The measure is available in the following languages:
2005. ÉVI VII. TÖRVÉNY
A VÁLASZTÁSOKRÓL ÉS A SZAVAZÁSRÓL
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§ E törvény rendelkezéseit az egyházközségi közgyűlés, képviselő-testület és presbitérium, az egyházmegyei közgyűlés és presbitérium, az egyházkerületi közgyűlés, illetve az országos presbitérium (a továbbiakban
együttesen: egyházi testület) döntéseinél kell alkalmazni.
Az egyház bármely más, egyházi törvényben szereplő testülete a döntéseit – ha jogszabály vagy saját szabályzat
eltérően nem rendelkezik – szintén e törvény választási és szavazási szabályainak alkalmazásával hozza.
I. fejezet
Választó és szavazati jog és a választhatóság feltétele
2.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyházban választó és szavazati joga annak a nagykorú egyházközségi
tagnak van, aki egyházközsége nyilvántartásában (választói névjegyzék) szerepel. A választói névjegyzék
összeállításáról – a helyi sajátosságok figyelembevételével meghatározott feltételek alapján – az egyházközség
elnöksége évente legkésőbb a zárszámadás határnapjáig gondoskodik, és két hétig az egyházközség helyiségében
hozzáférhetővé teszi. A névjegyzék vitás kérdéseiről a presbitérium dönt.
(2) Az egyházközségi választásoknál a választójog általános és egyenlő.
(3) A magasabb egyházkormányzati szintek tisztségviselőinek és testületeinek, illetve az egyházi
bíróság és a zsinat tagjainak választásánál az egyházközségi tagok szavazati joga közvetetten érvényesül. Ezt a jogukat
az egyházközségi presbitériumok által leadott szavazatokon vagy a magasabb egyházkormányzati szintek
közgyűléseinek küldöttein keresztül gyakorolják.1
1A második mondatot módosította a 2013. évi IV. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2013. november 30-tól.
(4) A magasabb egyházkormányzati szintek közgyűlési tagjainak szavazati joga egyenlő. Egy szavazati joga van
egy közgyűlési tagnak akkor is, ha több minőségében is tagja a közgyűlésnek.
(5)2Az e törvény XVI-XVIII. fejezeteiben meghatározott választások esetén minden, a hivatalos országos egyházi
névtárban szereplő, az érintett egyházi önkormányzat területén működő egyházközséget legalább egy szavazat
illet meg.3Azt az egyházközséget, amelben több, az egyházközség által díjlevél alapján fenntartott lelkészi állás
van, azok számával egyező, de legfeljebb három szavazat illeti meg. A választó közgyűlés idején több mint három
hónapja betöltetlen második és harmadik lelkészi állást a szavazatok szempontjából nem szabad figyelembe venni.
Az egyházközség szavazatait megosztani nem lehet. Az országos egyházi névtár naprakész állapotáért az országos presbitérium felel.
2Módosította a 2011. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
3A másodiktól-ötödikig mondatokat beiktatta a 2012. évi II. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól azzal, hogy a rendelkezést a 2012. évi általános tisztújítás során alkalmazni kell.
3.§ (l) Egyházi tisztségre csak rendezett életvitelű, nagykorú egyházközségi tag választható meg, ha egyébként
a tisztség betöltéséhez megkívánt többi feltételnek eleget tesz.4 Nem lelkész egyháztag ugyanazt a tisztséget vagy
választott testületi tagságot ugyanazon az egyházkormányzati szinten egyidejűleg több egyházi önkormányzatban nem töltheti be. 5Az egyházközségi-, egyházmegyei-, egyházkerületi-, valamint országos felügyelő választásakor törekedni kell arra, hogy az az egyházi közéletben gyakorlott személy legyen.
4Módosította a 2013. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos: 2013. november 30-tól.
5A harmadik mondatot beiktatta a 2011. évi VII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor
folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A lelkészi képesítéshez kötött tisztségekre csak a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek nyilvántartásában szereplő lelkészek választhatók.
II. fejezet
Választási ciklusra történő választás
4.§ (1) A lelkészt határozott vagy határozatlan időre, illetve törvényben meghatározott esetekben ciklusra, a püspököt határozatlan időre választják. Minden más egyházi tisztségre, valamint testületi tagságra a választással kapott megbízás (mandátum) egy ciklusra szól.
(2) A választási ciklus időtartama hat év.
(3) Az egyházközségekben a nemlelkészi tisztségviselők, a presbitérium és a képviselő-testület mandátuma az új tisztségviselők, presbitérium, illetve képviselő-testület beiktatásával szűnik meg.
(4) Az egyházközségnél magasabb egyházkormányzati szinteken a közgyűlések mandátuma az új közgyűlés megalakulásával, a tisztségviselők és a testületek mandátuma az új tisztségviselők és testületek beiktatásával szűnik meg.
(5) A tisztségviselők és testületi tagok újraválaszthatók.
(6)6Választási ciklus közben megüresedett helyre történt (rendkívüli) választás a ciklus végéig érvényes.
6Módosította a 2011. évi VII. törvény 2. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a
választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7)7Nem szükséges rendkívüli választás kiírása, ha a megüresedett tisztségre – kivéve a jelölőbizottság elnökét – az általános tisztújítás keretében történő választás e törvény 6. §-ában meghatározott határidejéig kevesebb, mint két év van hátra.8
7Módosította a 2011. évi VII. törvény 2. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
8Az utolsó mondatot módosította a 2012. évi II. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól azzal, hogy a rendelkezést a 2012. évi
általános tisztújítás során alkalmazni kell.
A választás elhalasztásáról az illetékes egyházi önkormányzat elnökségének javaslata alapján a presbitérium, országos tisztségviselők esetén az őket megválasztó testület dönt.
5.§ Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a megválasztott tisztségviselőket az őket megválasztó testület ülésén, a testületi tagokat a testület alakuló ülésén tett esküvel iktatják be. Az iktatás tényét az elnökség írásban közli a felettes egyházkormányzati szint elnökségével. Akit arra a tisztségre választanak meg, amelyet az előző ciklusban is betöltött, nem kell újabb esküt tennie.
III. fejezet
Általános tisztújítás
6.§ (1)9Hat évenként általános tisztújítást kell tartani, melynek során – az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőinek és az egyházközségi presbitérium tagjainak választásával kezdve – újra kell választani az egyházkormányzati szintek közgyűléseinek küldötteit, képviselőtestületeit, presbitériumait és – a püspökök kivételével - tisztségviselőit, az egyházi bíróság és a zsinat tagjait.
9Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)10Az általános tisztújítást úgy kell ütemezni, hogy az egyházközségekben a tisztújítás évében legkésőbb március 31-ig történjen meg az új presbitérium és az egyházközség küldötteinek megválasztása, továbbá április 30-ig a szavazat leadása az egyházmegyei elnökségi jelöltekre június 30-ig pedig a szavazat leadása az egyházkerületi felügyelőjelöltekre. Abban az egyházközségben, amelyben képviselő-testület működik, ennek tagjait a presbitérium tagjaival egy időben kell megválasztani.
10Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az új egyházmegyei közgyűlés megalakulásának, az egyházmegyei elnökség beiktatásának, az egyéb tisztségviselők megválasztásának és beiktatásának, valamint a magasabb egyházkormányzati testületekbe delegált küldöttek megválasztásának az általános tisztújítás évében legkésőbb június 30-ig meg kell történnie.
(4) Az új egyházkerületi közgyűlés megalakulásának, az egyházkerületi felügyelő beiktatásának, az egyéb tisztségviselők megválasztásának és beiktatásának az általános tisztújítás évében legkésőbb szeptember 30-ig meg kell történnie. E határidőig a nem egyházkormányzati testületek zsinati küldötteit is meg kell választani.
(5)11A zsinat megalakulásának és az országos egyházi tisztségviselők megválasztásának és beiktatásának az általános tisztújítás évében november 30-ig, az országos presbitérium megalakulásának az általános tisztújítás évében legkésőbb december 15-ig meg kell történnie.
11Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) Az országos munkaági bizottságok tagjait úgy kell megválasztani, hogy az alakuló ülés az általános tisztújítás évét követő március 15-ig összehívható legyen.
(7) Az illetékes önkormányzati szintek presbitériumai gondoskodnak arról, hogy az általános tisztújítás évét követő június 30-ig megtörténjen az intézmények igazgatótanácsi tagjainak megválasztása és a testület megalakulása.
IV. fejezet
Tisztségviselők és testületi tagok mandátumának megszűnése
7.§ Az egyházi tisztségviselők és testületi tagok mandátuma a megbízatás lejártakor, továbbá elhalálozás, lemondás, visszahívás, jogerős bírósági végzés folytán és egyéb, jogszabályban meghatározott esetekben szűnik meg.
8.§ A lemondás írásban nyújtandó be az illetékes egyházi önkormányzat elnökségéhez, illetve szóban tehető meg az illetékes egyházi önkormányzat közgyűlésének vagy presbitériumának ülésén. Amennyiben a lemondásban külön dátum nincs megjelölve, a mandátum a lemondólevél keltezésében megjelölt naptól, illetve a szóbeli bejelentés időpontjától tekintendő megszűntnek.
9.§ (1) Az e törvény XVI-XVIII. fejezeteiben meghatározott választások kivételével, bármely egyházi tisztségviselő vagy testületi tag visszahívásáról az illetékes választó testület dönt.12
12Az első mondatot módosította a 2011. évi VII. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a visszahíváshoz a választó testület több mint felének egyetértő szavazata szükséges. A visszahívásról döntő szavazást el kell rendelni, ha az illetékes választó testület tagjainak legalább ötöde írásban ezt kéri. Egyházközségi közgyűlés által megválasztott nemlelkészi tisztségviselők és testületi tagok visszahívását a presbitérium is kezdeményezheti. Az erről döntő szavazást el kell rendelni, ha a presbitérium tagjainak legalább ötöde írásban ezt kéri. Lelkészi állás egyházközség által történő felmondását külön törvény szabályozza.
(2) Az e törvény XVI-XVIII fejezeteiben meghatározott választások esetén a visszahívásról a választó egyházközségek presbitériumai döntenek.13 A visszahíváshoz a választásra jogosult egyházközségek szavazatainak több mint fele zükséges. A visszahívást az illetékes egyházi önkormányzat közgyűlése kezdeményezheti. Az erről döntő szavazást el kell rendelni, ha a közgyűlés tagjainak legalább ötöde írásban ezt kéri.
13Az első mondatot módosította a 2011. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A visszahívást törvény másképp is szabályozhatja.
V. fejezet
Választási panaszok
10.§ A választási eljárásokkal kapcsolatos panaszokat külön törvény szerint kell elbírálni.
MÁSODIK RÉSZ
A GYÜLEKEZETI LELKÉSZ VÁLASZTÁSA
VI. fejezet
Gyülekezeti lelkészi állás betöltésének előkészítése
11.§ (1) A lelkészi állás megüresedésétől számított 21 napon belül az egyházmegye elnöksége az egyházközségben presbiteri ülést hív össze írásban, személyre szóló meghívással. A presbiteri ülésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő elnököl.
(2) A presbiteri ülésen az elnök:
a) megállapítja a lelkészi állás megüresedését, bejelenti intézkedéseit, megállapítja és jegyzőkönyvbe véteti, hogy a lelkészi javadalomból mi illeti meg a volt lelkészt, illetőleg jogutódait, valamint megállapítja az eltávozó, a nyugalomba vonuló vagy elhalálozott lelkésznek esetlegesen fennálló saját köztartozásait;
b) megállapítja a választói névjegyzék érvényességét, szükség esetén elrendeli pótlását (felülvizsgálatát);
c) ismerteti a gyülekezeti lelkész alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket;
d) felolvastatja a korábbi díjlevelet, és megszövegezteti az újat.
(3) A presbiteri ülés javaslatot tesz a közgyűlésnek a lelkészi állás betöltésének módjára, amely jelenthet:
a) jelölést követő választást,
b) pályázatot követő választást.
(4) A presbiteri ülés esetlegesen tárgyal a jelöltekről is.
VII. fejezet
A lelkészi állás betöltésének módjáról döntő közgyűlés
12.§ (1) A presbiteri ülés után 21 napon belül lelkészválasztást előkészítő egyházközségi közgyűlést kell összehívni. A közgyűlésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő elnököl.
(2) A lelkészválasztást előkészítő közgyűlés megvitatja és elfogadja a presbitérium által megszövegezett díjlevelet. Ezt követően kell a díjlevelet az egyházmegyei, majd az egyházkerületi elnökségnek jóváhagynia.
(3) A lelkészválasztást előkészítő közgyűlés dönt a presbitérium javaslatáról a lelkészi állás betöltésének módjával kapcsolatban. Ha a közgyűlés a jelölés mellett dönt, ajánlásokat tehet a jelöltek személyére.
VIII. fejezet
Eljárás a gyülekezeti lelkészi állás jelölés útján történő betöltése esetén
13.§ (1) Amennyiben az egyházközség a lelkészt jelölést követően kívánja megválasztani, az egyházmegyei elnökség a közgyűlés által megjelölt határidőig, de legfeljebb 90 napon belüli időpontra az egyházközségben jelölő presbiteri ülést hív össze írásban, személyre szóló meghívással. A presbiteri ülésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő elnököl. Amennyiben a lelkészválasztást előkészítő közgyűlés után legfeljebb 3 jelölt marad, a jelöléssel kapcsolatban újabb presbiteri ülést nem kell tartani.
(2) A jelölő presbiteri ülés javaslatot tesz legfeljebb három lelkész személyére. A jelölésnél figyelembe veszi a lelkészválasztást előkészítő közgyűlésen szóban elhangzott vagy az egyházközség tagjaitól írásban benyújtott személyi javaslatokat, illetve elfogadhatja az esperes vagy a püspök által javasolt lelkész személyét is.
14.§ (1) Érvényes határozat esetén az egyházmegyei elnökség a presbitérium által jelölt lelkész vagy lelkészek nevét bejelenti a püspöknek, és személyükre nézve választhatóságuk megállapítását kéri. A püspök 14 napon belül írásban közli az egyházmegyei elnökséggel, hogy a jelölt lelkésznek van-e érvényesen megállt parókusi alkalmassági vizsgálata, áll-e választhatóságát kizáró vagy korlátozó ítélet hatálya alatt, köti-e őt határozott időre szóló szerződés. A lelkészválasztási eljárás során a püspök gyakorolhatja konzultációs jogát.
(2) Az egyházmegyei elnökség a jelölt lelkészt vagy lelkészeket 14 napos határidővel írásban nyilatkozatra hívja fel, hogy a jelölést elfogadják-e.
(3) A jelöltet vagy a jelölteket a presbitérium bemutatkozó szolgálatra hívhatja meg.
(4) Másodszori eredménytelen jelölési eljárás után az egyházközség pályázatot köteles kiírni.
IX. fejezet
Eljárás a gyülekezeti lelkészi állás pályázat útján történő betöltése esetén
15.§ Amennyiben az egyházközség a lelkészt pályázat útján kívánja megválasztani, az egyházmegye elnöksége a jóváhagyott díjlevél kézhezvétele után azonnal intézkedik az egyházközség presbitériuma által megszövegezett pályázati hirdetmény közzétételéről. Pályázat kiírásakor meg kell jelölni a pályázat elbírálásának (választás) határidejét. A pályázati hirdetményt legalább három alkalommal az országos egyházi lapokban kell közzétenni.
16.§ (1) A pályázati határidő leteltével az egyházmegyei elnökség a püspöknek bejelenti a pályázaton részt vevő
lelkészek nevét, és a választhatóságuk megállapítását kéri.
A püspök a 14.§ (1) bekezdése értelmében nyilatkozik, és ezt 14 napon belül írásban közli az egyházmegyei
elnökséggel. A lelkészválasztási eljárás során a püspök gyakorolhatja konzultációs jogát.
(2) A pályázó lelkészt vagy lelkészeket a presbitérium bemutatkozó szolgálatra hívhatja meg.
X. fejezet
A választó közgyűlés
17.§ (1) A gyülekezeti lelkész választása egyházközségi közgyűlésen történik.
(2) A közgyűlést az egyházmegyei elnökség hívja össze. A közgyűlésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő
elnököl.
(3) A közgyűlésen az elnök előterjeszti a jelölt vagy jelöltek, illetve a pályázók nevét.
(4) A közgyűlésen a választás az 56.§ (1) bekezdésében meghatározott szavazólapokon titkosan történik.
(5) A szavazást addig kell folytatni, míg az egyik jelölt meg nem kapja az érvényes szavazatok több mint felét. Amennyiben ez három szavazási fordulóban nem történik meg, a gyülekezeti lelkészi állás betöltésének eljárását
elölről kell kezdeni.
18.§ Ha a lelkészi állás betöltése eredménytelen marad, a területileg illetékes püspök helyettes lelkészt küld az egyházközségbe. A második eredménytelen választási eljárás után az egyházmegyei elnökség kezdeményezheti az egyházközség átminősítését.
HARMADIK RÉSZ
KÖZGYŰLÉSI ÉS TESTÜLETI
VÁLASZTÁSOK
XI. fejezet
A jelölési eljárás
19.§ (1) Választások esetén a szavazást jelölési eljárás előzi meg.
(2) Az általános tisztújítás során az illetékes egyházi önkormányzat közgyűlése 3-5 tagú jelölőbizottságot választ, hatéves időtartamra. A jelölőbizottság szavazatszámláló (szavazatbontó) bizottságként is működik. A jelölőbizottság tagjai más tisztségre is megválaszthatóak.
(3) A jelölőbizottság a tagjai közül elnököt választ, üléséről jegyzőkönyvet készít. Döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) Az ajánlások beérkezésének határnapját és a választás időpontját – az illetékes testület elnökségével egyetértésben – a jelölőbizottság tűzi ki.
(5) Rendes (az általános tisztújítás keretében történő) választás esetén a határidőket úgy kell kitűzni, hogy a választás az előző ciklus tisztségviselői és testületi tagsági megbízatásának lejárta előtt befejeződjék.
(6) Rendkívüli (nem az általános tisztújítás keretében történő) választás esetén az illetékes egyházi testület elnöksége értesíti a jelölőbizottság elnökét a tisztség vagy testületi hely megüresedéséről. Az ajánlás határnapját és a választás időpontját úgy kell kitűzni, hogy az a lehető leghamarabb, de legfeljebb egy éven belül befejeződjék.
20.§ (1) Az egyházközségi jelölőbizottság az egyházközség tagjaitól gyűjt ajánlásokat.
(2)14Az e törvény XII-XVII fejezeteiben meghatározott választások esetén ajánlásra való felhívással:
14Módosította a 2007. évi II. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.
a) az egyházmegyei jelölőbizottság megkeresi az illetékes egyházközségek presbitériumait,
b) az egyházkerületi és az országos jelölőbizottság megkeresi az illetékes egyházmegyék presbitériumait.
(3)15Más választások esetén a jelölőbizottság a választó testület tagjaitól és az adott választásra vonatkozó sajátosságok alapján meghatározott körből gyűjt ajánlásokat.
(4) A jelölőbizottságot bármely érintett egyházközségi tag közvetlenül is felkeresheti ajánlásával.
15Módosította a 2007. évi II. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.
21.§16 (1) A jelölőbizottság a beérkezett ajánlások, valamint saját tagjainak javaslata alapján, többségi szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről, s ezt írásos indoklással a választó testület elé terjeszti.
16Módosította a 2011. évi VII. törvény 5. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Bármilyen tisztségre jelöltnek csak az nevezhető meg, aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelt. A nyilatkozatot attól az ajánlott személytől is meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek listájára.
(3)17Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 53. § (1) bekezdésében, 65. §-ban, 83. § (2) bekezdés b) pontjában, 94. § (2) bekezdésében, 105. § (2) bekezdés a-b) pontjában, 129. § (1) bekezdés b) pontjában és 140. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott esetben a jelölés elfogadásával egyidejűleg a tényfeltáró bizottság jogosult elvégezni – működési rendjébe foglalt eljárással - a jelölt állambiztonsági szempontú alapszintű vizsgálatát (a továbbiakban: vizsgálat) azzal, hogy további tisztségre is történő jelölés esetén a vizsgálat megismételt elvégzése nem szükséges.
17Módosította a 2012. évi II. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól azzal, hogy a rendelkezést a 2012. évi általános tisztújítás során alkalmazni kell.
(4)18Az országos elnökségi tisztségre szóló jelölés esetén a vizsgálatot az általános tisztújítás során úgy kell elvégezni, hogy annak eredménye legkésőbb az e törvény 6. § (3)-(5) bekezdésben meghatározott határidőig, rendkívüli választás esetén a 19. § (6) bekezdése alapján meghatározott időpontig rendelkezésre álljon.
18 Módosította a 2012. évi II. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól azzal, hogy a rendelkezést a 2012. évi általános tisztújítás során alkalmazni kell.
(5) A jelölőbizottság a tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban közli a jelöltekkel, majd rögzíti az általa előterjesztett jelöltlistán. Amennyiben a vizsgálat eredménye a választást követően áll rendelkezésre, akkor a tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban közli a megválasztott érintettel, majd megküldi annak a testületnek, amelynek az tagja.
(6) Célszerű, de nem kötelező a többes jelölés.
XII. fejezet
Egyházközségi választások
22.§ (1) Az egyházközségi jelölőbizottság a választó közgyűlés előtt a 19-21. §-ban szabályozott eljárással jelölteket állít a megválasztandó egyházközségi tisztségviselőkre, presbitériumi, képviselő-testületi, számvevőszéki, jelölőbizottsági tagsági és egyházmegyei közgyűlési küldötti helyekre. Az egyházközség tagjait a helyben szokásos módon kell tájékoztatni ajánlási jogukról, az ajánlási határidőről és a választás időpontjáról.
(2)19 Amennyiben az egyházközségi presbitérium ülésén az e törvény XVI-XVIII. fejezete szerinti választás történik, akkor a jelöltlistát az illetékes egyházi önkormányzati szint jelölőbizottsága küldi ki az egyházközségnek.
19Módosította módosította a 2013. évi IV. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. november 30-tól.
Az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőinek, presbitereinek és képviselő-testületi tagjainak választása
23.§ (l) Az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőit, presbitereit és képviselő-testületi tagjait az egyházközség közgyűlése választja. Az egyházközségben a választás megszervezhető úgy is, hogy az egyházközség választó tagjai a szavazatukat a közgyűlés által elfogadott jelöltlistára az elnökség és a jelölőbizottság által kitűzött időben és helyen adják le.20
20A második mondatot beiktatta a 2011. évi VII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az egyházközség tisztségviselőinek, presbitereinek és képviselő-testületi tagjainak a beiktatása istentisztelet keretében történik.
24.§ (1) A választásoknál törekedni kell arra, hogy a presbitériumban és a képviselő-testületben az egyházközség minden rétege képviselve legyen.
(2) A közgyűlés presbitériumi póttagokat is választhat, akik a választási ciklus közben megüresedett helyeket töltik be. Póttagok hiányában a közgyűlés a presbitérium megbízatásának lejárta előtt a megüresedett helyekre új presbitereket választhat.
(3) A közgyűlés az idős koruk miatt aktív szolgálatot már nem vállaló presbiterek közül tiszteletbeli presbitereket választhat, akik a presbiteri üléseken tanácskozási joggal vesznek részt. A tiszteletbeli presbiterek megválasztása határozatlan időre szól.
Az egyházmegyei közgyűlés tagjainak választása
25.§ (1) Az egyházközség közgyűlése az egyházmegyei közgyűlésbe – a 2. § (5) bekezdésének megfelelően – betöltött lelkészi állásonként egy, összesen legfeljebb három képviselőt választ.
(2) Az egyházközségi közgyűlés az egyházmegyei közgyűlés választott tagjai számával megegyező számú póttagot is választ. A póttag a közgyűlési tagot annak akadályoztatása esetén megbízólevele bemutatásával helyettesíti, illetve a választási ciklus közben megüresedő helyét tölti be. Több póttag esetében helyettesítésre a sorban következőt kell felkérni.
(3) Póttag hiányában a megüresedett helyre az egyházközségi közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ.
(4) Az egyházmegyei közgyűlésbe választott tag és póttag részére az egyházközség elnöksége és jegyzője által aláírt megbízólevelet állítanak ki.
XIII. fejezet
Egyházmegyei választások
26.§ Az egyházmegyei jelölőbizottság a választó közgyűlés előtt a 19-21. §-ban szabályozott eljárással jelölteket állít a megválasztandó egyházmegyei tisztségviselőkre, egyházkerületi közgyűlési és zsinati küldöttekre.
Az egyházmegye tisztségviselőinek választása
27.§ Az egyházmegye tisztségviselőit – az esperes és az egyházmegyei felügyelő kivételével – az egyházmegye közgyűlése választja.
Az egyházmegye egyházkerületi és zsinati küldötteinek választása
28.§ (l) Az egyházmegyei közgyűlés az egyházkerületi közgyűlésbe egy-egy lelkészi és nemlelkészi küldöttet választ.
(2) Az egyházmegyei közgyűlés a zsinatba egy-egy lelkészi és nemlelkészi küldöttet választ.
(3) Az egyházmegyei közgyűlés az egyházkerületi közgyűlés választott tagjai számával megegyező számú póttagot is választ. A póttag a közgyűlési tagot annak akadályoztatása esetén megbízólevele bemutatásával helyettesíti, illetve a választási ciklus közben megüresedő helyét tölti be.
(4)21Az egyházmegyei közgyűlés zsinati tagonként két póttagot is választ. A zsinati póttag a zsinati tag helyére lép – a tisztségét kivéve – amennyiben annak zsinati tagsága megszűnik.
21Módosította a 2011. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)22Póttag hiányában a megüresedett helyre az egyházmegyei közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ.
22Módosította a 2011. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)23Az egyházkerületi közgyűlésbe és a zsinatba választott tag és póttag részére az egyházmegye elnöksége által aláírt megbízólevelet állítanak ki.
23Módosította módosította a 2013. évi IV. törvény 5. § (3) bekezdése. Hatályos: 2013. november 30-tól.
XIV. fejezet
Egyházkerületi választások
29.§ Az egyházkerületi jelölőbizottság a választó közgyűlés előtt a 19-21. §-ban szabályozott eljárással jelölteket állít a megválasztandó egyházkerületi tisztségviselőkre, az országos presbitériumi és zsinati küldöttekre.
Az egyházkerületi tisztségviselők választása
30.§ Az egyházkerület tisztségviselőit – a püspök és az egyházkerületi felügyelő kivételével – az egyházkerület közgyűlése választja.
Az egyházkerület országos küldötteinek választása
31.§ (1) Az egyházkerületi közgyűlés a zsinatba háromhárom lelkészi és nemlelkészi küldöttet választ, akik közül legalább az egyik jogi végzettségű.
(2) Az egyházkerületi közgyűlés az országos presbitériumba egy-egy lelkészi és nemlelkészi küldöttet választ.
(3) Az egyházkerületi közgyűlés az országos presbitérium választott tagjai számával megegyező számban póttagot is választ. A póttag a választott rendes tagot annak akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve a választási ciklus közben megüresedő helyét töltik be.
(4) Az egyházkerületi közgyűlés a zsinati tagok mellé – a 28.§ (4) bekezdésének megfelelően – póttagokat választ.
(5) Póttag hiányában a megüresedett helyre az egyházkerületi közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ.
(6)24A zsinatba és az országos presbitériumba választott tag és póttag részére az egyházkerület elnöksége által aláírt megbízólevelet állítanak ki.
24Módosította módosította a 2013. évi IV. törvény 5. § (4) bekezdése. Hatályos: 2013. november 30-tól.
XV. fejezet
Az országos egyház testületeinek és tisztségviselőinek választása
A zsinat intézményi és missziói küldötteinek választása
32.§ (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem zsinati küldöttét az Egyetemi Tanács választja. Részére az Egyetemi Tanács elnöke és a választás ülésének jegyzőkönyvvezetője által aláírt megbízólevelet állítanak ki.
33.§ (1) A köznevelési intézmények küldötteit az országos nevelési-oktatási bizottság jelöltjei közül az intézmények teljes munkaidejű, evangélikus pedagógusai közvetlen szavazással választják.
(2) A szeretetintézmények küldötteit az országos diakóniai bizottság jelöltjei közül az intézmények teljes munkaidejű evangélikus dolgozói közvetlen szavazással választják.
(3) A missziói szolgálatban álló lelkészek küldöttét az országos evangélizációs és missziói bizottságjelöltjei közül a lelkészi munkaközösségek országos szövetsége választja.
(4) A választó testület a zsinati tagok mellé – a 28. § (4) bekezdésnek megfelelően – póttagokat választ.
(5) Póttag hiányában a megüresedett helyre a választó testület új tagot, illetve póttagot választ.
(6) A zsinatba választott tag és póttag részére a zsinat alakuló ülésére az illetékes országos bizottság elnöke és az országos bizottság által kiküldött háromtagú szavazatbontó bizottság elnöke által aláírt megbízólevelet állítanak ki.
Az országos tisztségviselők választása
34.§ (1)25Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, az országos jelölőbizottság a 19-21. §-ban szabályozott eljárással jelölteket állít a zsinat, illetve az országos presbitérium által megválasztandó országos tisztségviselőkre és testületi tagokra.
25Módosította a 2007. évi III. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. szeptember14-től
(2) A zsinat, illetve az országos presbitérium az önkormányzati feladatok ellátására és az országos egyházi szervezet működésének biztosítására törvényben meghatározottak szerint országos tisztségviselőket választ.
(3)26
26Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni..
(4)27Az országos felügyelő a tisztségét legfeljebb 70. életévének betöltéséig láthatja el.
27Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)28Az országos felügyelő beiktatása istentisztelet keretében történik.
28Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
NEGYEDIK RÉSZ PÜSPÖK, ESPERES, EGYHÁZKERÜLETI FELÜGYELŐ, EGYHÁZMEGYEI FELÜGYELŐ VÁLASZTÁSA29
29Az országos felügyelői tisztség megjelölésének törlésével módosította a 2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
XVI. fejezet
Általános előírások
35.§ (1)30Az esperest és az egyházmegyei felügyelőt az illetékes egyházmegye egyházközségeinek presbitériumai választják. Az illetékes önkormányzati szint ebben az esetben az egyházmegye.
(2) Az esperessé választhatóság feltétele, hogy jelölt az egyházmegye valamelyik egyházközségében gyülekezeti lelkészi állást töltsön be. Ezt a lelkészi állását esperesi megbízatása alatt is betölti.
30Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
36.§ (1)31A püspököt és az egyházkerületi felügyelőt az illetékes egyházkerület egyházközségeinek presbitériumai választják. Az illetékes önkormányzati szint ebben az esetben az egyházkerület.
31Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A püspökké választhatóság feltétele legalább 15 év lelkészi, ebből legalább 5 év gyülekezeti lelkészi szolgálat és a be nem töltött 60. életév. Megbízatása a lelkészi nyugdíjkorhatárig tart, de nyugdíjba vonulásáról a korhatár előtti 2. évtől a korhatár utáni 2. évig terjedő időszakba eső időpont kiválasztásával a püspök maga dönt.
(3) A püspöknek egyházkerületében gyülekezeti lelkészi állást kell betöltenie. A püspök megválasztásának elfogadásakor annak az egyházközségnek a lelkészi állását is elfogadja, amelyben az egyik lelkészi állás a mindenkori püspök részére van fenntartva. A püspöknek az így nyert gyülekezeti lelkészi megbízatása csak addig tart, amíg a püspöki állást betölti. A püspök a gyülekezetben minden lelkészi szolgálatot elláthat, de nem lehet az egyházközség
igazgató lelkésze.
(4) Állandó püspöki székhelyet az egyházkerület közgyűlése jelöl ki. A kijelölt egyházközség közgyűlésének előzetesen döntenie kell arról, hogy hozzájárul-e ehhez a kijelöléshez. Az egyházközségi közgyűlés ezt a határozatát mindaddig nem változtathatja meg, amíg az egyházkerület a püspöki székhely megállapítása tekintetében hozott határozatát meg nem változtatja. A hozzájárulással az egyházközség arra a lelkészi állásra vonatkozóan, amelyet az egyházkerület püspöke fog betölteni, lemond lelkészválasztó jogáról, és ezt a lelkészi állást az egyházkerület mindenkor megválasztott püspökével betöltöttnek tekinti.
37.§ 32
32Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
38.§ 33Az egyházmegyei és az egyházkerületi felügyelő atisztségét legfeljebb 70. életévének betöltéséig láthatja el.
33Az országos felügyelői tisztség megjelölésének törlésével módosította a 2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
XVII. fejezet
A jelölési eljárás
39.§ Választások esetén a szavazást jelölési eljárás előzi meg. A jelölési eljárást a 19.§ (2)-(3) bekezdésében szabályozott jelölőbizottság irányítja.
40.§ (1) Az ajánlások beérkezésének határnapját és a választás időpontját – az illetékes egyházi önkormányzat elnökségével egyetértésben – a jelölőbizottság tűzi ki.
(2) Rendes (az általános tisztújítás keretében történő) választás esetén a határidőket úgy kell kitűzni, hogy a választás az előző ciklus tisztségviselői megbízatásának lejárta előtt befejeződjék.
(3)34Rendkívüli (nem az általános tisztújítás keretében történő) választás esetén az illetékes egyházi önkormányzat elnöksége értesíti a jelölőbizottság elnökét a tisztség megüresedéséről. Az ajánlás határnapját és a választás időpontját úgy kell kitűzni, hogy az a lehető leghamarabb, de legfeljebb egy éven belül befejeződjék. Püspökválasztás esetén a megbízatás lejárta előtt nyolc hónappal kezdődik a jelölőbizottság munkája.
34Módosította a 2010. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2010. július 23.
41.§ (1) Az ajánlásra való felhívással
a) az egyházmegyei jelölőbizottság megkeresi az egyházközségek presbitériumait,
b)35az egyházkerületi jelölőbizottság megkeresi az illetékes egyházmegyék presbitériumait.
35Módosította a 2011. évi VII. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A megkeresett testületek legfeljebb két személyt ajánlhatnak a jelölőbizottságnak.
(3) A jelölőbizottságot bármely érintett egyházközségi tag közvetlenül is felkeresheti ajánlásával.
42.§36 (1) A jelölőbizottság a beérkezett ajánlások, valamint saját tagjainak javaslata alapján többségi szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről, s ezt írásos indoklással az illetékes önkormányzati szint közgyűlése elé terjeszti.
36Módosította a 2011. évi VII. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Bármilyen tisztségre jelöltnek csak az nevezhető meg, aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek
megfelelt. A nyilatkozatot attól az ajánlott személytől is meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek listájára.
(3)37A jelölés elfogadását követőena tényfeltáró bizottság jogosult elvégezni – működési rendjébe foglalt eljárással - a jelölt állambiztonsági szempontú alapszintű vizsgálatát (a továbbiakban: vizsgálat) azzal, hogy további tisztségre is történő jelölés esetén a vizsgálat megismételt elvégzése nem szükséges. A vizsgálatot az általános tisztújítás során úgy kell elvégezni, hogy annak eredménye legkésőbb az e törvény 6. § (3)-(5) bekezdésben meghatározott határidőig, rendkívüli választás esetén a 40. § (3) bekezdése alapján meghatározott időpontig rendelkezésre álljon.
37A (3)-(6) bekezdést módosította a 2012. évi II. törvény 7. §-a azzal, hogy annak számozás (3)-(5) bekezdésre változott. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól azzal, hogy a rendelkezést a 2012. évi általános tisztújítás során alkalmazni kell.
(4) A jelölőbizottság a tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban közli a jelöltekkel, majd rögzíti az általa előterjesztett jelöltlistán.
(5) Azt a jelöltet, akit a megkeresett egyházi önkormányzatok presbitériumainak legalább negyede ajánl, – ha a jogszabályi feltételeknek megfelel és a jelölést vállalja – fel kell venni a jelöltek listájára.
43.§ (1) A jelöltlistát az illetékes egyházi önkormányzat közgyűlése véglegesíti.
(2) Ha a jelölőbizottság által előterjesztett listához ezen a közgyűlésen módosító javaslat nem érkezik, akkor a közgyűlés egyetlen nyílt szavazással dönt a lista elfogadásáról. Ha a szavazati jogú tagok bármelyike kéri, a listát titkos szavazással kell elfogadni.
(3)38Ha a jelölőbizottság által előterjesztett listához módosító javaslat érkezik, a közgyűlés – a 42.§ (5) bekezdése figyelembevételével – eldönti, hogy hány jelölt legyen a listán, majd – ha szükséges – az összes módosító javaslatról listás szavazásként, titkos szavazással dönt.
38Módosította a 2012. évi II. törvény 8. §-a. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól azzal, hogy a rendelkezést a 2012. évi általános tisztújítás során alkalmazni kell.
44.§ (1)39A jelölőbizottság a jelöltek véglegesített névsorát megküldi a szavazásra jogosult egyházközségek elnökségeinek, egyidejűleg meghatározza azt a legfeljebb 10 nap hosszúságú időszakot, amelyben a választó presbiteri üléseket meg kell tartani, és megjelöli a szavazatok beérkezésének határidejét.
39Módosította a 2012. évi II. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól azzal, hogy a rendelkezést a 2012. évi általános tisztújítás során alkalmazni kell.
(2) Több jelölőbizottságot érintő, egyidejű választás esetében, a választási időszakot az érintett jelölőbizottságokkal való egyeztetés után a magasabb egyházkormányzati szint jelölőbizottsága határozza meg.
XVIII. fejezet
A választási eljárás
45.§ (1)40A jelöltek névsorának kézhezvételét követően az egyházközségi elnökségek kötelesek egyházközségi presbiteri ülést összehívni. Az egyházközségi presbiteri ülés jegyzőkönyvbe foglalt szavazatát (szavazatait) az egyházközség elnöksége és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti, ellátja az egyházközség pecsétjével, és kettős zárt borítékban megküldi a jelölőbizottság elnökének.
40Módosította a 2012. évi II. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól azzal, hogy a rendelkezést a 2012. évi általános tisztújítás során alkalmazni kell.
Érvénytelen az a szavazat, amely alakilag vagy tartalmilag nem felel meg a törvény előírásainak, vagy a kitűzött határidő után adták fel. A minden jelöltre leadott „nem” szavazat is érvényes tartalmilag.
(2) A választás akkor érvényes, ha érvényes szavazatként érkezik be a szavazásra jogosult egyházközségek leadható szavazatainak legalább kétharmada, és akkor eredményes, ha az egyik jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint felét. Amennyiben a választás eredménytelen, a 64.§ megfelelő alkalmazásával második fordulót kell tartani.
Amennyiben a választás érvénytelen, a jelölési eljárást két hónapon belül meg kell ismételni.
(3) A jelölőbizottság jegyzőkönyvbe foglalja a választásról szóló jelentését és a választás eredményét, és erről levélben értesíti az érintett egyházközségeket. A jegyzőkönyvet és a szavazatokat az eljárás lefolytatása után azt az illetékes önkormányzati szint irattárában kell elhelyezni. A jegyzőkönyv egy példányát a magasabb önkormányzati szintek hivatalának is meg kell küldeni.
(4)41Az esperes, az egyházmegyei felügyelő, a püspök és az egyházkerületi felügyelő beiktatása istentisztelet keretében történik.
41Módosította a 2011. évi VII. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
ÖTÖDIK RÉSZ A KÖZGYŰLÉSEKRŐL ÉS TESTÜLETI ÜLÉSEKRŐL SZÓLÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
XIX. fejezet
Összehívás, határozatképesség
46.§ Közgyűlést, testületi ülést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – írásban kell összehívni. A meghívóval együtt az ülés napirendjét és a tárgyaláshoz szükséges információs anyagokat is ki kell küldeni. Ezeknek úgy kell megérkezniük, hogy a szavazati jogú tagoknak legyen idejük azokat áttanulmányozni, az ülésre felkészülni.
47.§ (1) Az egyházközségi közgyűlés határozatképes, ha szabályszerűen, a közgyűlés napját megelőző két egymás utáni vasárnap az istentiszteleten történő kihirdetéssel vagy az ülés előtt tizennégy nappal kiküldött meghívóval írásban hívták össze, és azon az egyházközség választói névjegyzékében szereplők legalább a presbitérium létszámával azonos számban jelentek meg. Leány- és fiókegyházakban, ahol nincs minden vasárnap istentisztelet, a közgyűlés összehívásának módját helyi egyházközségi szabályrendelet ettől eltérően szabályozhatja. Rendkívüli közgyűlés az ülés előtt egy héttel kiküldött írásos meghívóval is összehívható.
(2) Az egyházközségi képviselő-testület és presbitérium ülése határozatképes, ha szabályosan, az ülést megelőzően legalább egy héttel az istentiszteleti alkalmon vagy személyre szóló meghívással hívták össze és a tagjainak legalább fele jelen van. Rendkívüli esetben a presbiteri ülés írásos meghívókkal egy héten belül is összehívható.
(3) Az egyházközségi közgyűlés, képviselő-testület és presbitérium kivételével egy egyházi testület akkor határozatképes, ha szabályszerűen, az ülést megelőzően tizennégy nappal írásban hívták össze és a szavazati joggal rendelkező tagoknak több mint a fele jelen van.
(4) Szabályosan összehívott, de határozatképtelen testületi ülés esetén – a törvényben másképpen szabályozott esetektől eltekintve – az azonos napirenddel egy későbbi napra összehívott testület a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
XX. fejezet
Az ülés levezetése
48.§ Az ülés levezetésére – ha jogszabály vagy saját szabályzat eltérően nem rendelkezik – levezető elnököt kell választani. Feladata, hogy a felszólalások és szavazások a törvényben, illetve ügyrendben (szervezeti és működési szabályzatban) előírt módon történjenek. Az ülésen történtek írásbeli rögzítésére jegyzőkönyvvezetőt kell kijelölni. Az elkészült jegyzőkönyv helyességét az ülés elején erre a feladatra felkért hitelesítők aláírásukkal igazolják.
49.§ (1) Az egyes napirendi pontokat a téma előterjesztője tárja az ülés elé. Az előterjesztő fogalmazza meg a döntésre előterjesztett javaslat szövegét. Az előterjesztő személye napirendi pontonként változhat.
(2) A testület tagja jogosult mindazon információkra, amelyek a közgyűlésen, testületi ülésen való tárgyaláshoz, a döntések meghozatalához szükségesek.
50.§ A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét,
c) az ülésen résztvevők és a kimentést kérők felsorolását,
d) minden témában az előterjesztő személyét és a döntéseket,
e) azokat a hozzászólásokat, amelyeket a hozzászóló a jegyzőkönyvben rögzíteni kíván.
51.§ (1) A testületi ülés jegyzőkönyvét minden szavazati jogú tag számára hozzáférhetővé kell tenni.
(2) Magasabb egyházkormányzati szinteken hozott, másokra kötelező döntések nyilvánosságra hozataláért a
döntéshozó testület elnöksége felel.
52.§ A hozzászólások, kérdésfeltevések és a döntéshozatal e törvény nem szabályozott kérdéseit ügyrendben, illetve
vitás esetben az ülésen szavazással kell meghatározni.
XXI. fejezet
A választás és szavazás általános szabályai
53.§ Minden döntés, illetve választás előtt az ülés elnöke megállapítja a szavazásra jogosultak számát és ismerteti a szavazás szabályait.
54.§ Szavazáskor a kérdést a levezető elnök úgy teszi fel, hogy arra egyértelmű „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehessen válaszolni. Ettől eltérni csak a testület egyetértésével lehet.
55.§ A szavazás érvényes, ha a határozatképes ülésen jelenlévőknek több mint a fele érvényes szavazatot adott le. A javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha az érvényes szavazatok több mint fele egyetértő.
56.§ (1) Írásbeli szavazás az illetékes egyházi önkormányzat hivatalos pecsétjével ellátott szavazólapon történik.
(2) A szavazatok összeszámlálásánál az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. Ha egy lapon több szavazást bonyolítanak le, akkor a lapon szereplő minden szavazat érvényességét külön kell vizsgálni.
57.§ (1) A szavazat érvényes, ha szabályos és egyértelműen megállapítható belőle a szavazó szándéka.
(2) Az írásbeli szavazat nem szabályos, ha
a) a szavazólap nem felel meg az 56.§ (1) bekezdésében rögzített előírásoknak,
b) a szavazólap üres, vagy
c) a szavazólapon az 54.§ (1) bekezdésében megadott, vagy az ottani módon meghatározott válaszok helyett más szerepel.
Titkos szavazás
58.§ Titkos szavazást akkor kell tartani, ha azt jogszabály vagy szabályzat előírja, vagy ha azt a szavazásra jogosult jelenlévők legalább ötöde kéri.
59.§ Bármely – nem választási – döntés előtt, ha a szavazati jogú tagok közül kettő azért kér titkos szavazást, mert azt valamely személyt érintő döntésnek véli, titkos szavazást kell tartani.
60.§ A titkos szavazás befejezése után a szavazólapokat zárt és lepecsételt borítékban az egyházi önkormányzat irattárában kell elhelyezni.
Választás
61.§ (1) Tisztségviselők, testületi tagok vagy feladattal megbízott személyek választása általában titkos szavazással történik. Testületi tagok vagy feladattal megbízott személyek megválasztásakor nyílt szavazás akkor tartható, ha a jelöltek száma megegyezik a megválasztandók számával, és a testület egyhangúlag így dönt.
(2) Ha egy testületbe vagy egy tisztségre egyidejűleg több tagot kell megválasztani (a továbbiakban: listás szavazás), előre közölni kell a megválasztható személyek számát.
(3) Amennyiben egy testületbe vagy tisztségre póttagot is kell választani, akkor a listára történő szavazáson legfeljebb annyi névre lehet szavazni, amennyi a megválasztandó tagok – a rendes és póttagok együttes – száma.
(4) A jelöltekre az „igen” vagy a „nem” egyértelmű jelzésével kell szavazni.
62.§ (1) Választásokhoz a jelölőbizottság által elkészített szavazólapokon a jelölteket ábécé sorrendben kell feltüntetni.
(2) Választáskor a szavazat érvényes, ha szabályos és egyértelműen megállapítható belőle a szavazó szándéka.
(3) A szavazat nem szabályos, ha
a) a szavazólap nem felel meg az 56.§ (1) bekezdésében, 57.§ (2) bekezdésében és a 62.§ (1) bekezdésében rögzített előírásoknak,
b) a szavazólapon egy jelöltre sem adtak le szavazatot,
c) a megválaszthatónál több jelölt kapott szavazatot,
d) a jelöltlistán nem szereplő személyre adtak le szavazatot.
63.§ (1) A választás eredményének értékelésénél a jelölteket az „igen”-ek számának csökkenő rendjében kell sorrendbe állítani.
(2) Megválasztottnak tekintendő a lista élén álló, a rendes és a póttagok együttes számával megegyező számú jelölt, ha megkapta a leadott érvényes szavazatok több mint felét.
(3) A kialakult holtverseny(eke)t, ha ez szükséges, az érintettek közötti újabb szavazással kell eldönteni. Ha ez sem hoz eredményt, és a holtverseny a jelöltek között úgy alakult ki, hogy minden szavazat azok valamelyikét támogatta, akkor sorsolással kell dönteni a sorrendről.
(4) Ha nincs elegendő számú megválasztott, akkor második fordulót kell tartani.
64.§ (1) A második fordulóba a legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül eggyel több kerül, mint ahány helyre még nincs megválasztott személy.
(2) Ha az így kiválasztott lista végén szereplő jelölt(ek) és az (1) bekezdés szerint ki nem választott jelöltek valamelyike között az első forduló alapján holtverseny lenne, akkor a második fordulóban mindazok részt vesznek, akik a holtversenyben szerepelnek.
(3) A második forduló lebonyolítására és eredményének megállapítására a 63.§ az irányadó.
65.§ Listás választásnál a megválasztottak közül a sorrendben elöl állók a rendes tagok, az utánuk következők a póttagok.
66.§ (1)42A választás eredményét a jelölőbizottság elnöke hirdeti ki, közgyűlési, testületi választás esetén az ülésen, egyházközségi szavazatok összeszámlálása esetén pedig az egyházközségek elnökségeinek megküldött értesítés útján.
42Módosította a 2011. évi VII. törvény 11. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A választások eredményéről a jelölőbizottság elnökének írásban értesítenie kell a felettes egyházkormányzati szint
elnökségét is.
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
67.§43 (1) E törvény 2005. november 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a választásokról és szavazásról szóló, többször módosított 1997. évi VII. törvény.
43Módosította a 2011. évi VII. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő (nem az általános tisztújítás keretébe tartozó) választási eljárásokat a megkezdésük idején hatályos törvények szerint kell befejezni.
68.§44
44Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VII. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.