Hungarian Reformed Church – Law on Education, consolidated version , 2008

1995. évi I. törvény

Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye

a 1998. évi II. és a 2005. évi II. törvény és a Zs-184/2008. sz. zsinati határozat

módosításaival egységes szerkezetben

BEVEZETÉS

A Magyarországi Református Egyház − Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az  évszázados  gyakorlat  folytatásaként,  tagjai  igényének  megfelelően,  a  Magyar  Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a  lelkiismereti- és vallásszabadságról,  valamint  az  egyházakról  szóló  hatályos  törvények  és  egyéb  jogszabályok alapján − közoktatási intézményeket tart fenn.

Működésük  és   a   rájuk   vonatkozó   egyházi   szabályozás   nem   lehet   ellentétes   azokkal   a

jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival.

A  református  közoktatási  intézményekben  a  nevelés  és  az  oktatás  −  figyelemmel  az  állami

(önkormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből

és  hagyományaiból  következő  művelődési  anyagra  −  Istennek  a  teljes  Szentírásban   adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban  megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik.

A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett

szülői  és  gyülekezeti  fogadalom  megvalósulásának  egyik  lehetséges  helyszíne  a  református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el.

A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási

intézmények célja és feladata, hogy

•     tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőivé, a magyar  haza  és  nemzet  hűséges  és  áldozatkész,  alkotó  polgáraivá   formálja,  akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani, közvetíteni és továbbadni;

•     református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá,

•     nem  református  tanulóit  −  vallásuk  szabad  gyakorlásának  biztosítása  mellett  −  saját

felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje.

Mindezek megvalósítása egyházunk iskoláinak évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább.

Ezért alkotta a Magyarországi Református Egyház Zsinata a jelen törvényt.

I. A törvény szabályozási köre

1.§       (1) E törvény szabályozási köre kiterjed

a)     a Magyarországi Református Egyház valamennyi jogi személyére,

b)     az általuk fenntartott közoktatási intézményekre:

-       óvoda,

-        alap- és középfokú iskola,

-        internátus,

-        alapfokú művészetoktatási intézmény,

-        többcélú közös igazgatású intézmény vagy összetett iskola,

-        pedagógiai szakszolgálat,

-        pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény,

-          egyéb    oktatási-nevelési   feladatokat   ellátó   intézmény,   (a   továbbiakban

intézmény), valamint

c)      a tanügy-igazgatási feladatokat ellátó szervezetekre és testületekre, azok

szolgáltató és igazgatási testületeire,

d)     az oktatással kapcsolatot tartó egyháztársadalmi szervezetekre,

e)     mindezek tisztségviselőire, alkalmazottaira és növendékeire.

(2) A Magyarországi Református Egyház   Kollégiumaira, felsőoktatási  intézményeire

vonatkozó rendelkezéseket, a hit- és erkölcstan tantárgy oktatásának tartalmi kérdéseit

és a nem református intézmények református növendékeinek hit- és erkölcstan oktatását

külön törvény szabályozza.

(3)   E   törvénnyel   összhangban   kell   állnia   az   egyházi   jogi   személyek   által   ezen intézményekre megalkotott és megalkotandó valamennyi jogszabálynak, határozatnak és intézkedésnek.

II. Református közoktatási intézmény alapítása

2. §      (1) A református közoktatási intézmény az e törvényben meghatározott célok és feladatok ellátására létesített önálló jogi személy, amely egy vagy több egységből állhat.

(2) Az intézmény nevében szerepelnie kell a "református" szónak.

3. §      (1) Intézményt alapíthat, fenntarthat:

a) a Magyarországi Református Egyház (a Zsinat), b) egyházkerület,

c) egyházmegye, d) egyházközség,

e) előzetes megállapodás alapján több egyházi jogi személy együttesen,

Vhu. 1/A.§(1) Amennyiben több egyházi jogi személy együttesen tart fenn közoktatási intézményt, a fenntartók kötelesek megjelölni az alapító okiratban azt az egy egyházi jogi személyt, amely a fenntartói jogokat gyakorolja, a  fenntartókat  képviseli.  A  fenntartók  közötti  együttműködés  elveit  és  gyakorlatát  szabályozó  megállapodást

írásba                                                               kell                                                               foglalni.

(2) Ennek elmaradása esetén az illetékes egyházkerületi elnökség jogosult a fenntartói jogokat gyakorló egyházi jogi személy kijelölésére.

f) református felsőoktatási intézmény.

(2) Intézmény alapításával, szüneteltetésével, átvételével, alapító okiratának módosításával kapcsolatos határozatokhoz a fenntartó egyházi jogi személy illetékes testületének döntése szükséges.

4. §      A  3.§  (1)  bekezdésének  c)-e)  pontjaiban  felsorolt  jogi  személyek  esetén  intézmény alapításához, szüneteltetéséhez, alapító okiratának módosításához vagy más által alapított működő intézmény átvételéhez az egyházkerület elnökségének - az f) pont esetén  a felsőoktatási intézmény fenntartójának előzetes engedélye szükséges.

5. §      (1) Az intézmény alapítását kimondó határozat melléklete az alapító okirat.

Vhu. 1.§          A  módosítást  az alapító okirattal  egységes  szerkezetbe  kell  foglalni,   feltüntetve a zon a

módosító határozat számá t és keltét is.

Vhu. 1/a . §

(1) Am ennyiben több eg yhá zi jog i szem ély eg yüttesen ta rt fenn közokta tá si intézm ényt, a fennta rtók kötelesek m eg jelölni a z a la pító okira tba n a zt a z eg y eg yhá zi jog i szem élyt, amely a  fenntartói jog okat g yakorolja, a  fenntartókat képviseli. A fennta rtók közötti eg yüttműködés elveit és g yakorlatát szabályozó meg állapodást írásba kell fog lalni.

(2) Ennek elm a ra dá sa esetén a z illetékes eg yhá zkerületi elnökség jog osult a fennta rtói jog oka t g ya korló eg yhá zi jog i szem ély kijelölésére. 1

1 Módosította a Zsinat 2008. május 22-i ülése. Jelen kiegészítés 2008. július 1-jén lép hatályba és ezen naptól számított 15 napon belül kötelesek a fenntartók azt végrehajtani.

(2) Intézmény alapításához szükséges iratokat − állami (önkormányzati) nyilvántartásba vétel és engedélyezés céljából − az illetékes hatósághoz be kell nyújtani.

(3) A működés megkezdéséhez állami (önkormányzati) engedély is szükséges.

6. §      Az intézmény alapításának feltétele az is, hogy

a)                 alapító  okirata  és  pedagógiai  programja  tartalmazza  az  e  törvényben

megfogalmazott hitvallásos célokat,

b)                 a  működés  megkezdéséhez  és  a  színvonalas  nevelő-oktató   munkához

szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételek tartósan rendelkezésre álljanak.

7. §      A  nyilvántartásba  vételt,  illetve  a  működési  engedély  megadását,  módosítását  vagy megtagadását jelenteni kell  a felettes egyházi hatóságnak, valamint az egyházkerületi és zsinati oktatásügyi szerveknek.

8.  §     Az   intézmény   −   alapító   okirata   aláírásának   napjára   visszamenő   hatállyal   −   a

nyilvántartásba vétellel jön létre.

9.  §     Az  alapító  okiratban  szereplő  adatokban  bekövetkezett  változásokat  (az   egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat benyújtásával)  a jogszabályban  meghatározott időtartamon belül be kell jelenteni az illetékes állami (önkormányzati) hatóságoknak.

10. §    Intézmény   nem   református   fenntartótól  történő  átvételéhez,   valamint  ilyen fenntartónak   történő   átadásához   a   Zsinat   Elnökségének   előzetes   hozzájárulása szükséges.

11. §    Református intézmény nem református fenntartónak történő átadásakor az ingatlan

tulajdonjogának  átruházására  nem  kerülhet  sor,  csak  az  intézmény  működtetésének

átengedésére,  eredeti  rendeltetésének  megtartása  mellett.  Ez  esetben  szerződésbe  kell foglalni   a   hit-   és   erkölcstan   oktatás   biztosítását   és   a   református   intézmény alkalmazottainak további foglalkoztatását.

III. A közoktatásügy szervezeti rendje

12. §    (1) A Zsinat szabályozza és felügyeli a Magyarországi Református Egyház valamennyi

közoktatási intézményének szellemi és anyagi  ügyeit, összehangolt működését, elkészítteti

és jóváhagyja a Magyarországi Református Egyház közép- és hosszú távú nevelési-oktatási koncepcióját. Különösen ügyel arra, hogy e törvény és egyéb jogszabályok rendelkezéseit pontosan hajtsák végre.

(2) A Zsinat − mint a Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeinek legfelsőbb  felügyeleti  szerve  −    e  tevékenységét  elsősorban  a  Zsinat  Oktatásügyi Szakbizottságán, valamint a Zsinati Oktatásügyi Irodán keresztül valósítja meg.

13. §    (1) A Szakbizottság a Zsinat javaslattevő, előkészítő szerve, amely segíti a Zsinat irányító

és felügyeleti tevékenységét.

(2)  A  Zsinat  útmutatásainak  megfelelően  elvi  irányítást  és  felügyeletet  gyakorol  az

egyházkerületek, egyházmegyék és egyházközségek illetékes oktatásügyi szerve felett.

(3) Javaslatot tesz a Zsinatnak törvényalkotásra, módosításra vagy intézkedés megtételére.

14. §    (1)  Zsinati  Oktatásügyi  Iroda  a  Magyarországi  Református  Egyház   közoktatási

ügyeinek adminisztratív, koordináló, ügyintéző szerve.

(2)  A  Zsinat  határozatait  és  intézkedéseit  közvetíti  az  egyházkerületek  oktatásügyi

szervezetéhez.   Az   intézmények   működéséhez   szükséges   adatokat,    információkat

összegyűjti és nyilvántartja.

(3) Kapcsolatot tart más egyházak, valamint állami- és társadalmi szervezetek illetékes

szerveivel.

(4) Nyilvántartást vezet a Magyarországi Református Egyház valamennyi nevelési, illetve

nevelési oktatási intézményéről, felelősen kezeli azok adatbázisát.

(5) A Zsinat Oktatásügyi Szakbizottságával egyeztetve az Országos vizsgáztatási

névjegyzék alapján Országos református vizsgáztatási névjegyzéket állít össze.

(6) Országos fenntartói és intézményvezetői értekezleteket szervez. Összeállítja a  nem szakmai    szolgáltatások    körébe    tartozó    országos    rendezvények    programját    és eseménynaptárát.

(7) Vezetője titkárként a Szakbizottságnak tanácskozási jogú tagja.

15.§ (1) Az egyházkerület tanügy-irányítási feladatait oktatásügyi bizottság működtetésével

vagy oktatásügyi iroda létesítésével látja el.

(2) Mindkettő működtetése esetén közöttük a feladatmegosztást határozatban kell

rögzíteni.

16.§     (1) Az egyházkerületi oktatásügyi bizottság, illetve iroda az egyházkerület javaslattevő, előkészítő szerve, amely segíti az egyházkerület irányító és felügyeleti tevékenységét.

(2) A Zsinat és az egyházkerület útmutatásainak megfelelően elvi irányítást és felügyeletet gyakorol az egyházmegyék és az egyházközségek oktatással kapcsolatos tevékenysége felett.

(3) Javaslatot tesz az egyházkerületnek szabályrendelet alkotására, módosítására vagy intézkedés megtételére.

17.§    (1)  Az  egyházkerületi  oktatásügyi  irodát  az  egyházkerületi  közgyűlés  hozza  létre,  és választja meg vezetőjét (tanácsos, főtanácsos).

(2) Az iroda a 16. §-ban meghatározottakon kívül

a)     az egyházkerület oktatási ügyeinek adminisztratív, koordináló és ügyintéző szerve.

b)      az egyházkerületi fenntartású intézmények tekintetében leadott fenntartói feladatokat lát el.

c)      az egyházkerület területén lévő nem zsinati fenntartású intézmények működéséhez szükséges adatokat, információkat összegyűjti és nyilvántartja.

d)      a  Zsinat  és  az  egyházkerület  határozatait  és  intézkedéseit  valamint  a  Zsinat Oktatásügyi Szakbizottságának ajánlásait közvetíti a fenntartókhoz és az intézményekhez.

e)      az egyházkerület területén lévő intézményektől és fenntartóktól érkező  adatokat,

észrevételeket,    javaslatokat    továbbítja    az     illetékes    egyházkerületi,    zsinati bizottságokhoz, szervezetekhez.

(3) Az egyházkerületi oktatásügyi iroda vezetője

a)                hivatalból tanácskozási jogú tagja a Zsinati Oktatásügyi Szakbizottságnak

b)                ő vagy megbízottja rendszeresen látogatja, segíti, tanácsaival ellátja és felügyeli az egyházkerület területén működő nem zsinati fenntartású

c)                 intézményeket. Tevékenységét a fenntartóval egyeztetve végzi a 73. § (2)

bekezdése szerint.

18. §    Az    egyházmegye    tanügy-irányítási    feladatainak    a    szervezésére    egyházmegyei oktatásügyi  bizottságot  hozhat  létre.  A  bizottság  köteles  a  felsőbb  oktatásügyi bizottságok  és  irodák,  valamint  a  vele  kapcsolatban  lévő  intézmények  tevékenységét támogatni.

19. § Az egyházközség presbitériuma (akkor  is, ha nem intézményfenntartó) oktatással kapcsolatos feladatainak ellátására, szervezésére bizottságot hozhat létre vagy szakértőt bízhat meg.  A  bizottság,  illetve  a  megbízott  köteles  a  felsőbb  iskolaügyi bizottságok és szervezetek, valamint a vele kapcsolatban levő intézmények tevékenységét támogatni.

20.§     A Magyarországi Református Egyház az   intézmények szakmai munkájának segítésére Református  Pedagógiai  Intézetet  −  a  továbbiakban:  Pedagógiai  Intézet  −  működtet, amelynek  feladatai a következők:

(1)     az   intézmények   tartalmi   munkáját   segíti   tantervek,   tankönyvek,   segédanyagok kiadásával, megjelentetésével, készíttetésével és véleményeztetésével, pedagógiai tájékoztatással.

(2)    országos  református  szakértői  névjegyzéket  állít  össze  (iskolavezetési, pedagógiai, szaktárgyi, jogi, pénzügyi-gazdasági) szakértőkből.

(3)   szaktanácsadó hálózatot működtet.

Vhu. 2.§ Bármely teljes jogú egyháztag, vagy egyházi jogi személy javaslatára  a Pedagógiai Intézet bővítheti az Országos református sza kértői névjegyzéket. Református közoktatási intézményekben sza kértői feladatokat csak azok láthatnak el, akik szerepelnek az állami vag y a református névjegyzékben. A reform á tus névjegyzékben szereplő személyek  megbízatása 5 naptári  évre szól. A megbízatás nem hosszabbítható meg abban az esetben, ha a sza kértő a felkérések ellenére nem vesz részt a munkában.

Az Orszá g os reform á tus sza kértői névjeg yzék esetén nem feltétel az (állami) Országos szakértői névjegyzéken  való  szereplés,  viszont  meg kell  felelni a  70.§ feltételeinek.  A  Pedagógiai  Intézet  anyag ilag is támogatja a református szakértőknek az állami névjegyzékbe történő felkerülését.

Vhu. 3.§ (1)A Pedagógiai Intézet szakmai szolgáltató szervezet. Szaktanácsadói hálózatot tart fenn, ennek tag jait az Ország os református szakértői névjeg yzék tag jaiból kéri fel. A  szaktanácsadói látogatásokat a kerületi okta tá süg yi bizottsá g va g y iroda vezetőjével egyeztetetten kell összeállítani, de kérhetik az intézmények vezetői, fenntartó testületei is.

(2) A szaktanácsadói jelentés egy-egy példányát  meg kell  küldeni a fenntartónak, a z ok ta tá süg yi bizottsá g

és/va g y iroda ,  illetve az intézmény vezetőjének.

(4)    a  nem  református  közoktatási  intézményekben  folyó  hit-  és  erkölcstan  oktatást szakmailag   segíti   az   egyházkerületi   és   az   egyházmegyei   katechetikai   előadók bevonásával,

(5)   nevelési-oktatási szakvéleményeket, állásfoglalásokat készíttet,

(6)   ajánló jegyzékeket készít az intézmények által választható pedagógiai módszerekről és

tankönyvekről.

Vhu. 4. § A református közoktatási intézmények számára a z ajánlott tankönyvekről a Pedagógiai Intézet

minden  évben  pontos  listát  ad  közre.  A  listára a  Zsinat  Okta tá süg yi Szakbizottságának  egyetértésével

felvehető az a tankönyv, amelynek a használatát valamely intézmény kérte, s a Pedagógiai Intézet szaktanácsadói

a  használat  jóváhagyását  támogatják.  A  lista  időszakonkénti  felfrissítése (az elavult tankönyvek kiiktatása,

újak  kérelem   nélküli   felvétele)   szintén   a   szaktanácsadók   javaslatára   történik.   A  lista  közzététele

elektronikusa n  történik, a  Peda g óg ia i  Intézet a z  eg yes  iskolá k  írá sbeli  kérésére a zt

nyomtatva is  m eg küldi. Az  ajánlott pedagógiai  módszerek  jegyzékének  kialakítása  megegyezik  a

tankönyvlistáéval.

(7)   továbbképzési programokat, országos rendezvényeket szervez,

(8)    koordinálja  és  összeállítja  az  országos,  éves  versenynaptárt  és  a  továbbképzési

rendezvénynaptárt,

Vhu. 5.§ Az intézm ények által tervezett országos versenyek, továbbképzések és a Pedagógiai Intézet   által szervezett rendezvények koordinálását  elvégzi, és a  végleges ütemtervet   minden   év szeptember 30-ig az intézményvezetőknek  megküldi.  A Peda g óg ia i Intézet csa k a z ütem tervbe felvett versenyhez nyújthat anyag i támog atást.

(9)    figyelemmel  kíséri  és  közkinccsé  teszi  a  kiemelkedő  pedagógiai  teljesítményeket,

javaslatot tehet azok elismerésére,

(10)    kutattatja,  feldolgozza  és  megismerteti  a  magyar  református  iskolák  pedagógiai  és kulturális hagyományait,

(11)    segíti a határon túli magyar tannyelvű református intézmények tevékenységét, a  velük

tartott szakmai kapcsolatokat,

(12)   kapcsolatot tart a hazai és külföldi, egyházi és állami pedagógiai- és kutatóintézetekkel. (13)     Igazgatója tanácskozási jogú tagja a Zsinat Oktatásügyi Szakbizottságának.

A   (2)   és   (6)   bekezdésben   meghatározottakat   a   Zsinat   Oktatásügyi   Szakbizottságával

egyeztetetten végzi. Rendezvény-naptárát egyezteti a Zsinati Oktatásügyi Irodával.

IV. A fenntartó jogai és kötelességei

21.§     A fenntartó

(1)   dönt a törvényben meghatározott módon közoktatási intézmény alapításáról, nevének megállapításáról,  gazdálkodási   jogköréről,   átszervezéséről,   tevékenységi    körének módosításáról,  szüneteltetéséről,  több  intézményt  működtető  fenntartó  esetében Kollégium szervezéséről,

(2)   biztosítja az e törvényben megfogalmazott hitelvek és célok megvalósításának feltételeit,

segíti és ellenőrzi megvalósulásukat;

(3)      biztosítja    a    Magyarországi    Református    Egyház    által    vállalt    kötelezettségek

végrehajtásához a személyi és tárgyi feltételeket;

(4)   létrehozza jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása, illetve végrehajtása érdekében az intézmény fenntartói igazgatótanácsát, meghatározza annak feladatait és hatáskörét;

(5)    jóváhagyja  a  nevelési-oktatási  intézmény  nevelési,  illetve  pedagógiai  programját,

szervezeti  és  működési  szabályzatát,  minőségirányítási programját  és  házirendjét,

ellenjegyzi a kollektív szerződés tervezetét;

(6)   megbízza az intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;

(7)   ha az intézményben a református hit- és erkölcstan tantárgy heti összóraszáma eléri a kötelező  tanári  óraszámot,  akkor  köteles  teljes  állású  hit-  és   erkölcstantanárt foglalkoztatni,

(8)   értékeli (szakértők bevonásával) az intézmény pedagógiai programjában  meghatározott

feladatok végrehajtását, a pedagógiai, szakmai munka eredményességét;

Vhu. 6. § A szakértő felkérése elsőrenden a Pedagógiai Intézet által összeállított szakértői névjegyzékben szereplők köréből történhet. Kivételt képez, ha a vizsgálandó területhez szakértő ezen a listán nem szerepel. Ez esetben is szükség es a Peda g óg ia i Intézet eg yidejű tájékoztatása.

(9) kérheti bármely döntése előtt az oktatásügyi bizottságok, irodák és a Pedagógiai  Intézet

véleményét is.

22. §    A fenntartó

(1) gondoskodik az intézmény működésének és fejlesztésének anyagi feltételeiről, különösképpen

az alábbi források felhasználásával:

         állami, önkormányzati, fenntartói, gyülekezeti támogatások,

         szakképzési hozzájárulások,

         vállalkozási bevételek,

         alapítványi- és magánadományok,

         pályázati nyeremények;

(2)  jóváhagyja  az  intézmény  költségvetését,  valamint  az  adható  kedvezmények  és  juttatások

feltételeit;

Vhu.  7.§ Nem  tartozik  a  fenntartó  mérlegelési   körébe  az olyan  kedvezmények,  juttatások  megadása  és

biztosítása, a melyeket állami jogszabályok kötelezően írnak elő.

(3)   legalább   négyévenként   ellenőrzi   az   intézmény   működésének   törvényességét, gazdálkodását, szakmai hatékonyságát, adatszolgáltatását, gyermek- és  ifjúságvédelmi tevékenységét;

(4) minden tőle telhető és elvárható módon biztosítja az intézményben foglalkoztatott vezetők, pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítők, illetőleg más munkavállalók részére mindazokat a jogszabályok által előírt munkafeltételeket, juttatásokat, kedvezményeket és jogvédelmet, amelyek a közalkalmazottakat megilletik.

23.§     Közoktatásra,  szakképzésre  kapott  anyagi  juttatások  és  támogatások  más  célra  nem

fordíthatók.

Vhu.  8.§ A  közoktatási  kiegészítő  támogatás  fogadása  a  Magyarországi  Református  Egyház  számláján történik. A  kiegészítő támogatás intézményfenntartók szerinti felbontásáról - a Zsinati Tanács által  évente az egyes jogcímekre meghatározott számítási arányok figyelembevételével - a  létszámjelentések  alapján  a  Zsinati

Okta tá süg yi Iroda gondoskodik. A számla forgalmával kapcsolatos pénzügyi adminisztráció a Zsinati Iroda

Gazdaság i és Pénzügyi Osztályának a feladata.

A Zsinati Okta tá süg yi Iroda 3 banki  napon belül gondoskodik a kiegészítő támogatásnak közvetlenül az

intézményfenntartókhoz va g y a z intézm ényekhez történő  eljuttatásáról,  s  a  havi  utalásokról  egyidejűleg

elszámolást készít az egyházkerületi oktatásüg yi szervezetek számára.

A kiegészítő támogatás éves felhasználásáról szóló jelentését a Zsinati Okta tá süg yi Iroda minden naptári  év

első ülésén a Zsinat Okta tá süg yi Szakbizottsága elé terjeszti.

A  közoktatási  kiegészítő  támogatás  teljes  összegét  az  intézményfenntartók  kizárólag  közoktatási  feladatok

ellátására fordíthatják.  A támogatás átutalásáról a fenntartó 3 banki napon belül gondoskodik.

A  kiegészítő  támogatást  az egyes  fenntartók  differenciáltan  juttathatják el  az általuk  fenntartott  intézmények

számára.2

2 Ezt a Vhu.-t a Zs—105/1999. sz. zsinati határozat, 2000. január 1-jei hatállyal építette be.

24. §    (1) A fenntartó megtagadja:

a)     a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend jóváhagyását, ha az nem felel

meg az e törvényben megfogalmazottaknak;

b)     a költségvetés jóváhagyását, a kollektív szerződés tervezetének ellenjegyzését, ha az jogszabályba  ütközik,  illetőleg  ha  olyan  tételt  tartalmaz,  amelynek  fedezete  nem biztosított, vagy az a fenntartó céljával nem egyezik;

c)      a pedagógiai program, illetve a minőségirányítási program  jóváhagyását, ha az

nem felel meg az e törvényben megfogalmazott pedagógiai elveknek, vagy ha nem tartalmazza mindazokat a feladatokat és elvárásokat, amelyeket a fenntartó előírt, és amelyeknek megvalósításához a feltételeket biztosította.

d)     A jóváhagyás megtagadásának indokolását az intézménnyel írásban kell közölni.

(2) A fenntartó a pedagógiai program jóváhagyását megtagadhatja, ha az olyan többletfeladatokat tartalmaz, amelyekhez a személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket nem tudja biztosítani, és nem lát lehetőséget egyéb forrásból sem azok biztosítására.

25. § Az iskolai szabályzatokat, a költségvetést (költségvetéseket), a kollektív szerződés tervezetét vagy a pedagógiai programot, illetve azok módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó illetékes testülete a benyújtástól számított 30 napon belül nem nyilatkozik.

26.   §    (1)    Több     közoktatási   intézményt   működtető   fenntartó   az   intézmények működtetésének  segítésére,  az  intézmények  közötti  koordináció  érdekében          –

egyházunk évszázados  hagyományának megfelelően történelmi                          –

hozhat  létre,  melynek  szervezeti  és  működési  rendjét  szabályrendeletben kell

szabályozni, ez esetben is a 67. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók.

(2)  A  fenntartó  szabályrendelet  megalkotásával  dönt  a  fenntartói  feladat-  és hatáskörök megosztásáról:

a)        egyházközségi    fenntartású   intézmény    esetén     a    presbitérium,    az

igazgatótanács, az egyházközség elnöksége és a presbitérium által létrehozott

bizottságok között; a presbitérium a fenntartói feladatok közül nem adhatja át az alapító okirat, a költségvetés és a költségvetési beszámoló elfogadását, az intézményvezető megbízását;

b)     egyházmegyei fenntartású intézmény esetén az egyházmegyei közgyűlés, az egyházmegyei tanács, az igazgatótanács, az egyházmegye elnöksége és az egyházmegyei közgyűlés által létrehozott bizottságok között;

c)     egyházkerületi fenntartású intézmény esetén az egyházkerületi közgyűlés, az egyházkerületi tanács, az igazgatótanács,  az egyházkerület elnöksége  és  az

egyházkerületi oktatásügyi bizottság ill. az egyházkerületi oktatásügyi iroda között;

d)       zsinati  fenntartású  intézmény  esetén   a  Zsinat,  a  Zsinati  Tanács,  az

igazgatótanács, a Zsinat elnöksége, a Zsinati Oktatásügyi Szakbizottság és a

Zsinati Oktatásügyi Iroda között;

e)      közös fenntartású intézmény esetén a hatáskörök megosztását a fenntartó

testületeknek egybehangzóan kell megállapítaniuk.

V. Az intézmény működése

27. §    A  református  közoktatási  intézmények  törvény  által  nem  szabályozott  kérdésekben szakmailag önállóak.

28. §    (1)  Az  intézmény  szervezetére,  működésére,  valamint  belső-  és  külső  kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg, amelyet az igazgató  készít  el.  A  szabályzatot  − jogszabályokban  meghatározott  kérdésekben    az iskolaszék,  illetve  szülői  szervezet  egyetértésével,  középfokú   intézményekben     a tanulókat    közvetlenül    érintő    kérdésekben    a    diákönkormányzat    véleményének figyelembevételével  −  a  nevelőtestület  fogadja  el,  és  az  igazgatótanács  előterjesztése alapján a fenntartó hagyja jóvá.

Vhu. 9.§ (1) A Szervezeti és Működési Szabályzatban is biztosítani kell a református szellemiség,   formai és tartalmi követelményeinek megjelenését.

(2)  A  református  közoktatási  intézmény  a  pedag óg iai  szakmai  szolg áltatásokat  a

Peda g óg ia i Intézet közrem űködésével veszi ig énybe.

(2) A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az intézmény munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket  a házirend állapítja meg, amelyet az igazgató előterjesztésére a nevelőtestület fogad el, s terjeszt a fenntartó illetékes testülete elé.

29.§     Az intézmény alapító okiratát, működési engedélyét, pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, valamint a Református közoktatási törvényt az  intézmény valamennyi alkalmazottjával ismertetni kell, és minden − az intézménnyel  kapcsolatban

álló − érdeklődő számára hozzáférhetővé kell tenni.

30.§     Az intézmény által készített pedagógiai program részét képező helyi tantervnek

összhangban kell állnia a Magyarországi Református Egyház nevelési alapelveivel,

küldetésnyilatkozatával.

31.§     Református közoktatási intézményben:

(1)        A  Nemzeti   alaptanterv, illetve  a  kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről  és

alkalmazásáról szóló jogszabályokban megfogalmazott –hitokta tá s ta ntá rg y– a

hit-  és  erkölcstan  és  az  egyházi  ének  tantárgy  keretében  valósul  meg.  Ezen

tantárgyak óraszáma nem    vehetőfigyelembe a tanuló kötelező és  választható

óraszámának napi és heti összegzésekor.

(2)       Az 1-13. évfolyamon a hit- és erkölcstan tantárgy oktatása tanrendbe iktatottan,

legalább heti 2 órában kötelező, azok nem pótolhatóak, illetve nem vonhatók

össze áhítattal, vagy más közösségi alkalommal.

(3)       Az egyházi ének tantárgy iskolatípusonként legalább két évig (négyévfolyamos

középiskola esetén legalább egy évig) rendes tantárgyként, tanrendbe iktatottan -

heti 1 órában - kötelező, más órával nem helyettesíthető és nem vonható össze.

(4)       A magyar történelmi egyházak, illetve felekezetek a felekezetükhöz tartozó diákokat

hit- és erkölcstan oktatásban részesíthetik (szükség esetén magántanulóként).

(5)       A szülő írásbeli kérésére a tanuló a hit- és erkölcstan tantárgy helyett etika tantárgyat választhat  (szükség  esetén  magántanulóként),  amennyiben  a  településen  −  az  adott iskolatípusban − csak református intézmény működik, illetve a Zsinat elnökségének engedélyével  a más  fenntartótól átvett iskolák azon  évfolyamain,  amelyeknek tanulói nem a református iskolába jelentkeztek.

(6)        A  hit-  és  erkölcstan,  illetve  az  etika  osztályzata,  valamint az  egyházi  ének

értékelése bekerül a bizonyítványba.

(7)       A hit- és erkölcstan kötelezően választható érettségi tantárgy;

(8)        A  konfirmációi  előkészítés  és  vizsga  tantervben  meghatározott   évfolyamokon történhet. A fogadalom az iskola székhelye vagy a lakóhely szerinti gyülekezetben tehető le.

32.§     Az intézmény − református szellemiségének biztosítása érdekében − áhítatot, bibliakört, kántorképzést, gyülekezetlátogatást, szeretetszolgálatot stb. szervez, és támogatja a Magyarországi Református Egyház által elfogadott ifjúsági szervezetek működését.

33.§     A szabadon meghatározható tanítási szünetek,   szünnapok, valamint a tanítás nélküli munkanapok rendjét és rendezvényeit a református egyházi ünnepekre is figyelemmel kell az intézmény éves munkatervében rögzíteni.

34.§     (1) Az intézmény előkészítő foglalkozások, szintfelmérések alapján tájékozódhat az iránta

érdeklődő   tanulók   képességeiről,   továbbtanulásra   való   alkalmasságáról,   felekezeti

hovatartozásáról,  egyházi   kötődésének   mértékéről,  hitbeli   elkötelezettségéről,

érdeklődési köréről, és ezekre is figyelemmel dönt a felvételekről.

(2) Meg kell őrizni intézményeink hagyományos nyitottságát, de felvételkor törekedni kell

a református tanulók meghatározó többségére.

(3) Református közoktatási intézménynek nem lehet tanulója az, aki e törvénnyel nem

összeegyeztethető  magatartást  tanúsít,  illetve  olyan  közösségnek  a  tagja,  amely  e

törvénnyel nem összeegyeztethető nézeteket hirdet.

35.§     A   református   közoktatási   intézmény   nevelőtestületi   tagjai   és   tanulói   munkájuk, tanulmányaik  megkezdése  előtt  vagy  közben  fogadalmat  tesznek.  A  fogadalomtétel időpontját és formáját a fenntartó egyetértésével az intézmény határozza meg.

36.§     (1)   Az   intézményvezető   köteles   valamennyi   egyházi   vagy   állami   részről    kért adatszolgáltatás másolatát 8 napon belül a fenntartónak, az egyházkerületi,  valaminta zsinati oktatásügyi irodának megküldeni.

(2) Állami jogszabályokban meghatározott adatokon kívüli adatszolgáltatáshoz a fenntartó

és az illetékes egyházkerület engedélye szükséges.

37.§     (1)  Az  internátus  működhet  történelmi  református  Kollégium  önálló   egységeként, többcélú református oktatási intézmény részeként vagy önállóan is. Minden esetben − e törvény   rendelkezései   szerint   −   pedagógiai   programot,   szervezeti   és   működési szabályzatot, valamint házirendet készít.

(2) Tevékenysége a református egyház közösségi elveire, hagyományaira épül.

(3) Református közoktatási intézmény internátusában a feladatok ellátására alkalmazható

lelkipásztor vagy végzős teológus is.

38.§     Az internátus feladata, hogy:

         az evangéliumi szeretet jegyében otthont nyújtson,

         biztosítsa a nyugodt tanulás feltételeit,

         biztosítsa a református szellemű nevelést,

          gondoskodjék a tehetséggondozás és felzárkóztatás mellett a speciális ismeretek

megszerzésének   lehetőségéről,   valamint   színvonalas   kulturális,  sport  és   más

szabadidős programokról,

         gondoskodjék az egyéni és csoportos lelkigondozásról,

         kapcsolatot tartson a szülői házzal és a gyülekezetekkel.

VI. Jogok és kötelességek

39.§     A  Magyarországi  Református  Egyház  joga  és kötelessége,  hogy  a  magyar  református gyermekek lehető legszélesebb köre számára nevelési-oktatási intézményeket  alapítson, működtessen, és őrködjék az e törvényben foglaltak megvalósulásán.

40.§     A tanuló joga, hogy a krisztusi szeretet jegyében személyére szóló, színvonalas szellemi- lelki-testi gondozást kapjon, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák.

41.§     A tanuló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa egyháza, hazája és iskolája törvényeit, hagyományait, ünnepeit, és mindenkor azokhoz méltóan viselkedjék; szorgalmasan tanuljon; rendszeresen részt vegyen az iskolai és a gyülekezeti istentiszteleti alkalmakon; óvja környezetét; tiszteletet,  megbecsülést  és  felelősségérzetet  tanúsítson  egyháza,  nemzete  és  hazája,  szülei, nevelői, iskolatársai és az iskola valamennyi dolgozója iránt.

42.§     A   szülőnek   joga   és   kötelessége,   hogy   gyermeke   színvonalas   szellemi-lelki-testi

gondozásában az intézménnyel együttműködjék, és abban részt vállaljon.

43.§     A pedagógus joga, hogy az intézmény pedagógiai programjának és ezen belül a helyi tantervnek a kidolgozásában vagy átvételében részt vegyen. Ennek keretei között, a Pedagógiai Intézet ajánlásait is figyelembe véve, az intézmény hagyományaihoz, nevelőtestületének és szakmai munkaközösségeinek döntéseihez igazodva megválassza a tankönyveket, taneszközöket, segédeszközöket és nevelési-tanítási módszereit;  irányítsa,

értékelje és minősítse a reá bízott növendékek munkáját; fejlessze tudását;  gazdagítsa kapcsolatait; kifejtse véleményét; egyéni és munkahelyi gondjainak megoldásához testvéri segítséget kapjon; alkotó munkáját megbecsüljék.

44.§     A   pedagógus   kötelessége,   hogy   hivatásához   és   fogadalmához   híven   a   lehető leghatékonyabban segítse a  reá bízott növendékek szellemi-lelki-testi fejlődését, Istenhez hűséges, egyházával és hazájával szemben elkötelezett,  tevékeny keresztyén életre jutását; tartsa meg a munkájával kapcsolatos fenntartói és intézményvezetői előírásokat, valamint intézménye tanulmányi- és munkarendjét; működjék együtt vezetőivel, munkatársaival és növendékei   szüleivel;   képezze   magát   szaktudományaiban,   a   neveléstudományban, szaktárgyai  tanításának  módszertanában  és  mindazon  területeken,  amelyek  segíthetik abban, hogy hatékonyabban munkálkodhassék az intézmény céljainak megvalósításáért.

45.§     Az e törvényben és az intézményekre érvényes egyéb jogszabályokban rögzített jogokon

és kötelességeken túlmenően az intézmények szervezeti és működési

szabályzatában, valamint házirendjében − az említett rendelkezésekkel és az intézmény

hagyományaival összhangban − további jogok és kötelességek állapíthatók meg.

46.§   A   Magyarországi   Református   Egyház   által   alapított,   illetve   az   egyházzal   szoros kapcsolatban álló társadalmi szervezeteknek oktatási ügyekben véleményezési joga van.

VII. Az intézmény alkalmazottaira vonatkozó rendelkezések

47.§     Református  közoktatási  intézmény  alkalmazottjára  a  vonatkozó  állami  és  egyházi jogszabályok egyaránt érvényesek.

48.§     Az intézmény minden alkalmazottjának − tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik − figyelembe kell vennie, hogy református keresztyén közösség    munkatársa,    és    köteles    megjelenésével,    megnyilatkozásaival,    valamint

életvitelével segíteni az ifjúság evangéliumi hit és erkölcs szerinti nevelését.

49.§     A rendszeresített pedagógus állások pályázat vagy meghívás útján tölthetők be  teljes

állású vagy részfoglalkozású, határozatlan idejű munkaszerződéssel, teljes állású  vagy

részfoglalkozású,   határozott   idejű   munkaszerződéssel   vagy   óraadói    megbízási

szerződéssel.

50.§     Pedagógus   munkakörben   elsősorban   olyan   református   vagy   evangélikus   vallású egyháztagot  kell  alkalmazni,  aki  életével  és  munkájával  vállalja  az  intézmény  céljait,  előírt végzettségű, és a munkakörével kapcsolatos feladatok ellátására alkalmas. Ilyen pályázó hiányában alkalmazható az egyéb követelményeknek eleget tevő más vallású  pedagógus is, amennyiben vállalja az intézmény szellemiségét és értékrendjét.

51.§     Pedagógus  és  gazdasági  vezető  egy  évet  meghaladó,  illetve  határozatlan   idejű alkalmazásához, valamint alkalmazásának a munkáltató részéről  történő  egyoldalú megszüntetéséhez   az   igazgatótanács   hozzájárulása   szükséges,   egyébként   felette   a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja.

Vhu.10. §  A  peda g óg us  és  g a zda sá g i  vezető alkalmazását vag y   munkaviszonyának m eg szüntetését a z intézm ényvezető terjeszti elő, és írja a lá a m unka szerződést, a m elyet a fennta rtó képviselője ellenjeg yez.

52.§     (1) A református közoktatási intézmény főállású hit- erkölcstan oktatója a nevelőtestület teljes  jogú  tagja.  Felette  a  munkáltatói  jogokat  az  intézmény   vezetője  gyakorolja. Alkalmazásához és felmentéséhez az igazgatótanács (hiányában a fenntartó testület) egyetértése szükséges.

(2)  A  hit-  és  erkölcstan  oktatónak  valláserkölcsi-hitéleti  kérdésekben  javaslattevő, véleményezési joga és kötelessége van. Az igazgatóval együtt az ő felelőssége az intézmény magyar református szellemiségének biztosítása.

53.§     A  pedagógus  −  hivatásának  gyakorlása  közben  és  magánéletében  −  egyházához  és hazájához való hűségével, feddhetetlen életmódjával, vallásának gyakorlásával  mutasson példát.

54.§     (1)  A  kollektív  illetve  munkavállalói  szerződésben,  vagy  az  alkalmazottakkal  kötött munkaszerződésben  rögzíteni  kell,  hogy  az  intézmény  alapító  okiratában,  pedagógiai programjában, vagy az e törvény 44., 48., illetve az 53. §-ában foglaltak  megszegése rendkívüli felmondási ok.

(2) Azokban az  intézményekben,  ahol  a  Zsinat  ajánlására a  nevelőtestület magára nézve kötelezően etikai kódexet fogadott el, az alkalmazottakkal kötött munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy az etikai kódexben foglaltak megszegése rendkívüli felmondási ok.

55.§   A református közoktatási intézményben az alkalmazottak illetménye nem lehet kevesebb, mint az azonos munkakörben dolgozó közalkalmazottaké.

VIII. Az intézmény vezetője

56.§     A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként, vagy az

ügyek  meghatározott  körében  helyettesére,  vagy  az  intézmény  más  alkalmazottjára

átruházhatja.

57.§ (1) Az intézmény vezetőjét a fenntartó bízza meg nyilvános pályázat vagy meghívás alapján, a

nevelőtestületet meghallgatva, az igazgatótanács javaslatára.

Vhu. 11. § Az intézmény vezetőjének megbízása előtt nevelőtestületi értekezletet kell  tartani,  amelyen javaslatát a testület titkos  szavazással hozza meg. A fenntartó lehetőleg vegye figyelembe a nevelőtestület  véleményét.

(2)  A  megbízás  5  tanévre  szól.  A  ciklus  lejártát  megelőzően  a   nevelőtestületet meghallgatva, az igazgatótanács javaslatára a fenntartó újabb  5  tanévre megerősíti a megbízást, vagy új pályázatot ír ki, illetve új meghívással él.

(3) Vezetői megbízás első alkalommal szólhat egy tanévre is.

58.§     (1) A megbízás feltételei:

a)     református vallás, konfirmáció, teljes jogú egyháztagság,

b)     az adott intézményre előírt legmagasabb pedagógiai végzettség, c)           5 éves szakmai gyakorlat pedagógus munkakörben,

d)    erkölcsös életvitel, rendezett magánélet, e)           vezetésre való alkalmasság.

(2)   Nem   kaphat   intézményvezetői   megbízást   a   fenntartó   fizetett   tisztségviselője, alkalmazottja vagy a fenntartó képviselőjének közvetlen hozzátartozója.

59.§     Igazgatói megbízás egy tanévre akkor is adható, és egyszer megújítható, ha pályázat kiírására nem  volt  lehetőség,  vagy  ha  nem  áll  rendelkezésre  a  feltételeknek megfelelő jelölt.

60.§     Az  intézményvezetői  megbízás  együtt  jár  az  adott  intézménybe  szóló  teljes állású, határozatlan idejű pedagógusi alkalmazással.

61.§     Az igazgató jogai és kötelességei:

         tanácskozási joggal részt vesz a fenntartó testület intézményét érintő ülésein,

           dönt  az  intézmény  működésével  kapcsolatban  minden  olyan  ügyben,  amelyet jogszabály vagy szerződés nem utal más hatáskörbe.

           amennyiben  az  intézményre  kiható,  jogszabályba  ütköző  eljárást  észlel, tájékoztatni köteles arról a fenntartót, a fenntartó felettes egyházi hatóságát, az

egyházkerületi illetve a zsinati oktatásügyi irodát.

Vhu. 12.§. (1) A fenntartó írásban meghívja az igazgatót, intézményvezetőt a fennta rtó testület m inden olya n ülésére, a m elyen a z intézm énnyel ka pcsola tos üg yeket tá rg ya lna k. Távolmaradása nem akadálya az ülés megtartásának.

(2)A közoktatási intézmény vezetőjét megilleti mindaz  a munkajogi védelem, amely az intézmény többi pedagógusát is megilleti

62.§     Az igazgató az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire, valamint jutalmazására és fegyelmi ügyeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségek, megtartásával gyakorolja.

63.§     (1) Az igazgató köteles biztosítani, hogy az általa vezetett intézmény a Magyarországi Református  Egyház  Alkotmányának,  törvényeinek  megfelelően  és  erkölcsi  értékeinek szellemében, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és törvényei szerint működjék.

(2) Az igazgató felelősséggel tartozik továbbá:

           az   e   törvényben   és   az   intézmény   alapító   okiratában   meghatározott   célok megvalósulásáért,

             az     intézmény     jogszerű     működéséhez     szükséges     dokumentumok elkészítéséért és gondozásáért,

           az  elfogadott  pedagógiai  program  megvalósításáért,  a  pedagógiai  tevékenység

szakszerűségéért, színvonaláért, az intézmény nevelőmunkájáért,

         az intézmény rendjéért, vagyonának gondos kezeléséért,

          az intézmény költségvetésének elkészítéséért, az előírásszerű, takarékos,  célszerű

gazdálkodásért és annak ellenőrzéséért,

         a pontos ügyvitelért,

         az iskola életében közreműködő valamennyi szervezettel való együttműködésért,

          az intézmény hazai és nemzetközi kapcsolataiért, különös tekintettel az egyházi és az iskolai kapcsolatokra.

64.§  Az igazgatóhelyetteseket, az intézményegység  vezetőket, a tagintézmény-vezetőket,  a tagozatvezetőket  és  a  gyakorlati  oktatásvezetőt  az  igazgató  bízza  meg  és  menti  fel  az intézmény teljes állású, határozatlan időre kinevezett alkalmazottai közül, a nevelőtestület véleményének kikérése után, az igazgatótanács egyetértésével.  Megbízatásuk a következő igazgatói megbízással megszűnik.

IX. A nevelőtestület

65.§     (1)  A  nevelőtestület  nevelési  és  oktatási  kérdésekben  az  intézmény   legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

(2) A nevelőtestület teljes jogú tagja − az óraadó tanárok kivételével − az   intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű, legalább félmunkaidejű alkalmazottja és a gazdasági vezető.

(3)  Az  intézmény  nevelőtestületének  a  jogszabályokban  meghatározott   kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogköre van.

X. Az igazgatótanács

66.§     (1) A fenntartó − érdekeinek érvényesítésére, valamint a fenntartói jogok és kötelességek szakszerű  gyakorlására  −  igazgatótanácsot  hozhat  létre,   amely  segíti  az   intézmény rendeltetésszerű működését, és gyakorolja a fenntartó által ráruházott jogokat.

(2) Ha az intézményben négynél több tanulócsoport vagy száznál több növendék van, az

igazgatótanácsot létre kell hozni.

Vhu.  13.§ Ahol  nem  kötelező  igazgatótanács  létrehozása,  a  fenntartó  ott  is  létrehozhat  hasonló  testületet

igazgatótanácsi jogkörrel.

(3) A fenntartó közoktatási   intézményei működtetésére közös igazgatótanácsot  hozhat

létre.

67.§     (1) Az igazgatótanács működéséről a fenntartó gondoskodik.

Vhu.  14.§ Az  igazgatótanács  elnöke  a  fenntartóval  és  az intézményvezetővel  az igazgatótanács  üléseinek időpontjáról  és napirendjéről  előzetesen egyeztet.

(2)  Az  igazgatótanács  tagjai  tiszteletdíjban  nem  részesülhetnek,  útiköltség-térítésre

tarthatnak igényt.

(3)  A  fenntartó igazgatási  költségeire  az  állami  normatív támogatások  és  a

közoktatási kiegészítő támogatás nem használható fel.

68.§     (1) Az oktatási-nevelési intézmények igazgatótanácsának tagjai:

a)  hivatalból:

         a fenntartó testületének elnöksége,

          a fenntartó oktatásügyi szakértője (egyházkerületi (fő)tanácsos, egyházmegyei előadó, egyházközségi iskolaügyi  gondnok, állandó

jelleggel felkért szakértő),

         az intézmény(ek) igazgatója(i),

         az intézmény egyik hit- és erkölcstan oktatója.

         az intézmény gazdasági vezetője, b)  választottként hat évre:

-  a fenntartó által delegált 4-8 tag,

 önálló intézményenként a nevelőtestületek által delegált egy-egy tag.

c)    Több  intézmény  fenntartása  esetén,  ha  a  közös  igazgatótanács  létszáma

meghaladná a 30 főt, akkor a tagok számát a fenntartó határozza meg  az intézmények létszámarányának figyelembe vételével.

(2)  Az  igazgatótanács  összetételét  úgy  kell  meghatározni,  hogy  biztosítva  legyen  a

fenntartó szavazattöbbsége.

(3) Az intézmény képviselőinek (hit- és erkölcstanoktató, gazdasági vezető,  választott nevelőtestületi tag) delegálásáról az intézményvezető gondoskodik.

69.§ Az igazgatótanács

(1) elnökét a fenntartó testülete választja meg hat évre,

(2) megalakulása után elkészíti ügyrendjét,

(3) szükség szerint, de legalább félévenként ülésezik,

(4) alkalmanként külső szakértőket kérhet fel,

(5) a fenntartónak beszámolási kötelezettséggel tartozik.

Vhu. 15.§        Az   igazgatótanács   évente   köteles   beszámolni  a   fenntartó  testületnek  az intézm ény(ek) m űködéséről.

XI. Közoktatási intézmény felügyelete és ellenőrzése

70.§     (1)  A  közoktatási  intézmény  szakmai  ellenőrzésében  az  vehet  részt,  aki  szerepel  a

Pedagógiai Intézet által vezetett Országos református szakértői névjegyzékben.

(2) Az Országos református szakértői névjegyzékbe felvehető pályázattal vagy meghívással

öt évre (amely meghosszabbítható) az, aki

        feladatának ellátásához szükséges szakirányú felsőfokú végzettséggel és

        szakterületén szerzett tíz éves gyakorlattal rendelkezik,

        szakterületének elismert képviselője.

(3) A névjegyzékbe való felvételre javaslatot tehet bármelyik természetes személy vagy

református egyházi jogi személy.

Vhu.  16.§  H it-  és  erkölcsta nokta tói  szakértői  listára   elsősorban   teológiai  lelkészi  és   pedagógiai végzettséggel  is  rendelkező   szem élyek  vehetők   fel,  a z  illetékes  sza kbizottsá g ok  véleményének figyelembevételével.

(4)  A  szakértők  szakvéleményt  adhatnak  az  intézményvezető,  a  fenntartó  vagy  az illetékes egyházi szerv (egyházközségi és egyházmegyei fenntartású  intézmény esetén az egyházkerületi oktatásügyi iroda, egyházkerületi fenntartású intézmény esetén pedig az egyházkerületi illetve a zsinati oktatásügyi iroda) írásbeli kérésére. Amennyiben a fenntartó kér szakértői véleményt, erről egyidejűleg értesíti az intézmény vezetőjét. Amennyiben az illetékes egyházi szerv kér  szakértői véleményt, erről egyidejűleg értesíteni kell a fenntartót és az intézmény vezetőjét is.

Vhu. 17.§       Református közoktatási intézményben szakmai ellenőrzést  az intézmény fenntartója, illetve  a fokoza tos  egyházi  testületek  okta tá süg yi  irodá ja   va la m int  okta tá süg yi  bizottsá g a   is kezdeményezhet.

71.§     Az  intézmény  gazdálkodását  a  fenntartó  számvizsgáló  bizottsága  ellenőrzi,  amelyet felülvizsgálhat  a  fenntartó  felettes  egyházi  hatósága  (egyházközségi   fenntartású intézmény esetén az egyházmegye,  egyházmegyei fenntartású  intézmény esetén az  egyházkerület, egyházkerületi fenntartású intézmény  esetén  pedig  a  Zsinat számvizsgáló bizottsága, illetve hites könyvvizsgálója).

Vhu. 18.§        A fennta rtó évente legalább egyszer köteles g a zda sá g i ellenőrzést vég ezni.

72.§     A közoktatási intézmény általános (igazgatási, nevelési, valláserkölcsi stb.) felügyeletére jogosult a fenntartó az igazgatótanács útján, valamint a fenntartó felettes egyházi hatósága a 70. § (4) bekezdésben és a 71. §-ban megfogalmazott rend szerint.

73.§     (1)  A szakmai, a gazdálkodási, valamint az általános ellenőrzés megállapításait, továbbá a vélelmezett jogszabálysértéseket írásban kell a fenntartó tudomására hozni.

(2) Intézkedésre kizárólag a fenntartó jogosult az igazgatótanács illetve az igazgató útján.

XII. Vegyes rendelkezések