. májusában lépett hatályba. A 2005. évi IV. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 5.§ (2), (3), (5), 8.§, 10.§ (5), 12.§ (2), 13.§ (3), 15.§ (3), 30.§ (1), (2), 38.§(2).

 

A 2007. évi IV. törvényt a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-án megnyílt XII. Zsinatának 11. ülésszaka egységes szerkezetben, a 2002 évi II. törvény módosításaként fogadta el

A 2007. évi IV. törvény 2008. január 1. napján lépett hatályba, a törvény 6.§ (1) u-v) pontjai 2008.

július 1. napjával lépnek hatályba. A 2007. évi IV. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 5.§, 6.§,

7.§ (1), (4), (5), (7), 8.§ (1), 10.§ (1-2), 12.§, 13.§, 14.§, 15.§, 17.§ (4-5), (7), 19.§ (1), b), c), (4), 21.§ (2), 23.§ (1), (2), 24.§ (1), 25.§ (1), 26.§ (1), (3), 30.§ , 31.§ (2) c), (3), 32.§, 33.§, 34.§, 36.§, 37.§ (1), (5), 38.§, 40.§, 41.§, 42.§ (3), 45.§, 46.§, 47.§, 48.§ (3), 50.§ (3-5), 51.§, 52.§, 53.§, 55.§, 57.§, 58.§

 

A 2008. évi I. törvényt a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-án megnyílt XII. Zsinatának 13. ülésszaka fogadta el. A 2008. évi I. törvény 2008. július 1. napjával lép hatályba.     A

2008. évi I. törvény a 6.§ 21-22. pontokat építette be.

 

A 2008. évi II. törvényt a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-án megnyílt XII. Zsinatának  14.  ülésszaka  a  ZS-203/2008.  számú  Zsinati  határozatával  fogadta  el.  A  2008.  évi  II. törvény 2009. január 1. napjával lépett hatályba.

A 2008. évi II. törvény a 48. § (4) bekezdést, 31. § (2) e) pontot, 7. § (4) bekezdést építette be, a 34. § (1) bekezdést módosította, és a 31. § (3) c) pontot hatályon kívül helyezte.

 

A 2012. évi I. törvényt a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 10. ülésszaka a ZS-210/2012.05.25. számú zsinati határozatával fogadta el, amely hatályon kívül helyezte és módosította a törvény 14. § (1) bekezdését és a 15.§ egészét.

A 2012. évi I. törvény 2012. szeptember 1. napjával lépett hatályba.

 

A 2012. évi II. törvényt a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának  11.  ülésszaka  a  ZS-230/2012.11.16.  számú  zsinati  határozatával  fogadta  el,  amely  a törvény 40. § - t módosította.

A 2012. évi II. törvény 2013. január 1. napjával lépett hatályba.

 

A törvény nemzetközi vonatkozású rendelkezéseket tartalmazó függelékkel való kiegészítését a Magyarországi  Református  Egyház  2009.  február  25-én  megnyílt  XIII.  Zsinatának  6.  ülésszakán született Zs-96/2010.11.18. számú zsinati határozat rendelte el.

A törvény függelékkel történő kiegészítése 2011. január 1. napján lépett hatályba.

A függelék az alábbi szakaszokhoz kapcsolódóan tartalmaz rendelkezést: 4. rész, 15.§ (1), 29. § (2),

37. §.

 

A 2013. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 12. ülésszaka a Zs-274/2013.04.25. számú zsinati határozata.

A 2013. évi II: törvény az alábbi szakaszokat módosította: 6.§ 12; 7.§ (5), hatályon kívül helyezte: 6.§

17.

A 2013. év II. törvény 2013. július 1. napján lépett hatályba.

 

FÜGGELÉK14

14 A törvény függelékkel való kiegészítését a MRE Zsinatának Zs-96/2010.11.18. számú határozata rendelte el.

 

4. rész

 

Nyugdíj-jogosultság: azon lelkészek esetében, akiknek az igényt elbíráló országban eltöltött szolgálati idejük nem elegendő az öregségi teljes nyugdíj-kiegészítés megállapításához és rendelkeznek más – az Európai Unió tagállamában - megszerzett szolgálati idővel, a két szolgálati idő összegét kell figyelembe venni a nyugdíj-jogosultság megállapításakor. (Ebben az esetben a nyugdíj összegének megállapítása csak a 1408/71. EGK rendelet 46. cikk (1)-(3) bekezdése szerint történhet.

 

A törvény 15. §. (1) vonatkozásában: „amennyiben az igénylő az igénybenyújtás helyén nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, de az EU más tagországában vagy tagországaiban megszerzett  szolgálati  ideje  összességében  eléri  a  20  esztendőt,  akkor  az  érvényben  lévő  EGK rendelet alapján jogosult az ellátásra.”

 

6. rész

 

Szolgálati idő: A 29. §. (2.) vonatkozásában: „az EU más tagországában vagy tagországaiban szolgálati idővel  rendelkezők  esetében  az  érvényben  lévő  EGK  rendelet  vonatkozó  részei  alapján  kell  a szolgálati időt megállapítani.”

 

7. rész

 

Ellátások összege: A 37.§. vonatkozásában:

„Amennyiben a lelkész szolgálati ideje nem csak magyarországi, hanem az EU más tagállamában eltöltött szolgálati időből tevődik össze, akkor az ellátás összegének a megállapítása az 1408/71. EGK rendelet 46. cikk (1)-(3) bekezdése vagy az érvényben lévő EGK rendelet vonatkozó bekezdése(i) szerint történhet.”

 

Trascina file per caricare