Print Friendly, PDF & Email

Il provvedimento è disponibile nelle seguenti lingue:

 

 

 

 

1994. ÉVI II. TÖRVÉNY

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ

ALKOTMÁNYÁRÓL ÉS KORMÁNYZATÁRÓL

 

 

(az 1996. évi II. tv; 2001. évi II. tv; 2002. évi III. tv; 2005. évi VII. tv; 2006. évi I. és 2006. évi IV; 2010.

évi III; 2012. évi IV tv; 2012. évi V tv; 2013. évi II. tv; 2013. évi VIII. törvény módosításaival
egységes szerkezetben)

 

 

Az egyház szervezete: alkotmányos és kormányzati rendje nem önmagáért van, hanem a szolgálat végzésére, a kegyelem ajándékaival való sáfárkodásra (1Kor 4,1), az egyházhoz illő ékes és szép rendben (1Kor 14,40).

 

 

I. RÉSZ

 

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

 

1.§ A Magyarországi Református Egyház, Jézus Krisztus Egyetemes Anyaszentegyházának része, a Magyarország területén lévő református egyházközségekből épül fel. A más országokban élő magyar református, illetve református egyházakkal egy lelki közösséget alkot.

 

2.§ (1) A Magyarországi Református Egyház a Szentírás alapján és hitvallásai: az Óegyházi Hitvallások, a második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté értelmében egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust ismeri, és magát a zsinat-presbiteri elvek szerint kormányozza.

(2)  A  Magyarországi  Református  Egyház  Jézus  Krisztus  missziói  parancsának  engedelmeskedve, kiemelt feladatának tekinti (Mt. 28,18–20) a missziót, az ifjúság nevelését, az elesettek gondozását.

 

3. § Magyarország Alaptörvénye szerint az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. Az Alaptörvény rendelkezéseit a Magyarországi Református Egyház tudomásul veszi.1

1 A 3.§-t a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény módosította.

 

4.§  A  Magyarországi  Református  Egyháznak,  önkormányzati  jogú  testületeinek,  valamint  erre felhatalmazott intézményeinek önálló jogalanyisága van.

 

5.§ Az egyházat megilleti az egyházi törvényalkotás joga. Az egyházi törvényt újabb egyházi törvény módosíthatja, vagy hatályon kívül helyezheti.

 

6.§ Az egyházi testületek jogosultak saját hatáskörükben az egyházi törvényeknek, a felsőbb egyházi testületek szabályrendeleteinek és az egyházi testületek törvényes önkormányzati jogainak sérelme nélkül szabályrendeletet alkotni. A szabályrendelet a felettes egyházi hatóság(ok) jóváhagyásával válik jogérvényessé. A jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, ha a szabályrendelet bemutatásától számított 30 napon belül a felettes egyházi hatóság írásban nem nyilatkozik.

 

7.§ Egyházi törvényben meghatározott egyházi tisztség és megbízatás csak olyan egyháztagra ruházható, aki az egyházi törvény értelmében arra választható vagy alkalmazható. Világi tisztségviselővé lehetőleg presbitert kell választani. A tisztségviselő köteles tisztségét vagy megbízatását legjobb tudása szerint az egyház érdekeinek szem előtt tartásával betölteni.

 

8.§ Az egyháznak az a tagja nem vehet részt mint tisztségviselő, vagy mint az egyházi önkormányzat körében rendelkezésre jogosult testület tagja, olyan ügyre vonatkozó tárgyalásban, határozathozatalban vagy intézkedésben, amelyben ő maga, házastársa, jegyese, egyenesági rokona és annak házastársa, örökbefogadó és nevelő szülője, örökbefogadott és nevelt gyermeke, testvére, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, továbbá a testvér házastársa, valamint mint valamelyik fél törvényes képviselője, meghatalmazottja járt el, vagy érdekelt.

 

9. § (1) Az egyházzal szolgálati viszonyban álló lelkészek és lelkészi jellegű szolgálatot ellátó személyek (egyházi személyek) szolgálati viszonya és felelőssége tekintetében az egyházi törvények, minden

 

egyéb, az egyházzal alkalmazotti viszonyban állók munkaviszonya tekintetében pedig a mindenkor hatályos állami jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.2

2 A 9.§-t a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény módosította.

 

(2) Az egyház tagjának vagy tisztségviselőjének jogellenesen okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

(3) Az egyháztagok és a tisztségviselők az egyháznak jogaik és kötelezettségeik gyakorlása közben jogellenes magatartással okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint tartoznak felelősséggel.

(4) Az egyház alkalmazottainak kártérítési felelősségére, valamint az egyház által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségére a mindenkor hatályos állami jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

10.§A Magyarországi Református Egyház közoktatási és felsőoktatási, egészségügyi, szeretetszolgálati és   egyéb   intézményei,   gyűjteményei,   konferenciatelepei   az   egyház   szerves   részei.   Ezek   az intézmények a Zsinat elvi iránymutatása mellett és az ágazati törvényben meghatározott szervezeti rendben és szabályok szerint az illetékes egyházi testületek felügyelete alatt végzik működésüket.

 

11.§ (1) A Magyarországi Református Egyház, valamint jogi személyiségű testületei és intézményei, egyházi, közművelődési és emberbaráti célokat szolgáló alapítványokat létesíthetnek.

(2) Az alapító okirat egy példányát a Zsinati Hivatalnak nyilvántartásba vétel végett meg kell küldeni.

 

12.§ Az egyház tagjai és tisztségviselői egyházi feladatok szolgálatában álló egyesületet alapíthatnak.

 

 

 

II. RÉSZ

 

AZ EGYHÁZKÖZSÉG

 

I. fejezet

Az egyházközségről általában

 

13.§ (1) Az egyházközség az egyház tagjainak meghatározott területen élő és az egyházi törvény szerint szervezett gyülekezete. Ettől eltérő szempontok alapján egyházközséget a Zsinat hozhat létre vagy ismerhet el.3

3 A 13. § (1) - t a ZS-239/2012.11.16. számú zsinati határozattal elfogadott 2012. évi IV. törvény módosította

(2) Az egyházközség területe általában egybeesik a helység területével. Egy egyházközség területe több helység területére is kiterjedhet, és egy helység területén több református egyházközség is lehet.

(3)  A  református  egyháztag  ahhoz  az  egyházközséghez  tartozik,  amelynek  területén  bejelentett állandó lakása van. Ha azonban más egyházközséghez kíván tartozni, erről a kérelméről a fogadó egyházközség  presbitériuma  dönt,  és  erről  értesíti  a  területileg  illetékes  egyházközség presbitériumát.

(4) A Magyarországi Református Egyházhoz tartozó egyházközségek elnevezésükben a “Református Egyházközség” megjelölést és annak a helységnek a nevét tartoznak viselni, amelynek a területén működnek. Ha egy helység területén több egyházközség működik, akkor ezek mindegyike a helység nevén kívül más közelebbi megkülönböztető elnevezést köteles használni (pl. Alszegi-Felszegi Református Egyházközség).

 

14.§ (1) Az egyházközség anya-, társ-, leány- vagy missziói egyházközség.

(2)  Az  anyaegyházközség  a  feladatait  lelkipásztori  állás  fenntartásával  önállóan  teljesíti; presbitériuma, önálló anyakönyvezése és pénzgazdálkodása van. Az anyaegyházközségek lélekszámának alsó és felső határát az egyházkerületi közgyűlés szabályozhatja. Az anyaegyházközség jogi személy.

 

15.§ (1) A társegyházközség két vagy több közel fekvő helységben levő egyházrészből áll. A társegyházközségeknek saját presbitériumuk van, de a lelkészi állást együttesen tartják fenn. A társegyházközség jogi személy.

(2) A társegyházközségek egymás közötti viszonyát az egyházmegyei közgyűlés által jóváhagyott megállapodás szabályozza.

 

16.§  Leányegyházközség  az,  amely  önálló  istentiszteleti  hellyel  rendelkezik,  de  a  lelkipásztori gondozás  és  igazgatás  tekintetében  valamely  anyaegyházközséghez  van  csatolva.  A leányegyházközség nem jogi személy.

 

17.§ Missziói egyházközség, ha a feladatok ellátása, különösen a lelkészi állás fenntartása az Országos Református Egyházi Közalap, egyházkerület vagy egyházmegye támogatásával történik. Lelkészét az illetékes püspök nevezi ki. A missziói egyházközség jogi személy.

 

18.§  Szórványok  azoknak  a  helységeknek  a  területén  vannak,  ahol  a  református  egyháztagok elszórtan, külön egyházközségi szervezet nélkül élnek. A szórványt az illetékes egyházmegye közgyűlése valamely egyházközséghez osztja be.

 

19.§4(1)Új egyházközség felállítása, a meglevő megszüntetése, jogi, vagy szervezetének megváltoztatása kérdésében az érintett egyházközségek presbitériumai határoznak.

4  A 19. §-t módosította a 2010. évi III. törvény 1. §-a.

A presbitérium e tárgyban hozott határozatához mellékletben csatolni kell a jövőbeni működést, gazdálkodást, lelkészválasztást, lelkészi állás fenntartását rendező szabályzatot, megállapodást.

A határozat és melléklete csak az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyó határozatával válik érvényessé.

(2) Amennyiben az egyházközség nagysága, ellátandó területe, vagy más missziói cél ezt szükségessé és  lehetővé  teszi,  az  egyházkerület,  vagy  az  egyházmegye  is  kezdeményezheti  új  egyházközség létrehozatalát.  E  tárgyban  az  egyházmegyei  közgyűlés  dönt.  Az  egyházmegyei  közgyűlési határozatának tartalmaznia kell a jövőbeli működési szabályokat is.

(3)   Amennyiben   az   anyaegyházközség   nem   képes   a   lelkészi   állás   önálló   fenntartására,   az egyházközség szervezetével, státuszával, a lelkészi állás fenntartásával kapcsolatban az egyházmegyei közgyűlés is jogosult változtatást kezdeményezni és – az egyházközség véleményének bekérését követően - döntést hozni.

(4) Az egyházközségek (2) és (3) bekezdésben meghatározott ügyeiben az egyházmegyei közgyűlés határozata ellen az egyházkerületi közgyűléshez fellebbezéssel élhet az érintett egyházközség, valamint az egyházmegye elnöksége.

(5)  Új  egyházközség  létrehozását,  vagy  a  régi  megszüntetését,  státuszának  megváltoztatását kimondó, illetőleg a közös lelkészfenntartásra vonatkozó jogerős határozatot nyilvántartás végett meg kell küldeni az egyházkerületnek és az MRE Zsinati Hivatalának.

 

20.§ Az egyházközség az egyházi törvényeknek és a felsőbb egyházi hatóságok törvényes rendelkezéseinek korlátai között teljesíti mindazokat a feladatokat, amelyek az ige hirdetése, a sákramentumok kiszolgáltatása, a hívek lelkigondozása, tanítása, az egyházfegyelem fenntartása, a szegények, árvák, elhagyottak és betegek gondozása tekintetében az egyházra várnak. E feladatainak teljesítése céljából megalakítja az egyházközség testületeit, megválasztja tisztségviselőit és gondoskodik a szükséges anyagi eszközökről.

 

 

 

 

21.§ (1) Az egyházközség az egyházi törvényben meghatározott módon részt vesz az egyházi felsőbb hatóságok megválasztásában.

(2)A felsőbb egyházi hatóságok, testületek megalakításánál az anya-, missziói és társegyházközségeknek (az utóbbiban az egyházrészeknek együttesen) legalább egy, legfeljebb öt szavazata van.

(3) A szavazatok számértéke ötig az alábbi feltételek szerint emelkedik:

a.    ha az egyházközségben több lelkészi állás van, a szavazat számértéke egyenlő a beiktatott lelkészek állásainak számával;

b.   ha az egyházközség választójoggal rendelkező tagjainak száma ezernél több, akkor minden további megkezdett ezer választójoggal rendelkező egyháztagra további egy szavazat esik. (4)Az egyházközségek szavazati számértékét háromévenként, a presbiter, valamint az egyházmegyei, az egyházkerületi és zsinati tisztségviselő-választások évében az egyházmegyei közgyűlés állapítja meg.5

5 A 21. § (4) - t a ZS-334/2013.11.15. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi VIII. törvény módosította

(5) Az egyházközségek szavazati jogukat a presbitériumok által gyakorolhatják.

 

II. fejezet

Az egyháztagok

 

22.§ (1) A Magyarországi Református Egyház tagja minden magyar – illetve Magyarországon élő nem magyar – állampolgár, akit a református egyház szertartása szerint megkereszteltek, valamint az a nagykorú keresztyén, aki magát reformátusnak vallja.

(2) Teljes jogú egyháztag az, akit megkereszteltek, konfirmációi fogadalmat tett, a gyülekezeti istentiszteleten és az úrvacsorai közösségben részt vesz, és egyházközségében az egyház fenntartásához hozzájárul. Az ilyen egyháztagnak nagykorúsága elérésétől kezdődően választó joga van és választható.

(3)  A  Magyarországi  Református  Egyház  valamely  gyülekezetének  teljes  jogú  tagjai  közé  kérheti

felvételét az adott egyházközség presbitériumától az az evangélikus felekezetű nagykorú keresztyén, aki helyzetéből fakadóan a Magyarországi Református Egyház rendjét megtartva, hitét egyházunk keretein belül kívánja gyakorolni.6

6 A 22. § (3) - t a ZS-334/2013.11.15. számú zsinati határozattal elfogadott 2013. évi VIII. törvény építette be.

 

23.§ A református egyháztag kötelességei:

(1) Az evangélium szerinti tiszta erkölcsű, mértékletes és józan életet éljen.

(2) Az istentiszteleteken és az úrvacsorában részt vegyen, házassága kötésénél, gyermeke keresztelésénél, halottja eltemettetésénél az egyház rendje szerint járjon el.

(3) Gyermekeit a református vallásban neveltesse, és konfirmálásukról gondoskodjék.

(4) Az egyházi közterheket az egyházi előírásokban megszabott módon és mértékben viselje.

(5) Az elfogadott egyházi tisztséget vagy megbízást híven betöltse.

 

24. § A református egyháztag jogai:

(1) Az egyházközség istentiszteleti szolgálati közösségében való részvétel; a konfirmált egyháztag az

úrvacsorai közösség részese.

(2) Házasságának megkötése, gyermekének megkeresztelése, halottjának temettetése végett az egyház szolgálatának igénybevétele.

(3) Gyermekének vallásos oktatását az egyház iskoláiban vagy egyházi iskolákon kívül is igényelheti.

(4) Az egyházi tisztségek betöltésekor az egyházi törvényben megszabott feltételek mellett választó

és választható, az egyházközség presbitériuma által összeállított névjegyzék alapján.

 

 

 

III. fejezet

 

Az egyházközség testületei

 

25. § Az egyházközség önkormányzati és igazgatási feladatait teljesítik:

a)   az egyházközségi közgyűlés,

b)   a presbitérium,

c)    az egyházközség elnöksége: a lelkész és a főgondnok (gondnok) együttesen,

d)   az egyházközség tisztségviselői és alkalmazottai,

e)   a presbitérium által létrehozott bizottságok.

 

Az egyházközségi közgyűlés

 

26. § Az egyházközségi közgyűlést alkotja az egyházközség választói névjegyzékébe felvett minden teljes jogú egyháztag.

Hatáskörébe tartozik:

a)   az egyházközség tisztségviselőinek megválasztása,

b)   amit a törvény a hatáskörébe utal és mindazon ügyekben döntés, amiket a presbitérium a közgyűlés elé terjeszt.

 

Az egyházközség tisztségviselői és alkalmazottai

 

27. § (1) Az egyházközség tisztségviselői:

a)   a lelkipásztor, a vallásoktatói és intézeti lelkész, beosztott lelkész, segédlelkész, és a díjazott diakónus és diakonissza,

b)   a főgondnok, a gondnok, a presbiterek. (2) Az egyházközség alkalmazottai:

a)   az egyházközség iskolájában alkalmazott tanár és tanító, óvónő, hivatali alkalmazottak, b)   a kántor,

c)    az egyházfi, a harangozó, a temetőőr,

d)   egyéb alkalmazottak.

 

28. § (1) Egyházközségi tisztségekre csak olyan, az egyházközség választói névjegyzékében szereplő egyháztag választható, aki az Igéről, hitvallásainkról és az egyházi szolgálatokról kellő ismerettel rendelkezik  és  tiszta  erkölcsben,  józan  életben  és  az  egyház  iránti  hűségben  és  buzgóságban másoknak példaképül szolgál.

(2) Az egyházközségi tisztségviselők eskütétellel foglalják el tisztségüket. Akit folytatólag arra a tisztségre választanak meg, amelyet eddig is viselt, nem tesz újabb esküt.

(3) Az egyházközség tisztségviselői és alkalmazottai végrehajtják a felsőbb egyházi hatóságok rendelkezéseit, a presbitérium határozatait, valamint az egyházi törvények előírásait.

 

29. § (1) Rendszeres javadalomban részesülnek a lelkipásztorok és egyéb lelkészek, diakónusok és diakonisszák, akiknek a javadalmát egyházmegyei jóváhagyással ellátott díjlevélbe kell foglalni. A díjlevél az egyházi tisztségviselők szolgálati szerződésének felel meg. A főfoglalkozású vallásoktató lelkész javadalmazásának kérdéseit az iskolaügyi törvény szabályozza.

(2) A díjlevél tekintetében a Zsinat vagy az egyházkerületek irányelveket határozhatnak meg.

(3) A lelkészi képesítéssel nem rendelkező alkalmazottakkal írásban munkaszerződést kell kötni. Munkaviszonyukra a mindenkor hatályos állami jogszabályok rendelkezései az irányadók.

 

A lelkészek

 

30. § (1) A lelkészek szolgálatáról és jogállásáról külön törvény rendelkezik.7

7 A 30.§ (1)-t a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény módosította.

(2)   A   lelkészi   képesítés   feltételeiről   és   az   egységes   lelkészi   vizsga   rendjéről   a   Zsinat szabályrendeletben rendelkezik.8

8 A 30. § (2) - t a ZS-240/2012.11.16. számú zsinati határozattal elfogadott 2012. évi V. törvény módosította

31.§9

9A31.§-t a ZS-240/2012.11.16. számú zsinati határozattal elfogadott 2012. évi V. törvény hatályon kívül helyezte

32.§10

10A32.§-t a Zs-240/2012.11.16. számú zsinati határozattal elfogadott 2012. évi V. törvény hatályon kívül helyezte

33.§11

11 A 33.§-43.§-t a Zs-272/2013. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013. évi I. törvény hatályon kívül helyezte

34.§

35.§

36.§

37.§

38.§

39.§

40.§

41.§

42.§

43.§

 

A főgondnok vagy gondnok(ok)

 

44. § (1)Minden egyházközségben a törvényben megállapított kötelességek teljesítésére a legalább 3

évi presbiteri szolgálattal rendelkező presbiterek közül gondnokot vagy gondnokokat kell választani. (2)Több gondnok választása esetén főgondnokot kell választani.

(3) A gondnok – több gondnok – választása esetén a főgondnok a presbitérium lelkészi elnökével alkotja az egyházközség elnökségét.

 

45. § Az egyházközségi főgondnok vagy gondnok hatáskörébe tartozik:

a)   a presbitériumot a lelkipásztorral együtt összehívja és a gyűlés társelnöke, b)   a lelkésszel együtt képviseli az egyházközséget,

c)    a lelkésszel együtt aláírja a presbiteri gyűlés jegyzőkönyvét és határozatait,

d)   a lelkésszel együtt kezeli az egyházközség vagyonát, ha az egyházközségnek pénztárosa van, annak működésére a lelkésszel együtt felügyel,

e)   gondoskodik az egyházközség épületeinek jó karbantartásáról,

f)      a lelkésszel együttesen gondoskodik az egyházközség költségvetésének és zárószámadásának elkészítéséről,

g)   ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a törvény hatáskörébe utal

 

A presbiterek

 

46.§  (1)  A  presbiterek  az  egyházközség  lelki  és  anyagi  javainak  sáfárai,  akiket  az  egyházközség

életének felelős irányítására az egyházközségi választók névjegyzékébe felvett egyháztagok közül kell választani a törvény előírásai szerint.

(2) Presbiterré az választható, aki legalább 3 éve teljes jogú egyháztag és a választó gyülekezetnek legalább 1 éve tagja.

 

 

47.§ A presbitérium választott tagjainak létszámát minden egyházközségre nézve a presbitérium határozata alapján az egyházmegyei közgyűlés hagyja jóvá. A presbiterek száma a lelkészeket és a (fő)gondnokot nem számítva négynél kevesebb nem lehet. A presbitériumnak hivatalból tagjai az egyházközség megválasztott lelkészei.

 

48.§ A presbiterek mellett pótpresbitereket is kell választani, akiknek a száma a választott presbiterek számának legalább negyed része. Ha a presbiteri tisztség a választási cikluson belül megüresedik, a presbitérium   által   behívott   a   választás   sorrendjében   következő   pótpresbiter   foglalja   el   a megüresedett helyet.

 

49. § (1) A presbiter tisztsége megszűnik a választási ciklus lejártával, a választók névjegyzékéből való törléssel, továbbá elhalálozás, lemondás vagy jogerős határozattal történt elmozdítás folytán.

(2) Ha a presbiter a presbitérium három egymást követő gyűlésén nem jelenik meg, és elmaradását nem   igazolja,  presbiteri  tisztségéről  lemondottnak  kell  tekinteni.  A  presbitert  lemondottnak nyilvánító presbitériumi határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 8 napon belül az egyházközség  elnökségéhez  benyújtott,  de  az  egyházmegyei  bírósághoz  intézett  panasznak  van helye.

 

A presbitérium

 

50.§ A presbitérium az egyházközség vezető testülete, lelki és anyagi életének irányítója. E körben feladatai:

a)   az istentiszteleti, missziói és lelkigondozói feladatokat végzi, és teljesítésére felügyel,

b)   a gyülekezeti és intézményes diakónia gyakorlását szervezi,

c)    az egyházi törvény szerint ráruházott jogkörben gyakorolja az egyházfegyelmezést,

d)   új tisztségek és állások szervezéséről és betöltésének feltételeiről határoz,

e)   az   egyházközség   ingó   és   ingatlan   javait   kezeli,   vagyontárgyainak   elidegenítése   vagy megterhelése, új vagyontárgyak szerzése, kölcsön felvétele tárgyában határoz,

f)      az  egyházközség  költségvetését  és  zárszámadását  évenként  elfogadja,  és  jóváhagyásra

felterjeszti,

g)   egyházközségi szabályrendeletet alkot,

h)   az  egyházmegyei  közgyűlésre  képviselőt választ, és szavaz a törvény értelmében  felsőbb egyházi hatóságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról,

i)      a választók betűrendes névjegyzékét elkészíti és felterjeszti az egyházmegyének,

j)      általában eljár a törvényben hatáskörébe utalt minden ügyben.

 

51.§ (1) A presbiteri gyűlés elnöke a lelkipásztor, társelnöke a főgondnok vagy gondnok. A gyűléseket a presbitérium elnöksége hívja össze és vezeti. Az elnökség tagjai az elnöki feladatok végzése tekintetében egymás között megegyezhetnek.

(2)   Az   egyházközség   elnökségének   akadályoztatása   esetén   a   presbitérium   összehívásáról   az egyházmegyei elnökség gondoskodik.

(3)  Ha  az  egyházközségnek  több  lelkipásztora  van,  a  presbitérium  három  naptári  évre  választja közülük a presbitérium lelkészi elnökét.

 

52.§ (1) A presbiteri gyűlést szükség szerint, de legalább negyedévenként kell tartani.

(2)  A  presbiteri  gyűlést  össze  kell  hívni  akkor  is,  ha  a  presbitérium  tagjainak  negyed  része  a tárgyalandó ügyek megjelölésével írásban kéri, vagy ha a felsőbb egyházi hatóság elrendeli.

(3) A presbiteri gyűlés az egyháztagok számára nyilvános, de az elnök vagy a jelenlevő presbiterek negyedrészének kívánságára zárt ülést kell tartani.

(4)  A  presbiteri  gyűlésen  a  pótpresbiterek  és  az  egyházközség  alkalmazottai  tanácskozási  joggal

vehetnek részt.

(5) Az egyházközség intézményeinek vezetőit tanácskozási joggal meg kell hívni.

 

53.§ (1) A presbitérium gyűlésére a presbitérium valamennyi tagját a gyűlés helyének, idejének és a tárgyalandó ügyek megnevezésével legalább 48 órával előbb meg kell hívni rövid úton vagy levél útján.

(2) A meghívón nem közölt ügyekben döntés nem hozható. A gyűlés előtt legalább 24 órával beadott minden önálló indítványt a napirendre fel kell venni.

 

54.§ (1) Érvényes határozathozatalhoz a presbitérium tagjai több mint felének jelenléte szükséges. Ha a presbiteri gyűlés első ízben határozatképtelenség miatt nem volt megtartható, másodszori meghívásra a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes.

(2) A presbitérium a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével (50% + 1) hozza határozatait. Szavazategyenlőség esetén az ülést vezető elnök szavazata dönt. Személyi kérdés esetén titkos szavazással kell dönteni.

 

55.§ A presbiteri gyűlést a lelkész imádkozással és bibliaolvasással nyitja meg és imádkozással zárja

be.

 

56.§ A presbiteri gyűlésről a jelenlevők nevének felsorolásával, valamint az ügyek tárgyalását részletesen feltüntető jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnökség, a jegyző és a két felkért tag aláírása hitelesít. A jegyzőkönyvet a következő presbiteri gyűlésen ismertetni kell, a határozatokat fel kell olvasni, és ezután kerül sor a hitelesítésére.

 

57.§  (1)  A  presbitérium  határozata  ellen  közlését  követő  15  napon  belül  az  egyházmegyei közgyűléshez fellebbezésnek van helye.

(2)  A  határozat  ellen  fellebbezéssel  élhet  az,  akit  a  határozat  érint,  illetve  az  egyházközség választóinak 1/10 része.

(3) Ha a presbitérium megállapítja, hogy határozata jogszabályt sért, azt saját hatáskörében visszavonhatja vagy módosíthatja. Ellenkező esetben a fellebbezést a presbitérium elnöke a presbitérium  észrevételével  együtt  8  napon  belül  köteles  az  egyházmegyei  közgyűléshez felterjeszteni.

 

58.§  (1)  A  presbitérium  határozata  csak  az  egyházmegyei  közgyűlés  jóváhagyása  után  válik

érvényessé, ha:

a) az egyházközségek addigi beosztásának és egymáshoz való viszonyának a változtatására, új egyházközség szervezésére, vagy az egyházközségeknek több önálló egyházközségekre való megosztására,

b) új lelkészi állás szervezésére, illetve létező megszüntetésére vonatkozik.

(2)  A  presbitérium  határozata  fokozatos  egyházi  hatóság  jóváhagyásával  válik  érvényessé,  ha  a döntés:

a)   ingatlan vagyon szerzésére, megterhelésére vagy elidegenítésére, kölcsön felvételére,

b)   ajándék, örökség elfogadására vagy visszautasítására ,

c) műemlék vagy műemlék jellegű ingatlanra, műkincs vagyonra, egyházi tulajdon átalakítására vagy építkezésre vonatkozik.

(3) A jóváhagyási rendet a gazdálkodásra vonatkozó egyházi jogszabályok állapítják meg.

 

59. § (1) Ha felsőbb egyházi hatóság azt észleli, hogy az egyházközség jogszabálysértő határozatot hozott, a határozat végrehajtásának felfüggesztését rendelheti el, és határidő kitűzésével a határozat felülvizsgálatára vagy megváltoztatására hívhatja fel a presbitériumot. Ha a presbitérium ennek nem tesz  eleget,  az  ügyet  az  egyházmegyei  elnökség  döntés  végett  az  egyházmegyei  közgyűlés  elé terjeszti.

(2) Amennyiben az egyházmegyei közgyűlés a presbitérium határozatát hatályon kívül helyezi, a presbitérium 15 napon belül megfelelő új határozatot köteles hozni.

(3)Ha a presbitérium sorozatosan törvényellenes határozatokat hoz vagy a felsőbb egyházi hatóságok törvényes rendelkezéseinek végrehajtását megtagadja, az egyházmegyei közgyűlés kimondhatja a presbitérium feloszlatását és új presbitérium megválasztását. A választás megtörténtéig az egyházközség ügyeinek vitelére az egyházmegye másik egyházközségnek presbitériumát jelölheti ki.

 

 

 

IV. fejezet

 

A kántor

 

60.§ A gyülekezeti éneklés vezetésére és általában az egyházi ének- és zenekultúrának a gyülekezetekben történő fejlesztésére és ápolására minden egyházközség kántori állást tarthat fenn.

 

61.§(1)A kántori állásra olyan egyháztagot lehet választani, aki megfelelő zenei képesítéssel rendelkezik, vagy aki sikeres kántori vizsgát tett és oklevelet szerzett.

(2)A  kántorok  képzésének  és  képesítésének  rendjét  a  Magyarországi  Református  Egyház kántorképzési és képesítési szabályzata határozza meg.

 

62. § A kántor köteles:

a)   példamutató keresztyén életet élni,

b)   hivatali működésében a lelkész utasítása szerint eljárni,

c)    a  gyülekezetben  az  egyházi  éneklés  és  egyházi  zenekultúra  színvonalának  emelésére  a lehetőségekhez mérten a legjobb tudása szerint mindent megtenni,

d)   az  istentiszteleteken  és  temetési  szertartásokon  elsősorban  a  Zsinat  által  kötelezően

használatra rendelt énekeskönyvet használni,

e)   az  istentiszteleteken,  a  temetési  és  egyéb  szertartásokon  az  alkalom  komolyságához  illő

öltözetben megjelenni.

 

63. § A kántort a presbitérium választja, és javadalmát díjlevélben állapítja meg.

 

64.§ Ha a kántor lelkészi képesítéssel is rendelkezik, szolgálati viszonya és fegyelmi felelőssége tekintetében az egyházi törvények az irányadók. Ha lelkészi képesítéssel nem rendelkezik, munkaviszonya tekintetében a mindenkor hatályos állami jogszabályok rendelkezései az irányadók.

 

65.§  A  presbitérium  megbízhat  ideiglenes  minőségben  meghatározott  időre  ének  vezetésére alkalmas olyan egyháztagot, akinek nincs kántori képesítése.

 

 

 

Az egyházközség pénztárosa

 

66.§ A presbitérium az egyházközség anyagi javainak kezelésére az egyháztagok közül pénztárost választhat az egyházi tisztségviselők választására vonatkozó szabályok szerint.

 

67.§ Az egyházközség pénztárosának kötelességei:

a)   az egyházközség pénzeszközeit a presbitérium utasítása szerint a lelkész és az egyházközségi

gondnok felügyelete alatt kezeli,

b)   gondoskodik   az   önkéntes   egyházfenntartói   járulékok   és   egyéb   adományok   pontos nyilvántartásáról,

c)    nyilvántartja és az esedékesség időpontjában befizeti az egyházközséget terhelő adókat és járulékokat,

 

d)   az évi számadást minden tételben bizonylatokkal felszerelve és az év végétől számított egy hónap alatt elkészíti, és a presbitériumhoz megvizsgálás végett beadja.

 

 

 

Egyházfi és harangozó

 

68.§ (1) Az egyházközség elnöksége a presbitérium hozzájárulásával a templomi rend fenntartása céljára és az egyházi gyűlések körüli, valamint az egyházközségi igazgatásban szükséges segédkező munkák végzésére egyházfit, a harangozásra, valamint az egyházi hivatalos helyiségek rendben tartására és más munkák végzésére harangozót alkalmazhat.

(2) Az egyházfi és a harangozó feladatait a presbitérium állapítja meg, működésére a lelkész és a gondnok felügyel. Munkaviszonyára a mindenkor hatályos állami jogszabályok az irányadók.

 

Bizottsági előadók és külön megbízottak

 

69.§  A  presbitérium  az  egyházközség  külön  meghatározott  feladatainak  elvégzésére (szeretetszolgálat, iratterjesztés, építésügyi, stb.) bizottsági előadókat vagy külön megbízottakat választhat, akik tevékenységükről a presbitériumnak beszámolni tartoznak. Bizottsági előadókul vagy külön megbízottakként presbiteri tisztséget nem viselő személyek is megválaszthatók.

 

Tanítók, tanárok

 

70.§ A református egyházi iskolarendszerre, azok szervezetére, valamint az egyház alapfokú, középfokú és felsőfokú iskoláiban működő nevelőkre vonatkozóan külön tanügyi egyházi törvény rendelkezik.

 

Gyűjtemények munkatársai

 

71.§ (1) A gyűjtemények munkatársául olyan felsőfokú végzettségű és lehetőleg lelkészi képesítésű egyháztagot kell alkalmazni, aki rendelkezik a megkívánt szakképzettséggel, vagy tudományos és szakmai munkásságánál fogva alkalmasnak minősül a gyűjteményi szolgálatra.

(2) Kivételesen szakképesítéssel nem rendelkező munkatárs is alkalmazható azzal a feltétellel, hogy az alkalmazó testület határidő megjelölésével kiköti, hogy a munkaköre betöltéséhez szükséges szakképzettséget meghatározott határidőn belül megszerzi.

(3) A gyűjteményi munkatársak tartoznak hivatalukban hűségesen eljárni, szakmabeli ismereteiket gyarapítani,  a  rájuk   bízott  javak  őrzésében,  kezelésében  gondosan  eljárni,  a  Magyarországi Református  Egyházban  folyó  tudományos  kutatást  elősegíteni,  az  egyház  tanítói  szolgálatában szükség   szerint   részt   venni,   s   mind   hivatali   ténykedésükkel,   mind   tisztes   magaviseletükkel példaképpen elöl járni.

A szeretetintézmények munkatársai

 

72. § (1) A szeretetintézményekben végzett munkára elsősorban megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkatársakat kell alkalmazni.

(2) Olyan munkakörben, amelyhez szakképesítés nem szükséges, a szolgálatra elhívatottságot érző és arra megfelelő személyt kell alkalmazni.

(3) Az intézetek alkalmazottai a reájuk bízottak között megbízásukhoz híven, legjobb tudásuk szerint hűséggel és szeretettel végezzék munkájukat.

(4) A szeretetintézmények alkalmazottai alkalmazásának rendjét, jogaikat és kötelezettségeiket a Magyarországi   Református   Egyház   Szeretetszolgálatának   szervezeti   és   működési   szabályzata határozza meg. A szeretetintézményekben dolgozó lelkészi képesítésű munkások szolgálati viszonya és fegyelmi felelőssége tekintetében az egyházi törvények, a lelkészi képesítéssel nem rendelkező

 

munkások munkaviszonya tekintetében a mindenkor hatályos állami jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Igazgatási alkalmazottak

 

73. § (1) A Magyarországi Református Egyház önkormányzati joggal bíró testületei, intézetei és intézményei, valamint a Zsinat hivatalokat tartanak fenn, mind maguk, mind pedig a joghatásuk alatt levő intézmények igazgatására.

(2) A hivatalok szervezetét és feladatkörét és az abban foglalkoztatottak szakképesítésére vonatkozó szabályokat a hivatalt fenntartó testület által megállapított szabályrendelet határozza meg.

 

74.§  A  hivatalok  alkalmazottainak  kötelessége,  hogy  példamutató  keresztyén  életet  éljenek,  és hivatali munkájukat a törvények alapján legjobb tudásuk szerint lássák el.

 

 

 

III. RÉSZ

 

AZ EGYHÁZMEGYE

 

I. fejezet

Az egyházmegye szervezete

 

75.§  Több  egyházközségnek  az  egyházi  kormányzás  és  igazgatás  céljából  felsőbb  hatósággá egyesülése az egyházmegye. Az egyházmegye jogi személy.

 

76.§ Új egyházmegye kialakítása, vagy a meglevő egyházmegye megszüntetése, vagy területi határainak  módosítása  tárgyában  a  területileg  illetékes  egyházkerületi  közgyűlés  határoz.  Erre irányuló kérelmet az érdekelt egyházközségek, egyházmegyék terjesztik elő. Kezdeményezheti az egyházkerület is.

 

77.§ (1) Az egyházmegye önkormányzati, felügyeleti és igazgatási feladatait teljesítik:

a)   az egyházmegyei közgyűlés,

b)   az egyházmegyei tanács,

c)    az egyházmegye elnöksége,

d)   az egyházmegye tisztségviselői, alkalmazottai,

e)   az egyházmegyei közgyűlés által alakított vagy az egyházmegye elnöksége által kiküldött bizottságok.

(2) Minden egyházmegye missziói, tanulmányi, gazdasági, diakóniai, iskolai és vallásoktatási, számvizsgáló bizottságot alakíthat. Ezen kívül szükség esetén más bizottságok is alakíthatók.

(3) Az egyházmegyének joga van egyházi törvényben megszabott keretek között egyházi törvénnyel nem szabályozott egyházmegyei tisztséget szervezni, s annak feladatait meghatározni, vagy az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek bármely tagját egyházmegyei feladat teljesítésére felkérni.

 

II. fejezet

Az egyházmegye tisztségviselői és alkalmazottai

 

78.§ (1) Az egyházmegye tisztségviselői: az esperes, az egyházmegyei gondnok, a lelkészek és a világiak közül egyenlő számmal választott egyházmegyei tanácsosok, a lelkészi és világi főjegyző, a lelkészek és a világiak közül egyenlő számmal választott jegyzők, a jogtanácsos, az egyházmegyei bírák, a pénztáros, a számvevő, a levéltáros.

(2) Az egyházmegye más tisztségek, valamint alkalmazottak felől is rendelkezhet szabályrendeletben.

 

 

79.§ (1) Az egyházmegyei tisztségviselők az egyházmegyei közgyűlés előtt tett esküvel foglalják el tisztségüket. Akit olyan tisztségre választanak meg, amelyet már addig is betöltött, nem tesz újabb esküt.

(2) Az egyházmegyei tisztségviselő tisztsége megszűnik az általános tisztújítás idején, továbbá elhalálozás, az egyházmegyei közgyűlés által elfogadott lemondás, jogerős bírói határozattal történt elmozdítás folytán, valamint a lelkészi tisztség betöltőjére nézve akkor is, ha az egyházmegyében megszűnik egyházmegyei lelkészi tisztség viselésére jogosító hivatalt betölteni. Lelkészi tisztséget betöltő egyházmegyei tisztségviselő egyházmegyei tisztségének megszűnése nem jelenti egyben lelkészi állásáról való lemondását is.

(3) Az az egyházmegyei tisztségviselő, aki az egyházmegyei közgyűlésről három ízben igazolás nélkül elmarad, tisztségéről lemondottnak tekintendő, s helyének betöltéséről az egyházmegyei közgyűlés intézkedik.

Az esperes

 

80.§ (1) Esperesnek olyan lelkész jelölhető, aki a jelölést megelőzően legalább 10 évi folyamatos, önálló gyülekezeti lelkészi szolgálattal rendelkezik.

(2) Az esperest az egyházmegyében önálló lelkészi tisztséget viselők közül kell választani.

(3) Az esperest tisztségében az egyházmegyei közgyűlés erősíti meg, és ezt az egyházkerületi közgyűlésnek bejelenti.

 

81.§ Az esperest akadályoztatása, valamint az esperesi tisztség üresedése esetén valamennyi funkciójában az egyházmegyei lelkészi főjegyző helyettesíti.

 

82. § (1) Az esperes elnöktársával, az egyházmegyei gondnokkal együtt képviseli az egyházmegyét.

(2) Az esperes az egyházmegyei gondnokkal együtt az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek és egyházi tisztségviselők felügyelője, az egyházmegyei és felsőbb egyházi hatóságok határozatainak végrehajtója.

(3) Tisztségénél fogva tagja az egyházmegyei közgyűlésnek, az egyházmegyei tanácsnak, az egyházkerületi közgyűlésnek, az esperes-gondnoki értekezletnek.

(4) Az esperes hatáskörébe tartozik különösen:

a)   az egyházmegyei közgyűlésnek az egyházmegye életéről jelentést tesz,

b)   lelkészek választása és helyettesítése ügyében a törvények szerint intézkedik,

c)    az egyházközségi választások alkalmával a törvényben megjelölt hatáskörben intézkedik,

d)   az egyházközségek vagyonleltárát és költségvetését jóváhagyja,

e)   az egyházközségi választók névjegyzékét hitelesíti,

f)      a lelkészcsaládokat pásztorolja.

(5) Az esperes elnöktársával, az egyházmegyei gondnokkal együtt:

a)   az egyházmegyei közgyűlés és tanács összehívása iránt intézkedik, a tanácskozásukat vezeti,

b)   az egyházközségi választók névjegyzéke ellen beadott fellebbezéseket elbírálja,

c)    az egyházmegyében működő bizottságok tevékenységét irányítja,

d)   a megállapított költségvetés keretén belül elnöktársával egyetértésben utalványoz,

e)   az egyházmegye pénztárára felügyel,

f)      az egyházmegye levéltárára és az egyházmegye területén levő műemlékekre felügyel,

g)   az Országos Református Egyházi Közalap ügyében és a Református Lelkészi Nyugdíjintézetre vonatkozóan a törvény szerint reá váró feladatokat teljesíti,

h)   dönt az egyházi törvényben hatáskörébe utalt ügyekben.

 

83.§ (1) Az esperes az egyházmegye minden egyházközségét köteles az egyházmegyei gondnokkal együtt évente meglátogatni (canonica visitatio). Minden egyházközséget évente legalább egy alkalommal meg kell vizsgálni. Ha az esperes és az egyházmegyei gondnok ezt személyesen nem tudja teljesíteni, felkérésükre egyházmegyei tanácsosok járnak el.

 

(2) Az esperesi látogatásról az esperes vagy az általa megbízott látogató küldöttség jegyzőkönyvet készít, amelyben az egyházközség életének minden mozzanatára ki kell terjedni.

(3) Az esperes a jegyzőkönyvek alapján készített jelentést az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti.

 

Egyházmegyei gondnok

 

84.§ (1) Egyházmegyei gondnokká élő hitű és az egyházi szolgálatra való készségben kiemelkedő, az egyházmegye vezetésére alkalmas és közmegbecsülésben álló presbiter választható, aki legalább 5 év presbiteri szolgálattal rendelkezik.

(2) Az egyházmegyei gondnok választását az egyházmegyei közgyűlés erősíti meg és az egyházkerületi közgyűlésnek bejelenti.

 

85.  §  Az  egyházmegyei  gondnokot  akadályoztatása  vagy  a  tisztség  üresedése  esetén  törvényes helyettese, az egyházmegyei világi főjegyző helyettesíti.

 

86. § (1) Az egyházmegyei gondnok elnöktársával, az esperessel együtt képviseli az egyházmegyét.
(2) Tisztségénél   fogva   tagja   az   egyházmegyei   közgyűlésnek,   az   egyházmegyei   tanácsnak,   az egyházkerületi közgyűlésnek, az esperes-gondnoki értekezletnek.

(3) Az egyházmegyei gondnok hatáskörébe tartoznak értelemszerűen a 82. § (5) bekezdésében és a

83. §-ban meghatározott ügyek.

 

Az egyházmegyei főjegyzők és jegyzők

 

87.§ (1) Az egyházmegyében egy lelkészi és egy világi főjegyzőt kell választani, akik az esperes, illetve az egyházmegyei gondnok általános helyettesei. Ezenkívül a szükséghez képest egy vagy több lelkészi és világi jegyzőt kell választani. A jegyzők számát az egyházmegyei közgyűlés állapítja meg, egyenlően a lelkészek és világiak sorából.

(2) A főjegyző helyettese a hivatali kor szerint legidősebb jegyző.

(3) Az egyházmegyei jegyzők feladata: az egyházmegyei közgyűlés és tanácsülés tárgysorozatának előkészítése, az egyházmegyei gyűlések jegyzőkönyvének elkészítése, és a szükséghez képest segítségnyújtás az egyházmegyei ügyvitelben.

 

Az egyházmegyei jogtanácsos

 

88.§ (1) Az egyházmegyei jogtanácsost egyházi tisztségre választható ügyvéd, jogtanácsos, illetve

általános jogi szakvizsgával rendelkező egyháztagok sorából az egyházmegyei közgyűlés választja. Több   jogtanácsos   is   választható,   ebben   az   esetben   feladataik   megosztása   tekintetében   az egyházmegye elnöksége határoz.

(2) Az egyházmegyei jogtanácsos feladatai:

a)   az egyházmegyei közgyűlésen, valamint az egyházmegyei bíróság tárgyalásán részt vesz, és

indítványokat terjeszt elő,

b)  az egyházmegyét az egyházmegye elnökségének, az egyházmegyébe tartozó egyházközségeket pedig az egyházközségek elnökségének megbízása alapján bíróságok és hatóságok előtt képviseli,

c)    okiratokat, szerződéseket készít, ellenjegyez és jogi véleményt ad,

d)   mindazt a munkát végzi, amelyet törvény vagy szabályrendelet feladatává tesz,

e)  az egyházmegyei jogtanácsost bírósági ügyekben való eljárásáért, okiratok és szerződések készítéséért az általa képviselt testület részéről díjazás illeti meg. Tevékenységéért az ügyvédi törvényben meghatározott felelősséggel tartozik.

 

 

Az egyházmegyei pénztáros és számvevő

 

89.§ (1) Az egyházmegyei pénztárost és számvevőt az egyházmegyei közgyűlés számviteli és pénzügyi képesítéssel rendelkező lelkészi vagy világi egyháztagok köréből választja.

(2) A pénztáros kezeli az egyházmegye pénzeszközeit teljes és kizárólagos felelősséggel, előkészíti az egyházmegye költségvetését és zárszámadását, a számvevő pedig ellenőrzi az egyházmegye és az egyházközségek részéről a számviteli és pénzügyi rend betartását. A számvevőt ezért a tevékenységéért fegyelmi felelősség terheli.

 

Az egyházmegyei levéltáros

 

90.§ Egyházmegyei levéltárossá az egyházmegye területén lakó, főiskolai vagy egyetemi lelkészi vagy szakirányú végzettségű egyháztagot választhat az egyházmegyei közgyűlés. Az egyházmegyei levéltáros kezeli az egyházmegye levéltárát, és az okiratokról pontos nyilvántartást vezet, az iratokról másolatot állíthat ki hitelesítéssel az erre vonatkozó szabályok szerint.Eredeti iratokat a levéltárból nem adhat ki. Hatósági jogkörben felügyeli az egyházközségek, egyházi iskolák és más, az egyházmegye joghatósága alá tartozó intézmények levéltárait.

 

 

 

III. fejezet

Az egyházmegyei közgyűlés

 

91.§ (1) Az egyházmegyei közgyűlést alkotják:

a)   az esperes és az egyházmegyei gondnok, a lelkészi és világi főjegyzők,

b)   lelkészi és világi tanácsosok,

c)    lelkészi és világi jegyzők,

d)   az egyházmegyei jogtanácsos,

e)   minden megválasztott gyülekezeti lelkész, missziói gyülekezetbe kinevezett missziói lelkész, helyettes lelkész12,

12 A 91.§ (1) e-t a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény módosította.

f)      az   egyházközségek   szavazati   számértékének   megfelelő   létszámban   beküldött   világi képviselői,

g)   13

13 A 91.§ (1) g-t a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény hatályon kívül helyezte.
h)   területe szerint az illetékes egyetem, főiskola egy tanár képviselője,

i)      területén   működő   középiskolák,   általános   iskolák   és   óvodák   egy-egy   tanár   (tanító)

képviselője,

j)      a területén működő egészségügyi, szeretetintézmények és a tudományos gyűjtemények egy-

egy képviselője.

(2) Az egyházmegyének e törvényszakaszban fel nem sorolt tisztségviselői, az egyházmegye bírái és pótbírái az egyházmegyei közgyűlésen szavazati jog nélkül tanácskozó tagok.

(3) Az egyházmegyében működő egyéb, a törvény 91. § (1) e) pontjában fel nem sorolt, önálló és nem

önálló jogállású lelkészek, akik az egyházmegyébe nyertek bekebelezést, az egyházmegyei közgyűlés tanácskozásában szavazati jog nélkül vehetnek részt.14

14 A 91.§ (3)-t a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény módosította.

92.§ (1) Egyházmegyei közgyűlést évenként legalább egyszer kell tartani. Szükség esetén az elnökség többször is összehívhatja a közgyűlést. Az egyházmegyei közgyűlést alkotó tagjai ¼ részének írásos, indokolt kérelmére 30 napon belül össze kell hívni.

(2) A közgyűlés időpontját az egyházmegye elnöksége tűzi ki, amelyet a határnap előtt legalább 15 nappal a tárgysorozat közlésével kell összehívni.

(3)   A   közgyűlésről   elmaradt   közgyűlési   tagokkal   szemben   követendő   eljárást   egyházmegyei szabályrendelet állapítja meg. Az az egyházmegyei tisztségviselő, aki az egyházmegyei közgyűlésről három ízben igazolás nélkül elmarad, tisztségéről lemondottnak tekintendő, s helyének betöltéséről az egyházmegyei közgyűlés intézkedik.

 

93.§ (1) A közgyűlés nyilvános; imádkozással és bibliaolvasással kezdődik, és imádkozással fejeződik be.

(2) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal bíró tagok több mint fele jelen van.

(3) A közgyűlés határozatait a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével hozza (50% + 1). Szavazategyenlőség esetén a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt.

 

94.§ (1) A közgyűlést mindig kettős elnökség vezeti.

(2) A megjelenésben vagy elnöklésben akadályozott elnököt törvényes helyettese helyettesíti. (3) Az elnökség tagjai az elnöki feladatok végzése felől egymás között megegyezhetnek.

 

95.§ (1) Az egyházmegyei közgyűlés tanácskozik és intézkedik az egyházmegyére tartozó minden egyházi  és  iskolai  igazgatási  ügyben,  ha  azt  a  törvény  nem  utalja  az  egyházmegyei  bíróság hatáskörébe.

(2) Az egyházmegyei közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)  az  egyházmegyei  szabályrendelet  alkotása  és  az  egyházközségi  szabályrendeletek jóváhagyása,

b)   a  megüresedett  egyházmegyei  tisztségek  betöltése  felől  intézkedés,  választás  útján  a tisztségek betöltése,

c)    egyházmegyei bizottságok alakítása,

d)   egyházkerületi közgyűlésre képviselők választása.

(3) Az egyházmegyei közgyűlés hatáskörébe tartozik ezen kívül:

a)   a presbitérium feloszlatása és új választás elrendelése,

b)   az egyházmegye területén levő egyházközségekben a presbiterek számának jóváhagyása,

c)  felettes egyházi hatóságok által hozzá intézett felhívások és rendeletek végrehajtásának biztosítása,

d)   az egyházmegyében folyó egyházépítő munka szervezése, irányítása,

e)   települések és szórványok nyilvántartása és az egyházközségekhez beosztásukról intézkedés,

f)      az  egyházlátogatásról  beterjesztett  jelentés  tárgyalása,  az  egyházközségek  lelki  életének segítése és ellenőrzése, anyagi helyzetének felügyelete és szükség esetén segítése, az egyházközségek évi zárszámadásainak felülvizsgálata és jóváhagyása,

g)   közalapi járulékok megosztása az egyházközségek között,

h)  lelkészek választásának és álláscseréjének végleges megerősítése, ha a választás ellen a törvényes határidőn belül nem adtak be panaszt, vagy a panaszt jogerősen elutasították, a lelkész választását megtagadó egyházközségbe lelkész választása,

i)      a lelkészi képesítés kérelem hatályban tartására irányuló kérelem alapján javaslatot tesz az egyházkerületi közgyűlésnek a lelkészi képesítés legfeljebb 5 évig terjedő hatályban tartására vagy a kérelem elutasítására15,

15  A 95.§ (3) i)-t a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény építette be, ezáltal a soron következő pontok átszámozódtak.

j)      a  presbitérium  határozata  ellen  beadott  fellebbezés  elbírálása,  ha  az  ügy  nem  bírósági hatáskörbe tartozik,

k)  az egyházmegye elnökségének határozata és intézkedése ellen benyújtott fellebbezés elbírálása, amelyben az elnökség nem vehet részt,

l)      az   egyházmegye   javára   tett   ajándékozás,   örökség   elfogadása   vagy   visszautasítása tekintetében való határozathozatal,

m)  ingatlan vagyon szerzése, elidegenítése vagy megterhelése, kölcsön felvétele tekintetében

való határozat,

n)  az egyházmegye költségvetésének megállapítása és a fedezet biztosításáról intézkedés, zárszámadás elfogadása, az egyházmegye költségvetésének és zárszámadásának jóváhagyása végett az egyházkerületi közgyűlés elé terjesztése,

o)   az egyházmegyei levéltár, könyvtár, múzeum és az egyházmegye területén levő műemlékek felügyelete,

p)   az esperes jelentésének tárgyalása,

r)     leányegyházközségeknek           anyaegyházközséggé           vagy           anyaegyházközségeknek leányegyházközséggé alakítása, valamint a társegyházközségek egymás közti viszonyának szabályozása ügyében határozat.

s)   döntés az egyházi közérdekből bírósági döntéssel megüresedett önálló gyülekezeti lelkészi

állás  betöltéséről,  amennyiben  a  gyülekezeti  lelkész  és  a  gyülekezet  közötti  viszony megromlása a gyülekezetnek is felróható volt.16

16 A 95.§ (3) s)-t a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény építette be.

 

96.§ A közgyűlés maga alkotja meg tanácskozási szabályzatát és ügyrendjét, azonban az vagy a rajta tett változtatás mindig csak a határozat meghozatalát követő közgyűlésen alkalmazható.

 

97.§ (1) Az egyházmegyei közgyűlés határozata ellen a kihirdetésének – ha pedig kézbesítésnek van helye  –,  kézbesítésének  napját  követő  15  napon  belül  az  egyházkerületi  közgyűléshez  lehet fellebbezni. A fellebbezést az egyházmegyei elnökségnek kell benyújtani.

(2) A határozat ellen fellebbezéssel élhet az egyházmegyei közgyűlés alkotó tagjainak 1/10-e és a határozattal érintett személy vagy testület.

 

98.§  Az  egyházmegye  bizottságainak  szervezetét,  ezeknek,  valamint  az  egyházmegye tisztségviselőinek munkakörét az egyházmegyei közgyűlés a törvényben megszabott keretek között szabályrendelettel állapítja meg.

 

IV. fejezet

Az egyházmegyei tanács és tanácsosok

 

99. § (1) Az egyházmegyei közgyűlés megválasztja az egyházmegyei tanácsosokat, 4–12 személyt, egyenlő számban a lelkészek és a világiak közül. A tanácsosok az elnökség felkérése alapján ellátják a kebelbeli egyházközségek látogatását. A tanácsosok az egyházmegyei tanács tagjait.

(2) Az egyházmegyei közgyűlés a hatáskörébe utalt feladatok időközi teljesítésére egyházmegyei tanácsot alakít. Az egyházmegyei tanács tagjai: az egyházmegye elnöksége, a főjegyzők és 4–12 választott egyházmegyei tanácsos egyenlő számmal a lelkészek és a világiak közül.

(3) Az egyházmegyei tanács tagjait az egyházmegyei közgyűlés hatévi időtartamra választja. A tanács tagjai az új közgyűlés megalakulásáig kötelesek működni.

(4) Az egyházmegyei tanács a 95. § (2) a), b), c), és a (3) l), pontjának kivételével minden ügyben eljárhat és határozhat.17

17 A 99.§ (4)-t a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény módosította.

(5) Az egyházmegyei tanács határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

(6) Az egyházmegyei tanács határozatait a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt.

(7) Az egyházmegyei tanács az egyházmegyei közgyűlésnek munkájáról beszámolni tartozik.

 

100.§ (1) Az egyházmegyei tanács határozata ellen kihirdetésének, ha pedig kézbesítésnek van helye, kézbesítésének napját követő 15 napon belül az egyházmegyei közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést az espereshez kell benyújtani.

(2) Az egyházmegyei tanács határozata ellen fellebbezéssel élhet az egyházmegyei közgyűlés alkotó

tagjainak 1/10-e, a határozattal érintett személy vagy testület.

 

V. fejezet

Az egyházmegye elnöksége

 

101.§ (1) Az egyházmegye elnöksége az esperes és az egyházmegyei gondnok. Az egyházmegye elnökségének hatáskörébe azok az ügyek tartoznak, amelyeket a törvény értelmében a két elnöknek együtt kell intéznie.

(2) Az egyházmegye elnöksége intézkedéseiről és határozatairól a legközelebbi egyházmegyei tanácsnak, illetve közgyűlésnek köteles beszámolni.

(3) Az egyházmegye elnökségének, valamint az esperesnek a határozata és intézkedése ellen, ha az egyházi törvény másként nem rendelkezik, az intézkedés napját, ha pedig kézbesítésnek van helye, a kézbesítés napját követő 15 napon belül az egyházmegyei közgyűléshez fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek a határozat, illetőleg intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs.

(4) Az egyházmegye elnökségének határozata és intézkedése ellen fellebbezéssel élhet az egyházmegyei közgyűlést alkotó tagjainak 1/10-e, a határozattal érintett személy vagy testület.

 

Az egyházmegyei bíróság

 

102.§ Az egyházmegyei bíróságról külön törvény rendelkezik.

 

 

 

 

IV. RÉSZ

 

AZ EGYHÁZKERÜLET

 

I. fejezet

Az egyházkerület szervezete

 

103.§  Több  egyházmegyének  az  egyházi  kormányzás  és  igazgatás  céljából  felsőbb  hatósággá

egyesülése az egyházkerület. Az egyházkerület jogi személy.

 

104.§ Meglevő egyházkerület megszüntetése vagy új egyházkerület szervezése az egyházi törvényhozás hatáskörébe tartozik. Az egyházkerület területét érintő változás engedélyezése az egyházkerület  előterjesztésére  vagy  a  Zsinat  kezdeményezésére  az  érdekelt  egyházmegyei  és egyházkerületi közgyűlések egyetértésével zsinati határozattal történik.

 

105.§ (1) Az egyházkerület önkormányzati, felügyeleti és igazgatási feladatait teljesítik:

a)   az egyházkerületi közgyűlés,

b)   az egyházkerületi tanács,

c)    az egyházkerületi elnökség,

d)   az egyházkerület tisztségviselői és alkalmazottai,

e)   az egyházkerületi közgyűlés által alakított vagy az egyházkerület elnöksége által kiküldött bizottságok és küldöttségek.

(2)  Az  egyházkerületi  közgyűlésnek  joga  van  egyházi  törvénnyel  nem  szervezett  egyházkerületi tisztséget  szervezni,  és  ennek  feladatait  meghatározni,  úgyszintén  az  egyházkerülethez  tartozó egyházközségek bármely tagját tisztség ráruházása nélkül valamely egyházkerületi igazgatási feladat teljesítésére felkérni.

 

 

 

II. fejezet

Az egyházkerület tisztségviselői és alkalmazottai

 

106.§ Az egyházkerület tisztségviselői: a püspök, az egyházkerületi főgondnok, a lelkészi és világi főjegyző, az egyházkerületi tanácsosok, a lelkészek és világiak közül egyenlő számmal választott jegyzők, a jogtanácsos, a gyűjteményi igazgató, a püspöki titkár.

 

107.§ Az egyházkerület szabályrendeletben más tisztségek, valamint alkalmazottak felől is rendelkezhet, illetve egyes tisztségviselők által végzett teendők ellátására alkalmazottakat is foglalkoztathat beszámolási kötelezettséggel.

 

A püspök

 

108.§ Püspökké az választható, aki legalább 10 évi önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik.

 

109.§ A püspöknek abban az egyházkerületben, amelynek püspöke, gyülekezeti lelkészi tisztséget kell viselnie. Amennyiben a megválasztáskor még nem viselne, a választás jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül az egyházkerületben lelkészi állást kell elfoglalnia. Ezt a határidőt az egyházkerületi közgyűlés indokolt esetben egy évvel meghosszabbíthatja.

 

110.§ A püspököt tisztségében az egyházkerületi közgyűlés erősíti meg. A megválasztott püspököt tisztségébe az egyházkerületi közgyűlés az esperesi kar által iktatja be eskütétel mellett az istentiszteleti rendtartásban megállapított ünnepélyességgel.

 

111.§ A püspök tisztsége megszűnik elhalálozás, a lelkészi állásból nyugalomba vonulás, a lelkészi állás egyéb megszűnése, az egyházkerületi közgyűlés által elfogadott lemondás, jogerős bírói határozattal történt elmozdítás folytán, vagy a hatéves ciklus lejártával.

 

112.§  A  püspököt  valamennyi  funkciója  tekintetében  akadályoztatása  vagy  a  püspöki  tisztség megüresedése esetén az egyházkerület lelkészi főjegyzője helyettesíti.

 

113.§ (1) A püspök elnöktársával, az egyházkerületi főgondnokkal együtt képviseli az egyházkerületet. (2) A püspök az egyházkerületi főgondnokkal együtt az egyházkerülethez tartozó egyházközségek, egyházmegyék és egyházi tisztségviselők felügyelője, az egyházkerületi tanács, egyházkerületi közgyűlés és a Zsinat határozatainak végrehajtója.

(3) Tisztségénél fogva tagja az egyházkerületi közgyűlésnek, az egyházkerületi tanácsnak, az esperes- gondnoki értekezletnek, a Zsinatnak, a Zsinati Tanácsnak és a Zsinat Elnökségi Tanácsának. (4) A püspök elnöktársával, az egyházkerületi főgondnokkal együtt:

a)   az egyházkerületi közgyűlés összehívása iránt intézkedik, a tanácskozásokat vezeti,

b)   az        egyházkerületben     az        egyházépítő      munkát       az       egyházkerületi      bizottságok közreműködésével irányítja,

c)    az egyházkerület területén levő tanintézetekre felügyel,

d)   az egyházkerület területén levő gyűjteményekre és műemlékekre felügyel,

e)   az egyházkerület hivatalaira és pénztárára felügyel,

f)      a megállapított költségvetés keretén belül utalványoz,

g)   az egyházkerület egyházközségeit folyamatosan látogatja (generalis visitatio),

h) az egyházkerületben működő tisztségviselőket és alkalmazottakat szóbeli és írásbeli jelentéstételre hívhatja fel,

i)      dönt, intézkedik és eljár a törvényben hatáskörébe utalt ügyekben.

(5) A püspök kizárólagosan jár el:

a)   a lelkészképesítő vizsgán képesítetteket a lelkészi szolgálatok teljesítésére felhatalmazza, a lelkészek felszentelését évenként az egyházkerület espereseinek segédkezésével az istentiszteleti rendtartásban megállapított eljárás szerint végzi,

b)   az egyházkerületi közgyűlésnek az egyházkerület életéről jelentést tesz,

c)    a missziói és intézeti lelkészt kinevezi,

d)   kirendeli a segéd- és a beosztott lelkészt.

 

Az egyházkerületi főgondnok

 

114. § (1) Egyházkerületi főgondnokká hitben és az egyházi szolgálatra való készségben kiemelkedő, az egyházkerület vezetésére alkalmas és közmegbecsülésben álló világi presbiter választható, aki legalább 6 év presbiteri szolgálattal rendelkezik.

(2)  Az  egyházkerületi  főgondnokot  tisztségében  az  egyházkerületi  közgyűlés  erősíti  meg.  Az egyházkerületi főgondnok az egyházkerületi közgyűlés előtt tett esküvel foglalja el tisztségét.

 

115.§ A főgondnokot akadályoztatása vagy a főgondnoki tisztség üresedése esetén az egyházkerületi világi főjegyző helyettesíti.

 

116.§(1) Az egyházkerületi főgondnok elnöktársával, a püspökkel együtt képviseli az egyházkerületet. (2) Tisztségénél fogva tagja az egyházkerületi közgyűlésnek, az egyházkerületi tanácsnak, az esperes- gondnoki értekezletnek, a Zsinatnak, a Zsinati Tanácsnak és a Zsinati Elnökségi Tanácsnak.

(3) Az egyházkerületi főgondnok hatáskörébe tartoznak a 113. § (4) bek. a)–i) pontjaiban foglaltak.

 

Az egyházkerületi főjegyzők és jegyzők

 

117. § (1) Az egyházkerületben egy lelkészi és egy világi főjegyzőt kell választani, akik a püspök, illetve a főgondnok helyettesei, valamint a szükséghez képest egy vagy több lelkészi és világi jegyzőt. A jegyzők számát az egyházkerületi közgyűlés állapítja meg, egyenlően a lelkészek és a világiak sorából. (2) A főjegyző helyettese a hivatali kor szerint legidősebb jegyző.

(3) A törvénynek az egyházmegyei jegyzőkre vonatkozó rendelkezéseit az egyházkerületi jegyzőkre

értelemszerűen kell alkalmazni.

 

Az egyházkerület többi tisztségviselői és alkalmazottai

 

118. § (1) Az egyházkerületi jogtanácsosra a törvénynek az egyházmegyei jogtanácsosra vonatkozó

rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

(2)Az      egyházkerület    tisztségviselőinek   és     alkalmazottainak   munkakörét    az      egyházkerület szabályrendelete állapítja meg.

 

III. fejezet

Az egyházkerületi közgyűlés

 

119. § (1) Az egyházkerületi közgyűlést alkotják:

a)   a püspök, az egyházkerületi főgondnok, a lelkészi és világi főjegyző,

b)   az egyházkerületi lelkészi és világi tanácsosok és jegyzők,

c)    minden   egyházmegyéből   az   esperes   és   az   egyházmegyei   gondnok   vagy   törvényes

helyetteseik,

d)   az egyházmegyék által választott lelkészi és világi képviselők,

e)   az egyházkerületi jogtanácsos,

f)      egyházmegyénként  a  területén  működő  egyetemek,  fő-  és  középiskolák  egy-egy  tanár képviselője,

g)   egyházmegyénként a területén működő általános alapfokú iskolák egy tanár képviselője,

h)   az egyházkerület területe szerint illetékes teológia, akadémia (hittudományi egyetem) egy tanár képviselője,

i)      az egyházkerület területén levő tudományos gyűjtemények egy képviselője.

(2) Az egyházkerületnek e törvényszakaszban fel nem sorolt tisztségviselői az egyházkerületi közgyűlésnek szavazati jog nélküli tanácskozó tagjai, akik kívánságra kötelesek felvilágosítást adni.

 

120.  §  (1)  Egyházkerületi  közgyűlést  évenként  legalább  egyszer  kell  tartani.  Szükség  esetén  az elnökség többször is összehívhatja a közgyűlést. Az egyházkerületi közgyűlést alkotó tagjai egynegyed részének írásos kérelmére 30 napon belül össze kell hívni.

(2) A közgyűlést a főbb tárgysorozati pontok megjelölésével és az indítványok beadása határidejének közlésével a határnap előtt legalább 15 nappal kell összehívni.

 

121. § (1) A közgyűlés nyilvános, imádkozással és bibliaolvasással kezdődik, és imádkozással fejeződik

be.

(2) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal bíró tagok több mint fele jelen van.

(3) A közgyűlés határozatait a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével hozza, szavazategyenlőség esetén a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt. Személyi kérdésekben titkosan kell szavazni, szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni.

 

122. § (1) A közgyűlést mindig kettős elnökség vezeti.

(2) A megjelenésben akadályozott püspököt vagy egyházkerületi főgondnokot törvényes helyetteseik helyettesítik.

(3) Az elnökség tagjai az elnöki feladatok végzése tekintetében egymás között megegyezhetnek.

 

123. § (1) A közgyűlésről elmaradt közgyűlési tagokkal szemben követendő eljárást egyházkerületi szabályrendelet állapítja meg.

(2) Az az egyházkerületi tisztségviselő, aki az egyházkerületi közgyűlésről három ízben igazolás nélkül elmarad, tisztségéről lemondottnak tekintendő, s helyének betöltéséről az egyházkerületi közgyűlés intézkedik.

 

124. § (1) Az egyházkerületi közgyűlés tanácskozik és intézkedik az egyházkerületre tartozó egyházi és intézményi igazgatási ügyben.

(2) Az egyházkerületi közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen:

a)   őrködik az evangéliumi tan tisztasága felett, hogy azt az egyházközségekben híven, az egyház

hitelvei szerint és szellemében hirdessék és tanítsák, gondoskodik a hitélet ápolásáról,

b)   felügyel az egyház önkormányzati jogaira,

c)    kapcsolatot  tart  a  többi  egyházkerülettel,  felügyel  az  egyházkerület  hazai  és  nemzetközi

kapcsolataira,

d)   intézkedik az egyházmegyék területének változtatása ügyében az érdekelt egyházközségek és egyházmegyék meghallgatásával,

e)   szabályrendeletet  alkot,  és  az  egyházmegyei  szabályrendeletek  jóváhagyása  tárgyában határozatot hoz,

f)      egyházkerületi  bizottságokat  választhat,  azok  szervezetét  megállapítja,  a  működésükre vonatkozó szabályrendeletet jóváhagyja, és működésükre felügyel,

g)   intézkedik a lelkészeknek évenkénti felszenteléséről,

h)   intézkedik     az     egyházkerületi    tisztségviselők   megválasztásáról,   illetve    választásának megerősítéséről,

i)      gondoskodik   az   egyházkerület   területén   folyó   egyházépítő   munka   szervezéséről   és irányításáról és a mutatkozó visszaélések és hiányok megszüntetéséről,

j)      másodfokon  határoz  az  egyházmegyei  közgyűlés  határozatai  ellen  beadott  fellebbezések

tárgyában,

k)   elbírálja az egyházkerületi tanácsnak, az egyházkerület elnökségének, valamint a püspöknek a határozata vagy intézkedése ellen benyújtott fellebbezést,

l)      határozatot hoz az egyházkerületnek szánt ajándék, örökség elfogadása vagy visszautasítása tekintetében,

m)  dönt az egyházkerület ingatlanszerzési, illetve ingatlan elidegenítési, megterhelési ügyeinek kérdésében; valamint másodfokon dönt az elnökség által ingatlanszerzési, elidegenítési, vagy megterhelési ügyekben hozott határozatok elleni panaszok elbírálásában,

n)  megállapítja  az  egyházkerület  költségvetését,  rendelkezik  fedezetről,  elfogadja  a zárszámadást, felülvizsgálja az egyházmegyék költségvetését és zárszámadását,

o)   felügyeli az egyházkerület területén levő gyűjteményeket és műemlékeket,

p)   határoz a zsinati képviselők igazolása ügyében,

r)     javaslatokat terjeszt elő a Zsinathoz,

s)   megtárgyalja a püspök jelentését, és dönt annak elfogadásáról,

t)     az   egyházkerület   területén   működő   egyházi   alapítványok   és   egyesületek   működését figyelemmel kíséri,

u)   dönt a lelkészi képesítés hatályban tartása ügyében.

 

125.§ Az egyházkerületi közgyűlés maga állapítja meg tanácskozási szabályzatát és ügyrendjét.

 

126.§ Az egyházkerület bizottságainak szervezetét, ezeknek, valamint az egyházkerület tisztségviselőinek munkakörét az egyházkerületi közgyűlés szabályrendelettel állapítja meg.

 

IV. fejezet

Az egyházkerületi tanács

 

127.§(1)Az egyházkerületi közgyűlés a hatáskörébe utalt feladatok időszaki teljesítésére az egyházmegyék által megválasztott egyházkerületi tanácsosokból egyházkerületi tanácsot alakít.

(2) Az egyházkerületi tanács az egyházkerület elnökségén és a főjegyzőkön kívül, valamint az egyházmegyék elnökségén kívül egyházmegyénként legalább 2, legfeljebb 4, az egyházmegyei közgyűlés által megválasztott tagból áll, egyenlő számmal a lelkészek és a világiak közül. A tagok egyikéül a teológiai akadémia (hittudományi egyetem) tanár képviselőjét, és az iskolák képviselőjét kell választani, akiket ha lelkészi tisztségre választhatók, a lelkészek, más esetben a világiak közé kell számítani.

(3) Az egyházkerületi tanács a 124. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), f), g), h), k), pontjainak kivételével minden ügyben határozhat.18

18 A 127.§ (3)-t a Zs-274/2013.04.25. sz. zsinati határozattal elfogadott 2013.évi II. törvény módosította.

(4) Az egyházkerületi tanács határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

(5) Az egyházkerületi tanács határozatait a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt. Személyi kérdésekben titkosan kell szavazni, szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni.

(6) Az egyházkerületi tanács az egyházkerületi közgyűlésnek munkájáról beszámolni tartozik.

 

V. fejezet

Az esperes-gondnoki értekezlet

 

128. § Az egyházkerület elnöksége az egyházkerület életét érintő időszerű kérdések megtárgyalására az egyházkerület főjegyzőit, espereseit és egyházmegyei gondnokait a szükséghez képest értekezletre hívhatja  össze.  Az  esperes-gondnoki  értekezlet  az  egyházkerület  elnöksége  mellett  tanácsadó jelleggel működik.

 

 

 

 

VI. fejezet

Az egyházkerület elnöksége

 

129. § (1) Az egyházkerület elnöksége a püspök és az egyházkerületi főgondnok. Az egyházkerület elnökségének hatáskörébe azok az ügyek tartoznak, amelyeket a törvény értelmében a két elnöknek együtt kell intéznie.

(2) Az egyházkerület elnökségének határozata és intézkedése ellen, ha egyházi törvény másként nem rendelkezik, az intézkedés napját, ha pedig kézbesítésnek van helye, a kézbesítés napját követő 15 napon belül fellebbezésnek van helye az egyházkerületi közgyűléshez. A fellebbezésnek a határozat vagy az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van.

 

VII. fejezet

Az egyházkerületi bíróság

 

130. § Az egyházkerületi bíróságról külön törvény rendelkezik.

 

 

 

 

V. RÉSZ

 

A ZSINAT

 

I. fejezet

A Zsinat szervezete

 

131.§ A Magyarországi Református Egyház Zsinata a Magyarországi Református Egyház törvényhozó

és legfőbb intézkedő testülete.

 

132.§ A Zsinat megvizsgálja és megállapítja az egyház tanait (ius reformandi).

 

133.§ A Zsinat

a)   egyházi törvényeket alkot, megállapítja az egyház alkotmányát,

b)   meghatározza   az   egyházi   törvénykezés   irányelveit   és   az   egyházi   fegyelmezés   terén megvalósítandó feladatokat,

c)    megállapítja az egyházkerület megszűnését, vagy új egyházkerület szervezését,

d)   határoz az Országos Református Egyházi Közalap és a Református Lelkészi Nyugdíjintézet fenntartásáról és működéséről,

e)   határoz   közoktatási   és   felsőoktatási,   valamint   egyéb   intézmények   létrehozásáról.   A

református oktatásügy szervezetéről, irányításáról és felügyeletéről rendelkezik:

f)      az ünnepekről

g)     az istentisztelet rendjéről,

h)   a hivatalos bibliafordítás, az istentiszteleti rendtartás és az énekeskönyv ügyében,

i)       a lelkészképzés, valamint a lelkészképesítő vizsgák rendjének kérdésében,

j)       a tábori püspököt megválasztja,

k)      megválasztja tisztségviselőit,

l)      megválasztja az egyházkerületek által jelölteket a Zsinati Tanácsba és a különböző zsinati bizottságokba,

m) határoz az egyházkerületek területét érintő változások ügyében az egyházkerületek előterjesztésére, vagy saját kezdeményezésére az érdekelt egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések egyetértésével,

n)   határoz a Zsinati Hivatal szervezeti kérdéseiben,

o)   intézkedik  a  Magyarországi  Református  Egyház  egészét  érintő  kormányzási  és  igazgatási

ügyekben,

p)   határoz általában mindazokban a kérdésekben, amelyek a Magyarországi Református Egyház legfőbb állásfoglalását vagy döntését igénylik.

 

134.§ (1) A Zsinat időtartama hat év. A zsinati tagok megbízatása az új Zsinat megalakulásáig tart.

(2) A Zsinat megbízatásának időtartamát naptári évenként kell számítani: január 1-jével kezdődik, és december 31-én szűnik meg.

 

135.§ (1) A Zsinatnak összesen 100 tagja van. Közülük 20-an tisztségüknél fogva tagok, 80-at pedig az egyes egyházkerületek presbitériumai, illetőleg közgyűlései választanak a megadott keretszámok figyelembevételével.

(2) A Zsinat tagjai tisztségüknél fogva:

–   az egyházkerületek püspökei és főgondnokai,

–   az egyházkerületek lelkészi és nem lelkészi főjegyzői,

–   a protestáns tábori püspök, illetőleg amennyiben a protestáns tábori püspök nem református, a tábori püspök református helyettese (Hivatalvezető), 19

19 módosította 2006. évi I. törvény

–   a zsinati tanácsos,

–   a zsinati jogtanácsos,

–   az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke.

(3) A Zsinat ülésein tanácskozási joggal azok az esperesek, egyházmegyei gondnokok és a zsinati

hivatali osztályvezetők is részt vesznek, akik nem zsinati tagok.

 

136. § Az egyes egyházkerületek által választott zsinati képviselők: Dunamellék: 24

Dunántúl: 12

Tiszáninnen:12

Tiszántúl: 26

tanintézetek részéről: 4 (egyházkerületenként 1-1)

egészségügyi (Dunamellék) és szeretetintézmények (Tiszántúl):1-1

 

137.§ (1) Az egyházmegyék zsinati képviselőinek fele részét az egyházmegyék lelkészei közül, a másik fele részét pedig a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül kell választani.

(2)  A  választott  zsinati  képviselőségre  a  rendes  tagokkal  egyenlő  számú  pótképviselőt  is  kell

választani.

 

138.§ A zsinati képviselőket, valamint a tanintézetek, illetve szeretetintézmények zsinati képviselőit a működési területük szerint illetékes egyházkerületi elnökség igazolja.

 

139.§ A zsinati képviselők megválasztásáról az egyházmegyék az egyházkerületeket, az  gyházkerületek a Zsinat elnökségét értesítik.

 

140.§ Minden megválasztott zsinati képviselő csak egy helyről nyert megbízólevelet tarthat meg. Ha valakit több helyen választanak meg, megbízólevelének kézhezvételétől számított 8 napon belül az

érdekelt egyházkerületek elnöksége határidő kitűzésével nyilatkozattételre hívja fel, és ha a határidő

alatt nem nyilatkozik, zsinati tagságáról lemondottnak kell tekinteni.

 

141.§ (1) A zsinati tag akadályoztatása esetén a Zsinat elnöksége pótképviselőt hív be.

(2)  A  zsinati  tagság  megszűnése  esetén  a  Zsinat  elnöksége  intézkedik  az  érdekelt  egyházmegye

elnökségénél új pótképviselő választása iránt.

(3) A zsinati lelkészi képviselő zsinati tagsága az egyházmegyében betöltött lelkészi tisztség megszűnésével megszűnik. A zsinati világi képviselő zsinati tagsága az egyházmegyéből való elköltözésével megszűnik.

(4) Ha a választott zsinati tagot püspöknek, egyházkerületi főgondnoknak, lelkészi vagy világi főjegyzőnek, zsinati tanácsosnak, zsinati jogtanácsosnak vagy az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökének megválasztják, tagsági helye megüresedik, és erre időközi választást kell tartani.

(5) A zsinati tag időközi választással nyert megbízatása a Zsinat 6 éves időtartamának lejártáig terjed.

 

142. § (1) Az újonnan megnyílt Zsinat istentisztelettel kezdődik.

(2) Az első ülésen a tagok megbízóleveleiket az elnökségnek benyújtják, amely azt megvizsgálja, ennek eredményét bejelenti, és megállapítja a megjelent és igazolt képviselők névsorát.

(3) Az újonnan megnyílt Zsinat a korelnökök ( a legidősebb lelkészi és világi zsinati képviselők) elnöklése mellett, és korjegyzők (két legfiatalabb lelkészi és két legfiatalabb világi) közreműködésével, titkos szavazással, első ülésén megválasztja:

–   lelkészi és világi elnökét, alelnökeit, valamint

–   három lelkészi és három világi jegyzőjét.

Ugyanezen első ülésén megválasztja: a Zsinati Tanács tagjait az egyházkerületek javaslata alapján. (4) A Zsinat második ülésén választja meg a Zsinat Elnökségének javaslata alapján:

–   a zsinati tanácsost,

–   a zsinati jogtanácsost,

–   az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökét (a gyűjtemények vezetői véleményének meghallgatásával),

valamint megválasztja az egyházkerületek javaslata alapján:

–     a Zsinati Bíróság tagjait,

–     a zsinati bizottságok tagjait.

(5) A Zsinat Elnöksége határozatlan időre alkalmazza - a Zsinat Elnökségi Tanácsa javaslata alapján:

–   a Zsinati Hivatal osztályvezetőit,

–   a Zsinati Hivatal munkatársait,

–   a Zsinat egyházzenei előadóját.

(6) A Zsinat a Zsinat Elnökségének javaslatára meghívás vagy pályázat útján választja meg:

–   a Kálvin Kiadó igazgatóját,

–   a Református Pedagógiai Intézet igazgatóját,

–   a Református Pedagógiai Szakszolgálat igazgatóját,

–   az egyházi sajtóorgánumok felelős vezetőit,

–   a rádiós és televíziós vallási adások felelős szerkesztőit.

–   a Református Lelkészi Nyugdíjintézet igazgatóját.

(7) A Zsinat megalkotja tanácskozási szabályzatát és ügyrendjét. (8) A Zsinat háznagyi teendőit a zsinati tanácsos látja el.

 

143.§   Az   elnököket   és   az   alelnököket   az   egyházkerületek   püspökei   és   az   egyházkerületek főgondnokai közül kell választani.

 

144.§ (1) A Zsinat üléseit mindig kettős elnökség vezeti.

(2)  A  megjelenésben  vagy  elnöklésben  akadályozott  elnököt  az  alelnök,  ennek  akadályoztatása esetén az a lelkészi, illetve világi képviselő helyettesíti, aki a Zsinatnak legrégibb idő óta megszakítás nélkül rendes tagja. A tanácskozás vezetésére nézve az elnökök egymás között állapodnak meg.

 

145.§  Szavazati  joguk  az  igazolt  képviselőknek  és  azoknak  a  tagoknak  van,  akik  a  Zsinatnak

tisztségüknél fogva tagjai.

 

146.§ A Zsinat határozatképes, ha tagjainak legalább a kétharmada jelen van.

 

147.§ A Zsinat határozatait a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével hozza (50% + 1). Szavazategyenlőség  esetén  választásnál  sorshúzás,  minden  más  határozatnál  a  tárgyalást  vezető elnök szavazata dönt.

 

148.§ (1) A Zsinat ülései nyilvánosak. Az elnökségnek vagy 20 tagnak indítványára zárt ülést kell tartani.

(2) A Zsinat ülései áhítattal kezdődnek, és imádkozással fejeződnek be.

 

149. § (1) A Zsinat ülését a főbb tárgysorozati pontok megjelölésével és az esetleges indítványok beadása határidejének közlésével a határnap előtt legalább 30 nappal kell összehívni az elnökség által meghatározott  helyre.  Rendkívüli  esetben  az  elnökség  az  ülést  8  nappal  a  határnap  előtt  is

összehívhatja.

(2) A Zsinat üléseit bármikor elnapolhatja. A Zsinat Elnöksége a Zsinati Elnökségi Tanács határozata alapján, vagy 20 zsinati tag együttes írásbeli kérelmére 60 napon belül köteles összehívni a Zsinatot a napirend írásbeli megjelölésével.

150. § A zsinati jogtanácsost a Zsinat választja az ügyvéd presbiter egyháztagok sorából. Feladataira nézve irányadók a tv. 88. §-ában foglaltak.

 

151. § Az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökét a Zsinat választja a szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező egyháztagok sorából.

 

152. § A Zsinat szabályrendelettel állapítja meg működését.

 

II. fejezet

Zsinati szakbizottságok20

20 Módosította a 2006. évi IV. törvény

 

153.§ (1) A Zsinat a tanácskozási ügyek előkészítésére zsinati szakbizottságokat választ. A zsinati bizottságok     a     Zsinat     szakmai    tanácskozó,     véleményező     és     döntés-előkészítő     szervei. (2) A Zsinat tagjai közül az alábbiakban felsorolt állandó  bizottságokat választja:

1)  Diakóniai és Egészségügyi Bizottság

2)  Gazdasági Bizottság

3)  Jogi és Egyházalkotmányi Bizottság

4)  Kommunikációs Bizottság

5)  Külügyi és Ökumenikus Bizottság

6)  Missziói Bizottság

7)  Nyugdíjintézeti Intézőbizottság

8)  Oktatásügyi Bizottság

9)  Számvizsgáló Bizottság

10)  Tanulmányi és Teológiai Bizottság

(3) A bizottsági tagok megválasztása az egyházkerületek ajánlása alapján történik. (4) A bizottságok munkáját az Elnökségi Tanács egy-egy tagja felügyeli.

(5)  A  Zsinat,  az  Elnökség  javaslatára egyes  kiemelt  kérdésekre  ad-hoc  bizottságot  hozhat  létre,

megjelölve a bizottság célját, feladatát, fennállásának időtartamát.

(6) A bizottságok az egyes szakmai területek munkájának segítésére, szervezésére, ügyeinek tartalmi előkészítésére szakértőket kérhetnek fel, szakértői testületeket hozhatnak létre, melynek tagsága az egyházhoz kötődő szakértőkből jelölhető.

(7)  Az  állandó  bizottságok  tagjainak  számáról,  részletes  feladatairól  és  működéséről  a  Zsinat

Tanácskozási Szabályzata és ügyrendje rendelkezik.

 

III. fejezet

A Zsinati Tanács

 

154.§  (1)  A  Zsinat  a  törvényhozás  körébe  nem  tartozó  feladatok  időközi  teljesítésére  a  Zsinat tartamára Zsinati Tanácsot választ.

(2) A Zsinati Tanács hatáskörébe tartozik mindazon ügyek tárgyalása, eldöntése és intézése, amelyek e tv. 132. és 133. § a)–m) pontjai alapján nem tartoznak a Zsinat kizárólagos hatáskörébe.

A Zsinati Tanács hatáskörébe tartozik különösen:

a)   a Zsinat határozatainak végrehajtásáról intézkedik,

b)   a  Zsinat  együtt  nem  léte  alatt  ápolja  az  egyház  ökumenikus  kapcsolatait  és  irányítja

ökumenikus szolgálatát; kifejezésre juttatja az egyház állásfoglalását az emberiség, népünk és a társadalom jelentős kérdéseiben,

c)    a  Zsinat  elé  kerülő  javaslatok,  tervezetek  elkészítéséről  gondoskodik,  általában  a  Zsinat működéséhez szükséges előmunkálatok végzése iránt intézkedik,

d)   az egyház jelentős élettevékenységéről szóló, s a Zsinati Hivatal osztályai, valamint az országos hatáskörű intézmények által előkészített évi jelentéseket tárgyalja, így különösen:

– a missziói jelentés – beleértve a vallásoktatási, szórványmissziói,

– ének- és zeneügyi jelentést,

– egyházalkotmányi és jogi jelentést,

– tanulmányi jelentést,

– diakóniai és egészségügyi jelentést,

– sajtójelentést – beleértve a könyvkiadói és lapkiadói, valamint a rádiós és televíziós tevékenységről szóló jelentést,

– külügyi és ökumenikus jelentést,

– nyugdíjintézeti jelentést,

– a gyűjtemények munkájáról szóló jelentést – beleértve a levéltárakról, könyvtárakról, múzeumokról és műemlékvédelemről szóló jelentést,

– iskolaügyi jelentést a felső-, közép- és alapfokú iskolák működéséről,

e)   a Közalap, valamint az országos szintű és önállóan gazdálkodó testületek, intézmények és szolgálati ágak évi költségvetését megállapítja,

f)      a  közalapi  járulékok  évi  együttes  összegének  az  egyházkerületek  között  való  felosztása tárgyában határoz,

g)   az   egyházat   egyetemesen   érintő   tehervállalások   (pl.   lekötött   perselypénzek,   alapok létesítése, stb.) tárgyában határoz,

h)   a nyugdíjintézeti tagsági és fenntartói járulék mértékét meghatározza,

i)      mindazon testületeknek, intézményeknek és szolgálati ágaknak, amelyeknek költségvetését megállapította, a zsinati számvizsgáló bizottság által megvizsgált zárószámadását jóváhagyja,

j)      a Zsinati Hivatal szervezeti és működési szabályzatát megállapítja,

k)   a Nyugdíjintézet Intézőbizottsága által hozott nyugdíj-megállapító határozatok ellen beadott fellebbezéseket elbírálja,

l)      a Zsinat Elnökségének a Zsinati Tanács ülései közötti időben a Zsinati Tanács hatáskörében tett intézkedései és rendelkezései jóváhagyása tárgyában határoz,

m)  általában  határoz  minden  olyan,  a  Zsinat  nem  kizárólagos  hatáskörébe  tartozó  ügyben,

amelyben a Zsinat ülésszakai között dönteni kell.

 

155.§ (1) A Zsinati Tanács az egyházkerületek püspökeiből és főgondnokaiból, a zsinati tanácsosból, a zsinati jogtanácsosból, a Zsinat által saját kebeléből titkos szavazással választott 10 lelkészi és 10 nem lelkészi tagból áll.

(2) A Zsinati Tanácsba a Zsinat képviselői közül a Dunamelléki Egyházkerület részéről 6 tagot, a Dunántúli és a Tiszáninneni Egyházkerület részéről 4-4 tagot, a Tiszántúli Egyházkerület részéről 6 tagot kell választani.

(3) A rendes tagon kívül ugyanolyan számmal póttagokat is kell választani.

 

156.§ (1) A Zsinati Tanács elnöksége a Zsinat elnöksége. Az elnökség gyakorlására vonatkozóan a 144.§ (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

(2) Jegyzőit a Zsinati Tanács tagjai köréből maga választja.

 

157.§ (1) A Zsinati Tanács határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van.

(2) A Zsinati Tanács határozatait és intézkedéseit a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt, személyi kérdésekben titkosan kell szavazni. Szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni.

 

158.§ (1) A Zsinati Tanács a szükségnek megfelelően, de évenként legalább egyszer ülésezik. Működéséről a legközelebbi zsinati ülésszakon jelentést tesz.

(2) A Zsinati Tanács összehívásáról az elnökség gondoskodik. Az elnökség a Zsinati Tanácsot a tagok egynegyedének írásbeli kérelmére - amelyben megjelölik a tárgyalni kívánt napirendet vagy tárgysorozatot - egy hónapon belül köteles összehívni.

 

IV. fejezet

Zsinati Elnökségi Tanács

 

159.§ A Magyarországi Református Egyház egészét érintő ügyek intézésének irányítását a Zsinati Elnökségi Tanács végzi. A Zsinati Elnökségi Tanácsot az egyházkerületek püspökei és főgondnokai alkotják, tanácskozási joggal jelen van a zsinati tanácsos és a zsinati jogtanácsos, akik helyett akadályoztatásuk esetén törvényes helyetteseik járnak el.

 

160.§ A Zsinati Elnökségi Tanács tárgyal minden olyan ügyet, amelynek az egyház részére nézve elvi jelentősége vagy gazdasági kihatása van, amelyek fontosabb személyi kérdést érintenek, továbbá amelynek tárgyalását valamelyik egyházkerület elnöksége kéri.

 

161.§ A Zsinati Elnökségi Tanács elnöksége a Zsinat Elnöksége. A Zsinati Elnökségi Tanács határozata a Zsinat Elnökségére nézve tanácsadó jellegű. Ha azonban a Zsinat Elnökségének az ügy intézésére vonatkozó elhatározását a Zsinati Elnökségi Tanács öt tagja ellenzi, az Elnökség köteles egybehívni a Zsinati Tanácsot rendkívüli ülésre.

 

V. fejezet

A Zsinat Elnöksége

 

162.§ (1) A Magyarországi Református Egyházat a Zsinat Elnöksége képviseli.

(2)  A  Zsinat  Elnöksége  képviseleti  jogkörében  eljár  az  állam  illetékes  szerveinél.  Kinyilvánítja  az egyház állásfoglalását az egyházat érintő törvényalkotási kérdésekben, és gondoskodik az egyházat

érintő állami törvények végrehajtásáról.

(3)  A  Zsinat  Elnöksége  képviseli  a  Magyarországi  Református  Egyházat  a  világkeresztyénség szervezeteinél, a külföldi és hazai egyházaknál, és tartja a kapcsolatot az ökumenikus szervezetekkel.

 

163.§ A Zsinat Elnöksége gondoskodik a Zsinat és a Zsinati Tanács határozatainak végrehajtásáról. Az

ülések közötti időben tett intézkedésekről beszámol.

 

164.§ A Zsinat Elnöksége összehívja a Zsinatot, a Zsinati Tanácsot és a Zsinati Elnökségi Tanácsot, előkészíti és összeállítja ezek üléseinek tárgysorozatát.

 

165. § A megállapított költségvetés keretén belül a Zsinat Elnöksége utalványoz.

 

166. § A Zsinat Elnöksége általában intézkedik a Magyarországi Református Egyházat érintő igazgatási

ügyekben, és erről beszámol a Zsinati Elnökségi Tanács legközelebbi ülésén.

 

VI. fejezet

A Zsinati Hivatal21

21 A Zsinati Iroda nevét a Zsinati Tanács 2007. november 23-án kelt ZsT-123/2007. sz. SZMSZ-e „Zsinati Hivatalra” módosította.

 

167. § A Zsinat, a Zsinati Tanács és a Zsinat Elnöksége hatáskörébe tartozó feladatok ügyintézését a Zsinati Hivatal végzi.

 

168.§ A Zsinati Hivatalt az Elnökség rendelkezései alapján a zsinati tanácsos vezeti.

 

169.§  A  Zsinati  Tanács  a  Zsinati  Hivatal  szervezetét  és  működését,  valamint  a  zsinati  tanácsos hatáskörét szabályrendeletben állapítja meg.

 

VII. fejezet

A Zsinati Bíróság

 

170.§ A Zsinati Bíróságról külön törvény rendelkezik.

 

 

 

VIII. fejezet

Tanintézetek, gyűjtemények, egészségügyi és szeretetintézmények

 

171.§  A  Magyarországi  Református  Egyház  tanintézetei,  gyűjteményei  és  szeretetintézményei létesítéséről, fenntartásáról és működéséről külön törvény rendelkezik.

 

 

VI. RÉSZ

 

 

VEGYES RENDELKEZÉSEK

 

172. § Amennyiben e törvény egy tisztség tekintetében a választhatósághoz meghatározott szolgálati időt ír elő, úgy a jelölés időpontjában a megkezdett szolgálati év teljes évnek számít.

 

173. § (1) Az 1994. évi II. törvény 1995. január 1-jén lép hatályba. (2) Az 1996. évi II. törvény 1996. június 1-jén lép hatályba.

(3) A 2001. évi II. törvény 2002. március 1-jén lép hatályba.

(4) A 2002. évi III. törvény 2002. július 1-jén lép hatályba.

(5) Az alaptörvény kihirdetésével lép hatályba, az alábbi kivételekkel:

(6) 1967. évi II. tc. és az 1990. évi I. tc. alapján megválasztott testületek és tisztségviselők a ciklus lejártáig hivatalukban maradnak.

(7) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az 1967. évi II. tc. és az ahhoz fűződő Vhu. azzal, hogy a tc. 41–50.

§- ai és a Vhu. 46–53. §- aiban írt rendelkezései az új választójogi törvény megalkotásáig érvényben

maradnak.

 

 

 

Az 1994. évi II. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 1991. február 27-én megnyílt X. Zsinatának 10. ülésszaka.

Hatályba lépett 1995. január 1-jén.

 

Az 1996. évi II. tv-t megállapította a Magyarországi Református Egyház 1991. február 27-én megnyílt

X. Zsinatának 17. ülésszaka.

Az 1996. évi II. tv. a törvény a jogszabály 30-43. §-ait módosította.

 

A 2001. évi II. tv-t megállapította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27-én megnyílt

XI. Zsinatának 13. ülésszaka. Hatályba lépett 2002. március 1-jén.

 

A 2001. évi II. tv. a törvény 28.§ (1), 40.§ (1-2) bek., 40/A.§, 40/B §, 40/C §, 44. § (1-2) bek., 46. § (2)

bek., 84. § (1) bek., 88. § (1) bek., 114. § (1) bekezdéseire vonatkozik.

 

A 2002. évi III. tv-t megállapította a Magyarországi Református Egyház 1997. február 27-én megnyílt

XI. Zsinatának 15. ülésszaka.

Hatályba lépett 2002. július 1-jén.

 

A 2002. évi III. törvény az alábbi paragrafusokat módosította: 4. §, 10.§, 11.§ (1), 12.§, 21. § (2-3) bek., 33. § (3) és (7) bek., 34. § (1), (3), (4) bek., 35. §, 37. § (1) bek., 47. §, 49. § (1) bek., 58. § (1), (2), (3) bek., 78. § (1) bek., 79. § (3) bek., 82. § (4) bek. f), (5) bek. h), 95. § (3) bek. b), 99. § (1) bek., 112. §, 113.§ (4) bek. i), 117. § (1) bek., 124. § (1) bek., (2) bek k) és m), 127. § (1), (2), (3), 128. §, 133. § e), k), l), 135. § (1), (2) bek., 136. §, 137. § (2), 142 § (1), (2), (3), (4), (5), (6) bek. , 148. § (2) bek., 149. § (1) és (2) bek., 153. § (2) és (4) bek., 154. § (2) bek. d), 155. § (1), 158. § (2), 159. §, 165. §, 168. §,

172. §-ai.

 

A 2005. évi VII. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február 28-én megnyílt XII. Zsinatának 8. ülésszaka.

A törvény kihirdetésére 2005 decemberében került sor.

A 2005. évi VII. törvény az alábbi paragrafusokat módosította: 32.§ (2), 36.§, 40. § (2), és a 32.§ (6) bekezdést újonnan építette be.

 

A  2006.  évi  I.  törvényt  megállapította  a  Magyarországi  Református  Egyház  2003.  február  28-én megnyílt XII. Zsinatának 9. ülésszaka. A törvény kihirdetésére 2006 szeptemberében került sor.

A 2006. évi I. törvény az alábbi paragrafusokat módosította: 135.§ (2).

 

A 2006. évi IV. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2003. február  28-én megnyílt XII. Zsinatának 10. ülésszaka.

A törvény kihirdetésére 2006 decemberében került sor.

A 2006. évi IV. törvény az alábbi paragrafusokat módosította: 153.§ (2).

 

A 2010. évi III. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én

megnyílt XIII. Zsinatának 6. ülésszakán született Zs-95/2010.11.18. számú zsinati határozat. A 2010. évi III. törvény 2011. január 1. napján lépett hatályba.

A 2010. évi III. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 19.§.

 

A 2012. évi IV. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 11. ülésszakán született Zs-239/2012.11.16. számú zsinati határozat.

A 2012. évi IV. törvény 2012. november 15. napján lépett hatályba.

A 2012. évi IV. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 13.§ (1).

 

A 2012. évi V. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 11. ülésszakán született Zs-240/2012.11.16. számú zsinati határozat.

A 2012. évi IV. törvény 2012. november 15. napján lépett hatályba.

A 2012. évi IV. törvény az alábbi szakaszokat helyezte hatályon kívül: 31. § - 32. §.

 

A 2013. évi II. törvényt megállapította a  Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 12. ülésszakán születettZs-274/2013.04.25. sz. zsinat határozat.

A 2013. évi II. törvény 2013. július 1. napján lépett hatályba.

A 2013. évi II. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 3.§,9.§, 30.§ (1), 91.§ (3), 95.§ (3) i)-s); 99.§ (4); 127.§ (3), hatályon kívül helyezte: 91.§ (1).

 

A 2013. évi VIII. törvényt megállapította a Magyarországi Református Egyház 2009. február 25-én megnyílt XIII. Zsinatának 13. ülésszakán született Zs-334/2013.11.15. számú zsinati határozat.

A 2013. évi VIII. törvény 2014. január 1. napján lépett hatályba.

A 2013. évi VIII. törvény az alábbi szakaszokat módosította: 21. § -22. §.

Trascina file per caricare